Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-29 / 124. szám
,1996. Május 29., Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 11 Negyedszázados ovi Miskolc (ÉM) - Az intézmény fennállásának 25. évfordulójára emlékezve jubileumi ünnepséget rendeznek május 29. és 31. között a Serház úti Napköziotthonos Óvodában. Május 29-én, szerdán gyermekmunkákból nyílik kiállítás, lesz tornabemutató, és Csipp Híradó címmel megjelenik az óvodaújság. Május 30-án az óvoda nevelői meséket adnak elő, ezt zenés táncmulatság követi. Május 31-én nyíltnap és játszódélelőtt zárja az ünnepségsorozatot. Színitauoda Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház Színitanodája felvételt hirdet az 1996/97-es évadra. Olyan érettségizett - legfeljebb 22 éves korú - fiatalok jelentkezését várják, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban a színjátszás iránt. A képzés 3 éves - félévenként vizsgákkal. A színitanodások tanulmányaik során megismerkednek a színházi munkával, és a színészmesterség alapjaival. A képzés egésznapos felfoglaltság. A tanulók ösztöndíjat kapnak. A felvételi díja 600 forint, melynek ellenében a jelentkező megkapja a felvételi vizsga kötelező anyagát. A felvételi várható időpontja: 1996. szeptember 12. Jelentkezni legkésőbb június 15-ig lehet a Miskolci Nemzeti Színház titkárságán, Tóth Juditnál a 06- 46/344-832-es telefonszámon. A felsőoktatásról Miskolc (ÉM) - A megyei közgyűlésnek csak a középfokú oktatásra yan befolyása, ezért felmerülhet a kérdés, miért foglalkoznak a csütörtöki közgyűlésen a régió felsőokta- tósának helyzetével. De ez könnyen megmagyarázható, hiszen az egyetmek, főiskolák szerepe, szellemi- ségük kisugárzó hatása meghatározó a regionális és helyi társadalmak szerveződésében, kulturális életében, értékrendjének alakulásában. Es a felsőfokú képzés természetein összefügg a középfokú oktatásik annak továbbfejlesztésével. Ézért tart Kormos Dénes, az közgyűlés alelnöke Az északmagyarországi régió felsőoktatási helyzetéül, az integrációs folyamatokról inni el tájékoztatót a május 30-i közgyűlésen. Szünidei programok Miskolc (ÉM) - A Vasutasok Vörös- marty Művelődési Háza szünidei Programokat szervez általános és kö- rópiskolás diákoknak. Az úszónapkö- június 17-től július 26-ig kéthe- ros turnusokban várják a 7-12 éveseit. A táncművészeti napközibe 7-14 eveseket várnak kéthetes turnusokban június 17-től július 12-ig. v elsősöket és középiskolásokat vár- ?ak a tini-varroda foglalkozásaira Június 24-től július 5-ig, illetve július °;tól 19-ig. A napközis táboroktól el- terően csak délutáni szakmai foglalkozások keretében oktatják a sza- oas-varrást. Természetjáró sátortá- o°rt szerveznek hetedik alkalom- k'ali melynek helyszűle Szentlélek •esz. A táborba 10-14 éveseket várjak július 29-től augusztus 4-ig, va- amint augusztus 5-től augusztus Érdeklődni a (46) 357-421-es roiefonszámon lehet. * Sajóecseg (ÉM) - A sajóecsegei mi oelődési ház az idén is várja az álte János iskolásokat a nyári napközi táborba. Július 4. és 16. között kr lönböző kézműves foglalkozásoko. Vehetnek részt a diákok, lovagolhat bak, megtanulhatják a lószerszámé zás fortélyait, megismerhetik a néf sportjátékokat. Az előző évek hagyc mányait folytatva, most is lesz bit baiskola, és ahogy azt mái- megszok hatták, az utolsó napot és éjszakát bajó-parton töltik a gyerekek. A ba 'atonszepezdi nyaralásra ugyancsaj a 9-14 éves korú diákokat várják. i Június 24-től július 2-ig tartó balatc bi táborba, és a sajóecsegi progrs ni°kra más településekről is váljál az érdeklődőket. Jelentkezni lehet; Sajóecsegi művelődési házban, vág, a 46/329-779-es telefonszámon. • A Tájak-Korok-Múzeumok Klu következő rendezvényét május 3C an, csütörtökön délután 2 órátc Miskolcon a Herman Ottó Múzeur , központi épületében tartják. Amalfi hercegnő megy is - nem is Nánay István „kiválasztottjai" az Országos Színházi Találkozón Webster rémdrámáját a Miskolci Nemzeti Színház „Csarnokában" nézi meg a debreceni fesztivál zsűrije Fotó: Dobos Klára Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - Június 10. és 16. között Debrecenben rendezik meg az Országos Színházi Találkozót. Az idén Nánay István kritikus, a Színház című lap főszerkesztő-helyettese választotta ki a találkozón bemutatandó előadásokat. A Miskolci Nemzeti Színház Webster Amalfi hercegnő című rémdrámájával szerepel a fesztiválon. De technikai okok miatt Debrecenben nem tudják bemutatni ezt az előadást. így nem a színészek mennek Debrecenbe, hanem a zsűri jön Miskolcra. A tizenhét kiválasztott darab között akad öt, amelyik főleg technikai problémák miatt nem mutatható be Debrecen egyik színjátszásra alkalmas intézményében sem. Ezt az öt előadást így a zsmi még a fesztivál előtt saját színházában tekinti meg. Debrecenbe megy azonban tizenkét társulat, s ez tizenkét színházi előadást jelent. Sőt, a hivatalos program mellett néhány további versenyen kívüli előadásra is sor kerülhet, valószínűleg elsősorban az éjszakai órákban.- Az elmúlt félévben 163 előadást sikertilt megnéznem, és ezek közül választottam ki a legfontosabbakat - összegezte véleményét Nánay István, aki idén egyszemélyben volt a „bíráló bizottság”.- Milyen szempontokat érvényesített - kérdeztük a színikritikustól.- Nem volt szempont, hogy minden együttestől kell valami, s az sem, hogy egy társulattól csak égy előadás jöhet. Végül mégis úgy adódott, hogy nem találtam olyan színházat, amelyiktől két előadás is bekerült volna ebbe a tizenhétbe.- Figyelembe vett-e előadhatósá- gi szempontokat?- Nem tagadom, olyan darabokat igyekeztem kiválasztani, amelyek technikailag is kivitelezhetek a rendezvény helyszínén. Hiszen ha vidéken van egy olyan esemény, amelynek az a célja, hogy képet adjon az ország jelenlegi színházi tendenciáiról, akkor ez legalább annyira szól annak a városnak a közönségéhez, mint amennyire a szakmának. Sajnos, mindezek ellenére most az utolsó napokban a műszaki bejárás során derült ki, hogy az általam kiválasztott 17 előadásból 5 nem játszható el Debrecenben. Részben műszaki adottságok miatt, részben a nézőterek közötti különbségek miatt. Az Új Színház Vémásza esetében például olyan a színpadbeépítés, hogy csak a nézőtér töredékéről látszana az előadás.- Melyik ez az öt dráma?- Az említett Lorca-darab mellett, melyet Novák Eszter vitt színre, Hegedűs D. Géza Pesti Színház- beli rendezése, a Dzsungel könyve, Ionesco Székek című abszurdja, amit Fodor Tamás rendezett a Thá- liában, a kecskemétiek Leonce és Lénája, melyet Bagossy László vitt színre, és a Miskolci Nemzeti Színház Amalfi hercegnő című Webster- produkciója Telihay Péter rendezésében. Ezek a darabok tehát részt vesznek a versenyben, de a zsűri nem Debrecenben látja őket. Nánay István szempontjai között szerepelt még, hogy legyenek olyan előadások, amelyek találkoznak az általa ismert közönségigény- nyel. De ugyanakkor ne maradjanak ki a kísérletek, útkeresések sem. Évek múltán ezek lesznek emlékezetesek egy szezonból.- Igyekeztem azt is figyelembe venni, hogy a nagyszínházi és stúdió-színpadi produkciók egyaránt szerepeljenek a programban, s arányuk kiegyenlített legyen — mondta Nánay. - Fontosnak tartom, hogy mindenfajta színházi műfaj és norma megjelenjen egy ilyen találkozón. Ebből a szempontból állíthatóm, hogy nagyon sokszínű ez a program. Szerepel gyerekszínház és alternatív színház is, zenésszínház és mozgásszínház, és egy határon túli színház is meghívást kapott. A kör persze a végtelenségig nem tágítható, így alakult ki a ti- zenhetes létszám. Természetesen döntő szempont volt Nánay István egyéni ízlése is, azaz bizonyos fokig nyilván szubjektív ez a lista. Éppen ezért nem is nagyon van értelme azt mérlegelni, hogy vajon valóban ezek voltak-e az évad legizgalmasabb előadásai. Ha már egy személynek kell döntenie, akkor egy biztos: nem sok ember van, aki ennyi előadást látott, aki ennyire ismeri a hazai színházak világát. íme a tizenkét előadás, amely a debreceni hivatalos versenyprogramban szerepel: 1. Ibsen-Miller: A nép ellensége (Békéscsaba, rendező: Konter László), 2. Örkény: Tóték (Pécsi 3. Színház, rendező: Vincze János), 3. Nádas Péter: Ünnepi színjátékok (Veszprém, rendező: Vándorffy László), 4. G.B. Shaw: Szent Johanna (Nyíregyháza, rendező: Verebes István), 5. A sárkány feje (Kaposvár, gyerekelőadás, rendező: Babarczy László), 6. Shakespeare: Macbeth (Győri Padlásszínház és Kecskeméti Katona József Színház koprodukciója, rendező: Kiss Csaba), 7. Gombrowicz: Operett (Debrecen, rendező: Pinczés István), 8. Bulgakov: Álszentek cselszövése (Kolozsvár, rendező: Tompa Gábor), 9. Albee: Nem félünk a farkastól (Radnóti Miklós Színház és Dunaújvárosi Bemutató Színpad, rendező: Gothár Péter), 10. Parti Nagy Lajos: Mauzóleum (Katona József Színház, rendező: Máté Gábor), 12. Bálványosvár (Arvisura Színilázi Társaság, rendező: Somogyi István). A zsűri tehát a fentebb említett öt mellett ezen darabokból választja majd ki az idei színházi évad „legjeit”. Alacsony gázsi, magas nézettség A Miskolci Nemzeti Színház munkájáról - a városi közgyűlésen Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Nemzeti Színház a régió kiemelt fontosságú kulturális intézménye. Előadásaival a város és a megye lakóinak igényét szolgálja. Képvisel(het)i a város kulturális értékeit nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatrendszerben. És nemsokára - a rekonstrukciós munkálatok befejeztével - az ország legkorszerűbb színháza lesz. A városi közgyűlés csütörtöki ülésén is a színház lesz az egyik téma. A képviselőknek készült tájékoztatóban kiemelik, hogy színházunk a vidéki nagyvárosok színházai sorában egyedülálló helyet tölt be: egy- tagozatú prózai színház, bár művészi létszámában, összetételében, műsorszerkezetében a zenés produkciók színrevitelére is képes. Történetében korábban is születtek opera- és balettprodukciók, de az utóbbi nyolc évadban megújult igénnyel kerültek színre táncszínházi előadások és operák. A zenés feladatokat létszámban kicsi, de külső megerősítéssel működőképes ének-, tánc-, és zenekar, valamint néhány operai kvalitású énekes szólista szolgálja. 1992 óta több kísérlet született az opera és balett műfaj tagozatként való elismertetése érdekében. A színház készített terveket többtagozatúság létrehozására, ám a költséges műfajok előállításához az önkormányzat nem tudott nagyobb támogatást adni. A bemutatók közül a tájékoztatóban többek között a Cyrano sikerét említik meg, emellett a Kaméh- ás hölgy és a Háromlevelű lóhere rendezői kudarcáról, valamint a kiemelkedő szakmai sikert hozó (a nézők részéről kétkedve fogadott) Woyzeck illetve a Hölgy kaméliák nélkül című előadásokról szólnak. A költségvetés kapcsán megfogalmazódott, hogy az megfelelő biztonságot és fedezetet nyújt a színházvezetés művészi elképzeléseinek megvalósításához. Á rekonstrukció során létrejött új terek (csarnokszínpad, iroda-mű- helyház, kamaraszínház) megnövelték az üzemeltetési költségeket. A bér jelentős nagyságrendet képvisel a költségvetésen belül, de mértéktartóan vendégművészek meghívását is lehetővé teszi. Ä jelenlegi vezető, Hegyi Árpád Jutocsa 1992. augusztus 1-jétől irányítja a színházat. Az igazgató-főrendező beszámolójában szintén szól a bérekről, az igen alacsony gázsit hozza fel a „színészmigráció” indoklásául. ,A miskolci prózai társulat még mindig nem igazán jelentős. Nagyformátumú színészek, ha feltűnnek is nálunk, hamarosan elszerződnek Budapestre. (Szervét Tibor, Mihályi Győző, Igó Éva). Az a szakmai vonzerő, amit az elmúlt évek alatt sikerült megteremtenünk, még mindig nem elegendő ahhoz, bőgj' kompenzálja azt a hihetetlenül alacsony gázsit, amit a Miskolci Nemzeti Színház fizetni tud. (Nyíregyházán majd’ kétszeresek a gázsik.)” A beszámolóban az igazgató ismerteti fő törekvéseiket: a háromarcú, háromtagozatú színház megteremtése. Erről már sokat írtunk lapunkban is. Ezek szerint játszanának prózai darabokat, operát, balettet. A Nagyszínház a klasszikus remekművek otthona, a Játékszín kamaraszínházi, a Csarnok stúdió- színházi funkciót tölt be. Többnyire itt születnek a kísérleti előadások. „Meggyőződésünk, hogy miként a tudomány, úgy a művészet sem tud fejlődni kísérletezés nélkül. Ezek a kísérleti előadások néha megbuknak, néha botrányt kavarnak...” Természetesen a legtöbb nézőt még ma sem a kísérleti színház, hanem az operett vonzza, de más előadásokat is nagyrészt teltházak előtt játszhatnak a színészek. A színház 1992 végétől napjainkig 50 eredeti bemutatót produkált. Ez szezononként 12-13 bemutatót jelent. Az 1992/93-as évadban 17 bemutató volt, ami egyedülálló az országban. Ez aztán túlzásnak bizonyult, úgy gondolják, tíz előadás az optimális. Ezt szeretnék tartani. A beszámolóban az igazgató említést tesz a színészekkel, zenészekkel folytatott jogi vitákról is, de reméli, ezek a jogviták a mái- előkészületben lévő új paragrafusok parlamenti ratifikálásával automatikusan megoldódnak, de ők is megtesznek mindent a viták lezárása érdekében. LTelevízió MC Brackó István A sorozat még nem fejeződött be, igy értékelni nem illik. A sorozat még nem készült el, így szólni róla érdemes. A kritikus és fanyalgó néző olyasmit kap, amit csak megkóstolhat, de nem tudja, hogy mi a vége. A magyarok cselekedeteit fölvonultató filmetűdök a millecente- nárium esztendejében, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából születtek, illetve születnek. Ezt a naprakészséget (vagy annak látszatát) aligha indokolják a frissességi igények, hiszen nagyívű korszakról, egy nép nemzetté válásának történetéről van szó, ám aktuálpoliti- kai gyanú árnyéka vetődik a szándékaikban nemes aktorokra. Hogy ez a feltételezés nem alaptalan, az kiderült a sorozat szerkesztőjének minapi nyilatkozatából is. Aki cáfolta a korábbi, a Parlamentben is elhangzott kritikákat. Az előzményekhez tartozik, hogy a művelődési minisztérium és a televízió - valamikor az év elején - egyezséget kötött egy Feszty-kör- kép méretű képernyős produkció elkészítésére. Fele-fele arányban vállalták a mintegy 80 millió forintra rúgó költségeket. A program 250 filmet irányzott elő, az ötleteket a hattagú „vének tanácsa” fogadja, illetve veti el. A történészekből, politológusokból álló zsűri pártatlan, s teljességre törekszik. Ám az már is bizonyos, hogy ebből a 250 mozaikból nem áll össze a teljes kép. A forgatókönyvírók, szerkesztők, filmesek - szuverén alkotók révén - nem egyforma eszközökkel dolgoznak, s nem egyféle mércével mérnek. Ez a sokszínűség dicsérhető lenne, ba a történelem fonalára fűzött gyöngyök legalább értékben, karátban hasonlítanának egymáshoz. A teljes műsoridő húsz órát tesz ki, de a kronológiailag és tematikailag nem összeillő produkciók zavarba hozzák az ünnepes áhítatra vágyó, s azt remélő nézőt. Május végéig a teljes anyag egyharmada futott le. Az ígérvény szerint - talán jövőre - nagyobb blokkok is képernyőre kerülnek, s kazettán is árusítják majd a produkciót idehaza és külföldön Hunnia hírnevének öregbítésére. Majd meglátjuk... Égy valami közös és állandó. S talán ez zavara leginkább a kommerszhez szokott előfizetőt: az alkotók csak eredeti dokumentumokkal és dokumentumokból dolgoznak, s - ez a lényeg - nem kommentálják a látottakat és hallottakat. Olyan tükröt takarnak ki előttünk, amelyben kendőzetlenül, smink nélkül láthatjuk vissza magunkat, őseinket, cselekedeteinket. Csakhogy ez a tükör darabokból áll. Ok zúdítják ránk. A cserepeket mi illesztjük össze, több-kevesebb sikerrel. Hol a tiszta tó tükrén, hol az elvarázsolt kastély hajlított, foncsorozott üvegén látjuk vissza arcunkat. Vinczeffy László sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás - a Szépmíves Bt. rendezésében - május 30-án, csütörtökön délután 5 órakor Miskolcon a Rónai Művelődési Központban. A tárlatot Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Kulturális koncepció Miskolc (ÉM) - A Miskolc kulturális életéről kialakult képet még mindig a régi beidegződés (ipari város, munkásváros) befolyásolja. Ez ellen is próbál .küzdeni” az önkormányzat által megfogalmazott. kulturális koncepció, amely az egyik napirendi pont lesz - Zambó Tibomé, a Kulturális és Sportbizottság elnökének előteijesztésében - Miskolc város csütörtöki közgyűlésén. Az előterjesztés határozati javaslatai között szerepel a művelődési intézmények felújításokkal kapcsolatos igényeinek felmérése, és a pénzügyi lehetőségeknek megfelelően ütemezve a munkák elvégzése. Ezzel párhuzamosan felül kell vizsgálni ezen intézmények helyét, szerepét, funkcióit: a tervezett nonprofit törvény szellemében célszerű megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az Ifjúsági és Szabadidő Ház, az Ady Művelődési Ház, a peremkerületi művelődési házak új, korszerűbb formában működjenek. Az előteijesztésben olvasható, hogy a Csodamalom Bábszínházban egy' gyermekcentrum létrehozása a cél, amely a bábszínház tevékenységére építetten, folyamatos művelődési-művészeti lehetőséget nyújt az óvodás és általános iskolás gyerekeknek. A tervek között szerepel többek között, hogy korszerűsíteni kell a Városi Könyvtár hálózatát, meg kell oldani az Avasi lakótelep könyvtári ellátását.
