Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

1996, MÁius 15., Szerda Gazdaság ESZAIGMagyarország 11 Mól Rt.: eredményes negyedév Budapest (MTI) - Eredményes ne­gyedévet zárt márciusban a Mól Rt. A Mol-csoport első negyedévi kon­szolidált összes bevétele 125,9 milli­árd forint volt. Ezen belül az rt. be­vétele 122,2 milliárd forintot ért el, 52 százalékkal haladta meg a múlt év első három hónapjának teljesít­ményét - derül ki a cég kedden nyil­vánosságra hozott gyorsjelentéséből. A jelentés szerint a Mol-csoport rész­legesen konszolidált üzleti eredmé- nye 12,6 adózás előtti eredménye 10,5, adózott eredménye 8,16 milli­árd forint volt. A társaság esetében ez üzleti eredmény 12,8 szemben a tavalyi 8,5 milliárd forinttal. Az adó- zás előtti eredmény 10,4 milliárd fo­rintot ért el, egy év alatt 44 százalé­kot növekedett szemben a tavalyi 1>2 milliárd forinttal. Az adózott eredmény esetében a növekedés 62 százalékos. Az adózott eredmény 5 milliárd forintról 8,16 milliárd fo­rintra növekedett. A társaság elkészítette negyedévi mérlegét és eredménykimutatását a nemzetközi számviteli előírások sze­rint. így az rt. üzleti eredménye 12,9 milliárd forint, adózás előtti eredmé­nye március végén 10,8 milliárd fo­rint volt, az adózott eredmény pedig °>4 milliárd forintot tett ki. Pályakezdők támogatása Budapest (MTI) - Július 1-jétól már nem tarthatnak igényt a pá­lyakezdők a munkanélküli segély­be) helyette elsősorban a tapaszta­latszerző foglalkoztatást, képzést, közhasznú munkát támogatja a Munkaerőpiaci Alap. Ezt az erre vonatkozó kormányrendeletet is­mertető sajtótájékoztatón jelentette he Kiss Péter munkaügyi minisz­ter. Az újszerű programra egy év alatt 4 milliárd forintot fordítanak. Ez megfelel annak az összegnek, amelyet egyébként egy év alatt se­gélyre kifizetnének. Beruház a kávéforgalmazó Budapest (MTI) - A Tchibo Buda­pest Kft. az idén 400 millió forintos beruházással bővíti termelési kapa­citását és irodaházat épít. A beru­házás költségét részint a nyereség­ből, részint a hamburgi anyacég hozzájárulásából fedezik. Mindezt Balogh Attila, a társaság ügyvezető 'gazgatója jelentette be keddi sajtó­tájékoztatóján. Magyarországon jelenleg 15 ezer tonna kávé fogy évente, s ennek 22 százalékát a Tchibo forgalmazza. Az értékesítés mennyiségében tavaly 50 százalékkal, forintosszegben 75 százalékkal növekedett az előző év­hez képest. A bevételről azonban nem nyilatkozott az igazgató. Azbesztmentes eternit Nyergesújfalu (MTI) - A nyerges- újfalui eternitgyárban megkezdték nz előkészületeket az azbesztmen­tes hullámlemezek gyártására. A s'h tetőfedő és burkolólemezek elő­állításának egy részénél már ezt a technológiát alkalmazzák: különfé­le adalékanyagokkal helyettesítik fz egészségre ártalmas, a környeze­tet szennyező azbesztszálat. A t LÓRIT márkanevű eternit virág­tartó edények sem tartalmazzák niár az importból származó, megle­hetősen drága azbesztet. Jelenleg a nyergesújfalui eternittermékek 30 százaléka azbesztmentes, s ezt az arányt fokozatosan növelik. Né­hány éven belül úgy akakítják át a gyárat, hogy termékei egyáltalán ne tartalmazzanak azbesztet és a termelés ne okozzon további kör­nyezeti károkat. Ez volt az egyik legfontosabb feltétele a gyár priva­tizációjára nemrégiben kiírt pályá- ?Mnak is. A pályázatot az Etemit- orke Ludwig Hatschek AG nyerte mcg> az a cég, amely az 1988 óta ve- Syes vállalatként működő nyerges- njtalui vállalatnál eddig 51 százalé- C°s résztulajdonnal rendelkezett. A további 30 százalékot a magyar eternitgyár, a fennmaradó részt pe- a Varimpex nevű osztrák keres- Kedőcég birtokolta. Most száz szá­llókban az Eternit-Werke Ludwig rtatschek Ag tulajdonába került az üzem. ,A káros azbeszt száműzése az. eternitből nemcsak egészségü­gyi-környezetvédelmi, hanem gaz­dasági érdeket is szolgál. Megfontolt agrár-optimizmus A zárszámadó közgyűlés elfogadta az idei üzleti tervet Pályázat útján jutott gépvásárlási hitelhez a szövetkezet Fotó: Vajda jános Selyeb (ÉM - M.L.) - A selyebi Virradat Termelőszövetkezet gazdasági mutatói az elmúlt há­rom évben nyereséges termelés­ről tanúskodnak, így az idei zár­számadást követően a közgyű­lés ismételten elfogadta a szö­vetkezet vezetőinek ezévre vo­natkozó üzleti terveit. A ’92-es átalakulást megelőző évek adósságai lassan egyre kisebb terhet jelentenek a selyebi mezőgazdasági szövetkezet számára. Igaz, az egykor ipari melléküzemágakat működtető gazdaság nemrégiben még kétszer- annyi dolgozót foglalkoztatott mint jelenleg. Ésszerűbb gazdálkodással a 26 millió forintnyi veszteségről in­dulva már az első évben nyeresége­sen tudtak termelni. A selyebiek sze­rencsésnek mondhatják magukat abból a szempontból is, hogy tagsá­guk mások példájából okulva (a föl­dek szétaprózódása, illetve a magán- gazdálkodók lehetetlen helyzete) nem mondott le az együttes gazdál­kodás előnyeiről. Annak ellenére sem, hogy a takarékossághoz hozzá­tartozik az alacsony bér - a negyven év átlagéletkorú szövetkezeti tagok keresete jelenleg 24 ezer forint körül mozog -, s az is, hogy a nyereség el­lenére az idén is elmaradt a prémi­um, illetve a részesedés.- Az emberek univerzálisabbak- ká lettek - teszi hozzá a szövetkezet átalakulásának vázlatos történeté­hez az elnök, Szarka László. - Felis­merték, hogy a csökkentett létszám mellett is csak úgy tudunk fennma­radni és előrelépni, ha többet, olcsób­ban és jobb minőségben termesz­tünk. Ezzel pedig együtt jár, hogy egyes munkakörök összemosódnak, egy-egy dolgozónak pedig olykor többféle feladatot is el kell vállalnia. A szövetkezet átalakulásakor a közgyűlés úgy döntött, hogy fő pro­filnak - annak ellenére, hogy 2500 hektárnyi földjük nem a legjobb adottságokkal rendelkezik - a nö­vénytermesztést választják. A meg­növelt vetésterületen őszi búzát, ta­vaszi árpát és napraforgót termesz­tenek. A húzóágazat köré csoporto­sítják a többi tevékenységet, hiszen a növénytermesztés „mellékter­mékei” alkalmasak az állattenyész­tés folytatására. A szántók növeke­dése mellett így kezdett el gyara­podni húshasznú marhaállomá­nyuk. Gazdaságilag ugyan ez az ágazat nullszaldós, viszont pers­pektívát jelenthet a jövőben, mivel a környékbeli legelők alkalmasak az állattartásra. A szövetkezet 80 hektáros gyü­mölcsösét még a korábbi érában te­lepítették, a termést viszont már az új rendszerben kell leszedni. A bir­tokosi szemlélet itt abban nyilvánul meg, hogy az almával, szilvával, kajszibarackkal, cseresznyével, sze­derrel betelepített területet bérleti díj fejében átadják. Az elnök azon­ban perspektívát lát egy saját gyü­mölcsfeldolgozó, vagy legalább egy előhútő megépítésében. A nagyobb beruházásokkal egye­lőre mégis várniuk kell. Nyereséges gazdálkodásukra tekintettel hiába javultak a bankoknál hitelpozícióik, befektetési esélyeiket csökkentette, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank­hoz, valamint a Mezőbankhoz kihe­lyezett részvényeik értékét a pén­zintézetek 20, illetve 18 százalékra szállították le. A megyei Húsipari Vállalatnál lévő kinnlevőségükhöz - miután a cég tönkrement - nem juthatnak hozzá. De nem jelente­nek számukra bevételt azok a me­zőgazdasági vállalatok sem, ame­lyekben részesedésük volt, viszont felszámolás alatt állnak.- A zárszámadáson közzétett mérlegbeszámoló megerősítette, hogy a szövetkezet helyzete stabil­nak tekinthető - értékeli jelenlegi helyzetüket Szarka László. - Legna­gyobb problémánk mégis az - mond­ja ki a szülte valamennyi magyar vállalkozás gondjaként megfogal­mazható tételt -, hogy nincs tartalé­kunk, amivel egy esetleg rosszul si­került évet át tudnánk vészelni. Üzleti szintű nyilvántartás készül Kérdezőbiztosok tudakozódnak megyénk kiskereskedelme iránt Miskolc (ÉM) - Az üzleti, vál­lalkozói, közigazgatási szféra, valamint a közvélemény egyre fokozottabban érdeklődik a kiskereskedelmi adatok iránt. Ezt az igényt felismerve - valamint szem előtt tartva az európai statisz­tikai rendszerekhez csatlakozás kö­vetelményeit - a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) május-október között teljeskörű kiskereskedelmi és szálláshelyi adatgyűjtést hajt végre. Az egyéni vállalkozások szaporodá­sa, a viszonylag gyors privatizáció az elmúlt években elsőként a kiske­reskedelemben következett be. A gazdálkodó szervezeteknek számá­nak gyors bővülése miatt a korábbi években alkalmazott teljes körű adatgyűjtések gyakorlatát a repre­zentatív mintavételi eljárások al­kalmazása váltotta fel. Éhhez azon­ban hiányzik a megbízható, pontos, teljes körű és aktuális nyilvántar­tás, az úgynevezett regiszter. A KSH ezért hajt végre most felmé­rést, ami lehetőséget teremt arra, hogy üzleti szintű nyilvántartás ké­szülhessen a kiskereskedelmi és szálláshelyi tevékenységet folytató vállalkozásokról. A statisztikai hivatal külön er­re a célra kiképzett - hivatalos, névre szóló igazolvánnyal rendel­kező - munkatársai Borsod-Aba- új-Zemplén 150 nagyobb és né­hány kisebb településén szemé­lyesen keresik fel a lakossági érté­kesítést folytató valamennyi kis­kereskedelmi üzletet, vendéglátó- helyet, kereskedelmi szálláshe­lyet, míg a többi község boltjai egyszerűsített kérdőívet töltenek ki és küldenek vissza - tudtuk meg a megyei hivataltól. A kérdezőbiztosok az üzlet, szál­láshely nevét, címét, az azt üzemel­tető vállalkozás nevét, címét, adó­számát, az egység fő- és melléktevé­kenységeit, alapterületét, létszá­mát, továbbá a forgalom árucsopor­tonkénti - az adatszolgáltató által becsült - összetételét veszik szám­ba. A szálláshelyek esetében a fel­mérés fő szempontjai közé a techni­kai felszereltség, a közmű ellátott­ság, a nyújtott szolgáltatások fajtáit tartoznak. Az adatgyűjtés második időszakában - szeptember-október­ben - a számítógéppel csoportosí­tott kérdőívek alapján a vállalkozá­sok, vállalkozók legfontosabb ada­tainak felvételét végzik el. Kevés a hiteles adat az üzletekről (felvételünk illusztráció) Szigorúbb feltételeket javasol a KISOSZ A szövetség az egyéni vállalkozói törvény módosításáról Budapest (MTI) - A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek- képviseleti Szövetsége (KISOSZ) kialakította az egyéni vállalkozói törvény módosításával kapcsolatos álláspontját. A lényeg az, hogy ők a jelenleginél szigorúbb feltételek­hez kötnék a kereskedők és ven­déglátók tevékenységének engedé­lyezését. Egyebek közt erről tár­gyaltak a KISOSZ keddi közgyűlé­sének résztvevői. A tanácskozáson sérelmezték többek között azt, hogy a vállalko­zói törvény értelmében hazánkban jelenleg vállalkozóként kezelik a házaló ügynököt, és az élelmiszer áruházat is, jóllehet e kétféle tevé­kenység élesen elkülöníthető. A KISOSZ álláspontja szerint a tör­vénynek az egyéni vállalkozás cég­jellegét kellene erősítenie. Ennek lényege, hogy egyéni vállalkozó az, aki saját vállalkozásában saját tő­ke befektetésével, kockázatot vál­lalva gazdálkodik. Az egyéni vál­lalkozótól meg kell különböztetni az önálló jövedelemszerző tevé­kenységet folytató magánsze­mélyt, aki nem tekinthető gazdál­kodónak. Tevékenységét és műkö­dését nem szükséges az egyéni vál­lalkozásról szóló törvényben szabá­lyozni, csak a személyi jövedelema­dóról szóló törvényben kell biztosí­tani korlátozott költségelszámolási lehetőségét. Ez a megkülönbözte­tés segít tisztázni a fogalmakat és hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni vállalkozót más jogszabályok se kezeljék a többi vállalkozási cég­formánál hátrányosabban - hang­zott el. A közgyűlés megválasztotta a tisztségviselőket: az elnök ismét Varga János, a társelnökök: Marto- nosi István és Földes Sándor, a fő­titkár: Antalőy Gábor. Adóperek, tapasztalatok Budapest (MTI) - „Az adóperek tapaszta­latai” címmel konferenciát rendez a Ma­gyar Közigazgatási Bírák Egyesülete csü­törtökön a Legfelsőbb Bíróságon. A ren­dezvényen az adóügyeket tárgyaló legfel­sőbb bírósági és megyei bírósági bírák mellett részt vesz Pitti Zoltán, az APEH elnöke is, aki tájékoztatást ad majd az adóellenőrzési tevékenységről. Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete ügyvezető elnöke kedden az MTI- nek kifejtette: a konferencia aktualitását az ad­ja, hogy napirenden van az adórendszer átala­kítása, az adótörvények módosítása. A közigaz­gatási bírák szerint az új adótörvények megal­kotásakor célszerű lenne figyelembe venni az adóügyi ítélkezés tapasztalatait, mivel a törvé­nyek hiányosságai felszínre kerülnek a jogal­kalmazás során. Hasznos lenne, ha a jogalkotó beépítené az új törvények szövegébe a bírói gya­korlat által kimunkált jogelveket is. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy az adó­perek legfontosabb tanulsága az, hogy az új adótörvények megalkotásakor törekedni kell a közérthető megfogalmazásra, mivel sok eset­ben még a bíróságok is eltérően értelmezik a törvények vitatott rendelkezéseit. Az önadózá­si rendszerben csak akkor várható el az adózó állampolgároktól az önkéntes jogkövetés, ha az adótörvények szövege az átlagos felkészült­ségű állampolgároknak is érthető. Nem várha­tó el ugyanis valamennyi adózótól, hogy adó­szakértő segítségét vegye igénybe a törvények­ben meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében. Árfolyamok Budapest (MTI) - Több mint 2 milliárd forint értékű rekordforgalmat bonyolítottak a bróke­rek kedden a Budapesti Értéktőzsdén. A jegy­zett kategóriában a Mol-részvényekkel 700 mil­lió forint, a BorsodChem-papírokkal 400 millió forint értékben kereskedtek. A forgalmazotti kategória legkeresettebb részvénye az Inter- Európa Bank volt, amelyből 264 millió forint árfolyamértékű cserélt gazdát. Óriási forgalom mellett 1925 forintig emelkedett a Mol-részvények árfolyama, majd 1900 forint kőiül stabilizálódott az ár, a részvények záróára 1910 forint lett. A rendkívüli áremelkedés miatt öt percre felfüggesztették a Mol-részvények ke­reskedését. Az árrobbanást a kereskedők a Mól kiváló negyedéves gazdálkodási mutatóival ma­gyarázták. A kedden közzétett gyorsjelentés sze­rint a Mól 1996 első három hónapjában közel 120 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 8,2 mil­liárd foiint adózott eredményt ért el. A Molhoz hasonlóan nagy' forgalma volt a Bor- sodChemnek, amelynek 2865 forintra ugrott az álfolyama. Ez egyben a papír tőzsdei történeté­nek eddigi legmagasabb ára. A gyógyszergyári részvények ára kisebb mértékben emelkedett. Az Egisre a kereskedés elején még 7900 forin­tos árfolyamon is született üzlet, de ezután 7400 forintos árfolyam alakult ki. A Richter- részvényekkel 6200 forint körüli árakon keres­kedtek, a záróár 6180 forint lett. Kárpótlási jegy Tőzsde Index máj. 14. 2997,43 +81,65 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996 május 13. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 228,39 232,83 230',34 ' Ausztrál dollár 120,09 122,29 121,27 Belga frank* 477,46 487,04 481.67 Dán korona 25,42 25,94 25,65 Finn már ka 31.72 32,36 '31,90 Francia frank 29,01 29,59 ' 28.28 Holland forint 87,85 89,61 88,60 ír font 235,46 240,02 237,35 Japán yen* 142,50 145,26 144,25 Kanadai dollár 109,32 111,42 110,45 Kuvaiti dinár 500,39 510,07 505,76, Német márka 98,18 100,14 99,02 Norvég korona 22,85 23,31 23,06' Olasz líra** 96,18 98,04 96,37 Osztrák schilling' , 13,95 14,23 ' 14,07 ; Portugal escudo* 95,49 97.39 96,37 Spanyol peseta* 117,63 119,97 118,80 ' Svájci frank 120.33 122,75 , 121,33 Svéd korona 22,09 22,53 22,31 USA-dollár 150,17 153,07 151,78 ECU 184,48 188,12 186,20 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egységY

Next

/
Thumbnails
Contents