Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

LII. évfolyam, 111. szám 1996. május 13., hétfő i Bajnok a Miskolci 1 Honvéd Kórház! Hazai pályán játszott az NB 4 I/B-ben listavezető női kézi- | labdacsapat. A lányok be- | biztosították az első hely 1 sorsát. Citeraszóval „fertőzötten” Tiszaújváros túl fíatal tele­pülés ahhoz, hogy igazi népi hagyománya lehessen. Vi­szont a citeraszó lassan szétterül a városon. (8.oldal) Addig jár a korsó a kútra... Edelény több pontján lesze­relik a közkutakat. A kény­szerű lépést a régóta ki­egyenlítetlen számlák miatt teszi meg a város. (5. oldal) (Sport: 9-11. oldal) BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A megbékélés napja Dorog (MTI) - A hit még mindig nősebb, mint a pénz hatalma. Az önök példamutató összefogása azt Jejzi, hogy a magyar társadalom többsége bízik önmagában és a ma- ^ál szebb, boldogabb jövőben. Mind­et Habsburg Ottó, a Pánerópa pnió elnöke, az Európa Tanács tag- Ja hangsúlyozta szombaton Doro- |°n a II. világháború befejezése ál­lmából rendezett megbékélés na- P1 ünnepségen, amelyet a társadal­mi összefogással nemrégiben felújí­tott kálváriánál tartottak. * Habsburg Ottót Dorog díszpolgárává avatták. Az indoklás szerint kima­gasló nemzetközi tevékenységéért, európai folyamatok, és a népek kö­zötti megbékélés gondolatának példa- mutató megszemélyesítéséért érde­kelte ki a díszpolgári címet. »Szíves” közgyűlés Dalatonfüred (MTI) - Az egészség­ügyi törvény javaslatát a jelen fór- kajában a Magyar Kardiológusok Társasága nem tartja elfogadható- nak, és kéri, hogy azt a gyógyító- kegelőző ellátásban tapasztalt szakemberek bevonásával fogal­mazzák újra - tartalmazza a társa­ság 34. közgyűlésének nyilatkozata. ^ nyilatkozat szerint a készülő Egészségűgyi törvény a működő m>rházi ágyak drasztikus csökken­tése mellett teljesen figyelmen kí- hagyja, hogy hazánkban a kar- kovaszkuláris (szív- és érrendszeri) ?"átást, beleértve a rehabilitációt '.s> az elfogadott konnányprogram ertelmében nem szűkíteni, hanem kinőségileg javítani szükséges. Ma- SVarországon ugyanis a halálozás kbb mint fele szív- és érrendszeri megbetegedés következménye. "Alkotmányos viták Budapest (MTI) - Az Alkotmány- króság hétfőn teljes ülést tart. A kstület megtárgyalja azt az indít- yanyt, amelynek előteijesztője al­kotmány értelmezésért fordult a bi­okhoz. Az indítványozó arra kért Va|aszt, hogy összeütközésbe ke- [y.'e két alapjog: a gyermek megfe­ji10 fejlődésének állami biztosítása, KkVe az öt megillető egyesülési jog abban az esetben, ha a kiskorú ho- koszexuális egyesület tagja kíván er>ni. Egy másik indítványozó azt a rendelkezést kifogásolta, amely korlátozta a hadirokkantak és hadi­OZvegyek térítésmentes utazását, g alkotmánybírák megvitatják azt z indítványt is, amely a jövedelem- P°uó támogatásra jogosultak köré- _^k szűkítését sérelmezte. Reggeli Afrikáért pőcs (ÉM) - Hazánkból elsőként ^ecs csatlakozott Európa azon há­romezer városához, amelyekben szombaton tartották meg a harma- jk világ hátrányos helyzetű terme- °ivel való igazságosabb kereske- üest sürgető Reggeli Afrikáért elne- i?zésű akciót. Pécs központjában, a myyal Kávéház teraszán egy csésze a'r>kai kávéra, teára, kakaóra és af- rikai recept szerint készült süte­ményre invitálták az arra sétálókat a.szervezők - igyekezvén meggyőz- fü őket a fekete kontinens terméke­tek jó minőségéről, s arról, hogy ha jzokat a Pair Trade hálózat boltjai- an vásárolják, elősegítik Afrika el­maradott térségeinek felzárkózását ,a miághoz. Ima a városért, a polgárokért Ünnepségsorozattal emlékeztünk szombaton Miskolc napjára Ünnepi közgyűlés a színházban. A kis képen: Brackó István, lapunk munkatársa Kobold Tamás polgármestertől átveszi a Szabó Lőrinc irodalmi díjat. Fotók: Végh Csaba Miskolc (ÉM - M.L.) - Ferenc Jó­zsef császártól 1907. május 11- én kapott törvényhatósági jogot Miskolc, amely a kiváltságlevél aláírását követően a vármegyé­től való függetlenségét, teljes körű önállóságát biztosította. Ezt a napot a városatyák négy évvel ezelőtt Miskolc ünnepévé nyilvánították, a jeles dátumra azóta évről évre ünnepségek so­rozatával emlékezünk. Miskolc napjának ünnepét ez évben a millecentenáriumi rendezvények részeként rendezték meg szomba­ton. Előző nap a város vezetői és polgárai lerótták kegyeletüket a miskolci temetőkben a település életében kiemelt szerepet betöltött személyiségek, az egykori polgár- mesterek, díszpolgárok sírjánál. Szombaton délelőtt a mindszenti templomba várták ünnepi szentmi­sére a városlakókat. A Seregély Ist­ván egri érsek által celebrált misét a városért és polgáraiért szóló öku­menikus ima követte. A rendezvényekhez kapcsolódott a városi önkormányzat ünnepi köz­gyűlése, amelyet délután a Miskolci Nemzeti Színházban tartottak meg. A szónok, Kobold Tamás polgármes­ter a magyarság múltjáról szólva emlékeztetett arra, hogy nemzetünk a Krisztus előtti kortól indulva ki­járta a történelem valamennyi isko­lai osztályát. Fennmaradásunk a bi­zonyíték arra, hogy kiálltuk a törté­nelem próbáját, egyben nemzetünk lett az európai szellemiség közvetí­tője kelet felé. Bár ez a szerep né­pünk életében máig meghatározó, most olyan kort élünk, amelyben egy új Magyarországnak kell a világ elé lépnie. A megújulás képessége sajátja nemzetünknek - mutatják a történelmi példák -, viszont egy nép története csak akkor átélhető, ha mindenkinek személyes életélmé­nyévé válik. Ezt szolgál ják közös ün­nepeink, amelyeken nemzedékek szellemisége találkozik egymással. Kobold Tamás köszöntőjét köve­tően átadta a város kitüntető díjait. Az ünnepi közgyűlés az Evangéli­um Színház előadásával zárult. Isten áldásával elballagtak Először búcsúztak végzős diákok a katolikus gimnáziumból Miskolc (ÉM - M.L.) - Az ország szinte valamennyi középiskolá­ja szombaton búcsúztatta érett­ségi előtt álló diákjait. Az isko­lák életében ünnepi alkalom­nak számító esemény azonban különleges jelentőséggel bírt a Miskolci Katolikus Gimnázium esetében, hiszen ez az első év, hogy végzős évfolyamot indít­hatnak útjára. A Miskolci Katolikus Gimnázium végzős diákjai családtagjaik, rokon­ságuk gyűrűjében délelőtt fél ki­lenckor vonultak be a minorita templomba, hogy ünnepi szentmise keretében vegyenek búcsút iskolá­juktól, s mondjanak köszönetét szü­leiknek, tanáraiknak áldozatos munkájukért. A templomba lépő diákokat, szü­leiket és a pedagógusokat Seregély István egri érsek köszöntötte, majd a szentmise alkalmával Isten áldá­sát kérte a keresztény és magyar közszolgálat első „aratására”, az érettségi előtt álló diákságra. Az érsek prédikációjában örömét fejezte ki, hogy a keresztény csalá­doknak köszönhetően - a vissza­húzó erők ellenére - mára az óvodá­tól az egyetemig újra kiépülhetett a keresztény magyar közoktatás. Szolgálatuk, mely alkalmazkodik a világ rendjéhez, s attól nem válik el, így hasonlóképpen a köz és az em­beriség javát szolgálhatja egy, a mostaninál jobb világ reményében. A többre törekvés erőt adott - mondta az érsek -, és bebizonyítot­ta, hogy a katolikus iskola életké­pességét. Köszönet illeti ezért a csa­ládokat bátorságukért, kitartá­sukért, de a pedagógusokat is, hogy a tanítványokért tenni akarás mi­att vállalták olykor a „kisebbségi” szerepet is. Az érsek, miután a magyarok Nagyasszonyának oltalmába aján­lotta a magyar közoktatást, abban a reményben bocsátotta útjukra a végzősüket, hogy a gimnáziumban eltöltött évek szellemisége, vala­mint a megszerzett tudás meghatá­rozó lesz további életükben. Ma már az érettségi dolgozatot írják a diákok. Megyénkben közel 2500 ta­nuló fejezi be az idén középiskolai tanulmányait. Fotó: Dobos Klára [Kommentár Pici óvodás Bujdos Attila A választójogi törvény módosítását szor­galmazza a hét végén bemutatkozott Par­lamenten Kívüli Pártok Érdekegyeztető Fó­ruma. Egyebek között azt szeretnék elér­ni, hogy szűnjön meg, vagy legalábbis csökkenjen a törvényhozásba való beke­rülés küszöb-értéke. (A jelenlegi gyakor­lat szerint a leadott szavazatok 5 százalé­kát kell megszereznie valamelyik pártnak ahhoz, hogy a listájáról képviselőt juttat­hasson a parlamentbe.) Az Országgyűlé­sen kívül rekedt politikai erők a képvise­lőházba jutottakat most azzal vádolják, hogy hatalmuk bebetonozására töreked­nek, a társadalmat pedig pici óvodásnak tekintik, s nem engedik, hogy beleszóljon saját sorsának alakításába. Mármost: a képviselőházi pártok gyakran' hangoztatják, hogy olcsóbb és hatéko­nyabb törvényhozást szeretnének. Ezt aligha érhetnék el, ha olyan választási sza­bályokat alkotnának, amelyeket a parla­menten kívüli erők sürgetnek. Gondoljunk bele: ebben az országban ma száznál is több párt egzisztál. Ha az ezekre leadott szavazatok arányában - korlátozás nélkül - osztanák szét a mandátumokat, adott esetben meglehetősen körülményessé vál­hatna a hatalom megszerzése, a törvény­kezés, az ehhez szükséges egyeztetés. így aztán aligha nevezhetjük másnak, amit a parlamenten kívüli pártok mondanak, mint a választóknak szóló üzenetnek. „Lám: mennyire lehetetlen gyakorlatot folytatnak a parlamenti pártok, mennyire kisemmizik a társadalmat saját sorsa ala­kításából. " Igaz-e ez? A tények szerint 1994-ben a választásra jogosultak 68,92 százaléka szavazott, vagyis a többség - saját sorsa alakítását pártokra bízva - tevőlegesen is elfogadta a képviseleti demokrácia játékszabályait. A száznál több pártból mindössze 19 volt képes országos listát állítani. A szavaza­tok ötnél több százalékát hat tömörülés szerezte meg, ez az érvényes szavazatok 87,3 százaléka! Egy és öt százalék között pedig négy párt teljesített, a rájuk leadott összes szavazat mintegy félmillió voksot jelentett. A többiek még félmillió szava­zatot sem kaszáltak, az utolsó helyen vég­zett Magyar Piacpártot például mindössze 635-en támogatták (597-szer kevesebben, mint a legkisebb támogatottsággal bíró parlamenti pártot, a Fideszt). Nem állíthatjuk, hogy a hazai többpárt­rendszer hibátlanul működik, de kinek az érdekét szolgálná, ha ilyen legitimációval bíró erők kezébe kerülne a képviselőház? Ki vehetné innentől kezdve komolyan a magyar plurális demokráciát? Anyanyelvi jogok Keszthely (MTI) - Minden nyolcadik európai ember valamilyen kisebbséghez tartozik, és több mint 70 nyelvjárást beszél. Számos or­szágban „megfeledkeznek” annak az egyszerű igénynek a kielégítéséről, hogy minden ember anyanyelvén beszélhessen. Többek között ezt emelte ki Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a keszthelyi Berzsenyi Helikon Napok anya- nyelwédelmi fórumán. Tóth Éva, a Magyar Pen Club alelnöke kö­zölte: a nyáron Barcelonában rendezendő nyelv jogi konferencián elfogadják a nyelvi jo­gok egyetemes deklarációját. Bejelentette, hogy a szlovák nyelvtörvényre reagáló magyar írók kiáltványát nemcsak a Szlovák Pen Club, ha­nem több más ország irodalmi és nyelvi szerve- ) zete is írásban rögzített egyetértéssel fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents