Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-03 / 103. szám
Él -ETMÓD Nyugdíjas h Az ÉszaK'Magyarország PÉNTEKI MELLÉKLETE 1996. Május 3. Az Európai Idősek Művészeti Fesztiválja Budapest (ÉM) - A Nyugdíjasklubok és Idősek „Eletet az éveknek” Országos Szövetsége június 15-e és 18-a között rendezi meg az európai idősek első baráti találkozóját. Ennek keretében június 15-én 10-20 óráig a Budapest Sportcsarnokban kerül sor az Európai Idősek Művészeti Fesztiválját 15 ország együtteseinek és szólistáinak felléptével. Az egész napra szóló belépőjegy ára 860 forint, melyet az országos szövetség (Budapest, Szoboszlai út 2. sz.) székházában válthatók hétfőtől péntekig, 9-13 óráig. (Tel.: 1-1555-333) Esős május elseje a Csanyikban Miskolc (ÉM) - Az esős délelőtt ellenére az „Életet az éveknek” megyei nyugdíjas szövetséghez tartozó nyugdíjasklubok tagjai közül mintegy háromszázán jöttek össze a ésanyíki május elsejei találkozóra. Az ormosbányai nyugdíjas klub énekkara a nagyszínpadon lépett fel. Több klubnak a kisszínpadon tervezett fellépését megakadályozta a rossz időjárás. Délután már kisütött a nap és a nyugdíjasok dallal, szavalattal, tánccal szórakoztatták egymást. Színesítette a találkozót a gulyásparti is. A miskolci klubok tagjain kívül szép számmal jöttek érdeklődő idősek, többek között Bodrogke- resztúrból, Hernádnémetiből és Léhről. Civilek találkozója, egyesületi napja Tiszaújváros (ÉM) - A helyi civil- szervezetek, köztük nyugdíjasok május 9-én délután fél ötkor a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Megyei szervezetének kezdeményezésére egyesületi napot, színes civil összejövetelt tartanak a helyi gimnázium dísztermében. A polgár- mesteri megnyitó után a Tiszaújvá- rosi Amatőr Művészeti Egyesület tagjai, valamint a városi zeneiskola diákjai szórakoztatják az egybegyűlteket. A műsor keretében idős rímfaragók saját verseiket adják elő. A kulturális programot követően a helyi egyesületek vezetői és tagjai baráti beszélgetésen számolnak be munkájukról, jelenlegi és jövőbeni célkitűzéseikről. * Uj Szivárvány, híradó - negyedszer Miskolc (ÉM) - Ez évben negyedszer jelent meg áprilisban a Szivárvány, a nyugdíjasok megyei híradója. Az első és a második oldalon versben és prózában az elmúlt ötven évre emlékeznek vissza az idős emberek. Bemutatják a híradóban Kaiser Kornélia nyugállományú orvost az Orvos válaszol című rovatuk vezetőjét. Köszöntik a Tiszaújvárosban élő Cipó Lászlónét, Tériké nénit, aki április 15-én volt 90 éves. Ezúttal tortareceptek is színesítik a lapot. Nyugdíjas kulturális programok Miskolc (ÉM) - Az „Életet az éveknek” megyei nyugdíjas szervezet áprilisban is gazdag kulturális programokat bonyolított le. 13-án locsolóbálon találkoztak, 27-én a szavalok megyei középdöntőjére került sor és május elsejére is terveztek programot. Május 12-én lesz a Ki-Mit-Tud nyugdíjas középdöntő a miskolci Palóczi úti Központi Leánykollégiumban. Június 14-én Ópusztaszerre készülnek a Feszti-körkép megtekintésére. Az oldalt szerkesztette: Nagy Zoltán Ismerem a bányászok lelkivilágát Beszélgetés Bállá Lászlóval életútjától, az irodalomról Nagy Zoltán Miskolc (ÉM) - Érdekes, tartalmas életút van Bállá László mögött. A gimnáziumban irodalmárnál?: készült, aztán majdnem mezőgazdász lett, végül bánya- mérnöki diplomát szerzett. Volt főmérnök, bányaigazgató. Tanított a Miskolci Egyetemen, megszerezte a kandidátusi tudományos fokozatot, docensként köszönt el az egyetemtől. Gyermekkorától kíséri az irodalomszeretet. ír verseket, elbeszéléseket, meséket. Sok írásának témája kötődik a bányász élethez. Nyugdíjasként aktív szerepet vállal a megyei nyugdíjas közéletben. Nem fogható rá, hogy bőbeszédű, inkább írásba foglalja gondolatait, tapasztalatait. így aztán válaszait is a megjelent írásai teszik teljesebbé.- A szántó-vető földművesek, uradalmi cselédek, részes aratók között nőttem fel, ismerkedtem a világgal a Szabolcs megyei Nyírlövő községben és a Fényeslitkéhez tartozó Erős tanyán. Tizenhat éves koromban költöztünk Kisvárdára, hatodikos gimnazista voltam. Édesapám uradalmakban dolgozott, olyan gépészmindenesként, sőt az Érős tanyán ő vezette a gazdaságot, ispán, szeszfőzdevezető volt, tavasszal traktorral szántott. Édesanyám „nem dolgozott”, csak ellátta a háztartást, nevelte négy gyermekét, gondozta a házkörüli állatokat, ápolta a veteményes kiskertet, irányította a három hold komenciós föld megművelését. így tanultam meg szeretni a földet, a természetet. Itt a nyírségi tanyán lettem a szép szavak tisztelője. Édesanyám, nagyanyám álomba ringató meséi az első élményeim a lélekemelő szépségekről. A kisvárdai gimnáziumban mint jó tanulónak meghatározó szerepe volt az irodalmi önképzőkörben. Állítattál vonzódott irodalmi pályára. Ám az érettségin magyar nyelv és irodalomból csak jó jegyet kapott, a többi jeles mellett. Tanára túl önállónak, pontosabban nem az ő saját ízlése szerintinek találta dolgozatát. Ez késztette arra a döntésre, hogy az irodalmi pálya helyett a mezőgazdaságit válassza. Énül édesapja beszélte le mondván: jön a kolhozvilág.- Gondolkodtam, milyen pálya van még közel a földhöz, a természethez? így lettem bányász. Sopronban szeBalla László reztem bányamémöki oklevelet. 1952-ben kerültem Rudabányára. Életemet végig kísérő élményeket adtak számomra a magyar, a német (buléner), szlovák, lengyel bányász hagyományok. Áz egyetemi éveket is beleszámítva 41 évet töltöttem el a bányászatban, ebből 37-et Rudabányán. Közben pár évet Miskolcon a körzeti bányaműszaki felügyelőségen dolgoztam, majd újra visszamentem Rudabányára. Amikor bekerültem Miskolcra az egyetemen is kaptam állást az ásványelőkészítési tanszéken. Itt 16 évet dolgoztam másodállásban, előbb adjunktusként, majd docensként. Megszereztem a kandidátusi tudományos fokozatot is. Tartalmas, sok munkát, élményt jelentő évek után vonult nyugdíjba 1989-ben. Végig műszaki emberként dolgozott. Beosztott mérnökként kezdte, majd 20 évig igazgató- helyettes főmérnök volt, végül igazgatóként vonult nyugdíjba. Mindemellett középiskolás kora óta vonzotta az írás.- Mérnökként szakcikkeket, múzeumi füzeteket írtam, társszerzője vagyok szakkönyvnek is. Rudabá- nya nemcsak a megélhetést jelentette számomra, hanem felfigyeltem olyan bányászattörténeti jelenségekre, melynek révén megismertem a bányászok lelkivilágát. így születtek bányásztémájú versei, elbeszélései, meséi. A Bányamanók című könyve (mesék, mondák, legendák) 1993-ban jelent meg a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában. ,A bányászok munkája mindig nehéz és veszélyes volt. Ez a munka a természet ismeretlen erőivel való állandó küzdelmet jelentette. Ebben a küzdelemben alakult ki a bányászok sajátos hiedelemvilága, különös kapcsolatuk a természettel. Félték azt, ezért a természet ismeretlen erői ellen szövetséget kerestek a szellemekkel, természetfölötti erőkkel. Kapcsolatuk a bányamanókhoz és védőszentjükhöz Borbálához kötődött. A bányamanók többsége jóságos, szerették a bányászokat, de akadt közöttük kötekedő vagy éppen gonosz is.” - olvashatjuk a könyv borítólapján. A könyvön kívül az Észak-Magyarországban is jelent meg verse, elbeszélése. Meséit pedig többször közölte a Barangoló című gyermeklap. — Nem szakmai írásaimban Ács Balia (B) László néven írok. Ennek az az oka, hogy él Bállá László nevű magyar író a Kárpátalján, Ungvá- ron. Jól ismerem, hiszen ó is a kisvárdai gimnáziumban érettségizett. Az Ács név megválasztásával édesanyámra kívántam emlékezni, akinek Ács volt a vezetékneve. írásaimat segítette feleségem - aki közgazdasági végzettségű - azzal, hogy elfogadta éjszakai, hajnali irogatásaimat. Ilyenkor a csendben tudtam igazán papírra vetni verseimet, elbeszéléseimet, meséimet. Két gyermeke a műszaki vénát örökölte. Mind a fia, mind a lánya informatikus. Fia a Miskolci Egyetem számítóközpontjának az igazgatója. Lánya Veszprémben él, ő is a számítógépek szakértője. Balláék öt unokának örvendeznek a két családban. Bállá László nyugdíjasként vezeti a Nyugdíjasok Megyei Képviseletében a sajtó és tájékoztatási bizottságot, a hasonló országos bizottságnak pedig titkára. Most sem pihen, ír és olykor kertészkedik. Közigazgatási nyugdíjasok klubja Miskolc (ÉM) - A közigazgatási nyugdíjasok B.-A.-Z. megyei klubja 1996. február 5-én alakult meg. Áz alakuló ülésen harmincnyolcán vettek részt. Jóváhagytuk az alapszabályt, megválasztottuk a vezetőséget és a bizottságok tagjait. A Megyei Cégbíróság nyilvántartásba vette. Célunk, hogy összefogjuk a megyében működő közigazgatási szervek nyugdíjasait,beleértve mind a régebbieket, mind az újabbakat. Klubösszejöveteleket, rendezvényeket, akciókat szervezünk, amelyeken aktuális, az időseket érintő érdekegyeztető-érdekvédelmi témákat tárgyalunk meg. A klub pártsemleges, tagja lehet valamennyi, a megyében lakó volt tanácsi nyugdíjas, és az 1990-ben, valamint az azóta alakult megyei köz- igazgatási szervek, helyi önkormányzatok nyugdíjasa, azok házastársa, élettársa, özvegye. Természetesen azok, akik a klub célkitűzéseivel egyetértenek, és felvételüket kérik. Áz eredményes működés érdekében szponzorok és adományozók hozzájárulását kérjük és várjuk, hiszen a tagdíjakból - fejenként 400 forint - nem tudunk fennmaradni. Ezúton is megköszönöm tagságunk nevében a megyei önkormányzat elnökének, Gyárfás Ildikónak, valamint az önkormányzat és a megyei közigazgatási hivatal dolgozóinak sokoldalú támogatását. Kérjük a megyében és a Miskolcon élő közigazgatási nyugdíjas kollégáinkat, lépjenek be a klubba, hogy közös erővel, pártsemleges civilszervezetként védjük érdekeinket. (Minden hónap első hétfőjén a megyeháza új épületének földszinti 20-as szobájában lehet kérni a felvételt.) Munkánk során eddig márciusban megemlékeztünk a nőnapról. Az alapító tagoknak átadtuk az alapszabályt és a tagsági igazolványt. Áprilisban megnéztük a Miskolc volt polgár-mestereit bemutató kiállítást és a Feszti-körkép vázlatát. Májusban várjuk körűnkben Bazsányi Györgynét, az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tagját, aki előadást tart a nyugdíjasok helyzetéről. Júniusban kirándulásra gondoltunk a Bükkben. Júliusban szalonnasütésre jövünk ösz- sze Mályiban. Augusztusban részt veszünk a millecentenáriumi ünnepségeken Miskolcon és másütt a megyében. Szeptemberben tervünk szerint Opusztaszerre látogatunk a Feszti-körkép megtekintésére. Októberben egészségmegőrző előadást hallgatunk meg és részt veszünk az idősek napja rendezvényein. Novemberben múzeumlátogatásra készülünk. Végül decemberben vacsorával egybekötött évzáró ünnepséget tartunk. A klubtag joga szavazati és tanácskozási joggal részt venni a közgyűléseken, a rendezvényeken. Tisztségre választható és részesülhet a klub által nyújtható kedvezményekben. A klubtag kötelessége az alapszabály betartása, a tagsági díj fizetése, a közösségi élet normáinak elfogadása és betartása. Klubunknak öt tagú vezetősége, öt tagú szociális és kulturális, valamint háromtagú ellenőrző és szám- vizsgáló bizottsága van. A vezetőséget és a bizottságokat három évre választottuk az alakuló ülésen. Szilágyi János klubelnök Rekviem egy bányáért Már kőbe zárult itt a fájdalom, hiába szól rekviem jajdalom. Alattam mélyben lent is nyugalom, csittet int a kőbezárt fájdalom. Már kőbe zárult itt a fájdalom, ezrek nevében mégis kiáltom egy kihaló bányáért, bánatom, hol mindent kőbe zárt a fájdalom. Már kőbe zárult itt. a fájdalom. Búsong a mély, s csend ül régi zajon, csillék sem zörrennek a vágaton, mindenütt a kőbezárt fájdalom . Már kőbe zárult itt a fájdalom, nincs jószerencsét és nincs alka lom köszönteni egymást, halkul dalom, elnémít a kőbezárt fájdalom. Mindenütt a kőbezárt fájdalom! Bánya száján omlasztott kőhalom, belül a rekedt remény... bizalom. Kőbe zárult itt minden. Fájdalom. Bányavész Gátját törő bőgő árként zúdul vágatba, fejtésbe, mindent rontva a bányalég, mi eddig éltetett, romboló vihar, őrjöngve rohan rád, s feletted napszinti tornádó, sötét mélyvilág, főte roppan, fedü omlik, s félelmünk jajjal Istenért kiált. Vox „humana”: recipe ferrum! üvölt, a gladiátor üvölt ezrnyi torok a tömeg az aréna ura öklét összeszorítva hüvelykjével a föld felé bök. pollice verso nincs kegyelem a győztes gladiátor lándzsáját mélyen bajtársa szívébe döfi recipe ferrum szól „emberien” tiéd most e vas hódié tibi eras mihi ma te távozol holnap talán én ez mérv időtlen időkön át panem et circenses és könnyebb cirkuszt adni a népeknek mint kenyeret. Téli mulatság Vállkendős anyóka kezében párolgó frissen sült tök. Melléhez szorítja. Mi van ina ? Még csak csütörtök! Istenem, de messze van a hó utója, mikor postás, kopog, zörög. Mégis kincsére mosolyog, ez megérte. Az utolsó negyvenötöt adta oda érte: melegít és oltja majd az éhit! Ajánlás Oh, ti országló jó urak meddig tűritek ezt, az elárult, szegény nép kijátszik titeket, lám még dőzsöl és mulat! (A fenti verseket Ács Balta László nyugalmazott bányamérnök irta)
