Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-06 / 105. szám

1996« Április 6., Hétfő Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 Nem fúrhatják meg más kútját Kútfúrás. Egyre többen próbálnak olcsóbb vízhez jutni... Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - MB) - Az emelke­dő vízdíjak hatására egyre töb­ben keresnek olcsóbb megol­dást. Ez a helyzet kedvez a kút­fúróknak. Ám aki kutat fúrat, számolnia kell azzal is, hogy sokféle engedélyt kénytelen majd beszerezni. A hatóságok pedig a vízkészlet és a már kút- tal rendelkezők érdekeit is szem előtt tartják. Kútfúrásra szakosodott vállalkozá­sok, káefték képviselői nevük mel­lőzését kérve lapunknak elmond­ták: a rétegvíz kinyerését lehetővé tevő kútfúrás elég drága mulatság, mégis egyre gyakrabban akad mun­kájuk. Ez annak köszönhető, hogy a víz díja magas, így egyre több em­bernek megéri „saját kútra járni.” Volt olyan cég, ahol viszont arra hoztak példákat, hogy sok esetben a víz kinyerés költségesebb, mint a víz elszállítása egy olcsó lelőhelyről.- A kútfúráshoz minden esetben engedély kell - nyilatkozta Pados- Imre, az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság igazgatója. - Le­hetséges megoldás és könnyebben kivitelezhető az öntözéshez ugyan használható, de ivóvíznek semmi­képpen nem jó talajvíz kinyerése a földből. Erre számtalan példa van, mert a hétvégi telkeken az öntözés megszokott formája ez. Az ilyen ku­takra könnyebb az engedélyeztetés. Más a helyzet a rétegvíz esetében. Igazgatóságunk ilyenkor a vízkész­let szempontjából vizsgálva a kérel­met, megállapítja, hogy van-e ele­gendő víz azon a területen, nem za­varja-e mások kútjait, olyanokét, akik korábban kaptak engedélyt. Elsőbbsége a korábban engedélye­zett kútnak van - tájékoztatott az ÉVÍZIG igazgatója. A tisztiorvosi szolgálatnál meg­tudtuk: ők kémiai és bakteorológiai szempontból vizsgálják a hozzájuk beérkezett vízmintákat, aminek együttes költsége közel 9 ezer fo­rint. Ha valaki vállalkozásához használja a vizet - például hűtőhá­zak, borkombinátok, állatnevelők-, akkor a folyamatos ellenőrzést is biztosítania kell, ami már nem ró plusz terheket a vállalkozókra. Az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség az ivó- vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmét látja el - tudatta Markó Istvánná, vízminőségi osztályveze­tő. A rétegvizi kutak létesítéséhez szakhatósági véleményt adnak, melyben a vízkészlet szempontjából vizsgálják azt, hogy a létesítendő kút csatlakozhat e az adott lelőhely­re - mondta a szakember. Új tévévezető és német (új)hullám Ma... •KÖZIGAZGATÁSI NYUGDÍ­JASOKNAK VALÓ. A Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat tevékenysé­géről tart előadást a közigazgatási nyugdíjasoknak Bazsányi György- né ma délután 3 órától a miskolci Városház tér 1. szám alatt. • FOGADÓÓRA A BÁRSONY ISKOLÁBAN. A 18. sz. választóke­rület önkormányzati képviselője fo­gadóórát tart a Bársony János Álta­lános Iskolában ma délután 4 és 5 óra között. Vendégei lesznek a pol­gármesteri hivatal Szakértői, akik tájékoztatást adnak a környék köz­tereinek fejlesztési terveiről. Véradónaptár Miskolc (ÉM) - Megyénkben má­jus 6-tól 10-ig az alábbi cégek dolgo­zói, települések lakói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vér­mennyiséget: Hétfőn: Szikszó város; Kedden: To­kaj város; Szemere Bertalan Gim­názium, Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet, Miskolc; Bor- sodChem Rt., Kazincbarcika; (Á Vö­röskereszt ezen a napon kéri vér­adóit, hogy aki beteg embertársain segíteni tud, jelentkezzen véradás­ra a Miskolci Vértranszfúziós Állo­máson, Csabai kapu 9-11.) Szer­dán: Árló község; Diósgyőri Acél­művek Kft.; MÁV Rt. Pályafenntar­tási Főnökség, Miskolc; Csütörtö­kön: Diósgyőri Acélművek Kft.; Észak-Magyar Téglaipari Rt., Má- lyi; Elzett-Certa, Sátoraljaújhely; Pénteken: Szendrő község. Ingyen jogtanácsok Miskolc (ÉM) - A Magyar Szocia­lista Párt Miskolc városi szervezeté­nél (Corvin u. 9.) kedden délután 2- től 4-ig fogadják a jogi tanácsadásra szorulókat. A Fidesz-MPP megyei szervezeté­nél keddenként délután 2-től 5-ig tartanak ingyenes jogtanácsadást a párt Kossuth u. 16. sz. alatti helyi­ségében. A Szabad Demokraták Szövetségé­nek ingyenes jogtanácsadása min­den szerdán délután 2-től 5-ig ke­reshető fel az SZDSZ Miskolc, Vá­rosház tér 2. sz. alatti székházában. Bejelentkezés a 348-692-es telefon­számon egész héten. Levegős központ Budapest (ÉM - MB) - A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közle­kedési Klub az amerikai Project for Public Spaces, Inc. (PPS) irányítá­sával szeretné Magyarországon is bevezetni azt a már több országban sikeres programot, melynek célja, bogy a nem megfelelően, vagy egyáltalán nem használt közterüle­teket a helyi közösség ötletei és te­vékenysége alapján a közösségi élet központjaivá tegye. Az érdeklődők a Levegő Munkacsoporttól kérhetnek felvilágosítást. Címük: 2040 Buda­örs Pf. 102. Telefon (06-1) 206-5598, (06-1) 206-5599. Miskolc (ÉM - BAL) - A héten el­dőlt a kérdés: a Miskolci Városi Televízió élére pályázó öt jelölt közül az önkormányzat az eddi­gi igazgató, Soltész Rudolf je­lentkezését fogadta el. Egysze­mélyi főszerkesztő-igazgatói poszt betöltésére szóló megbí­zása öt évig szól. □ Szemmel láthatóan nagyon örült, amikor csütörtökön kilépett a köz­gyűlés zárt üléséről, miután az ön pályázatát ítélték a legjobbnak a képviselők. • Valóban, hiszen ebben a döntés­ben azt is benne érzem, hogy ezáltal megerősítették az eddigi munkánk helyességét. Lejárt egy ciklus, én pedig most újabb öt évet kaptam - 2001. április 30-ig szól a megbízá­som -, hogy az eddigi elképzelései­met folytassam, az újabbakat meg­valósítsam. □ Mik volnának ezek az új tervek? • Azt le kell szögezni: az elmúlt másfél évben, mondhatni, „beállt” egy rendszer, kialakult egy új mű­sorszerkezet, 32 órás sugárzással. Ezt kívánjuk ezután is folytatni, persze, némi változás azért várható. Terveinkben szerepel, hogy „erősítjük” a gazdaságpolitikai vo­nalat: több ilyen témájú műsor lesz. Ugyanakkor észre kellett venni, hogy az adás talán túlságosan is in­tellektuális hangvételűvé vált, ho­lott ez a jelleg nem felel meg a város Soltész Rudolf: Önálló, érdekes, iz­galmas és exkluzív városi tévére van szükség... Fotó: Végh Csaba alapvető társadalmi szerkezetének, a nézők nagy része számára talán zavaró lehet. □ Hogyan alakulhat a nézettség a jövőben? • Mindenképpen növelni szeret­nénk. Egy áprilisban megkötött, roppant előnyös szerződés révén si­került visszahozni a képernyőre a filmprogramunkat, amely hétfőn, szerdán, pénteken este lesz látható. Közvetlenül előtte sugározzuk a hírműsorokat, ezáltal érhetjük el, hogy a nézők figyelmét a mi csator­nánkra irányítsuk. És az igazi nagy fogás most jön: sikerült a Deutsche Welle német csatornával egy olyan exkluzív szerződést kötnünk, ami­nek révén ingyen kapunk tőlük töb­bek között autós-motoros magazint, TOP 40 címmel rockműsort - elein­te heti fél, majd később egy-két órá­ban lesznek tehát láthatók nálunk is autótesztek, Schumacher-inter- júk. És még valami: olyan kizáróla­gos jogot is szereztünk, miszerint a szinkronizált német műsort egyszer saját reklámmal szakíthatjuk meg - ez a tény komoly bevételeket ga­rantál a televízió számára. □ Mikor láthatják mindezt a mis­kolci nézők? • A jövő héten megkezdjük a kísér­letezést a technikával, néhány hét múlva pedig beindulnak a műsorok. Más televíziókkal is tervezünk ha­sonló együttműködéseket. A lényeg azonban az: önálló városi tévére van szükség, amely érdekes, izgalmas és exkluzív szórakozást tud nyújta­ni a nézőknek. És ebbe a képbe kell beleágyazni a tájékoztatást, a helyi politikát, az önkormányzat híreit, kapcsolattartását a lakossággal. Az eddigi főszerkesztő által kialakított koncepciót folytatjuk, de a fenti vál­toztatásokkal, élénkítéssel. □ Nem okoz-e gondot az immár összevont igazgatói és főszerkesztői poszt ellátása1? • Eddig a gazdasági ügyeket vit­tem, a menedzselés volt a felada­tom. Ezután a műsorral is nekem kell foglalkoznom. Egy biztos: ren­geteg dolgom lesz - de megoldjuk. A kaktuszok nem beszélnek vissza... Augusztinyi Béla kedvenc kaktuszai között Papp Tímea Edelény (ÉM) - Mintegy 900 kaktuszfajtát gyűjtött össze Augusztinyi Béla, a több mint 20 éve létrejött Magyar Kak­tuszgyűjtők Országos egyesü­letének alapító tagja. • Már 11 éve nyugdíjasként élek, azelőtt könyvtáros voltam. 70 év távlatából visszanézve túl sokszor szembesültem az emberi gyarló­sággal, de a virágokban még soha nem csalódtam. Hallgatagok, és mindig sikerélményt adnak gon­dozójuknak. A családom jóvoltából kaptam kedvet, és vagyok rabja már 30 éve ezeknek a szúrós növé­nyeknek. Ahogy gyarapodott a gyűjteményem, úgy építettem egy- re nagyobb üvegházat is, de most már megmaradok a jelenleginél, ü Miként tudta ekkorára fejleszte­ni a gyűjteményét? • A testvérem fiától kaptam az el­ső darabokat. Főleg azért tetszet­tek meg, mert kis területen is hi­hetetlenül változatos, gazdagon virító kollekciót lehet összeállítani belőlük. Ma mór abba sem tudom hagyni. Egykor Magyarországon közel 2000 gyűjtő is volt, akik egy­más között szívesen cseréltek egyedeket, hogy gazdagítsák állo­mányukat. Nem jelentett gondot az sem, hogy külföldön élő kak­tuszbarátokat ismerjek meg. □ Önről a tengeren tálon is tud­nak. Minek köszönheti ezt? • Valóban érdeklődtek utánam Fotó: Bujdos Tibor még az amerikai kontinensről is. Ez nem is annyira a kaktuszaim mennyiségének - hiszen ennyi több embernek is van az országban -, hanem a sajátos szaporítási mód­szeremnek köszönhető, aminek kü­lönlegessége az oltás folyamatában rejlik. Egy angol barátom révén be­kerültem a nemzetközi sajtóba, ezen keresztül szereztem a kapcso­latokat, a kaktuszokat, és a sok kü­lönös információt. □ Mint például? • Megtudtam: némely példány nemcsak a gyújtőszenvedély forrá­sa lehet, mivel narkotikumot tar­talmaz. Főleg a bennszülött tör­zseknél fordulhatott elő, hogy a vallási szertartások alkalmával megették a növényt, így téve kelle­mesebbé a látomások és víziók ál­tal a rituálét. Ugyanakkor egy má­sik fajta, virágzásával jelezte szá­mukra az esti ima idejét. Kevesen tudják, hogy ezek a növények nemcsak a sivatagban, de a hideg Kanadában is fellelhetőek. Nem­rég én is szereztem pár tucat télál­ló kaktuszt. □ Ezek szerint tovább növeli az ál­lományát? • A fajok számát nem gyarapítóm, de ezeket még a kertemben akar­tam tudni. Akármennyire is sze­retném, a további fejlesztés már akadályokba ütközik. Bár kisnö- vésű kaktuszokat gyűjtöttem, ennyi idő alatt ezek is nagyra tud­nak nőni. Ezentúl már csak a meg­lévőket gondozom, és gyönyörkö­döm virágzásukban. ^Notesz Telefonkönyv Brackó István A feledhetetlen Kazal László megénekel­te a telefonkönyvet. Legalább harminc esztendeje ennek, de a Grandgyák, Gajer, Grandicsek... kezdetű kupié időnként most is felhangzik a rádióban. Ezt az örök­zöld produkciót megismételni nem lehet, ám megpróbálom, mint egy érdekes és közhasznú kiadványt az irodalmi recen- zálás szabályai szerint értékelni. Teszem ezt abból az alkalomból, hogy megjelent az új Borsod-Abaúj-Zemplén megyei te­lefonkönyv. Az előfizetők most vehetik át, ingyen, de az áfás ára I 100 forint. A ko­rábbi olcsóbb volt, s vaskosabbnak tet­szett. Ám ez utóbbi csak a látszat. A mos­tani azért tűnik karcsúbbnak, mert véko­nyabb papírra nyomták, viszont lényege­sen több adatot tartalmaz. A posta miskolci illetékesétől megtudtam, hogy a sárospataki vár képével illusztrált borítójú kiadvány 162 ezer információt kí­nál. (Áki nem hiszi, számoljon utána!) A megjelenési példányszám 7 68 500. Ez éppúgy rekord, mint a Bell-féle készülék tulajdonosainak száma, amely a „lapzár­takor" meghaladta a 150 ezret. A telefon­ellátottsági mutató a főváros után, s a me­gyék rangsorában itt a legmagasabb. Csak kuriózumként említem, hogy az elnépte­lenedett, elsiratott Szanticskán négy ké­szülék található, amellyel a világ bármely tájával közvetlenül lehet kapcsolatot te­remteni. Ha valaki - teszem azt - albáni­ai, vagy vatikáni rokonait akarja fölhívni, azt megteheti percenként 80 forintért. A mediterrán országokba is ennyi a tarifa. Az USA percenként 160 forintért érhető el, Japán már 180-ért, de egy Fiilöp-szige- ti csevegés 250-be kerül hatvan másod­percenként. Áfa nélkül... De maradjunk szűkebb hazánkban. A lis­ta Abaújalpártól Zsujtáig terjed, s a kisebb települések neve a nagyobb testvér mel­lett szerepel. Némi hosszússággal tapasz­taltam, hogy Bükkszentlászló most is, ko­rábban is így volt, hiányzik a regiszterből, azon egyszerű oknál fogva, hogy a negy­venes években nevet változtató, jobbára szlovákok lakta községet Miskolchoz csa­tolták. Pedig ez a szépfekvésű, eldugott vi­dék - a szó jó és rossz értelmében - nem lett úgy urbánussá, mint Szirma, Hejőcsa- ba és Alsóhámor... Lapozzunk inkább! A Kovácsok, Szabók, Nagyok, Kisek és Kis- sek között nehéz eligazodni. A gyakori ne­vűnk uralják könyvet. Bartók Bélából vi­szont alig féltucat akad, s üdítő látvány, hogy három Petőfi Sándor, illetve Petőfi Sándorné honfi- és kortársunknak is van telefonja. A csaknem hatszáz oldalas távhívó biblia arról is értesít, hogy hol találok kártevő-ir­tot, zongorahangolót és inszeminátort, azaz mesterséges megtermékenyítőt: Érde­kes, de számomra haszontalan informáci­ókezek. Csótány nincs, zongora nem fér a lakásba, s három gyerek szólít apjának. ígérvényre bontották a házukat Mezőzombor (ÉM - PT) - Ki kezdeményez­heti a helyi cigányság számára az otthon- teremtést? Erről folyt a vita a mezőzom- bori önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén. Az ülésen Lakatos Jánosné, a kisebbségi önkormányzat elnöke tiltakozott amiatt, mert a velük történt egyeztetés nélkül foly­tattak tárgyalásokat 17 cigány család ház­építésére vonatkozóan. Nehezményezte, hogy a lakásokban még fürdőszoba sem len­ne. Az elnök szerint egy família valamilyen ígérvényre már le is bontotta régi házát az új reményében. Most meg egy bódéban kénytelenek élni. Láng János polgármester válaszában arra mutatott rá, hogy az önkormányzat csupán építési telekhelyeket ajánlana fel a cigányság­hoz tartozóknak - amit a vita után meg is sza­vaztak - darabonként ötvenezer forintért. A település támogatásként magára vállalja a te­lekmegosztás anyagi vonzatát. A vállalkozó a kezdéshez szükséges saját erőforrást megelőlegezné, de felhasználná a családok szociálpolitikai kedvezményét is. Az egyedi szerződések megkötése azonban már az építtetőre és az építőre tartozik, mert a képviselőtestület abba nem kíván belea­vatkozni. Az önkormányzat csupán a lehető­ségét kínálja annak, hogy aki akar, önálló családi házhoz juthasson a kisebbséghez tar­tozók közül. i

Next

/
Thumbnails
Contents