Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-03 / 103. szám

Él -ETMÓD Nyugdíjas h Az ÉszaK'Magyarország PÉNTEKI MELLÉKLETE 1996. Május 3. Az Európai Idősek Művészeti Fesztiválja Budapest (ÉM) - A Nyugdíjasklu­bok és Idősek „Eletet az éveknek” Országos Szövetsége június 15-e és 18-a között rendezi meg az európai idősek első baráti találkozóját. Ennek keretében június 15-én 10-20 óráig a Budapest Sportcsar­nokban kerül sor az Európai Idő­sek Művészeti Fesztiválját 15 or­szág együtteseinek és szólistáinak felléptével. Az egész napra szóló belépőjegy ára 860 forint, melyet az országos szövetség (Budapest, Szoboszlai út 2. sz.) székházában válthatók hétfőtől péntekig, 9-13 óráig. (Tel.: 1-1555-333) Esős május elseje a Csanyikban Miskolc (ÉM) - Az esős délelőtt el­lenére az „Életet az éveknek” me­gyei nyugdíjas szövetséghez tarto­zó nyugdíjasklubok tagjai közül mintegy háromszázán jöttek össze a ésanyíki május elsejei találkozó­ra. Az ormosbányai nyugdíjas klub énekkara a nagyszínpadon lépett fel. Több klubnak a kisszínpadon tervezett fellépését megakadályoz­ta a rossz időjárás. Délután már ki­sütött a nap és a nyugdíjasok dal­lal, szavalattal, tánccal szórakoz­tatták egymást. Színesítette a találkozót a gulyás­parti is. A miskolci klubok tagjain kívül szép számmal jöttek érdeklő­dő idősek, többek között Bodrogke- resztúrból, Hernádnémetiből és Léhről. Civilek találkozója, egyesületi napja Tiszaújváros (ÉM) - A helyi civil- szervezetek, köztük nyugdíjasok május 9-én délután fél ötkor a Tár­sadalmi Egyesülések Szövetsége Megyei szervezetének kezdeménye­zésére egyesületi napot, színes civil összejövetelt tartanak a helyi gim­názium dísztermében. A polgár- mesteri megnyitó után a Tiszaújvá- rosi Amatőr Művészeti Egyesület tagjai, valamint a városi zeneiskola diákjai szórakoztatják az egybe­gyűlteket. A műsor keretében idős rímfaragók saját verseiket adják elő. A kulturá­lis programot követően a helyi egye­sületek vezetői és tagjai baráti be­szélgetésen számolnak be munká­jukról, jelenlegi és jövőbeni célkitű­zéseikről. * Uj Szivárvány, híradó - negyedszer Miskolc (ÉM) - Ez évben negyed­szer jelent meg áprilisban a Szivár­vány, a nyugdíjasok megyei híradó­ja. Az első és a második oldalon versben és prózában az elmúlt öt­ven évre emlékeznek vissza az idős emberek. Bemutatják a híradóban Kaiser Kornélia nyugállományú orvost az Orvos válaszol című rovatuk vezető­jét. Köszöntik a Tiszaújvárosban élő Cipó Lászlónét, Tériké nénit, aki április 15-én volt 90 éves. Ezúttal tortareceptek is színesítik a lapot. Nyugdíjas kulturális programok Miskolc (ÉM) - Az „Életet az éveknek” megyei nyugdíjas szerve­zet áprilisban is gazdag kulturális programokat bonyolított le. 13-án locsolóbálon találkoztak, 27-én a szavalok megyei középdöntőjére került sor és május elsejére is ter­veztek programot. Május 12-én lesz a Ki-Mit-Tud nyugdíjas középdöntő a miskolci Palóczi úti Központi Leánykollégi­umban. Június 14-én Ópusztaszer­re készülnek a Feszti-körkép meg­tekintésére. Az oldalt szerkesztette: Nagy Zoltán Ismerem a bányászok lelkivilágát Beszélgetés Bállá Lászlóval életútjától, az irodalomról Nagy Zoltán Miskolc (ÉM) - Érdekes, tartal­mas életút van Bállá László mö­gött. A gimnáziumban irodal­márnál?: készült, aztán majdnem mezőgazdász lett, végül bánya- mérnöki diplomát szerzett. Volt főmérnök, bányaigazgató. Taní­tott a Miskolci Egyetemen, meg­szerezte a kandidátusi tudomá­nyos fokozatot, docensként kö­szönt el az egyetemtől. Gyer­mekkorától kíséri az irodalom­szeretet. ír verseket, elbeszélése­ket, meséket. Sok írásának té­mája kötődik a bányász élethez. Nyugdíjasként aktív szerepet vállal a megyei nyugdíjas közé­letben. Nem fogható rá, hogy bő­beszédű, inkább írásba foglalja gondolatait, tapasztalatait. így aztán válaszait is a megjelent írásai teszik teljesebbé.- A szántó-vető földművesek, ura­dalmi cselédek, részes aratók között nőttem fel, ismerkedtem a világgal a Szabolcs megyei Nyírlövő község­ben és a Fényeslitkéhez tartozó Erős tanyán. Tizenhat éves korom­ban költöztünk Kisvárdára, hatodi­kos gimnazista voltam. Édesapám uradalmakban dolgozott, olyan gé­pészmindenesként, sőt az Érős ta­nyán ő vezette a gazdaságot, ispán, szeszfőzdevezető volt, tavasszal traktorral szántott. Édesanyám „nem dolgozott”, csak ellátta a ház­tartást, nevelte négy gyermekét, gondozta a házkörüli állatokat, ápolta a veteményes kiskertet, irá­nyította a három hold komenciós föld megművelését. így tanul­tam meg szeretni a földet, a természetet. Itt a nyírségi ta­nyán lettem a szép szavak tisztelője. Édesanyám, nagy­anyám álomba ringató meséi az első élményeim a lélek­emelő szépségekről. A kisvárdai gimnázium­ban mint jó tanulónak meg­határozó szerepe volt az iro­dalmi önképzőkörben. Állítat­tál vonzódott irodalmi pályá­ra. Ám az érettségin magyar nyelv és irodalomból csak jó jegyet kapott, a többi jeles mellett. Tanára túl önálló­nak, pontosabban nem az ő saját ízlése szerintinek talál­ta dolgozatát. Ez késztette ar­ra a döntésre, hogy az irodal­mi pálya helyett a mezőgaz­daságit válassza. Énül édes­apja beszélte le mondván: jön a kolhozvilág.- Gondolkodtam, milyen pálya van még közel a föld­höz, a természethez? így let­tem bányász. Sopronban sze­Balla László reztem bányamémöki oklevelet. 1952-ben kerültem Rudabányára. Életemet végig kísérő élményeket adtak számomra a magyar, a német (buléner), szlovák, lengyel bányász hagyományok. Áz egyetemi éveket is beleszá­mítva 41 évet töltöttem el a bányá­szatban, ebből 37-et Rudabányán. Közben pár évet Miskolcon a körze­ti bányaműszaki felügyelőségen dolgoztam, majd újra visszament­em Rudabányára. Amikor bekerül­tem Miskolcra az egyetemen is kap­tam állást az ásványelőkészítési tanszéken. Itt 16 évet dolgoztam másodállásban, előbb adjunktus­ként, majd docensként. Megszerez­tem a kandidátusi tudományos fo­kozatot is. Tartalmas, sok munkát, élményt jelentő évek után vonult nyugdíjba 1989-ben. Végig műszaki ember­ként dolgozott. Beosztott mérnök­ként kezdte, majd 20 évig igazgató- helyettes főmérnök volt, végül igaz­gatóként vonult nyugdíjba. Mind­emellett középiskolás kora óta von­zotta az írás.- Mérnökként szakcikkeket, mú­zeumi füzeteket írtam, társszerzője vagyok szakkönyvnek is. Rudabá- nya nemcsak a megélhetést jelen­tette számomra, hanem felfigyel­tem olyan bányászattörténeti jelen­ségekre, melynek révén megismer­tem a bányászok lelkivilágát. így születtek bányásztémájú versei, elbeszélései, meséi. A Bá­nyamanók című könyve (mesék, mondák, legendák) 1993-ban jelent meg a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában. ,A bányászok munkája mindig nehéz és veszélyes volt. Ez a munka a természet ismeretlen erőivel való állandó küzdelmet jelentette. Eb­ben a küzdelemben alakult ki a bá­nyászok sajátos hiedelemvilága, kü­lönös kapcsolatuk a természettel. Félték azt, ezért a természet isme­retlen erői ellen szövetséget keres­tek a szellemekkel, természetfölötti erőkkel. Kapcsolatuk a bányama­nókhoz és védőszentjükhöz Borbá­lához kötődött. A bányamanók többsége jóságos, szerették a bányá­szokat, de akadt közöttük kötekedő vagy éppen gonosz is.” - olvashat­juk a könyv borítólapján. A könyvön kívül az Észak-Magyarországban is jelent meg verse, elbeszélése. Mesé­it pedig többször közölte a Barango­ló című gyermeklap. — Nem szakmai írásaimban Ács Balia (B) László néven írok. Ennek az az oka, hogy él Bállá László nevű magyar író a Kárpátalján, Ungvá- ron. Jól ismerem, hiszen ó is a kis­várdai gimnáziumban érettségizett. Az Ács név megválasztásá­val édesanyámra kíván­tam emlékezni, akinek Ács volt a vezetékneve. írá­saimat segítette feleségem - aki közgazdasági vég­zettségű - azzal, hogy elfo­gadta éjszakai, hajnali iro­gatásaimat. Ilyenkor a csendben tudtam igazán papírra vetni verseimet, el­beszéléseimet, meséimet. Két gyermeke a műszaki vénát örökölte. Mind a fia, mind a lánya informatikus. Fia a Miskolci Egyetem szá­mítóközpontjának az igaz­gatója. Lánya Veszprémben él, ő is a számítógépek szak­értője. Balláék öt unokának örvendeznek a két család­ban. Bállá László nyugdíjas­ként vezeti a Nyugdíjasok Megyei Képviseletében a sajtó és tájékoztatási bizott­ságot, a hasonló országos bi­zottságnak pedig titkára. Most sem pihen, ír és olykor kertészkedik. Közigazgatási nyugdíjasok klubja Miskolc (ÉM) - A közigazgatási nyugdíjasok B.-A.-Z. megyei klubja 1996. február 5-én alakult meg. Áz alakuló ülésen harmincnyolcán vet­tek részt. Jóváhagytuk az alapsza­bályt, megválasztottuk a vezetősé­get és a bizottságok tagjait. A Me­gyei Cégbíróság nyilvántartásba vette. Célunk, hogy összefogjuk a megyében működő közigazgatási szervek nyugdíjasait,beleértve mind a régebbieket, mind az újab­bakat. Klubösszejöveteleket, ren­dezvényeket, akciókat szervezünk, amelyeken aktuális, az időseket érintő érdekegyeztető-érdekvédel­mi témákat tárgyalunk meg. A klub pártsemleges, tagja lehet vala­mennyi, a megyében lakó volt taná­csi nyugdíjas, és az 1990-ben, vala­mint az azóta alakult megyei köz- igazgatási szervek, helyi önkor­mányzatok nyugdíjasa, azok házas­társa, élettársa, özvegye. Természe­tesen azok, akik a klub célkitűzése­ivel egyetértenek, és felvételüket kérik. Áz eredményes működés ér­dekében szponzorok és adományo­zók hozzájárulását kérjük és vár­juk, hiszen a tagdíjakból - fejenként 400 forint - nem tudunk fennma­radni. Ezúton is megköszönöm tag­ságunk nevében a megyei önkor­mányzat elnökének, Gyárfás Ildikó­nak, valamint az önkormányzat és a megyei közigazgatási hivatal dol­gozóinak sokoldalú támogatását. Kérjük a megyében és a Miskol­con élő közigazgatási nyugdíjas kol­légáinkat, lépjenek be a klubba, hogy közös erővel, pártsemleges civilszer­vezetként védjük érdekeinket. (Min­den hónap első hétfőjén a megyehá­za új épületének földszinti 20-as szo­bájában lehet kérni a felvételt.) Munkánk során eddig március­ban megemlékeztünk a nőnapról. Az alapító tagoknak átadtuk az alapszabályt és a tagsági igazol­ványt. Áprilisban megnéztük a Mis­kolc volt polgár-mestereit bemutató kiállítást és a Feszti-körkép vázla­tát. Májusban várjuk körűnkben Bazsányi Györgynét, az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tagját, aki előadást tart a nyugdíja­sok helyzetéről. Júniusban kirán­dulásra gondoltunk a Bükkben. Jú­liusban szalonnasütésre jövünk ösz- sze Mályiban. Augusztusban részt veszünk a millecentenáriumi ün­nepségeken Miskolcon és másütt a megyében. Szeptemberben tervünk szerint Opusztaszerre látogatunk a Feszti-körkép megtekintésére. Ok­tóberben egészségmegőrző előadást hallgatunk meg és részt veszünk az idősek napja rendezvényein. No­vemberben múzeumlátogatásra ké­szülünk. Végül decemberben vacso­rával egybekötött évzáró ünnepsé­get tartunk. A klubtag joga szavaza­ti és tanácskozási joggal részt venni a közgyűléseken, a rendezvénye­ken. Tisztségre választható és ré­szesülhet a klub által nyújtható kedvezményekben. A klubtag köte­lessége az alapszabály betartása, a tagsági díj fizetése, a közösségi élet normáinak elfogadása és betartása. Klubunknak öt tagú vezetősége, öt tagú szociális és kulturális, vala­mint háromtagú ellenőrző és szám- vizsgáló bizottsága van. A vezetősé­get és a bizottságokat három évre választottuk az alakuló ülésen. Szilágyi János klubelnök Rekviem egy bányáért Már kőbe zárult itt a fájdalom, hiába szól rekviem jajdalom. Alattam mélyben lent is nyugalom, csittet int a kőbezárt fájdalom. Már kőbe zárult itt a fájdalom, ezrek nevében mégis kiáltom egy kihaló bányáért, bánatom, hol mindent kőbe zárt a fájdalom. Már kőbe zárult itt. a fájdalom. Búsong a mély, s csend ül régi zajon, csillék sem zörrennek a vágaton, mindenütt a kőbezárt fájdalom . Már kőbe zárult itt a fájdalom, nincs jószerencsét és nincs alka lom köszönteni egymást, halkul dalom, elnémít a kőbezárt fájdalom. Mindenütt a kőbezárt fájdalom! Bánya száján omlasztott kőhalom, belül a rekedt remény... bizalom. Kőbe zárult itt minden. Fájdalom. Bányavész Gátját törő bőgő árként zúdul vágatba, fejtésbe, mindent rontva a bányalég, mi eddig éltetett, romboló vihar, őrjöngve rohan rád, s feletted napszinti tornádó, sötét mélyvilág, főte roppan, fedü omlik, s félelmünk jajjal Istenért kiált. Vox „humana”: recipe ferrum! üvölt, a gladiátor üvölt ezrnyi torok a tömeg az aréna ura öklét összeszorítva hüvelykjével a föld felé bök. pollice verso nincs kegyelem a győztes gladiátor lándzsáját mélyen bajtársa szívébe döfi recipe ferrum szól „emberien” tiéd most e vas hódié tibi eras mihi ma te távozol holnap talán én ez mérv időtlen időkön át panem et circenses és könnyebb cirkuszt adni a népeknek mint kenyeret. Téli mulatság Vállkendős anyóka kezében párolgó frissen sült tök. Melléhez szorítja. Mi van ina ? Még csak csütörtök! Istenem, de messze van a hó utója, mikor postás, kopog, zörög. Mégis kincsére mosolyog, ez megérte. Az utolsó negyvenötöt adta oda érte: melegít és oltja majd az éhit! Ajánlás Oh, ti országló jó urak meddig tűritek ezt, az elárult, szegény nép kijátszik titeket, lám még dőzsöl és mulat! (A fenti verseket Ács Balta László nyugalmazott bányamérnök irta)

Next

/
Thumbnails
Contents