Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-13 / 111. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996- MÁius 13., Hétfő _^Téka Tekintet Horpácsi Sándor Önként távozott a Nagy Imre kormányból vagy tényleg a szovjetek rabolták el 1956 novemberében Kádár Jánost? A kérdés negyven éve foglalkoztatja a közvéleményt, de egyértelmű, megnyugtató válasz nincs. Most a Tekintet című folyóiratban Gyurkó László, Kádár életrajzírója veti fel a kérdést (A Duna folyása), hivatkozva az agg vezér szenilis motyogására is. Azt soha nem vitatta senki, hogy ha Kádár nincs, akkor mással tölti be Moszkva ezt a posztot. Lehet, hogy jobbal, valószínűbb, hogy rosszabbak Sokszor hallottam már azt az érvelést, hogy ha nincs Kádár-kormány, akkor Hruscsov nagyobb vérfürdőt rendez, százezreket hurcolnak el Szibériába. Nem a „legvidámabb barakk” lettünk volna, hanem a Gulag ellenőrizetlen részlege. Merthogy a Nyugat, a „művelt világ” nem nagyon törődött velünk (más dolga volt), nem sietett segítségünkre, így igaz, mégis érdekes, sőt pikáns, hogy most a birodalom és rendszer összeomlása után a hajdani Kádár-huszárok is szükségesnek érzik, hogy megszólaljanak. Furcsa metamorfózisokat éltünk meg az elműlt hat év alatt... Az újabb lehallgatási ügy teszi érdekessé, aktuálissá Fekete Sándor írását (Egy célszemély emlékeiből) is. Az Antall-kormány egyik nagy mulasztása, hogy nem hajtotta végre a beígért „nagytakarítást”. Ma már látjuk, hogy nem is tehette, mert nem volt kivel, nem volt ereje (s talán akarata) sem hozzá. Brechttől már tudjuk, hogy a népet nem lehet leváltani, de - a magyar történelem tanúsága szerint - a kádereket sem. Tudjuk, hogy 1945 után az MDP tagjainak 30 százaléka „kisnyilas” volt, sőt (s ezt már Pünkösdi Árpád Rákosi elvtársnak mindig igaza szokott lenni című szociográfiájában olvasom) - a vezér - a Zöld-ügy kapcsán - nehezményezte, hogy túl sok horthysta rendőr és csendőr volt a „demokratikus” rendőrségben is. Nem értem tehát Fekete Sándor meglepődését azon, hogy a rendszerváltás után is sok ügynök maradt (vagy került) vezető pozícióba. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy a hatalom védte bensőségben a gyanú árnyéka se vetődhessen valakire. A jól szolgáló kutyát nem csapja el az új gazda. (Ä régi pláne nem.) A millecentenárium kapcsán érdekes gondolatokat vet fel Katona Imre (Folyamatosság vagy megszakítások?). Hogyan maradhatott meg ezer évig ez az etnikailag és kultúrájában is kevert nép? Sőt, kulturális gyökereink még messzebbre nyúlnak vissza, mint ahogyan őshazánk (Ural) is két földrész határáig. A ma- gyar-mógyer keveréket jelent. Egyediek lettünk s összetéveszthetetlenek. Szűk esztendő a Dunán Budapest (MTI) - A honfoglalás 1100., a magyar iskola 1000., valamint az ’56-os forradalom 40. évfordulójának megünneplésére a Duna Televízió számos műsortervet készített. Többségük azonban a súlyos pénzhiány miatt nem készülhet el, forgatókönyv formájában vár megvalósításra - nyilatkozta Sára Sándor, a Duna TV elnök-főigazgatója az MTI-nek. Mint elmondta, a Duna TV összesen kilenc - többek között a magyar iskolák történetével, a magyar szentek bemutatásával, a Kárpát-medence régészetével, a magyarság őstörténetével, illetve Magyarország uralkodóinak ábrázolásával foglalkozó - műsor tervét nyújtotta be a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett pályázatra. A megvalósításukhoz igényelt mintegy 132 millió forintból - végül is három produkció elkészítéséhez - összesen 3,8 millió forint támogatást kaptak. Ezért az oly fontos megemlékezést nem új, külön az ünnepre készített művekkel, hanem a már létező magazinműsorok keretein belüli, a millecentenári- umra utaló részekkel kénytelenek megoldani. Rámutatott: e különleges évben az eddigi közvetítések tízszeresét kellene - például határon túli megemlékezésekről - helyszínről, élő adásban sugározni, a rendelkezésükre álló anyagi eszközök azonban legfeljebb kéthavonta teszik ezt lehetővé. A Duna tévének jelenleg 70 millió forintja van. Amennyiben e mellé megkapja a költségvetési támogatás májusi részletét, illetve a kormánydöntéshez híven befolyik az előfizetési díjakból származó 75 millió forint is, akkor az Antenna Hungária első negyedévi - 170 millió forintról szóló - számlájának törlesztése után, mindössze két heti működéshez elegendő pénze marad. Ebben a helyzetben nehéz tervezni, és a műsor- készítéssel foglalkozni, hiszen napi gazdasági problémák megoldása ad állandó feladatot - tette hozzá Sára Sándor. A millecentenáriummal kapcsolatos, megvalósult műsorok közül Bakos Edit műsorigazgató az Ars Hungarica és az Őseink útján című sorozatokat emelte ki. Történelmi városokat mutat be az áprilistól havonta jelentkező „Amiről a kövek mesélnek”, és tervezik egy tizennégy részes történelmi sorozat bemutatását is. Áz évforduló kiemelt júniusi eseményéről, a Magyarok Világtalálkozójáról szintén tudósítanak. Citeraszóval „fertőződik” a város Hagyományteremtés és -ápolás a tiszaújvárosi óvodában Citeraközelben Fotó: Dobos Klára Tiszaújváros (ÉM - DK) - Tisza- újváros túl fiatal település ahhoz, hogy igazi népi hagyománya lehessen. Bár jónevű népi tánccsoportja van, és lakják olyan emberek, akik a hímzés hagyományait éltetik, de a paraszti világnak nincsenek itt gyökerei. Viszont a citeraszó lassan „szétterül” a városon. Mondják: „egy bolond százat csinál”. Természetesen csak a mondás második része érvényes Kovácsné Horváth Csillára, aki citerázni tanult Boncsér Gábor népzenésztől. Aztán a tiszaújvárosi 3. Számú Óvodában „elkapta” a tudásvágyat több kollégája is.- Többen is jelentkeztek már a tanfolyamra, mert látják, hogy a gyerekek nagyon szeretik a citera- szót - meséli az óvónő. - A citera nagyon praktikus hangszer az óvodában, hiszen, ha furulyázik valaki, közben nem tud énekelni, ha meg mondjuk gitározik, akkor a népzene nem jut el a gyerekekhez. Pedig ebben az oviban is nagyon fontosnak tartják a néphagyományok megismertetését a kicsikkel. Talán éppen azért, mert a város néhány évtizede épült fel a kukoricaföldön, minden hagyomány nélkül. Persze, az ide kerülők hoztak magukkal valamit, de a közös gyökér hiányzott.- Világ életemben vonzódtam a népzenéhez - meséli Csilla. - Sárospatakon elvégeztem a gyermek- tánc-oktatói és, népzenei tanfolyamot. Az ÉNO (Ének-zene az óvodában) program alapjaiban a népzenére, népi mondókákra, énekes népi gyermekjátékokra épül. És mi itt ezt használjuk. Innen tényleg csak egy „ugrás” volt a citera. Szerencsére az intézménynek lehetősége volt a tanulás támogatására: vett hangszert, fizette az egyhetes nyári táborozást, a tanfolyamot, a vizsgadíjat (eddig még csak Csilla vizsgázott le, de a többiek is készülnek). Mondják, egyik óvónőnek sem jelentett különösebb nehézséget a ci- HlRnFTFS ---t erázás megtanulása. Nem igényel különleges adottságot, csak jó hallás kell hozzá, ez pedig ezen a pályán alapkövetelmény. És a citera úgy lett kitalálva, hogy akinek nincs botfüle, az rövid tanulás után már játszhat rajta. Ha nem is nagy közös programokon, de nap mint nap, szinte minden csoportban előkerül a hangszer. A délutáni alvás után például a Pál, Kata, Péter, jó reggelt! című dal húzza ki az álmot a kicsik szeméből. Ügy tapasztalják az óvónők, ilyenkor nyugodtabban ébrednek. Egyébként itt egyáltalán nincs televízió, rádió, csak élőzene. Vagyis nagyon ritkán magnót hallgatnak. Évszakváltozáskor természetesen felcsendül a Vivaldi-mű kapcsolódó dallamsora. No meg akkor szól a magnó, mikor táncházat rendeznek. A csárdás alaplépéseit már mindannyian tudják, de a tehetségesebbek bonyolultabb figurákat is táncolnak. Aki akar, az a tánc mellett a zenéléssel is próbálkozhat. Ugyanis - bár nem tagadják az óvónők, hogy féltik hangszereiket - ki van téve a citera, ha kedvük van, apró ujjaikkal pengethetik az ovisok. És nem unják meg a citeraszót, hiszen azért olyan sok idejük nincs erre: elfoglalja őket a játék, a mese. És mert az óvónők iskolás gyerekek szülei, illetve a kicsik is mesélnek otthon szüleiknek, már most költözik az iskolákba is a citera. Egyre többen kapnak kedvet, terjed a „fertőzés”.. Vagyis nem kell hozzá öt év, és citeraszó terül szét a város fölött. Tízéves a Móra Sajószentpéter (ÉM) - Intézményük fennállásának 10. évfordulója tiszteletére háromnapos rendezvénysorozatot tartanak a sajószent- péteri Móra Ferenc Általános Iskolában. Az ünnepélyes megnyitó május 15-én, szerdán déli 12 órakor kezdődik az iskolában. Eljegyzés Miskolc (ÉM) - György Horváth László Eljegyzés című történeti drámáját mutatják be a Miskolci Lévay József Gimnázium tanulói két részben ma, hétfőn délután fél 3-tól és este 6 órától a Miskolci Nemzeti Színházban. A drámát Várhegyi Márta színművész dolgozta át diákszínpadra, és ő vállalta a rendezést is. Az előadás zenei vezetője Herédy Éva, koreográfusa Kónya Erzsébet. Lehetetlen? Miskolc (ÉM) - Vámos Miklós Lehetetlen című műsorát láthatják az érdeklődők május 17-én, pénteken este 8 órától a Nemzetközi Kereskedelmi Központ színháztermében (Miskolc, Mindszent tér 1.). A népszerű televízióműsor miskolci bemutatóján az író-műsorvezető Igó Éva és Koncz Gábor színművészekkel beszélget. Jegyek válthatók: az Iljúsági és Szabadidő Házban, a Dum Dum Discben és a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. Nyelvi verseny Tiszakeszi (ÉM) - A tiszakeszi általános iskolában rendezték meg az elmúlt hét végén a Nyelvében él a nemzet című helyesírási vetélkedő döntőjét. A hónapok óta tartó versenyben 19 iskola 1056 tanulója indult. Érkeztek nevezések Tiszaúj- városból, Ároktőről, Ernődről, Hejő- keresztúrból, Hejőbábáról, Igriciből, Mezőcsátról, Nemesbikkről, Sa- jószögedről, Tiszapalkonyáról, Ti- szatarjánból és természetesen Ti- szakesziből. Az öt forduló alapján 103 diák kapott meghívást a döntőre. A feladatsorokat a nyíregyházi tanítóképző főiskola tanárai állították össze. Irodalmi örökség Salgótarján (MTI) - Örökség és felelősség címmel az idén Salgótarjánban rendezik meg a magyar irodalmi muzeológusok országos konferenciáját. A találkozó május 15-én kezdődik és 17-éig tart. Áz irodalmár muzeológusok évenkénti találkozóját szervező Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a házigazda Nógrádi Történeti Múzeum a konferencia helyszínének kiválasztásakor figyelemmel volt arra, hogy jövőre ünnepli az ország Palócföld nagy szülöttje, Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulóját. A háromnapos konferencia témája az írói hagyatékok a magyar köz- gyűjteményekben, különös figyelemmel Mikszáth szellemi és tárgyi örökségére. A résztvevők jelenlétében nyitja meg Praznovszky Mihály, a Mikszáth Társaság elnöke a Mikszáth képei között című kiállítást, amelyen a nógrádi múzeumokban őrzött Mikszáth-relikviákból, az író képző- és iparművészeti gyűjteményéből, tárgyaiból láthatnak az érdeklődők páratlan válogatást. Az összejövetelre várhatóan negyven irodalmár érkezik. Éremművészek Nyíregyháza (MTI) - Az idén, május 15-én, huszadik alkalommal nyitja meg kapuit a nemzetközi éremművészeti alkotótelep Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn. A táborban négy héten át, június 12-éig dolgozhatnak majd a meghívott alkotók: hét magyar, illetve egy-egy chilei, litván és örmény művész. Az általuk készített alkotásokból - a hagyományoknak megfelelően >- kiállítás nyílik a nyíregyházi Városi Galériában. Hagyomány az is, hogy az alkotótábor vendégei Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn készített műveik közül többet felajánlanak a telepet működtető helyi galériának. így az elmúlt 19 év alatt Közép-Európa egyik legnagyobb érem- és kisplasztikái gyűjteményét alakíthatta ki a szabolcsi intézmény, ahol jelenleg 1260 alkotást őriznek. Vannak Ha egy biztosító • 5,7 millió szerződést kezel, • 4000 tapasztalt üzletkötője tartja ügyfeleivel a kapcsolatot, • többmillió ügyfele bizalmát élvezi, akkor ez csak az ÁB lehet.
