Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

1996, Május 22», Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 11 Móra-napok Homrogd (ÉM) - Móra-napokat rendeznek május 22. és 25. között Homrogdon a Móra Ferenc Általá­nos Iskolában. A programok között szerepel csere-bere vásár, rajzpá­lyázat eredményhirdetése és „Fele sem igaz” vetélkedő. A rendezvény- sorozatot nosztalgia sakkverseny záija. Fazekas-hét Miskolc (ÉM) - Fazekas-hét kez­dődött május 20-án a Fazekas Ut­cai Általános Iskola és Zeneiskolá­ban. A millecentenárium jegyében rendezett ünnepi hét eseményei aözött honfoglalás kori vetélkedő, tanár-diák kosárlabda-mérkőzés, lovaglás, computer-show, koron­ázás és csipkeverés szerepel. A színes programokat május 24-én, Pénteken délután 5 órától a Rónai Művelődési Házban tartandó gá­laműsor zárja. Bálványosvár Diósgyőrben A hét végén, május 24. és 26. kö­zött rendezik meg a XI. Diósgyőri Várjátékokat. A színes programban lesz óriásbábos produkció, íjász­verseny, lovasbemutató. Május 24- én és 25-én este 7 órától középkori vacsorán vehetnek részt az érdek­lődők, közben a M.E.Z. együttes középkori ír zenét játszik. Este 9 órától az Arvisura Színházi Társa­ság Bálványosvár című előadásával lép a várszínpadra. A darab rende­zője, Somogyi István szerint őstu­datunkban még mindig él az erő­szakos keresztelések emléke. A Bálványosvár című művel az ebből adódó konfliktusok rendeződését szeretnék elősegíteni. A történet egy legendára épül. Erdélyben, a Szent Anna-tó közelében, egy hegy tetején álló Árpád-kori várrom egy­kori ura a főszereplő... Több külföldi együttes is bemutat­kozik a várjátékokon. Képünkön a svéd Celeres Nordica. Pünkösdölés Szentistván (ÉM) - Pünkösd va­sárnapján, május 26-án délután 4 árától Szentistvánban a Hősök tere szám alatt dalostalálkozó lesz a honfoglalás 1100. évfordulója tiszte­letére. A találkozó kapcsán népmű­vészeti kiállítást rendeznek helyi hímzőasszonyok munkáiból. A kiál­lítás május 26-31-ig reggel 8-12 0ráig látogatható. * Miskolc (ÉM) - Ökumenikus Ifjú­sági Találkozót rendeznek a Diós­győri várban május 27-én, hétfőn délután 4 órától. Közreműködik az Alapkő Együttes, a Cédrus Ének- együttes, a Schola Cantorum Jezsu- 'ta Gimnázium énekkara, a Mind­szenti Kórus, a Lévay József Refor­mátus Gimnázium énekkara, a Mi­norita Rendház ifjúsági kórusa, a Damaszkuszi Szent János Ének- együttes, az Eszterházy Kórus, a Plősgyőri Kolping-család, a Tiszán- ínntm; r>~formátus Egyházkerület a Katolikus Gimnázium Szólót énekel Szitás Ma- F*ann, verset mond Dálnoki Mária, Menyhárt Szabolcs, Lukács And­rea, Szomolya Klára, Rádi Nóra (Lévay József Református Gimnázi- üm) és Rohács Andrea (Herman Ot­tó Gimnázium). A rendezvény véd­nökei a református, a római katoli- .Us> a görög katolikus, a methodista es az evangélikus egyházak lelké­szei. Fővédnök Kobold Tamás, Mis- Kplc polgármestere. Rossz idő ese- je/1 a találkozót a diósgyőri evangé- 'kus templomban tartják - tájékoz­hatta lapunkat Venczán Pál diós­győri evangélikus lelkész. janisa és leánykara. Az autófényezéstől az operákig Premier előtti találkozás Vajk György operaénekessel Miskolc (ÉM - Bi.I.) - Puccini Tosca című operáját mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház pén­teken este 7 órától. Az előadás fő szerepeiben Pirisi Editet, Vajk Györgyöt (m.v.), Egri Lászlót, Bede Fazekas Csabát (m.v.), Mo­hos Nagy Évát (m.v.) és Albert Tamást (m.v.) láthatjuk. Cavara- dossi lovagot - Tosca szerelmét - Vajk György alakítja. Vajk György - mint vendég - Sze­gedről érkezett Miskolcra. Az el­múlt néhány évben huszonnégy operaszereppel örvendeztette meg a hazai és a külföldi közönséget. Éne­kelt a volt Jugoszláviában, Szlová­kiában, Ausztriában, Hollandiá­ban, Svájcban, Luxemburgban és Vajk Györgyöt legközelebb Cava- radossiként láthatjuk Kanadában. A hazai és nemzetközi elismeréshez igen hosszú volt az út, annak ellenére, hogy fiatal: 42 éves. Alapszakmáját tekintve autófénye­ző (hány és hány operai nagyság in­dult el fizikai munkásként a világ­hír felé!). Már akkoriban is szerette a zenét, volt szaktársai kilométer­pénzt ígértek neki, hogy minél messzebbre menjen tőlük énekelni. Cegléden katonáskodott, zenekart alapított, Elvis Presley-számokat énekelt... Leszerelése után az újpes­ti zeneiskolában tanult, ahol block­flőte- (és nem az ének!) tanára ja­vaslatára felvételizett a Honvéd Művészegyüttesbe. Huszonötén je­lentkeztek, egyedül őt vették fel. Jó iskola volt - mondja -, hiszen on­nan nagyon sok híres énekes került a világot jelentő deszkákra. Aztán jött a Színművészeti Főiskola ope­rett-musical tanszaka. * • Másodéves voltam, amikor be­dobtak a mélyvízbe: Pécsett eléne­kelhettem Kálmán Imre Ördöglova­sának címszerepét, majd a Luxem­burg gróflát. Oberfrank Géza, aki fi­gyelemmel kísérte addigi pályámat, kíváncsi volt arra, hogy mennyit fej­lődtem. Felajánlott egy lehetőséget, szerződést a Szegedi Nemzeti Szín­házba. Eleinte operett-bonviván- ként foglalkoztattak, de párhuza­mosan kipróbáltak az operában is. □ Kedvenc operettszerepe? • Török Péter, a Marica grófnőben. Ezt háromféle rendezésben is el­játszhattam Szegeden, illetve a Fő­városi Operett Színházban, ahol há­rom évet töltöttem. De a kedvence­im között említhetném a Cigánysze­relemben Józsit, vagy a Mágnás Miskát is. Az Operett Színházhoz kapcsolódik egy igen kedves élmé­nyem, a nemrég elhunyt örök-pri­madonnával, Németh Marikával kapcsolatban. Ő a nagymamát ala­kította, én egy olasz pincért játszot­tam, aki állandóan dalol. Amikor Fényes Szabolcs csodálatos melódi­áját énekeltem: „küldök néked egy nápolyi dalt...”, érezte miden alka­lommal, hogy' ez a tisztelet jele, és csak neki szól. Potyogtak a könnyei. □ Visszatérve Szegedre, az operairo­dalom legcsodálatosabb szerepeit énekelhette el: Don Jósé, a Rigoletto hercege, Turandot Kalafja, a Nyu­gat lánya Ramireze, és természete­sen a Tosca Cavaradossija... • Ez utóbbit először olasz ny'elven énekeltem, most majd át kell „ma­gyarítanom”. Puccini muzsikája olyan csodálatos, hogy ez könnyen megy majd itt Miskolcon. DDea hazai vendégszereplések mel­lett gyakran hívják külföldre is. Ezek az utak sok élményt jelentenek. • Van néhány kedves emlékem. As- chaffenburgban például a Hoffmann meséi címszerepét énekeltem német nyelven. Az öt előadás sikerét bizo­nyítja, hogy hazaérkezésem után otthon várt egy német költő hét sza­kaszból álló, alakításom ihlette ver­se, magyar nyelvre is lefordítva. óváros Kitüntetette: A Déryné-dítas Korzsényi Tibor A kisegerek hitelessége Dobos Klára Miskolc (ÉM) - „Most már tu­dom, miért kaptam a díjat” - mondja sejtelmes mosollyal Korzsényi Tibor, a Csodama­lom Bábszínház művészeti ve­hetője. Kiderül, arra gondol, hogy a Tündéri Ibrinkó című mesedarabban egy ötlettel si­került egy szintre hoznia az óriást a tündérekkel. És egyébként is, ez az első olyan előadás, ami teljesen saját pro­dukció, és teljesen erre a szín­padra készült... / Akár igaza is lehetne, csakhogy a díjátadás volt előbb, rá egy hétre következett csak a bemutató. De ennek semmi jelentősége. A fontos az, hogy a város vezetése úgy gon­dolta, megérdemli a díjat. Égyéb- ként (bárha szerénytelenségnek is tűnik részéről) a bábszínházveze­tő is úgy gondolja, megérdemelte. Mert tudja, mit csinált, és tudja, nüt csináltak. Hiszen a díj nem a személyének, hanem a közösség­ek szól... S erről szól az Ibrinkó is, amelynek - úgy, hogy a műhely egyben öltöző, raktár stb. - jelme­zeit, díszleteit nemcsak hogy há­zon belül tervezték, de az „utolsó szögig” meg is csinálták. Égyébként Korzsényi Tibor, az előadás rendezője már régóta isme­ri a darabot, sőt, játszott is benne: ~ Mintegy tíz évvel ezelőtt a kecskeméti bábszínházban megbe­tegedett egy szereplő, és engem kértek fel, hogy vendégként ugor­jak be a gonosz óriáskirály még go­noszabb szolgája szerepébe... Ez a feladat nagyon feküdt nekem, ál­talában szeretem az intrikus sze­repeket. Talán azért, mert alapve­tően annyira távol áll tőlem az int- rikusság, hogy élvezettel játszom, mert teljesen más világ. Az, hogy az ember egy hőst vagy egy kedves karaktert eljátszik, az adódik belő­le. De egy intrikust, egy intellektu­ális gonoszt eljátszani, komoly szí­nészi munka számomra. Most azonban nem játszik. Mert rendez. (Bár a kettő nem záija ki egymást.)- Botcsinálta rendező vagyok, inkább bábszínész. Nem is szere­tem a rendezés szót, a színpadra állítás közelebb áll hozzám. Per­sze, a rendezés is jó, mert el kell rendezni, összhangba kell hozni a pillanatokat. Sok esetben szíve­sebben játszanék, de nem olyan tragikus a helyzet, hiszen mikor rendezek, próbák közben minden szerepet eljátszhatok. Meglepi a kérdés, hogy Déryné­ből milyen bábot csinálna. Aztán a pálcás, wayang figuránál marad.- Nagyon elevenen él bennem a herendi, gitáros Déryné-figura. Azt a szobrot lehetne megcsinál­ni... Régebben olvastam Déryné naplóját. Számomra gyönyörű, hogy mint vándorszínészek men­tek kis faluról falura, terjeszteni a kultúrát. Valahol mi is így csinál­juk. Vagy csinálnánk. Ugyanis évekig támogatott bennünket a megye, most azonban már nem kapunk tőlük pénzt. Pedig amit kaptunk, nekünk sokat jelentett. És most a falvakban teret kapnak az alacsonyabb színvonalú hakni- csoportok, akik elmennek kis pén­zekért, és viszik a nagyon idézőjel­be tett bábszínházukat. Adódik a felvetés: mit gondol színház és bábszínház viszonyáról.- Lehet, hogy meg fognak kö­vezni az élő színházi színészek, de nekik könnyebb a dolguk, hiszen a színpadon rendelkezésre áll az ar­cuk és a testük. Mi viszont csak a Korzsényi Tibor élőben és bábban hangunkkal és a kezünkkel játsz­hatunk. Élettelen anyagba kell életet lehelnünk. Azt hiszem, ez lényegesen többet kíván meg az embertől - mind fizikálisán, mind lelkileg. Ráadásul nem csak szink­ron-színészek vagyunk. Hiába az „elrejtettség”, ott lent szükségünk van az arcjátékra, indulatainkra ahhoz, hogy a bábot élővé tegyük. És ez történik, ha csak egy kisegér vagyok is, és csak egyetlen mon­datot mondok. Hogy elhitessem a gyerekkel - és legnagyobb kritiku­sommal, nagynénémmel, a 91 éves Örzse nénivel - hogy az egy élő dolog, ahhoz elsősorban nekem kell elhinnem. A szerző felvétele Egy év sommázata Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Megjelent a Kazincbarcikai Históriás legújabb szá­ma. Takács István, a kiadvány szerkesz­tője tegnap mutatta be az „újszülöttet” az érdeklődőknek. A Históriás helytörténeti - afféle krónika - jel­leggel 1990 novemberében jelent meg első íz­ben. Nyolc oldal 8 forintért, sok múlt, sok jelen negyedévenként - így indult az időszaki kiad­vány. Azóta - hiszen a szerkesztő már nem fiatalember, s így az anyag összeállítása ko­moly kihívást jelent számára - a „lap” inkább „évkönyv”, bár a kiadvány atyja ezt a fogalmat sokkal inkább elfogadja, mintsem szereti. A város 40 éves évfordulóján jelent meg elő­ször 104 oldalon a Históriás, s azóta évente egyszer, nagyjából 100 oldalnyi közeli-távoli történelem, szóval az igazi krónika elevenedik meg a lapokon. Noha ma már 80 forintba ke­rül - ami a legkevésbé sem Takács Istvánon múlik -, ha jól utánagondolunk, relatíve ol­csóbb lett. Mint mondja, szerencsés is volt, mert továbbra is sok a támogatója, s mert „sommázói” számára szívesen ad információt bárki, akit megkér. így lehet, hogy az idei His­tóriás mind tartalmában, mind megjelenésé­ben ismét igazán színvonalas olvasnivaló, helytörténeti irodalom, adatbank (1995: té­nyek és adatok Kazincbarcikáról), közéleti és művész portrétái" (Kovácsné Hódy Éva, Nagy Imre, Juhász Anna, Antal Józsefné, Radácsi Zsuzsa, Szűcs Lajos, Mezey István, Majercsik János), regionális helyrajz (A barcikai vízima­lom, a Várdomb rejtélye stb.) lett. Diákmunkák Az Eötvös-napok alkalmából az idei évben negyedik alkalommal rendeznek kiállítást az Eötvös József Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskolában. Az érdeklődők a tanév végéig láthatják a díszítőfestő, díszítőszobrász, kera­mikus, textiles és bútorműves-intarziakészítő tanulók alkotásait. Fotó: Vajda jános Városi gyermeknap Miskolc (ÉM) - Városi gyermeknapot szervez a Miskolci Szülők Egyesülete a Gyermekekért június 1-jén, vasárnap délelőtt 10 órától a Sza­bó Lőrinc Általános Iskolában. Lesz kispályás foci, kerékpáros ügyességi verseny, tréfás és szellemi vetélkedők. A rendezők nemcsak is­kolai csapatokat, hanem a helyszínen verbu­válódójelentkezőket is szívesen látják. Várják olyan kiskereskedők jelentkezését, akik szíve­sen segítenének a vendéglátásban. Jelentkez­ni lehet május 25-ig levélben: Miskolci Szülők Egyesülete a Gyermekekért 3523 Miskolc, Pfl: 202. Tel: (46) 312-953 vagy 347-834. Kiliános könyvakció Miskolc (ÉM - Hl) - Könyvakciót hirdetett a miskolci Kilián Gimnázium a Föld napján. Ak­ciójuk lényege, hogy a diákok használt, felesle­gessé vált tankönyvei ne a szemetesben végez­zék, hanem visszakerüljenek az iskolába, új­rahasznosításra.- A Föld napján levélben hívtuk fel a szülők és a diákok figyelmét, hogy azokat a használt tankönyveket, amelyekre már nincs szüksé­gük a tanulóknak, az iskola könyvtárosának adják le. A leadott tankönyvekhez csökkentett áron juthatnak majd hozzá a diákok - hallot­tuk Péter Barna igazgatótól. Egyelőre nincs olyan érdeklődés, mint ami­re számítottak. Mivel ez az első év, hogy ilyen akciót szerveznek, remélik, jövőre már benne lesz a köztudatban. Szülői értekezleteken is hangsúlyozzák, az akció célja anyag-, papír- és energiatakarékosság. Lényeges szempont azonban az is, hogy a jelenlegi tankönyvárak igen borsosak. Az elsős könyvcsomag közel 10 000 forintba kerül. így azonban hozzávető­leg ötven százalékkal olcsóbban juthat a diák a szükséges könyvekhez.- Szeretnénk, ha akciónk más intézmények számára is példaértékűvé válna - mondta az igazgató. - Bevontuk a hivatalos tankönyvfor- galmazó tanárokat is, hogy tudjanak erről a lehetőségről. A diákoktól nem ingyen kérik a könyveket . Féláron kínálják a köteteket, a diákok ebből 40 százalékot kapnak. A maradék 10 százalé­kot az iskola a könyvek tárolására, és az ezzel járó egyéb kiadásokra fordítia.

Next

/
Thumbnails
Contents