Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-21 / 118. szám

^96. Mátus 21.. Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Áprilisi többlet a költségvetésben Budapest (MTI) - Áprilisban a Költségvetésben 10,milliárd forintos többlet alakult ki. így a négy hónap során létrejött hiány a március végi 5? milliárd forintról 40 milliárd fo- öntra csökkent. A kedvező helyzet elsősorban annak tudható be, hogy a Jelentős áfa-befizetések miatt na­pibbak voltak a bevételek, és ápri- 'sban az átlagosnál kevesebb volt ?z adósságszolgálati teher. Május­ban, illetve júniusban várhatóan msszabb lesz a helyzet. Jelenleg ha- Vl 30-40 milliárd forintos hiányt Pr°gnosztizálnak erre a két hónap­ja. A költségvetés helyzete alapve­tőn stabil, és az év végére várható- 3,1 az előirányzottnál mintegy 22-23 bnlliárd forinttal kevesebb lesz a deficit. Mindezt László Csaba, ál­lamtitkár-helyettes mondta el hét- °n a Pénzügyminisztériumban. érkezik a holland királynő Budapest (MTI) - Beatrix holland gb’álynő és félje, Claus herceg ked- en hivatalos látogatásra Magya- országra érkezik. A küldöttség tag­jaként szintén Budapestre látogat nans van Mierlo holland miniszter- nök-helyettes és külügyminiszter. eatrix királynővel kedden a Parla- ontben megbeszélést folytat Árpád köztársasági elnök. lazul a pénzügyi szigor Budapest (MTI) - A Pénzügymi­sztériumban készül a jövő évi oitségvetés. A gazdaságpolitikai e °k alapvetően nem változtak, a Ponzügyj szigor továbbra sem lazul, Syanakkor a személyi jövedelem- IIr'rendszerben a múlt évben kia- i. uJt igen magas átlagos terhelést ssé csökkenteni kívánják. A Pénz- Kyminisztérium és a Magyar Nem- eh Bank között folynak a tárgyalá- ,,a nem kamatozó belföldi állam- uosság egy részének átalakításá- ? • Áz idén mintegy 310 milliárd fo­ol adósságot alakítanak át kama­KT>NP-MDF: ^akul a szövetség iMapest (MTI) - A KDNP és az elnöksége egyetértett a két part stratégiai együttműködésének Szükségességével. A választási ?Syüttműködés megalapozása érde- Iqq n a delegációk az 1990-es és k 4-es parlamenti, valamint ön- ^onnányzati választások tapaszta­ltait elemzik majd. Rövidesen “tegkezdődik az egyeztető munka a |a.zdasági, a humán területeket rtntő önkormányzati szakbizott­ságban is - közölték a két párt saj- ^Hjékozta tóján. ^özép-Kelet-Európa: ívesebb a gyermek pUdapest (MTI) - Közép-Kelet- , Urópa számos országában évente ívesebb gyermek születik, mint hányán meghalnak; jelentősen /^szaesett a házasodási kedv; egy- e elterjedtebbé vált az együttélés; evebedett a házasságon kívül szü­nteti csecsemők aránya. Az új típu- h családalapítási formák terjedése, családok stabilitásának gyengülé- te;a nők képzettségi és foglalkozta- °ttsági szintjének emelkedése ked- czótlen irányban befolyásolja a Jfrhiékenységet. A családalapítási ^°kások változása, a házasságok l ?bilitásának gyengülése, az újra- azasodási kedv rohamos csökkené- ? ®s a házasságon kívüli együttélé- , tormák terjedése válságba sodor- aya a házasság intézményét - így , 01hnrázhatók a Központi Statiszti- v Hivatal kiadványában most Rátett adatok. ^ vétkes járt r°sszabbul j^ezőkövesd (ÉM) - Nem adta az elsőbbséget egy segédmoto- kerékpárral közlekedő férfi egy 'ci kostának Mezőkövesd belterü- c en tegnap reggel fél 8-kor. Az üt- °zest már nem tudták elkerülni. A , egy kerekű karambol következté- en a baleset okozója 8 napon túli erüléscket szenvedett, míg a vét­.»megúszta” 8 napon belüli sé­30 százalékkal drágulhat a kenyér Lakos László: Exportkorlátozással megállítható az áremelkedés Miskolc (ÉM - ME) - Az elmúlt hónapokban egyenletesen emelkedett a Budapesti Áru­tőzsdén a kenyérgabona ára. Az utóbbi hetekben minden tőzs­denapon többnyire a lehetséges 300 forinttal lett drágább a bú­za, ami közel 900 forintos növe­kedést jelentett hetente. Szilá­gyi Szabolcsot, a Borsodi Gabo­naipari Rt. kereskedelmi igaz­gatóhelyettesét az okokról és a várható következményekről kérdeztük. Az okok egyértelműen a búza világ­piaci áralakulására vezethetők vissza - tudtuk meg a szakember­től. Világviszonylatban csökkentek ugyanis a készletek, ami elsősorban a két nagy gabonatermelő ország- ban - az Egyesült Államokban és Kanadában - tapasztalt tavalyi kedvezőtlen időjárásnak tudható be. Ráadásul arra sem lehet számí­tani, hogy a készleteket idén pótolni tudják. Árfelhajtó hatása van an­nak is, hogy a nagy fogyasztónak számító országok - ahol hiány van étkezési gabonából - most tudnak és akarnak is fizetni a termékért. Magyarország fő fogyasztói köre a FÁK országaira és Romániára ter­jed ki - hallottuk a kereskedelmi igazgatóhelyettestől. Az ármozgás nálunk a tavalyi aratás idején in­dult meg, és mint kiderült, senki sem gondolta, hogy tartósan az emelkedő tendencia marad érvény­ben. Kereskedőink nagyrésze rá is fizetett erre: a betakarítás kezdetén megkötött szerződések még alig több mint 10 ezer forintról szóltak, holott a harmadik negyedévben már 13, sőt 15 ezer forintért cserélt gaz­dát a búza. A nagyléptékű árnöve­kedésből kiindulva a nagyobb gabo­natermelők el sem adták a termést, áthozták erre az évre, és egy részét januárban 24 ezer forintért - később még többért - értékesítették. Az aratás kezdetére az árutőzsdei prognózis szerint 25 ezer forint lesz az idei búza tonnánkénti ára, ami szeptemberre a tárolási és kamat költségekkel több mint 26 ezerre ug­rik. És az, hogy - a tavalyitól eltérő­en - a lisztárakat diktáló nagyobb malomipari cégek is ennyiért tudják majd beszerezni a kenyérgabonát, az előzetes becslések szerint 30 százalé­kos árnövekedést jelent a liszt pia­cán. Ez pedig a kenyér árában is ha­sonló mértékben jelenik meg. Szilágyi Szabolcs szerint ez a fo­lyamat nem befolyásolható, mivel a gabonatermés jelentős része a nagyüzemektől függ. Ezek a nagyü­zemek, illetve a kereskedő cégek pe­dig az elmúlt évihez hasonló árala­kulási tendencia érvényesülésére számítanak, tehát készek akár készleteik visszatartására is. * Nem emelkedhet az idén 30 száza­lékkal a kenyér ára - szögezte le La­kos László földművelésügyi minisz­ter a Gazdasági Kabinet ülését kö­vetően. Elmondta: eddig összesen 1,2 millió tonna étkezési búza kivi­telét engedélyezték. A további ex­portengedélyek kiadásáról csak az aratás után, a ténylegesen betakarí­tott étkezési gabona mennyiségének ismeretében döntenek. A fő szem­pont a hazai ellátás biztosítása lesz az exportengedélyek elbírálásánál. Nyomozóhivatal: szervezeti lépések Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök nem kívánja a parlament plénuma elé terjesz­teni a központi nyomozó hiva­tal létrehozása érdekében ki­dolgozott törvényjavaslatot. A Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői ülésén mintegy egy órán keresztül egyeztetett a miniszterelnök erről a kérdésről a koalíciós partner, az SZDSZ vezető politikusaival. Dön­tését Horn Gyula azzal indokolta: a törvényjavaslat elfogadásához két­harmados törvények módosítására lenne szükség, de egyértelművé vált számára, hogy ezek az indítványok a kisebbik kormánypárt támogatá­sa nélkül nem kapnák meg a szük­séges parlamenti többséget. Beje­lentette: a jövőben e tárgykörben olyan szervezeti lépéseket fog kezde­ményezni, amelyekhez semmilyen törvény módosítása nem szükséges. Szorgalmazza egy olyan törvényja­vaslat kidolgozását, amely hatéko­nyabbá teheti a szervezett bűnözés elleni fellépést. Olyan szervezeti átalakítást tart kívánatosnak, amely nem igényel törvénymódosí­tást. Miután az ORFK és az ügyész­ség rendelkezik a szükséges jogkö­rökkel, elképzelhetőnek tartja pél­dául, hogy ezekhez a szervezetekhez csatolva, illetve ezeken belül hozza­nak létre csoportokat a kiemelt gaz­dasági bűncselekmények kezelésé­re. Kezdeményezésére a Belügymi­nisztérium, az Országos Rendőr-fő­kapitányság, a Vám- és Pénzügyőr­ség, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vezetői havonta áttekintik a súlyos gazdasági bűnü­gyek feltárásának helyzetét. Hang­súlyozta, a mostani ügy kapcsán nincsen szó a koalícós együttműkö­dés válságáról. Egy kérdésre vála­szolva hozzátette: továbbra is töret­len a bizalma a belügyminiszterben. Kuncze Gábor azt hangsúlyozta, megkezdődött az á folyamat, amely­nek révén megfelelhetnek a társa­dalom elvárásának: mindenki vál­laljon részt a közterhekből. Miskolcot elkerülték a nagy járványok A gyógyítás történetéről tartottak előadásokat a MAB-székházban Miskolc (ÉM - KJ) - A Miskolci Évszázadok elnevezést viselő konferenciasorozat részeként tegnap a miskolci gyógyítás tör­ténetéről hangzottak el előadá­sok a MAB-székházban. Kiss János István a tudomány és a technika hatásáról beszélt a gyó­gyászatban, Kubassy László a men­tőügy történetéről szólt. Adóiján Imre az üzemegészségügy alakulá­sáról tartott előadásában egyebek között elmondta: az orvostudomány e szakága már a 16. században is lé­tezett. Paracelsus 1530-ban a bá­nyászkórokról, a bányászbetegsé­gekről értekezést is írt. Magyaror­szágon 1859-ben alakult az első be- tegsegélyző pénztár, az 1981-es 11. törvény pedig már előírta a kötelező betegbiztosítást. Miskolcon 1948- ban nevezték ki az első két főfoglal­kozású üzemorvost, egyikük éppen az előadó volt. A Vöröskereszttel karöltve végezték megelőző tevé­kenységüket, a szűrővizsgálatokat, amelyek révén sikerült eléírni, hogy a nagyobb járványok elkerüljék a várost. Gyárfás Ágnes Domby Sá­muel, a Mária Terézia korában élő, Miskolcon tevékenykedő orvos élet­művét ismertette. A nagytudású doktor érdemei különösen a bába­képzésben elévülhetetlenek - hal­lottuk. Eszenyi Miklós „Az ispotály­tól a modem kórházakig” címmel tartott előadást, Porkoláb Györgyné pedig a gyógyszerészet történetét ismertette az államosításig. A gyógyszerészek között már 1847- ben felmerült az egyesülési szán­dék, a megvalósulás azonban csak 1872-ben jöhetett létre, ekkor szüle­tett meg az első magyar gyógyszer- könyv is. Miskolcon 1762-ben alapí­tottak először patikát, a még ma is működő Aranyszarvast és az Aranysas nevet viselőt. Az államo­sításig számuk több mint tízre emelkedett. Az ezt követő időszak miskolci gyógyszerészetéról végül Écsi Zoltán számolt be a MAB-szék­házban megjelent érdeklődőknek. A kiegészítésről még egyeztetnek Két héten belül dönteni kell az idei második nyugdíjemelésről Budapest (MTI) - Két héten be­lül dönteni kell az idei második nyugdíjemelés mértékéről ah­hoz, hogy júliusban már a meg­emelt összegű ellátást lehessen utalni a nyugdíjasoknak, és a januárig visszamenőleg esedé­kes különbözetet is megkapják. Szeremi Lászlóné, a nyugdíjbiztosí­tó alelnöke hétfőn rámutatott: a ha­tályos törvény szerint a nyugdíjasok júliusban csak fél százaléknyi eme­lést kaphatnának, amelynek kiegé­szítésére a biztosító egyeztetést kez­deményezett a miniszterelnöknél. Szeremmé elmondta: számítása­ik szerint 12 milliárd forintra lenne szükség, hogy az éves szinten lehet­séges 12,6 százaléknyi emelést 15 százalékra egészítsék ki. Miután azonban erre nyilván nincs forrás, el kell dönteni: hány százalékos emelésre van fedezet, illetve kik azok a nyugdíjasok, akik részesül­hetnek a kiegészítésben. Az alelnök ez utóbbival kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a közhiedelem­mel ellentétben nem feltétlenül a régen nyugdíjba vonult, nagyon idős emberek ellátása a legalacso­nyabb. így nem biztos, hogy őket kell a kompenzációnál előnyben ré­szesíteni. Áz igazán alacsony nyug­díjak az 1990 óta nyugdíjba vonul­takra jellemzőek - mondta. Nagyrészt az új nyugdijak ala­csony színvonala az oka, hogy - mint elmondta - a nyugdíjbiztosítá­si alap kiadása az év első három hó­napjában 2,4 milliárd forinttal volt kevesebb a tervezettnél Ennek el­lenére az alap hiánya március végén 7 milliárddal meghaladta az időará­nyosan indokolt mértéket: a költség- vetés által megengedett négvmilli- árd helyett 11 milliárdra nőtt. A de­ficit abból származik, hogy a rendkí­vüli járulékbehajtásból tervezett 7,7 milliárd forintból egyetlen fillér sem folyt be a biztosítóhoz. Parlamenti Mozaik • Napirend előtt Medgyessy Péter szólalt fel. Kiemelte, az első negyedévben a gazdasági nö­vekedés 1,6 százalékos volt. Csépe Béla (KDNP) úgy vélekedett, hogy a pénzügymi­niszter felszólalása kincstári optimizmust su­gárzott. Varga Mihály (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy az infláció mértéke lényegesen ma­gasabb, mint amennyit a kormány tervezett. Szekeres Imre (MSZP) leszögezte, hogy az inf­láció növekedése csökkenő tendenciát mutat; márciusban 1,9 százalékkal, áprilisban azon­ban már csak 1,6 százalékkal nőttek az árak. • Nem született végleges megállapodás a pártingatlanokra vonatkozó törvényjavaslat­ról. Az MDF csak akkor úja ala, ha megjelenik benne a párt álláspontja: ne kizárólag az 1994- es választás, hanem az 1990-es és 1994-es or­szággyűlési választás együttes eredménye szabja meg az ingatlanelosztás arányait. • Az Országgyűlés a napirend megszavazása­kor határozatképtelennek bizonyult. A Házbi­zottság ülése után kézfeltartással szavaztak. • Megkezdődött a sportról, egyes sportcélú in­gatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslatok általános vitája. Együtt gondolkodnak a kórházigazgatók Miskolc (ÉM - KJ) - Sokadik alkalommal ültek össze tegnap a megyebéli egészség- ügyi intézmények vezetői az ANTSZ me­gyei intézményében, hogy együttgondol­kodással próbáljanak felkészülni a terve­zett, és hamarosan a gyakorlatban is megvalósuló kórházi struktúraváltásra, ágyszám-csökkentésekre. Ezeken a fórumokon egyelőre, így a tegnapin sem született még döntés, illetve konkrét el­képzelés az ágyszámok csökkentéséről, hiszen ehhez először meg kell várni az ide vonatkozó törvényt, illetve ki kell kérni a tulajdonosi ön- kormányzatok véleményét is. Koleszár Lajos országgyűlési képviselő, a miskolci Semmelweis Kórház igazgatója érdek­lődésünkre elmondta: a jelenlegi tervezetben 681 borsod megyei kórházi ágy megszüntetése szerepel, de a parlamentben szeretnék elérni, hogy ezt legalább 150-200 ággyal csökkentsék. Ugyanis az eddigi számítások alapjául szolgáló tényezők között nem vették figyelembe: me­gyénkben mintegy 100 ezer cigány származású ember él, akiknek ellátása jelentős fdadatot ró az egészségügyi intézményekre. Egy korábbi, miskolci egészségügyi bizott­sági ülésen ugyanakkor arról már konkrétan is szó esett, hogy a Semmelweis és a Diósgyőri Kórházakban legalább 1500 ágy szükséges a város betegeinek zavartalan ellátásához. Ész- szerűsítésekkel, a párhuzamosságok kiküszö­bölésével elérhető, hogy ezeket továbbra is fi­nanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. SIN-en vagyunk! Sajószentpéter (ÉM) - Május 20-26. között zajlik a Sajószentpéteri Ifjúsági Napok ’96. rendezvénysorozata. Tegnap a kassai Thália Színház művészeinek Jeles napok adventtól pünkösdig című ven­dégjátéka nyitotta meg a sort. majd játék kö­vetkezett az iskolák határain kívül azaz a vá­rosi sportközpontban. A Petőfi Művelődési Ház a Ki mit tud?-nak adott otthont. Ma 11 órától Huzella Péter zenés bábjáté­ka váija a kicsiket, délután 5-kor és este 8-kor pedig irodalmi kávéház a nagyobakat. Holnap délután a fő atrakció a Tátika, a Pé­csi Sándor iskolában Laczó József fotókiállítá­sa nyílik, este a PMH-ban mozivászonra kive­títve nézhetik a focirajongók a BEK-döntőt. Csütörtökön reggel túzoltóverseny kezdi a napot, délután Mezey István grafikusművész kiállításának megnyitóját tartják a Kossuth Általános Iskolában, ugyanakkor a PMH a 3. számú óvoda évzáró műsorának ad otthont. A film után éjfélig diszkó váija a fiatalokat. Pénteken délután a Gyermekek Házában Barczi Pál kiállítása nyílik, este rock-talalkozó lesz a Colorado és a Screen együttes jóvoltából. Szombaton a SIN-kupa kispályás labdarúgó tornáé a délelőtt, s 10 órakor a református nagytemplomban Samu István polgármester megnyitja a „Miértünk, Sajószentpéterért” Alapítvány rendezvényét, amelyre számos, a városból elszármazott neves művész és értel­miségi érkezik. A megnyitón Lévay József és Pécsi Sándor emlékének adóznak a diákok. Délután a PMH-ban Hatvani Sándor Várme­gyeházak a századfordulón című dokumentá­ciós kiállítása és Feledy Gyula festő-grafikus kamarakiállítása nyílik. Este újra diszkó az Emberek együttessel. Vasárnap a Gyermek­nap keretében a Gyermekek Háza szervez ve­télkedőket, sakk-szimultánt, játszóházat. Lapzárta • LABDARÚGÓ NB 1.25. forduló: Fehérvár Parmalat ’96 FC - Békéscsabai EFC 0-0. A gabonából kenyér lesz, így áraik sem függetlenek egymástól... Fotó: F.M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents