Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-10 / 109. szám
16 ÉSZAK'Magyarország Háttér 1996. MÁius 10., PÉNTEK (ÉM, MTI) - A kormány csütörtöki ülésén, melynek döntéseit ma hozzák nyilvánosságra, tárgyaltak a központi nyomozóhivatal felállításáról. Ha most nem is, Horn Gyula kormányfő szerint a következő ölésen mindenképp döntenek az új intézményről. Mint ismeretes, a feketegazdaság, a gazdasági bűnözés elleni küzdelem csúcsszervének szánt hivatalt a miniszterelnök pártolja, koalíciós helyettese, Kuncze Gábor viszont ellenzi. A Magyar Távirati Iroda segítségével rövid áttekintést adunk néhány európai országról: ők hogyan küzdenek? Nagy-Britannia - Maxwelltől Baringsig Nagy-Britanniában 1988 áprilisában kezdte meg tevékenységét - külön törvény alapján - az a közvetlen főügyészi felügyelet alatt működő hatóság, amelynek feladata a legsúlyosabb, legbonyolultabb, általában országos horderejű gazdasági visszaélések kivizsgálása. A Serious Fraud Office (SFO) hatásköre Angliára, Walesre és Eszak- Irországra teljed ki. Skóciában, amelynek jogrendszere sok tekintetben önálló, más név alatt és külön intézményi keretek között, de szintén működik hasonló iroda. Az SFO szóvivője elmondta: fennállásának eddigi nyolc éve alatt a hivatal 148 ügyet juttatott bírósági szakaszba, s 335 személyt a vádlottak padjára. A gyanúsítottak közül 210 ellen született jogerős bírósági ítélet, vagyis ezen a mércén számítva a hatóság pontosan 62,7 százalékos hatékonysággal dolgozik. Még jobb a mutató, ha az ügyek és az elítéltek aránya a számítási alap: a vádindítványok több mint háromnegyede végződött legalább az egyik - az esetek zömében az elsőrendű - vádlott jogerős elítélésével - mondta a SFO szóvivője Londonban. A Serious Fraud Office feladata nem a gazdasági bűncselekmények felfedezése, hanem azok kivizsgálása és üldözése. Az ügyeket a legtöbb esetben a rendőrség utalja át a hivatal hatáskörébe, néha magánpanaszok alapján kezdenek vizsgálatot, de előfordult az is, hogy a sajtóban feltárt eseteknek jártak utána - mondta a szóvivő. Az SFO eddigi két legnagyobb horderejű ügye az udvari befektetéseket is kezelő Barings, a valaha legpatinásabbnak számító brit kereskedelmi bank egymilliárd font veszteséggel járó összeomlása - ennek vizsgálata még folyik illetve a brit történelem legnagyobb, 450 millió fontos sikkasztási vádja, amely a Maxwell-sajtóbirodalom összeomlása nyomán keletkezett. Ez utóbbi egyszersmind a hivatal eddigi legnagyobb kudarca is, ugyanis a két fővádlottat, a néhai alapító Robert Maxwell két fiát kellő súlyú bizonyítékok híján a bíróság az első menetben felmentette. Egyikük ellen az ügyész újabb eljárást jelentett be. Németország - kísérletek a megelőzésre Németországban a gazdasági bűncselekmények felderítése és az igazságügyi eljárás nem különbözik az egyéb bűncselekmények vizsgálatától. A német törvények szerint feljelentés, vagy más forrásból származó információ esetén a rendőrség kezdi az ügy kivizsgálását, és ha a bizonyítékok bűncselekmény alapos gyanúját keltik, az eljárás irányítását átadják az ügyészségnek, amely a rendőrség közreműködésével folytatja a nyomozást. Semmiféle külön szervezet, vagy hatóság nem foglalkozik a gazdasági bűnözéssel. Természetesen a rendőrségen és az ügyészségen is szakosodnak a nyomozók, de az eljárásokat a bűncselekmény súlyától és az összeghatártól függetlenül a helyileg illetékes rendőrség, illetve ügyészség folytatja. A bíróságokon külön gazdasági tanácsok működnek.- Az eddigi gyakorlat bevált és a gazdasági bűncselekmények súlya sem indokolja, hogy bármiféle módosítást hajtsunk végre, s valamiféle külön nyomozóhatóságot állítsunk fel - mondta a szövetségi igazságügyi minisztérium illetékese. A gazdasági bűncselekmények túlnyomó többsége adócsalás és korrupció. A kormány éppen március végén határozta el, hogy a büntetések szigorításával és a közigazgatásban végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel erősíti a korrupció- elleni harcot. A korrupció ugyan nem tömeges, de a kormány szerint lényegesen meghaladja az elvi- selhetőség határát. A közigazgatásban a korrupció által leginkább veszélyeztetett területeken, így a nagyobb építkezéseket engedélyező hivatalokban a jövőben rendszeres időközönként cserélni fogják a személyzetet. Az állami intézményeknél különválasztják a tervező, a megrendelő és az elszámoló egységeket. Az ilyen munkahelyeken dolgozók kötelesek beszámolni mellékállásaikról és azokból származó jövedelmükből. Létrehoznak egy központi korrupciós adatbankot, amelybe mindazok a cégek bekerülnek, amelyekről kiderül, hogy megvesztegetéssel jutottak megbízatásokhoz. A megvesztegetés eddigi legmagasabb büntetési tételét az eddigi egy évről három évre, rendkívül súlyos esetekben öt év szabadságvesztésre kívánják növelni. A hivatalos adatok szerint a német közigazgatásban évente mintegy háromezer megvesztegetési ügyet tárnak fél és a becslések szerint a korrupcióból az államnak évente körülbelül négymilliárd márka kára származik. Franciaország - vizsgálóbírók Franciaországban az üzletembereknek, vagy éppen a hirtelen meggazdagodó, s ezért gyanút keltő politikusoknak nem kell tartaniuk valamiféle különleges gazdasági nyomozó szervezettől: ilyen nem létezik, s nem is tervezik létrehozását. A gyanús ügyekben a régi, megszokott szervezetek járnak el, azaz a vám- és az adóhivatal, illetve a rendőrség és a csendőrség, és az akciót - az általános francia jogrendnek megfelelően - egy-egy vizsgálóbíró irányítja. Az ő jelentése alapján dől el, hogy Gazdasági nyomozás: mindenki másképp csinálja Cesare Romiti, a Fiai volt vezetője egyike azon ismert olasz üzletembereknek, akik ellen korrupció vádjával éppen most is vizsgálat folyik vádat emelnek-e az érintett ellen, s ha igen, akkor természetesen a bíróság dönti majd el a bűnösség, vagy ártatlanság kérdését. A francia jogrendszer bonyolultsága miatt egy- egy gazdasági ügy évekig húzódhat: jellemző példa erre a híres-hírhedt üzletember, Bemard Ta- pie esete, aki ellen már 1994 óta folynak a különböző, adócsalásra, pénzügyi szabálytalanságokra vonatkozó vizsgálatok, de még egyik sem jutott el az ítélethirdetésig. A várható ítélet tehát nem nagyon riasztja el az ügyeskedőket a szabálytalanságtól - a vizsgálóbíró elé kerülés veszélye viszont komoly visszatartó erő, mert ez nagyon megkeserítheti a gyanúsított életét. A vizsgálóbírók például bármikor előzetes letartóztatásba vehetik a gyanúsítottat, s ezzel a jogkörrel - nemegyszer épp a vallomás kicsikarása végett - élnek is: az elmúlt másfél évben legalább tucatnyi francia vezető üzletember próbálhatta ki, gyakran minden bizonyíték nélkül, hogy milyen élmény néhány hetet a rácsok mögött tölteni. Ez a gyakorlat persze nehezen illeszthető össze a jogállamiság követelményeivel - éppen ezért Franciaországban egyelőre nem új nyomozószervek létrehozása foglalkoztatja a kormányzatot, hanem a meglévő testületek (s mindenekelőtt a vizsgálóbírók) működésének újraszabályozása. A kormány éppen két héttel ezelőtt fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely az ártatlanság vélelmére hivatkozva szigorúbb szabályokhoz köti az előzetes letartóztatásba vételt. Ausztria - többfrontos harc Ausztriában a feketegazdaság üldözésével különleges központi szerv nem foglalkozik. A Belügyminisztérium az illetékes a szervezett bűnözés keretében elkövetett gazdasági, valamint a kábítószeres bűnügyek kivizsgálásában. A pénzmosással, a csempészéssel, az adó- és banki csalásokkal kapcsolatos esetek pedig az osztrák vám- és adóhatósági szervek hatáskörébe tartoznak, amelyek felügyeleti szerve pedig a pénzügyminisztérium. A belügyminisztérium szervezett bűnözésre specializálódott csoportjának vezetője nem is tudott igazán felvilágosítást adni arról, hogy milyen kár éri a feketegazdaság révén az osztrák gazdaságot, mert mint mondta: a kifejezés maga - feketegazdaság - is sokféleképpen értelmezhető. Ezenkívül a sok, szerteágazó ügy által okozott károkról - tudomása szerint - nem készül felmérés. Az illetékes nem tud olyan tervről sem, amelynek alapján a szervezett bűnözéssel, a pénzmosással, az adócsalásokkal, a banki visszaélésekkel és a vámszabályok súlyos megsértésével,- tehát a gazdasági bűnözéssel - összefüggő ügyek kivizsgálására egyetlen, felsőbb szintű szervet készülnének megbízni Ausztriában. Olaszország - hatásköri torzsalkodás Külön központi gazdasági nyomozóhivatal nem létezik Olaszországban, habár efféle intézmény felállítása egy évvel ezelőtt szóba került a „tiszta kezek” ügyészcsoportja kapcsán. A testület testre szabottan Antonio di Pietrónak, a milánói ügyészség akkori vezetőjének lett volna kitalálva, aki munkatársaival együtt pontosan ezzel a problémakörrel, az állami korrupció kérdéseivel foglalkozott. A terv azonban megmaradt az ernyedt elképzelések szintjén, akárcsak sok más, az olasz gazdasági bűnözés visszaszorítására irányuló kezdeményezés. Di Pietro valószínűleg mint az új kormány közmunkaügyi minisztere kamatoztathatja tapasztalatait az állami megrendelések zavaros ügyeinek tisztázásában. A gazdasági bűncselekményekkel így jelenleg alapvetően a pénzügyminiszter alá rendelt Guardia di Finanza, az olasz pénzügyőrök 70 ezer fős serege foglalkozik, amely számos szakosodott részleggel, egyebek között adórendőrséggel is rendelkezik. De ezen a területen vadászik részben az államügyészség maffiaellenes különleges részlege, a DIA, a titkosszolgálat, a rendőrség és a carabinierik, a csendőrség is. A hatásköri átfedések, s ebből fakadóan a torzsalkodások is elkerülhetetlenek a különböző szolgálatok között: legutóbb fény derült arra is, hogy egyes olasz politikusok a polgári titkosszolgálat és a pénzügyőrség segítségével próbálták zsarolással megállítani az olasz korrupciót feltárni igyekvő milánói „tiszta kezek” csoportját. Olaszországot egyébként a világ legkorrup- tabb országai között tartják számon: az idei davo- si világgazdasági fórumon nyilvánosságra hozott felmérés - amely egy 10-pontos skálán értékelte az országok „becsületességét” - csak 2,99 pontot adott az olaszoknak, Európában az utolsó helyre sorolva Itáliát. Olaszországnál még Kolumbia és Mexikó is kedvezőbb értékelést kapott. Az olasz korrupció alapvetően a pártok törvénytelen finanszírozásából ered, de divat a pénzmosás, és az utóbbi időben rendkívül gyorsan terjed az uzsora is. Az olasz belügyminisztérium felmérése szerint az illegális pénzkölcsönzés ma már az egyik legvirágzóbb üzletág az alvilág számára, amely bevételeinek majd 30 százalékát az uzsorából szerzi. Ez nem is csoda, hiszen az olasz pénzintézetek a kisvállalkozóknak csak nagyon kemény feltételek mellett hajlandók pénzt kölcsönözni, vagy inkább még úgy sem. Ukrajna - tehetetlen bizottság Ukrajnában külön szerv foglalkozik a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, csak éppen az nem kormányhivatal, hanem egy különleges jogokkal felruházott parlamenti bizottság. Az egyedülálló jogosítványok ellenére a bizottság mindmáig nem tud felmutatni komoly eredményeket a burjánzó gazdasági bűncselekmények visszaszorításában. Ukrajnában a parlament bűnüldözési bizottsága az egyetlen törvényhozás mellett működő testületek közül, amely vádemelési javaslatot tehet a főügyészségnek. Nem titok - Hrihorij Omelcsen- ko, a bizottság elnöke számtalanszor elmondta -, hogy a kormány, a parlament és a helyi tanácsok szintjén is nagy méretű korrupció, elsősorban gazdasági jellegű megvesztegetés folyik. De az sem titok, hogy a főügyészség mindeddig egyetlen megválasztott képviselőt sem ítélt el. Nem került pont egyetlen ügy végére sem, pedig Kucsma elnök maga is a megvesztegetés visszaszorításának jelszavával került tavaly hatalomra. A parlament szerint a kormány nem tesz semmit az alvilág ellen, az államelnök szerint viszont a honatyák nem képesek meghozni a bűnözés elleni megfelelő törvényeket. Ha valahol, akkor ebben a szovjet utódállamban van, illetve lenne értelme egy gazdasági bűnözés elleni hivatal működésének. A megvesztegetés és a félelem azonban a jelek szerint ma még oly erős, hogy a gazdasági bűnözés elleni harc nem lehet hatékony.
