Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
6 A Itthon 1996. Május 14., Kedd 88. születésnapja alkalmából szeretettel köszönti és további jó *. egészséget kíván: § két gyermeke, öt unokája I és három dédunokája. NAGY HERCEG DÁVID Onga Első születésnapod alkalmából | szívből köszöntenek, akik téged a világon a legjobban ? szeretnek. Édesanyád, keresztapád, Farkas nagyszüleid és Farkas dédszüleid. ID. BAJUSZ FERENCET GADNÁN NAGY HERCEG DÁVID Onga Első születésnapod alkalmából szívből köszöntelek, | aki téged a világon mégjobban szeret. Édesanyád Képzőművészeti alkotótábor Szerencsen Szikszó (ÉM) - Az Alkotótábori Egyesület július 7-21. között rendezi meg a Képzőművészeti alkotótábort Szerencsen. Művészeti vezető: Fajó János. Szekciók: festő - Fajó János és Baska József festőművészek; kerámia - Sturm Orsolya kerámiaművész; fotó - Kollányi Gyula fotóművész; plasztika - Gulyás Gyula szobrászművész és grafika - Kéri Adám képzőművész. Ezen kívül lehetőség nyílik természet után stúdiumokra és szitázásra. A szekciók nyitottak, tagjai más csoportokban is kipróbálhatják képességeiket. Részvételi díj személyenként 17 500 forint, amely tartalmazza a napi háromszori étkezést, a kollégiumi elhelyezést, a részleges anyag biztosítását, a műhelymunka lehetőségét. (Amennyiben a megpályázott összegek befolynak, úgy lehetséges a helyszínen a befizetett összeg mérséklése.) A jelentkezés alsó korhatára: a 15. év betöltése. A jelentkezés időrendben történik. A telep 70 főt fogad. A jelentkezési lappal együtt megküldik a szervezők a részvételi díj befizetésére szolgáló csekket. Kérik, hogy ennek igazolószelvényét (vagy másolatát) a nevezők csatolják a jelentkezési laphoz, mert a jelentkezések csak így válnak elfogadottá. Átutalás esetén számlaszám: 117.34097-20012618. (Kérik, hogy a befizetés az OTP fiókjainál történjen, mert minden más bank külön plusz összeget számol fel az egyesületnek.) A jelentkezés határideje: június 15. Részletes információ kérhető telefonon, napközben Sturm Orsolyától az 1-327-083- as, vagy Szerencsen, a Városi Kollégium igazgatójától: 47/361- 258, illetve levélben az Egyesület címén: Urbánné Tóth Edit Hidasnémeti, Mészáros út 6. Körzeti „A” csoport 27. forduló, május 19. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Léh-Csobád, Szalaszend-Homrogd, Büttös-Felsővadász, Vilmány-Korlát, Novajidrány-Abaújkér, Ináncs-Kiskinizs, Méra-Rásonysápberencs, Felsődobsza (szabadnapos). 28. forduló, május 26. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Csobád-Szalaszend, Felsődobsza-Léh, Kiskinizs-Méra, Abaújkér-Novajidrány, Felsővadász-Vilmány, Homrogd-Büttös, Rásonysápberencs (szabadnapos). 29. forduló, június 2. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Szalaszend-Felsődobsza, Büttös-Csobád, Vilmány-Homrogd, Novajidrány-Felsővadász, Ináncs-Korlát, Méra-Abaújkér, Rásonysápberencs-Kiskinizs, Léh (szabadnapos). 30. forduló, június 9. Ifi.: 14 óra; felnőtt: 16 óra Léh-Szalaszend, Abaújkér-Rásonysápberencs, Korlát-Méra, Felsővadász-Ináncs, Homrogd-Novajidrány, Csobád-Vilmány, Büttös-Felsődobsza, Kiskinizs (szabadnapos). Diákolimpia megyei elődöntő Szikszó (ÉM) - A Szikszó Városi Sportcsarnok adott otthont a III. korcsoportos (7.-8. osztályos diákok részére rendezett) kézilabda megyei elődöntőnek. A színvonalas találkozón a következő eredmény született. Lányok: 1. Bocs, 2. Miskolc (Vörösmarty), 3. Felsővadász. Fiúk: 1. Miskolc (34. sz.), 2. Szikszó, 3. Novajid- rány. Fotó: Knyizsák Ferenc 1996. Május 14., Kedd Itt-Hon A 3 _Nekünk Írták Ilosvai-tanév az idei Kilencvenöt esztendős Abaújszántó általános iskolája A verseny lezárása után jött az örömhír - Vass Lajos értesítése : „Az abaújszántói iskola 541 pontszámmal országos első helyezést ért el a versenyben. Gratulálunk!”. Mi volt a jutalom? Iskolánk igazgatója Lengyel István, aki az egész év gyűjtőmunkájának pártfogója volt, az udvaron a nyolc nyertes nyolcadikos tanulót kiállítva a nevelőtestület és az osztályközösségek előtt köszönetét mondott. A Kossuth rádió három egymásutáni napon, este egy órán át élő műsort közvetített a szántói művelődési házból. A győztes tanulók bemutatták, hogyan gyűjtötték a dalokat az öreg nótafáktól. Iskolánk névadója Ilosvai Selymes Péter - aki az 1567- 1568-as években volt Abaújszántó oskolamestere - 1962- ben vált iskolánk névadójává. Az iskolánk igazgatója Bodnár Istvánná és a nevelőtestület egységes véleménye alapján az 1995/96-os tanévet Ilosvai-év- nek nyilvánította a közösség. Az egész év ez irányú versenyekkel telt el, s április 25-én megnyílt az emeleti folyosó termeiben az a kiállítás, amely a 95 éves iskolát, s a névadó irodalmi és rajz pályázatok alapján történő megismertetését, népszerűsítését szolgálja.” Bakonyi Béla Abaújszántó „Nagyközségem szívemhez nőtt legkedvesebb épülete a római katolikus templomon kívül az Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola. Szent hely nekem e szép, virágos homlokzatú, jú- gend-stílusú iskola. 1920-ban- 76 évvel ezelőtt - ide íratott be édesanyám az elemi iskola első osztályába. Opra János bácsi első osztályos tanítómat míg éjek, tisztelem haló poraiban is. O volt a híres szántói Iparos- Dalárda karmestere, sokat tanultam tőle kóruspróbákon. Amikor elköltözött Miskolcra, 19 éves koromban én örököltem tőle dalárdája tagjait a férfikórusban. 1933-tól - mint frissen végzett tanító - gyakran helyettesítettem alsó osztályokban. 1936-ban kinevezést kaptam Hóman Bálint kultuszminisztertől a szántói állami iskolába. Negyvenkét éven át dolgoztam itt mint ének-zenetanár, kórusvezető. Talán kórusvezetői premierem legszebb emléke: 1949-ben ötven tagú úttörő kórusommal részt vettem Abaúj megyei iskolai énekkari versenyén, melyet a szikszói sporttelepen tartottak. Szerencsés műsorválasztásom, a kórus kiállása, s a zenekíséret alapján első díjat hoztam el iskolámnak. Ezen eredmény alapján a megyei tanfelügyelőség kinevezett megyei ének-szakfelügyelőnek, mely funkciómat az összevont három megyében is végeztem. Az iskolám énektermének falát közel tíz arany és ezüst oklevél díszíti, melyeket a szerencsi úttörő kulturális versenyeken nyertünk iskolámnak. A magyar népdal Kodály által megálmodott reneszánszában, a pávaköri mozgalom idején (1969-1972) az ország általános iskolái is kivették részüket. Vass Lajos a Magyar Rádióban meghirdette a Nóta- fa-iskola mozgalmat. Az iskolák tanulóinak a községben és környékükön népdalokat kellett gyűjteniük. Magnóra venni, lekottázni és beküldeni a rádió népzenei osztályára, ahol pontozták a gyűjtéseket. Egy évig tartott a verseny. A beküldött énekanyag havonta kapott összesítést az úttörő újságban. Heti Jegyzet Kételyek és remények Nagy Zoltán Nem túl rózsás demográfiai fejleményről adott tájékoztatást Gyárfás Ildikó, a megyei önkormányzat elnöke a minap, az Egyesületek Klubjában tartott előadásában. Elmondta: az elmúlt tíz évben 50 ezerrel csökken B.-A.-Z. megye lakossága. Még riasztóbb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy kik távoztak e tájról. Nem a képzetlen munkaerő talált magának munkahelyet más régiókban, hanem a szakemberek. Ezzel együtt az is negatív fejlemény, hogy azokban a családokban születik több gyerek, amelyekben bizonytalan az anyagi, szellemi háttér, így az utódok jócskán hátrányos helyzetből indulnak az életbe. A korösszetétel az országoshoz hasonlóan alakul megyénkben. A nők esetében 73 az átlagéletkor, míg a férfiak esetében csupán 63. Mindez szorosan összefügg a gazdaság válságos helyzetével. 90 és 93 között az ipari termelés 62 százalékkal esett vissza. Úgy tűnik, 93-ban voltunk a mélyponton. 94-ben 2-3, 95-ben pedig 8,2 százalékos fejlődést sikerült elérni, és ez már közelíti az országos átlagot. A kormány 1994. novemberében határozatban ismerte el, hogy a térség válságban van és hároméves programot fogadott el a kilábolás érdekében. Itt élő szakemberek dolgozták ki a gazdaság élénkítésének stratégiáját, amelynek a lényege: új kis- és középvállalkozások életre hívása, támogatása azért, hogy a munkanélküliséget leszorítsuk az országos szintre. Megyénkben a nehézségek ellenére is szépen fejlődött az infrastruktúra, a vízhálózat kiépülését követte a gáz, a telefon. Ez, az állami támogatás mellett az önkormányzat erőfeszítésének, a lakosság hozzájárulásának köszönhető. Mostanra viszont több önkormányzat került anyágilag nehéz helyzetbe, jelenleg 356 önálló önkormányzat működik a megyében, a rendszerváltozás előtt 167 tanács volt. Mi a két véglet a helyi önállóságot teljesen kiiktató körzetesítés és a kis települések önállósága között nehezen találjuk meg a leggazdaságosabb megoldást. Pedig okulhattunk volna a régen bevált struktúrából, amikor a körjegyzőségeken belül a helyi elöljáróság, a bíróval az élen, biztosította helyi akarat érvényesülését. Nálunk talán most segítenek a nehézségeken az úgynevezett térségi összefogások, szövetkezések. Forrásban van tehát sok minden Bor- sod-Abaúj-Zemplénben. A kételkedő polgár ehhez hozzámondhatja: programokban eddig sem volt hiány, de eredmény kevés mutatkozott. Reméljük, ezúttal másképpen lesz.
