Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-28 / 123. szám

4 A Itt-Hon 1996. Május 28., Kedd _ Program a t \ \ i at Az Encsi Közművelődési Intézmények programajánlata, szolgáltatásai Klubok, Szakkörök: Nyugdíjasklub: hétfői napokon du. 4 órától Balett: keddi napokon du. 4 órától (óvo­dásoknak) Fittnes klub: szerdánként du. 5 és du. f. 7 órai kezdettel (két csoportban). Speciális tornagyakorlatok nők részé­re Fazekas szakkör: csütörtöki napokon du. 3 órától Könyvtári szolgáltatások: A mintegy 45 ezer kötetes könyvállománnyal, folyó­iratokkal, napilapokkal várják az ér­deklődőket, leendő és új olvasóikat. A szikszói Petőfi Sándor’ Művelő­dési Ház programjai, kulturális ajánlatai Kulturális program: A Városi Könyvtár nyitva tartása: Hétfő zárva, kedd-csütörtök de. 10 - du. 5 óráig, péntek du. 1 - du. 6 órá­ig, szombaton 8-12 óráig várja az ol­vasókat. Nyugdíjasklub: minden héten hétfőn du. 4 órától Alma Fittnes klub: hétfő-péntek: de. 8 - du. 9 óráig, szombat: de. 8 - du. 4 óráig Telefonon információ kérhető: 396-052 Vásárnaptár ENCS: június, szeptember, október és december hónap minden első csütör­tökén tartanak állat- és kirakodóvásárt az abaúji városban a Méra-ináncsi összekötő út mellett. ÓNOD: minden hónap első csütörtö­kén van állat- és kirakodóvásár. Nem is olyan vicces Az adóellenőr szigorúan figyelmezteti az idős adóalanyt:- Kérem, fizesse be az adóját! S ez az utolsó figyelmeztetés!- Remélem, hogy nem az utolsó! Hi­szen még csak 87 éves vagyok. $ A falusi iskolában Pistikétől kérdi a ta­nító bácsi:- Pista fiam, merre jártál tegnap?- Tanító bácsi, tegnap nem tudtam jön­ni, leégett a házunk.- Aha! És hol voltál tegnapelőtt?- Hát?! Előtte mindent össze kellett pakolnunk. _Nekünk Írták A kereszt a szenvedés jelképe. Mára azonban a falusi hétköznapi élet kellékévé vált. ,Az encsi temetőben feleségem édesanyja sírjáról elloptak egy nagyon szépen megfara­gott fakeresztet, de sorstársa lett még jó néhány, hogy a tűz martaléka legyen. De láttam megrongált útszéli kereszte­ket, temetői vandalizmust is. Vajon ezek a kártevők átér- zik-e, milyen törést okoznak azoknak az embereknek a lel­kében, akiknek ez a jelkép szí­vükhöz közel álló, emlékeket őrző? Bizony, azóta eltelt ötven esz­tendő, hogy Baktárói gyalog elindultam első szolgálati he­lyemre Abaújdevecserbe, állá­som betöltésére. Utam a fan­csali feszület mellett vezetett a földúton Abaújdevecserbe. A faluvégen kereszt fogadott. A kereszten kő-Krisztus, tes­tének törött darabjai alatt a falu tört teste. Egy iszonyatos háború maradványai. Valam ikor az encsi piacra já­ró asszonyok pihenőhelye volt. Lent a völgyben a falu, ame­lyet a dombon lévő törött Krisztus őrzött. Aktív korom­ban nagyon sokat jártam a falvakat. Megnyugvást jelen­tett, amikor a faluszéleken pléh-Krisztusok fogadtak. So­ha nem mulasztottam el a ka­lapemelést, a szánkón utazó kálvinista, Ady Endre taní­tott rá. Ugyanakkor biztatást kaptam, mint a sétáit rovó Juhász Gyula, amikor a tá­pé«' feszületre nézett. Ez a ka­lapemelés nemcsak a faluvé­gi keresztnek, hanem a falu­nak is szólt. Ez évszázadok szokása, íratlan törvénye. Falusi keresztek faluszélen, dűlőutak mentén, templom­kertben, gazos temetőben, er- dők-mezők alján álltak. A két­ezer éve lezajlott kínszenvedés jelenetét idézitek elénk. A tö­rök utáni időkben terjedt el a felállításuk szokása. A ke­reszt, a szenvedés jelképe ki­lépett a templomból, a szent helyről, és a minden napi élet, a falusi munka, a paraszti szokásvilág tárgyi, elemévé vált. Vajon ki készített benne­teket? A volt encsi járás észa­ki községei mindig a szegény­ség jelképei voltak. Ezt a sze­génységet tükrözték a faluszé­li pléh-Krisztusok. Egy-egy fe­szület elárulta a mögötte elte­rülő község vagyoni helyzetét. A pléh-Krisztusok a szegény, csak fában gazdag magyar falvak díszei. Nem messziről utaztak, ott helyben készültek. Elég volt hozzá két gerenda és egy bádog lap. Megcsinálta a falusi kovács, a lakatos, az ács. Ennek legszebb példája a híressé vált fancsali feszü­let. Ki állított benneteket, pléh-Krisztusok? Miféle titkot őriz hallgatásotok? Történe­tet, emberi sorsot, gyakran tragédiákat őriznek e jelek, de a hála jelképe is. Ezek a ke­resztek a beszentelés után is magántulajdonban marad­tak. Amíg élt a kegyes alapí­tó, gondozta, virágot ültetett, kerítést húzott köréje, halot­tak napján gyertyát gyújtott előtte. Ahol magára maradt a kereszt, ott a természet ölel­te magához. Madár vert fész­ket az ágak között, vadrózsa nőtt a lábánál. Ahol lepergett a festék, rozsda lepte be a bá­doglapot. Télen hó ült a ke­reszt kitárt karjaira. Szélben sóhajtoztak, nyikorogtak a ge­rendák. Az eső lemosta róla a port. A kétezer éve kijelölt utakon járunk. A szerencsésebbek a virágvasárnapi virággal bo­rított Jeruzsálembe vezető betsabéi úton menetelnek a napsütötte tájon. Míg mások, már a távolban látják a nagy­pénteki keresztekkel szegélye­zett, a Golgotához vezető, szenvedésekkel kikövezett ös­vényt. Szegénységet tükröző pléh-Krisztusok, vigyázzatok az abaúji falvakra! Figyel­meztessetek mindenkit arra, amíg lesz áldozat és ártatla­nul szenvedő, amíg értéknek számít a megbocsátás, a ki- engesztelődés, jelképek ma­radjatok. És amíg élnek ezek­ben a falvakban, mindig le­gyenek fejkendős nénikék, akik megpihennek alattatok, idős férfiak, akik gyertyát gyújtanak, kalapot emelnek előttetek, és fiatal lányok, akik virágot tűznek a pléh- Krisztusok lábához.” Gulyás János Encs 1996. Május 28., Kedd Itt-Hon A 5 Első áldozás Szikszón A szikszói görögkatolikus templomban 24 kisdiák (12 fiú és 12 leány) öltözött ün­neplőbe május 19-én, va­sárnap első áldozásuk nap­ján. Petrásevits István espe­res meghatottan tekintett a kilenc-tízéves gyermekek kipirult arcára, s többek kö­zött arra kérte őket, hogy hi­tükben megerősödve élje­nek, hisz ezáltal az egyház is erősödik. Fotók: Buzafalvi Győző és Knyizsák Ferenc 1 2 3 4 5 6 □ 7 8 9 10 11 —* \ 12 ■ 13 V ■ M ,5 1 16 17 18 19 20 ■ 21 _ ■ I Az Itt Hon Vízszintes: 1. Valószínűtlen el­beszélés. 5. Bob Dylan szava­it idézzük (zárt betűk: É, B, Z.) 12. Női keresztnév. 13. Mo- liére Férjek iskolája c. művé­nek szereplője. 14. Lyuk készí­tése. 16. Kapatos. 17. Ritka fér­finév. 19. Lettország, Ausztria autójelzése. 21. Skálahang. 22. Esetleg. 24. Előtag: föld-. 26. Vas megyei helység. 27. Tisz­telt cím röviden. 28. -tlan pár­ja. 30. Növényt ritkít. 32. Be- piszkol. 34. Jogosnak tekintett követelés. 35. A zsidó nép nyel­ve az ókorban. 36. 13 húros ci- tei-a. 37. Tórium vegyjele. 39. Martini csepp! 40. De mennyi­re! 42. Óriáskígyó. 43. Futball Club röv. 44. Idős férfi. 46. Fi­zetőeszköz. 47. Hermész és Aphrodité fia. 50. Ókori. 52. Naprendszerünk bolygója. 54. Szélvihar. 56. Hideg szín. Függőleges: 1. Telt alakú. 2. Betű közepe! 3. Fehérnemű ké­szítésére használt pamutszövet. 4. Számára érdektelenné válik. 5. Idegen levegő. 6. ... László (1846-1879) festő. 7. Nátrium. 8. Hangos veszekedés. 9. A le­vegő egyik alkotóeleme. 10. Napszálita. 11. Magyar Tudo­mányos Akadémia röv. 15. Ked­velt komikus volt. 18. Hím ka­csa. 20. Karcag része! 23. Ta­vasz istennő. 25. Falun mesél. 26. Macbeth szereplője. 28. Vé­kony szövetből készült bő sza­bású átmeneti kabát. 29. Közei­re mutató szó. 31. Ittrium, nit­rogén vegyjele. 33. Kábeldarab! 34. Finis vége! 35. Az idézet második, befejező része (zárt betűk: N, K, O). 36. Tengeri ra­gadozó. 38. Szülőföld. 41. Du­na szakasz! 42. Arisztophanész színműve. 43. Bugyog a víz. 45. Borsodi község. 46. A francia kártya egyik színe. 48. Tetejé­re. 49. Részben szummáz! 51. Orosz három. 53. Macskafark vége! 55. Asszonyi jelző. _Itt-Hon-Konyha Tavaszi töltött csirke Hozzávalók (4 személyre): 1 kg-os csir­ke; a töltelékhez: 2 zsemle, 2 tojás, 10 dkg zöldborsó, 10 dkg gomba, 10 dkg szárnyasmáj, kis csokor petrezselyem, olaj, só, bors; a körethez: 20 dkg rizs, 10 dkg kukorica, 2 dkg vaj, só. A csir­két kicsontozzuk: a szárnyait levágjuk, a hátán végigvágjuk a bőrt, majd óva­tosan - éles csontozókéssel - lefejtjük a húst a csontról. Végül a combokat is kicsontozzuk. A töltelékhez a beázta­tott, kinyomkodott zsemlékhez adjuk a tojásokat, a külön-külön megpárolt zöldborsót, az apró kockákra vágott gombát és a leforrázott szárnyasmájat. Sóval, borssal és finomra vágott pet­rezselyemmel fűszerezzük. A kicsonto­zott, enyhén kiveregetett húst olajozott alufóliára terítjük, sózzuk, borsozzuk, és a közepébe helyezzük a tölteléket. Az alufólia segítségével feltekerjük. Tepsibe helyezzük, kevés vizet és ola­jat öntünk alá, majd forró sütőben egy órán át sütjük. Az utolsó tíz percben már fólia nélkül sütjük, hogy szépen megpiruljon. A töltött csirkét tálalás előtt fél órán át pihentetjük, mert ha foiTÓn szeleteljük, a töltelék széteshet, ragadhat. Kukoricás rizzsel és barack- kompóttal kínálhatjuk. Epres torta Hozzávalók: 1 kész kerek tortalap, 15 dkg eper, 4 dl joghurt, 4 dl tejszín, 15 dkg porcukor, fél tasak zselatin. A jog­hurtot a porcukorral összekeverjük, be­leforgatjuk a kemény habbá felvert tej­színt. Hozzáadjuk a használati utasí­tásnak megfelelően elkészített zsela­tint. A díszítéshez félreteszünk 4-5 ka­nálnyi habot. A tortalapot kettévágjuk (csak az egyik felét használjuk fel), be­letesszük egy kipattintható tortasütő formába, tetejére kanalazzuk a tejszín­habot, és kb. 3 óra hosszára a hűtő- szekrénybe rakjuk. Ezután megvize­zett késsel a torta szélét körben meg­lazítjuk, és kipattintjuk a formából. A díszítéshez egy nejlonzacskó sarkán kis rést vágunk, beletöltjük a félretett ha­bot, a torta tetejére kis mintákat for­mázunk belőle. Végül rárakjuk - tet­szés szerinti díszítéssel - az epret. Barack-puding Hozzávalók (4 személyre): 2 dl tej, 2 dl tejszín, 45 dkg barackkompót, 4 to­jássárgája, 10 dkg cukor, 0,5 dl barack- pálinka, 2 dkg zselatin. A cukrot a to­jássárgájával elkeverjük, felengedjük a tejjel és állandó keverés mellett fel­főzzük, majd tovább kevergetve kihűt­jük. Beletesszük a pálinkát, a haszná­lati utasítás szerint elkészített zsela­tint és a habbá felvert tejszínhabot. Talpas poharakba szétosztjuk a felda­rabolt barackot, tetejére tesszük a ha­bot, és barackszeletekkel díszítjük. Mi otthonában is ITT-HON vagyaink Abaúii 1 keresztek

Next

/
Thumbnails
Contents