Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-07 / 106. szám

Í996. MÁius 7.» Kedd Hírek - Tudósítások ESZAKtMagyarország 3 Nyomozóhivatal: az SZDSZ hajthatatlan Budapest (MTI) - Továbbra sincs egyetértés a miniszterelnök és koa­líciós helyettese között a központi nyomozóhivatal felállításának kér­désében. Ez Kuncze Gábor sajtótá­jékoztatóján vált nyilvánvalóvá. A belügyminiszter az ORFK Gazda­ságvédelmi Főosztályán tett látoga­tása után kitartott eddigi álláspont­ja mellett, miszerint az új hivatal létrehozása helyett a már meglévő bűnüldöző szervek hatékonyságán és anyagi ellátottságán kell javíta­ni. Elképzelése szerint megoldást lehetne, ha az illetékes szervezetek - rendőrség, APEH, VPOP - egy- egy konkrét ügy felderítésének elő­segítésére ideiglenes munkabizott­ságokat hoznának létre. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője is kijelen­tette tegnap: pártja számára a je­lenlegi tervezet szerint elfogadha­tatlan az új nyomozóhivatal létre­hozása. Kuncze Gábor koalíciós mi­niszterelnök-helyettes, és Horn Gyula kormányfő folyamatosan egyeztetnek erről. Csökkent az idegengyűlölet Budapest (MTI) - Csökkent az ide­gengyűlölet hazánkban - ez tűnt ki a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetében működő Nemzetközi Migrációs Ku­tatóintézet felméréséből. A repre­zentatív közvélemény-kutatás ered­ménye szerint a polgárok 10 száza­léka engedne be minden menekül­tet, míg 19 százalékuk szerint „lég­mentesen” le kellene zárni a határo­kat. A megkérdezettek több mint kétharmada szerint mérlegelni kell a befogadást kérők indokait, és an­nak ismeretében kell dönteni. Nem most kell a nyugdíjreform Budapest (MTI) - A Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt véleménye szerint nyugdíjreformra szükség van, en­nek ellenére nem értenek egyet a kormány által előterjesztett nyug­díjkoncepcióval. Selmeczi Gabriella képviselő sajtótájékoztatón elmond­ta: a Fidesz elfogadhatatlannak tartja jelen körülmények között a nyugdíjkorhatár felemelését, mivel a reálbérek 12 százalékkal csökken­tek, az infláció 30 százalék körüli és a lakosság átlagéletkora 62,5 év. Gázszolgáltatók — OTP-konstrukció Budapest (MTI) - Az OTP Bank Rt. konstrukciót dolgozott ki az ön­kormányzati tulajdonba kerülő gáz- szolgáltatói részvények eladására - jelentette be hétfőn sajtótájékozta­tón Csányi Sándor elnök-vezérigaz­gató. Az OTP ajánlatának lényege, hogy a részvényeket nyilvános for- galombahozatal útján értékesítik, ami tőzsdei bevezetéssel is párosul. A részvényeket nemzetközi pénz­ügyi befektetőknek szeretnék elad­ni, az értékesítés 1997 tavaszán in­dulna. Az előzetes számítások sze­rint a tranzakció már akkor nyere­séges lesz a résztvevőknek, ha sike­rül elérni a társaságok privatizáció­jakor a szakmai befektetők által ki­fizetett részvényenkénti ár 60-65 százalékát. Mozaik • A KERESZTÉNYDEMOKRA­TÁK elutasítják az egészségügyi el­látási kötelezettségről és a területi ellátásról beteijesztett törvényja­vaslatot, mert az a kórházi ágyszá­mok erőszakos, központi csökkenté­sére irányul - mondta Surján Lász­ló frakcióvezető-helyettes. • A MÉDIATÖRVÉNY végrehaj­tásával összefüggő problémák meg­oldása kormányzati és parlamenti lépéseket, igényel a Magyar Szocia­lista Párt országgyűlési képviselő­csoportjának véleménye szerint. • ÉA NÁNDOR újabb világ körüli útjának pénzügyi támogatásához - néhány héttel az eredménytelenül végződött, szavazás után - hétfőn zöld utat adott a Fővárosi Önkor­mányzat. kereskedelmi és turiszti­kai bizottsága. • EREDMENYTELENÜL zárult a hordozható légvédelmi rakéta- komplexum szállítására kiírt nem­zetközi versenytárgyalás. A ver­senyfelhívásra 10 cég összesen hét pályázatot nyújtott be. Számtan, nem csak matektanároknak A bizonytalanság megnövelte az előnyugdíj iránti érdeklődést Miskolc (ÉM - Sz.K.) - Minthogy az országos adatok is egymás­nak ellentmondóak, még csak tippelni sem lehet, hány peda­gógus állása válik bizonytalan­ná a nyáron megyénkben. Si­mon Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei tit­kára elmondta: e bizonytalan helyzetben megnőtt az előnyug­díj iránti érdeklődés. A pedagógusok elbocsátásával kap­csolatban egyetlen bizonyosság ír­ható le: a teljes bizonytalanság. Más adatokat közöl a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), s megint mást az egyes ellenzéki pártok. A legfrissebb értesülések szerint a maximális csoportlétszámra vonat­kozó tervezet helyett - amely a PSZ-szel folytatott tárgyalások eredményeként lekerült a napi­rendről - a kötelező óraszám terve­zett emelése szolgál majd az elbo­csátások mértékének alapjául. Újra lehet kezdeni a számolgatást. Simon Istvánné, a PSZ megyei titkára kissé túlzónak érzi a PSZ- nek mind a 30, mind a 60 ezres pe- dagógusálláshely-felesleget kimu­tató számításait. Személy szerint a 10-15 ezer fős elbocsátást tartja reá­lisnak. Mint elmondta, az elmúlt időszakban egyaránt megnöveke­dett a pedagógusok és az önkor­mányzatok részéről az érdeklődés az előnyugdíj lehetősége iránt. Ez­zel a nyugdíj formával élhetnek mindazok, akiknek öregségi nyug­díjához legfeljebb 3 év hiányzik, emellett legalább 180 napja munka- nélküli járadékban részesültek vagy részesülnek, valamint az öreg­ségi nyugdíjhoz szükséges szolgála­ti idővel (20 év) rendelkeznek, s akik részére megfelelő munkahely biztosítására nincs kilátás. A szak- szervezet szeretné elérni az ez év végéig meghosszabbított előnyug­díjrendszer további egy esztendővel való meghosszabbítását. A megyei titkár elmondta, hogy a 300-350 ezer forintos végkielégí­tés csak abban az esetben jár a dol­gozónak, ha az önkormányzat mond lel. Erre a célra 7 milliárd forintot különített el a tárca tartalékba. A megye állástalan pedagógu­sainak számáról, az önkormányza­tok elbocsátási tervéről nincs a szakszervezetnek adata - mondta Simon Istvánné, aki azt is hozzá­tette: a közoktatási törvény meg­születése a nyárra várható, így a „villámcsapás” alighanem augusz­tusban sújt, le a pedagógusokra. Óraszámemelés csak garanciákkal Az MSZP-frakció nem támogatja a csoportlétszám-növelést Budapest (MTI) - Az MSZP-frak­ció oktatási munkacsoportjá­nak álláspontja szerint a közok­tatási törvény küszöbön álló módosításának legfontosabb kérdése az, hogy milyen új meg­oldásokat kínál a finanszírozás terén. A közoktatás legnagyobb gondja ugyanis a problémára vezethető vissza - jelentette ki Jánosi György, a szocialista képviselőcsoport oktatási mun­kacsoportjának vezetője. Jánosi György elmondta: a gyer­meklétszámon alapuló normatív pénzfolyósítási rendszer mára elég­telenné vált, mivel csökkenő számú beiskolázott gyermek mellett ez fo­lyamatos forráskivonást jelent az oktatásból. Jánosi György ezzel összefüggésben megjegyezte: már most késésben van a Művelődési es Közoktatási Minisztérium által el­készített, törvénymódosítási terve­zet, amit a kormány a tervek sze­rint e heti ülésén tárgyal. A továbbiakban hangsúlyozta: a munkacsoport álláspontja az, hogy a törvényben - előremutató jelleg­gel - rögzíteni kell a tankötelezett­ség korhatárának felemelését a je­lenlegi 16. életévről a 18. életévre. Konkrét finanszírozási kérdésekről szólva aláhúzta: döntő kérdésnek tartják, hogy a törvénymódosítás mondja ki: minden évben az előző tárgyév összközoktatási kiadásai­nak 70 százalékát, kell a központi költségvetésből fedezni. Döntőnek tartják olyan új normatív elemek megjelenését a tervezetben, mint a napköziotthonos pedagógiai tevé­kenység és a hátrányos helyzetű gyermekek oktatását és nevelését szolgáló munka támogatása. A tanulócsoport-létszámok ter­vezett emelésével nem értenek egyet. Kiemelte: a pedagógusok kö­telező óraszámának emelését csak előzetesen tisztázott garanciák ese­tén tudjak elfogadni. Az egyik ilyen feltétel az, hogy a felszabaduló bér­tömegnek az oktatási intézmények­nél kell maradnia. A másik, hogy a pályamódosításra kényszerülők számára a Munkaügyi Minisztéri­um által kidolgozott megfelelő át­képzési programok álljanak rendel­kezésre, méghozzá már a törvény­módosítás előtt. A harmadik döntő feltételkent Jánosi György azt emlí­tette, hogy a kedvezményes nyug- díjbavonulás lehetősége nyíljon meg azok számára, akik ezt az utat kí­vánják választani. Igazat mondani sokféleképpen lehet Kupa Mihály: A keleti régió nyerhetne az ország EU-tagságával Szerencs (ÉM - PT) - A közel­múltban vette át a kormány az EU-kérdőívet, melytől sokan azt remélik, ha megfelelően tölt­jük ki, az egyenlő az Európai Unióba való bekerülésünkkel. Kupa Mihály ex-pénzügyminisz- tert arról kérdeztük: mi lehet a helyes válaszcsomag lényege. • Nem láttam még azt a bizonyos kérdőívet, és eddig nem vontak be az ennek kitöltésével kapcsolatos kormányzati munkába. Az Inotai András kormánybiztos vezette csa­patban viszont az Európai Unióhoz való csatlakozás hosszútávű politi­kájának pénzügyi vetületeivel fog­lalkozom. U Milyen válaszadó stratégiát, al­kalmazna? • Igen meg kell fontolnunk, bog}' mire mit válaszolunk. Szó sem lehet arról, hogy ne az igazat mondjuk! Ez természetesen nem lenne helyes, de igazat sokféleképpen lehet mon­dani. Az viszont biztos, ha később valamilyen EU-delegáció jönne egyeztetésre, a kérdőívben adott, vá­laszt veszik majd alapul. Tehát va­lós dolgokat kell mondani úgy, hogy a magyar érdekeket sose tévesszük szem elől. □ Ön EU-párti? • Más választásunk nincs: itt va­gyunk Európa közepén. De ha raj­tam múlna, keményebb magatar­tást tanúsítanék a közösséghez csatlakozni kívánókkal szemben. Egyelőre a lengyelekkel tapasztal­ható egyfajta együttműködési kísér­let. Rózsaszín álmaim azonban nin­csenek arról, hogy a kétezredik év előtt befogadjanak minket, ü Itthon milyen teendők lennének ezzel kapcsolatban? • Párhuzamosan kellene foglalkoz­ni azzal, hogy megfeleljünk a befo­gadók elvárásainak - és azzal, hogy addig is meg kell élnünk valahogy. □ Mit mutatnak az osztrák tapasz­talatok? • Szomszédaink egyelőre nyernek az üzleten. Ugyan a mezőgazdaság­ban, a piacnyitásban vannak vesz­teségeik, viszont a kelet-ausztriai térség az EU-normák szerint elma­radottnak számít. Ezért ennek fej­lesztésére több pénzt kapnak vissza a közösségtől hosszú távon, mint amennyit befizetnek oda. Szerin­tem a mi keleti régiónk is csak nyer­hetne azzal, ha taggá válnánk. Törvénysértő módon szimatoltak Budapest, Miskolc (EM) - Jogo­sulatlan előnyökre tehettek szert azok, akiknek módjukban állt utasítást adni mások megfi­gyelésére. Hatályos jogszabályokat sértett, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) ellenőrzéseiről az érintette­ket sem előzőleg, sem utólag nem tájékoztatták - állapította meg Majtényi László adatvédelmi biztos a közelmúltban. A Kőszeg Ferenc országgyűlési képviselő tavalyi be­adványa nyomán indult vizsgálat azt is kiderítette, hogy nem csupán bizonyos fontos tisztséget betöltő, il­letve ilyen tisztbe szánt személyek­ről gyűjtött információkat az NBH. hanem olyan emberekről is, akik neve fel sem merült az egyes „fontos tisztségek” kapcsán. Ami szintén szabálytalan volt. Hiszen a nemzet­biztonságiak által 1990-95 között vizsgált 797 személlyel kapcsolat­ban olyan adatok birtokába juthat­tak az ellenőrzést kérhetők, illetve engedélyezhetek, amelyek révén akár politikai, akár gazdasági téren bizonyos előnyökre tehettek-tehet- nek szert. Mert feltételezhetően csupán jog-, de nem okszerűtlen vizsgálódások voltak ezek. Hogy kik voltak azok, akik után törvénysértően szimatolt az NBH? Egyelőre titok. Még azok előtt is, akiknek megsértették alkotmányos alapjogaikat. S, hogy Borsod-Abauj- Zemplén megyéből mennyien esnek bele a már említett 797 vizsgált sze­mélybe? Nikolits István, a tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter munkatársunk e kérdésére kijelentette: nem áll mód­jában megnevezni a vizsgált szemé­lyeket. Hiszen így ó maga is megsér­tené az illetők személyiségi jogait... S, hogy lesz-e foganatja Majtényi László azon ajánlásának, miszerint - az alkotmányos alapjogokat szem előtt tartva - az ellenőrzött embe­rekkel legalább utólag ismertetni kell az ellenőrzés tényét? Egyelőre ez is rejtély... Idén visszatérhet a pataki könyvtár! Moszkva (MTI) - Mihail Svidkoj orosz kultu­rális miniszterhelyettes lát lehetőséget a má­sodik világháború idején elhurcolt sárospataki református könyvtár könyveinek visszaadá­sára a magyar honfoglalás 1100 éves évfordu­lója alkalmából, ha a duma elfogadja a restitú- cióra vonatkozó törvényt. Mindhárom törvény- ten'ezetben szerepel ugyanis, hogy vissza kell adni az egyházi tulajdonban állt kulturjava- kat. Svidkoj erről hétfőn nyilatkozott Moszk­vában. ahol sajtóvetítés keretében dokumen­tumfilmet mutattak be arról, miként kerültek a néhai Szovjetunióba a második világháború után a műkincsek. Svidkoj úgy vélte, hogy amennyiben nem születik meg augusztusig a duma döntése, úgy „csak a kormány és a parla­ment külön határozata és alapos mérlegelés alapján van mód a könyvtár visszaadására a millecentenárium alkalmából”. Pari AMiMi mozaik • Horn Gyula miniszterelnök napirend előtti felszólalásában Magyarország euroatlanti csatlakozási törekvéseiről szólt az Országgyű­lés plenáris ülésén. Úgy ítélte meg, hogy július második felében elkészülnek a válaszok az Európai Unió kérdéseire. Hangsúlyozta, Ma­gyarország EU-taggá válása a Kárpát-meden­cében élő magyarság egészének érdeke, mivel a csatlakozás jobb feltételeket biztosit az em­beri és kisebbségi jogok biztosításához. Horn Gyula üdvözölte, hogy Michal Kovác szlovák államfő aláírta a magyar-szlovák alapszerző­dést, s külön kiemelte annak fontosságát, hogy a pozsonyi vezetés a különérte] mezést tartalmazó kiegészítés nélkül teijesztette a dokumentumot a köztársasági elnök elé. • A kormányfő beszámolóját követően az egyes frakciók vezetői fejtették ki véleményü­ket az elhangzottakkal kapcsolatban. Vala­mennyi képviselőcsoport egyetértett azzal a gondolattal, hogy7 nagy7 jelentőségű, nemzeti ügy7 Magyarország euroatlanti integrálódása. Ugyanakkor ellenzéki oldalról számos kifo­gást is megfogalmaztak a felszólaló frakcióve­zetők. Torgyán József (FKGP) felvetette: nem biztos, hogy7 a jelenlegi kormányfő a legalkal­masabb ezen integráció megvalósítására. Giczv György (KDNP) hangoztatta: az integ­rációval együtt fontos a saját nemzeti identi­tás, értékrend megőrzése is. Németh Zsolt (Fi­desz) szerint nem szerencsés számháborúba bocsátkozni a csatlakozás varható időpontját illetően. Kádár Béla (MDF) megemlítette: több gazdaságpolitikai kérdésben nincs egyetértés, a restrikciós politikáról a reálgazdaság igénye­ire kellene áthelyezni a hangsúlyt. Szabó Iván (MDNP) utalt arra: a csatlakozás nemcsak gazdasági, biztonsági integrációt jelent, ha­nem az összeurópai szolidaritás kérdésé is. • Folytatódott a helyi önkormány'zatok 1996. évi új induló címzett támogatásáról szóló tör­vényjavaslat és az Alkotmánybíróság ügy­rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitá­ját. Áz erdőről és az erdő védelméről szóló tör­vényjavaslat általános vitájában szinte min­den felszólaló jónak és színvonalasnak minősí­tette az előteijesztést. Alkotmánybíróságok diadalmenete Budapest (MTI) - Megkezdődött az Európai Alkotmánybíróságok X. Konferenciája hétfőn Budapesten. A háromnapos tanácskozás házi­gazdája a Magyar Alkotmánybíróság. A ta­nácskozás napirendjén két téma szerepel: a hatalommegosztás kérdései az alkotmánybí- raskodás szemszögéből, illetve a vélemény- nyilvánítás szabadsága, különös tekintettel az elektronikus média szabályozására. Az alkot­mánybírósági elnökök vasárnap esti előkészí­tő ülésükön a konferencia teljes jogú tagjává fogadták az orosz és az andorrai alkotmánybí­róságot. A tudományos tanácskozáson össze­sen harminc Alkotmánybíróság és öt Legfel­sőbb Bíróság vezetői vesznek részt. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnö­ke bevezetőjében hangsúlyozta: napjainkban az alkotmánybíráskodás diadalmenetét éli, a demokrácia feltételeként fogják fel és létét senki nem kérdőjelezi meg. Világjelenség az alaptörvényt őrző testületek számbeli gyara­podása. A véleményszabadság az alkotmánybírósá- gok joggyakorlatában, különös tekintettel az elektronikus média szabályozására témakör­ben az egyes nemzeti beszámolók alapján ké­szített főjelentést Adám Antal alkotmánybíró ismertette. Összefoglalója szerint a kommuni­káció jogi szabályozásának négy csoportja ta­lálható meg a különböző jogrendszerekben: az allam, a társadalom egésze, a társadalom egyes csoportjai, illetve a magánszféra érdekei kapnak jogi védelmet. Noha az eg>7es alkotmá­nyok nem tesznek hierarchikus különbségét az alapjogok között, az alkotmánybíróságok döntései mégis bizonyos megkülönböztetést tükröznek. A közügyek vitathatósága érdeké­ben több alkotmánybíróság - így a magyar is - lebontotta a hatalom es képviselői biralhatat- lanság, illetve sérthetetlenség tabuját. Még nem lehet tudni, hány hely marad végleg üresen... Fotó: B. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents