Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-09 / 83. szám
1996. Április 9., Kedd Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 Kács ringbe száll a fürdőért A szezonig rendeznék a hányattatott sorsú ingatlan helyzetét Cs. Kelemen Andrea A falu nem akar belenyugodni, hogy pusztul a fürdő, miközben növelhetné a település idegenforgalmi vonzerejét Fotó: Farkas Maya Torony tövét takarítják Tokajban Tokaj (ÉM - PT) - Déváid István, a tokaji gimnázium igazgatója diákjai nevében elvállalta, hogy a Föld napja keretében a hagyományok szerint megtisztítják a Tisza-part belvárosi részét, de idén a televíziós torony környékét is rendbe rakják, hogy tiszta, gondozott terep fogadhassa az oda látogatókat. Ezt a helyi önkormányzat legutóbbi ülésén jelentette be az intézmény vezetője. Vérüket adják a betegekért Miskolc (ÉM) - Megyénkben április 9-től 12-ig az alábbi cégek dolgozói, települések lakói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vérmennyiséget. Kedden: Miskolci Vízművek; Her- nádnémeti, Gönc községek; Ózdi Vízművek; Szerdán: Északtej Tejipari Rt., Miskolc; Csütörtökön: Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Miskolc; Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., Miskolc; HERUKON Konfekcióipari Rt., Sátoraljaújhely; (Ezen a napon a Vöröskereszt kéri véradóit, hogy aki beteg embertársain segíteni tud, jelentkezzen véradásra a Miskolci Vértranszfúziós Állomáson: Csabai kapu 9—11.); Pénteken: Ferenczi S. Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola, Miskolc; Arnót község. Hődíjat emel a Kazinc Távhő Kazincbarcika (ÉM) - A teljesítménydíj 32 százalékkal, ebből az alapdíj 16 százalékkal emelkedett március 20-tól Kazincbarcikán. Ezt a hódíj 16 százalékos emelése is követi. Ez május 1-től lép életbe - adta hírül a Kazinc Távhő Kft. Koncepciót alkotnak Ózdról Ózd (ÉM)— Az ózdi önkormányzati képviselőtestület mai ülésén egyebek között a várospolitikai koncepció kialakításáról tárgyalnak a helyi döntéshozók. Kács (ÉM) - A kácsi polgármester mindent megmozgat azért, hogy az idei nyári szezonra a helyi fürdő több éve tartó huzavona után végre megnyílhasson. A Magyarország egyik legszebb területén, a Bükkalján található nyolcszáz lelkes Kács egyetlen kitörési pontja - munkalehetőség hiányában - az idegenforgalom. Lenne. Áz itt élő emberek falusi turizmusról, s ebből fakadóan megélhetésről álmodtak. Ehhez az álomhoz az itt lévő strand, s üdülő adta az alapot, ami viszont nem a falué. Ez önmagában nem is lenne baj, ha az ön- kormányzat bérelhetné, vagy ha az ingatlanok gazdája fejlesztésre gondolna. Sajnos nem így van. A fürdő, s a műemlék jellegű üdülő jó ideje elhagyatva áll. Évek óta folyik a huzavona az önkormányzat, és a tulajdonosok között. Most, hogy melegszik az idő az ember már messziről érzi a három éve poshadó, szeméttel teli víz bűzét. A tulajdonos ugyanis még azt sem engedte az önkormányzatnak, hogy a medencét kitisztíttassa, a területet rendbe tegye. Horváth Jánost, Kács polgár- mestere úgy látja: a falunak legalább a fürdőre mindenképpen szüksége lenne. A környéket felkereső turisták igénylik a fürdési lehetőséget. Már tavaly is sokan visszamondták a szobafoglalásukat, amikor megtudták, hogy a medence nem üzemel. A település szeretné bérbe venni, de úgy tűnik a tulajdonostok) eddig ettől elzárkóztak. Nem érdektelen tudni, hogy miképpen is alakult a falu területén fekvő ingatlan, és fürdő tulajdoni joga. Tizenöt éve nyaranta gyermek- zsivalytól volt hangos nyáron a falu, hiszen az akkor kezelő, a Lenin Kohászati Művek rendeltetése szerint használta az üdülőt. Amit az átalakulás folytán, jogutódlás címén a Dimag Rt. vett át 1990. februárjában. Alig egy évre rá, pontosan 1993. áprilisában a Dimag Rt. tartozása fejében - más egyéb ingatlanokkal egyetemben - a Csavar- és Húzottáru Rt. tulajdonába átadta. Akkor, egy független vagyonértékelő cég megállapítása szerint az ingatlanok pontos értéke negyvenmillió hatszázezer forint. Még abban az évben eladta a Csavar- és Húzottáru Rt. a Kács Kereskedelmi és Vendéglátóipari Bt.-nek - az infláció, és a vagyonértékelés ellenére - harmincmillió forintért. Az önkormányzat, mondhatni kívülről figyelte az eseményeket, hiszen nem volt lehetősége közbelépni. Az új tulajdonos elvi építési engedélyt kért az önkormányzattól az egyik ingatlanra több szintes gyógy-szálloda építésére. Hiába voltak tervek, ennek ellenére csak látszatfelújítás történt. Az önkormányzat többször felszólította a tulajdonost, tegye rendbe az ingatlant, hiszen az az utóbbi időben teljesen leromlott állapotba került. Kérték, hogy legalább a fürdőt adják ki a polgármesteri hivatalnak bérbe. A Kács Kereskedelmi és Vendéglátóipari Bt. ez elől is elzárkózott. A bt.-n belül is voltak a gondok. A társaságot alkotó tizenkét magánszemély hitelből vásárolt ingatlana egy szerződés-módosítás kapcsán más tulajdonba került, olyan kitétellel, hogy az új tulajdonos a bt hiteltartozását kifizeti. Éz nem történt meg, s így a hiteltartozást, egy kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi tanácsadó bt megvásárolta, úgy, hogy az ingatlanra 60 millió bejegyzése van folyamatban. Az e bt megbízásából lapunknak nyilatkozó személy elmondta: a tizenkét beltaggal történő megegyezés esetén hozzájárulnak az ingatlanok bérbe-, vagy eladásához. Horvath János polgármester ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: nem akarják úgy kezdeni a nyári szezont, hogy a fürdő ne nyisson ki. Minden lehetséges fórumot meg fognak keresni az ügy megnyugtató rendezése érdekében. Tévé van intézmény, káefté, sőt, több... Gazdasági társasággá kellene alakulniuk a helyi tévéknek a médiatörvény szerint Balogh Attila Miskolc, Sátoraljaújhely, Ti- szaújváros, Kazincbarcika (ÉM) - Az évek óta ígért, közelmúltban bevezetett médiatörvény úgy tűnik, nem hozza meg a várt eredményeket: nem oldja meg az átalakulás alatt álló rádiózás és televíziózás minden gondját egycsapásra, nem teremt egyik napról a másikra világos és gyümölcsöző viszonyokat a médiában. Az egyik problémás pont az új szabályozásban az, miszerint minden önkormányzati tulajdonú helyi televíziónak év végéig valamiféle gazdasági társasággá kell alakulnia; a választott forma lehet akár kft., közhasznú társaság, részvénytársaság vagy más. A pontos értelmezéssel azonban még küszködnek az érintett televíziós szerkesztőségek, a tulajdonos önkormányzatoknak sincs kialakult koncepciója a váltás keresztülvitelére. Miskolcon nehezíti a helyzetet, hogy a városi televízióban éppen vezetőváltás van, jelenleg még folyik a pályázat az igazgatói posztért. A beérkezett pályázatok már megválaszolják az intézményi formából gazdasági társasággá való átalakulásból adódó gondokat. A jelenlegi vezető szerint az önkormányzat részéről még semmilyen jelzést nem kaptak, pedig annak kell döntenie, hogyan képzeli a továbbiakat. Zámbó Tibomé, a kulturális bizottság elnöke sem tud még konkrét lépésekről, mint mondja, a médiatörvény vonatkozó rendelkezései nehezen értelmezhetők, jelenleg is jogi szakemberek próbálják tisztázni a teendőket. A bizottság vezetője úgy véli, a törvény a városi tévékre nem is vonatkozik, csak a regionális televíziókra. Sátoraljaújhely és Sárospatak közös tulajdona a Zemplén Köz- szolgálati TV, melynek vezetője Rónai Ferenc, aki szintén problémásnak tartja a megváltozott szabályozáshoz való alkalmazkodást. Mint elárulta, a Helyi Televíziók Országos Egyesülete is kénytelen volt az Országos Rádió és televízió testülethez fordulni, konkrét állásfoglalást kérve a kérdésben. A városi televíziók sem tehetnek mást, mint hogy várják a viszonyok tisztázódását. így tesz a Zemplén TV is, nagyjából szeptemberig, amikoris, a jelenlegi elképzelés szerint nem profitra nem törekvő közhasznú társasággá alakulnak majd. Nehezíti a helyzetet az is, hogy még mindig nem tudni, pontosan milyen költségekkel kell számolni a különböző engedélyek kapcsán. Rónai Ferenc szerint jórészt az a baj forrása, hogy a médiatörvény is úgy készült, hogy a „nagyok”, az MTV, a Magyar Rádió és a Duna TV jövőjéhez adjon alapot; nem igazán hasznos a helyi tévéknek. Azt pedig különösen nem érti, miért tartalmaz a törvény annyi kizáró szempontot (nem lehet a társaság tagja helyi képviselő, polgármester, sem családtagjuk, stb.): „Mitől félti a törvény a tévét? A saját tulajdonosától, az önkormányzattól, aki létrehozta?”. Hasonlóan csak a tájékozódásig jutottak el a tiszaújvárosi Tisza TV vezetői. Varga Koritár László szerint elképzeléseik már vannak, valószínűleg a közhasznú társasági forma lenne a megfelelő, hiszen az ország több helyén (például Nyíregyházán) már átalakult tévék is ezt választották. A majdan megváltozó struktúra sem jelenti, hogy profit-orientálttá válhatna a televízió, mint ahogy azt sem, hogy kikerülne az önkormányzat tulajdonából. A város elképzelése egyébként is az, hogy ami megoldható nem-intézményi formában, azt alakítsák át: ilyen a televízió is; a médiatörvény csak sietteti ezt a folyamatot. A Tisza TV vezetése hamarosan beszámol a közgyűlés előtt a tévé munkájáról, addigra szeretnének konkrét elképzelésekkel előállni. Kazincbarcikán viszont már 1992 óta kft.-ként működik a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú városi televízió. Ügyvezető igazgatója tavalytól Radácsi Zsuzsa, aki szerint talán jobb lett volna, ha a tévé intézmény marad. Korábban a kábelüzemeltetés is a kft.-hez tartozott, ebből volt a szükséges bevétel, most már azonban ezt másik cég végzi, azóta nagyon megnehezedtek a tévé működési feltételei. Bedolgoznak az MTV-nek, a Duna TV- nek, referenciafilmeket készítenek, de a reklámbevételeiket már nem nagyon tudják növelni, hiszen a médiatörvény nem engedélyezi a reklámidő (hat perc/óra) bővítését. Előfordulhat; hogy az önkormányzatok - így a barcikai - előtt nem marad más lehetőség, mint a privatizáció, ez azonban Radácsi Zsuzsa szerint nem a legjobb megoldás volna, hiszen akkor óhatatlanul megszűnne a köz- szolgálatiság. A miskolci VTV. A helyi televízióknál most próbálják értelmezni az átalakulásukra vonatkozó médiatörvényi passzust, ám akadnak, akik a privatizációt rossz dolognak tartanák. Ezzel megszűnne a közszolgá- latiság. Fotó: Bujdos Tibor _Notesz Stigma Brackó István Sok képletes és valóságos útjelző tábla kell, hogy eligazodjunk ebben a kusza világban. Az állandó jelzők, a ragadványnevek, a megkülönböztető titulusok segítenek ebben. Az eposzi kellékek felemlegetését szűkítsük csak a helységnevekre. Szinte kimeríthetetlen adattár, s némely passzus a múltban gyökeredzik, más meg újsütetű. Szeged a napfény, Győr a vizek, Eger a papok városa. Kecskemét hírős... Debrecen a kálvinista Róma. Lokális, fővárosi rangú urbánussága van a Viharsaroknak és So- mogyországnak Békéscsaba és Kaposvár képviseletében. A Matyóföld központja Mezőkövesd, a Bodrog parti Athénként pedig Sárospatakot emlegetik. A borok királyáról és a királyok boráról Tokaj jut az ember eszébe. Tardonát jókai búvóhelye tette nevezetessé, Széphalom, a hajdani Bányácska Kazinczynak köszönheti ismertségét. A mádi zsidó legendás kalandja szállóigévé, népi szólássá vált, de fennmaradt, s megénekeltetett a szántói híres utca is, amely „cimbalommal van kirakva". Monok Kossuthról, Telkibánya az aranyról, Hercegkút a sváb szalonnáról, Sajóvelezd a Lenin kocsmáról híresült el. Néhol a jel veretes pecsétté, máshol meg boszorkányos stigmává vált. Egy szép lány arcán a szájszögletben díszelgő anyajegy másként veszi ki magát, mint a gyakran szereplő politikus orrhegyén csúfoskodó szemölcs. Ennyi bevezető és példa után bajban vagyok Miskolccal. Az Edda még acélvárosnak énekelte. Ez csakúgy megkopott, megbukott, mint a régi, „egyutcás" titulus. A „Szinva parti metropolist" túlzónak tartom, s Móricz Zsigmond jövendölését (a legnagyobb jövőjű magyar város) sem igazolta az idő. Dicsekedhetünk persze az első kőszínházzal, s az utolsó polihisztorral, Herman Ottóval. De ez még mind kevés. Nem az igazi! Az urbánus rangsorban már nem vagyunk az ország második, pontosabban fogalmazva a vidék első városa. Sem a lélekszám, sem a gazdasági potenciál miatt sem. Akkor mi maradi A Búza tér, s ott is Magyar Huszárhoz címzett vendégfogadó, ahová betért egy éhes tót fuvaros. A szép pincérlányka kocsonyát tett az asztalra, mely remegett és pislogott... Ez a hírhedt miskolci kocsonya. A korabeli képeslapok szerint béka került a tálba. Micsoda malőr?! A helyzet azóta sem változott. Némi rosszmájúsággal azt is mondhatnánk, hogy a varangy maradt. Nem lett címerállat. Mi alatta vagyunk... Vigaszul szolgálhat, hogy az egyik, nem tiszavirág-életű, ínyencségeket kínáló miskolci étteremben, illő körettel, ezer forintért kínálják a rántott békacombot. Holnap... • FÓRUM A KÉPVISELŐVEL. A 28. számú választókörzet szocialista önkormányzati képviselője, Horváth Ottóné szerdán lakossági fórumra várja az érdeklődőket Felső-hámorba, a területi gondozószolgálat Palotás utca 26. szám alatti épületébe. Az időpont délután fél 5. _Útravaló A baleset-megelőzési bizottság tanácsai Különösen többsávos utakon jellemzőek a sávváltással összefüggő, nem egyszer súlyos következménnyel járó ütközések. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hasonló balesetek bekövetkezése a körültekintés hiányára, tévedésre vezethető vissza. Számos autós vagy nem ismeri, vagy nem veszi figyelembe a tényt: a személygépkocsik túlnyomó többsége olyan oldalsó visszapillantó tükörrel van felszerelve, amelyben egy bizonyos helyzetben nem látható a mellénk érő jármű (holttér). A veszélyhelyzet kialakulása elkerülhető, ha nem csupán a visszapillantó tükörre hagyatkozunk, amikor sávot akarunk váltani, vagy előzni szándékozunk. Minden irányváltoztatással összefüggő manőver végrehajtásának helyes sorrendje: a hátratekintés, az irányjelzés, s maga a manőver. Amennyiben így járunk el, sok kellemetlenségtől kímélünk meg másokat, nem beszélve saját magunkról, (folytatjuk í
