Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-09 / 83. szám

1996. Április 9-, Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Halál a síneken Budapest (MTI)-A MÁV felhívást tett közzé, melyben az elmúlt na­pokban történt súlyos balesetek mi­att kérik az utazókat és a gépkocsi- vezetőket, saját biztonságuk érde­kében is legyenek figyelmesebbek és türelmesebbek. Mint ismeretes szombaton két sú­lyos baleset is történt olyan vasúti átjáróban, ahol jól működött a fény­sorompó. A reggeli órákban a XXII. kerületben, ahol a személygépkocsi vezetője meghalt. Délután Csömö- dér-Páka és Lenti között közlekedő vonat siklott ki, amikor kamionnal ütközött. Ott négyen szenvedtek sú­lyos sérülést. Hétfőn reggel egy szintén jól működő fénysorompós átjáróban, a X. kerületben történt karambol egy kisfiú halálát okozta, édesapja, az autó vezetője súlyos sé­rülést szenvedett. A húsvéti ünnepek alatt négy he­lyen sorompórongálás is történt. Csempészfogás Búcsú (MTI) - Több mint egymillió forint értékű csempészárut foglal­tak le a pénzügyőrök a búcsúi ha­tárátkelőhelyen. Mint Varga József főhadnagy, a Vám és Pénzügyőrség Vas és Zala megyei Parancsnoksá­gának ügyeletese az MTI tudósító­jának hétfőn elmondta: nagyszom­bat délelőtt egy teherautó jelent­kezett belépésre a határátkelőn, amely a kitöltött árunyilatkozat szerint ipari hűtőberendezéseket szállított. A részletes vámvizsgálat­nál azonban kiderült, hogy a kocsi rakterében elrejtve 283 pár férfi ci­pő, 45 darab munkásruha és nad­rág, 90 darab reklámcimke, egy komplett falikút a hozzá való csap­pal, egy dísznek szánt oszlop, és osz­lopfő, valamint két darab kerti szék is lapult. Az együttes értékük 1 mil­lió 294 ezer 820 forint. A be nem je­lentett árut a vámhivatal elkobozta, a teherautó vezetőjét pedig csempé­szés miatt feljelentette. Kempinges találkozó Budapest (MTI) - Idén hazánk ad otthont az 58. Kemping Világtalál­kozónak. Az Alsóörsön július 25. és augusztus 5. között tartandó ren­dezvényre a világ minden tájáról ér­keznek látogatók. A vendégek fa­kultatív kirándulásokon megismer­hetik hazánk fővárosát, a Balaton nevezetességeit, az ország legszebb tájait, Magyarország népi kultúrá­jának jellegzetességeit. Á Kemping Klubok Nemzetközi Szövetsége (FICC) is Magyarországon tartja ez idő alatt küldöttgyűlését. Mindenül a Magyar Camping és Caravanning Club tájékoztatta az MTI-t. A különleges eseményre érkező kemping-látogatók, a szervezők sze­rint várhatóan, 60-70 ezer vendég- éjszakát töltenek Magyarországon. Nemzetközi tapasztalatok bizonyít­ják: a jól sikerült találkozót rendező országban a következő években 20-30 százalékkal nő a kempingtu­rizmus. Emmausz-járás Boly (MTI) - A bibliai húsvéthétfő emlékét őrzi az Emmausz-járás hagyománya, melyet hétfőn ismét felelevenítettek Bolyon. A németek lakta Baranya megyei nagyközség­ben élő évszázados szokás egy Lu­kács evangéliumában olvasható történethez kötődik. Eszerint feltá­madásának másnapján Jézus ta­lálkozott két tanítványával, akik Jeruzsálemből Emmauszba tartva éppen Krisztusról beszélgettek. Csatlakozott hozzájuk, s mivel nem ismerték fel, neki is elmesél­ték csodálatos feltámadásának tör­ténetét. Jézus a Szentírás próféciá­it idézve magyarázta nekik a felőle írt jövendölések beteljesülését. Va­csoránál megáldotta és megszegte kenyerüket, s tanítványai csak ek­kor ismerték fel, ő azonban eltűnt előlük. A bólyi németek Emmausz-járása a délelőtti locsolkodást és a kiadós ebédet követően kezdődött. A verő­fényes délután szinte az egész falu népét s a húsvéthétfői eseményre érkezett hazai és külföldi vendégei­ket a szőlőhegyen találta. A pincék felé bandukolva - akár Jézus tanít­ványai - ők is a húsvéti események­ről beszélgettek, s óhatatlanul szó­ba kerültek a tavaszi munkák - né­hány új szőlőmetszési, permetezési módszert nem ritkán ilyenkor ad­nak át egymásnak a gazdák. Amióta csak görögök élnek Miskolcon, azóta minden évben megemlékeznek nemzeti ünnepükről. Az idei, bállal egybekötött ünnepséget az elmúlt hét szombatján tartotta a Görög Kisebbségi Önkormányzat a Bartók Béla Műve­lődési Házban. Elsőként a nagy elődöket méltatták, akik 1821. március 25-én határozták el, hogy lerázzák az akkor már majd' 400 éve tartó török uralmat. A kulturális program keretében a Beloiannisz községbeli, valamint a Pon- tiakosz táncegyüttes hangolta táncra a közönséget. A Miskolci Görög Iskola tanulói pedig - akik tavaly októberben kezdték a görög nyelvvel való ismerkedést-görögül előadott versekkel és prózával rukkoltak elő. A résztvevők kö­zül kevesen tudtak ellenállni a közös körtáncnak, s aki beállt, hajnalig abba se hagyta. Fotó: Végh Csaba Hajnalig állt a görög bál Magyar művész Mallorcán Felavatták Hajnal János üvegablakait a La Seo katedráiisban Palma de Mallorca (MTI) - A spanyol királyi család jelenlété­ben avatták fel húsvét vasár­napján a Palma de Mallorca-i La Seo katedrálisban Hajnal Já­nos Olaszországban élő magyar festőművész három hatalmas festett üvegablakát. A három ablakról már a felavatás előtt rendkívül elismerően írt a spa­nyol sajtó. A XIV. századi La Seo katedrális a középkori gót építészeti stílus egyik legteljesebb és legeredetibb példája, az Almudaina palota mellett Palma de Mallorca legnevezetesebb építé­szeti emléke. A katedrális vezetősé­ge, a Cabildo 1994 második felében kérte fel Hajnalt a három ablak el­készítésére. A 83 éves művész más­fél év alatt készült el az egyenként 13 méter magas és 2 méter széles ablakokkal, úgy, hogy közben elké­szítette az egyik legnagyobb római bazilika, a Santa Maria Maggiore rózsaablakát is. A La Seo katedrális számára készített három ablak Hajnal ta­lán legszebb és legeredetibb alko­tása. Az ablakok felső részén Dá­niel könyvéből vett jelenetek lát­hatók, a felület legnagyobb ré­szét azonban az állatvilág - a ha­lak, az emlősök és a madarak - valós és képzeletbeli példányai népesítik be. Hajnal Jánost a művészetkritika a legjelentősebb szakrális művé­szek közé sorolja, s ót tartja az ab­lakfestészet és a mozaikkészítés XX. századi megújítójának. A világ számos jelentős bazilikáját, templo­mát díszítik alkotásai. Legismer­tebb művei között a milánói dóm, a vatikáni pápai palota és a vatikáni VI. Pál-terem számára készített ab­lakait tartják számon. Feketepiac, feles gazdaság A Financial Times elemzése a magyar gazdaság gyanús ügyeiről Lóndon, Budapest (MTI) - Az ENSZ vámügyi szakértői sze­rint a magyar állam a lehetsé­ges vám- és illetékbevételek feléről kénytelen évente lemon­dani a csempészek javára - írja terjedelmes szombati fekete­piaci körképében a Financial Times. Az első számú londoni gazdasági­politikai napilap elemzése szerint a „párhuzamos gazdaság” a kereske­delmen kívül gyökeret vert az építő­iparban, de a gyógyászatban is, ahol - jóllehet a kezelések zöme elvileg térítés nélkül járna - gyakran elen­gedhetetlen a borravaló, sőt, a meg­vesztegetés is a megfelelő ellátás fe­jében. Különösen komoly gondok foná­sa a védjegyekkel és a szerzői jogok­kal történő visszaélés, s nincs olyan szeglete a gazdaságnak, amelyben ne merülne fel a kiteijedt adócsalás­nak, és az illegális munkavallalók al­kalmazásának gyanúja. A pénzmoz­gások jelentős hányada is rejtve ma­rad a hatóságok előtt Magyarorszá­gon, ahol még mindig komoly szerep hárul a készpénzre - olvasható a Fi­nancial Times elemzésében. A brit lapnak név nélkül nyilatko­zik egy ügyvéd, aki szerint a vállala­tok tevékenységének 30 százaléka zajlik' a törvényesség határán túl. „Egy olyan országban, amelyben ilyen a bürokrácia és ilyenek az adók, egyszerűen lehetetlen másképp jöve­delemre szert tenni” - teszi hozzá a megszólaltatott jogi szakértő. A helyzet ellentmondásosságát tükrözendő, a lap példával illuszt­rálja, hogy még az is a bolti áraknál 30-40 százalékkal olcsóbb utcai fe­ketepiacon vásárol, akinek vállalko­zása éppen az adózás alól kibújó termelők és kereskedők tisztesség­telen árversenyében bukott el. (A felhozott eset egy tönkrement zöld­ségtermelőről szól, aki éppen az ille­gális kereskedők okozta anyagi csődje miatt kénytelen immár maga is a törvénytelenül árusítóktól vásá­rolni). A Financial Times összegzés­képpen megállapítja: a magyar adó­terhek a világ legmagasabbjai közé tartoznak, ráadásul a rendszer túl gyakran változik, igen bonyolult, s a szabályok néha olyan rosszul fogal- mazottak, hogy nehéz az ellenőrzés és gyakori a félreértelmezés. Magasépítő-ipar, magas bérnövekedés Felmérés készült a vállalati bérmegállapodásokról Budapest (MTI) - Az Országos Munkaügyi Központban érté­kelték a múlt évi középszintű és vállalati bérmegállapodásokat. Erről a közelmúltban készült el az összefoglaló. Tavaly az 50-nél több dolgozót fog­lalkoztató mintegy 7 ezer cégnek küldtek kérdőívet, közülük csak­nem 5 ezer cég nem reagált. A vála­szok közül 816 volt értékelhető, a címzett ismeretlen megjelöléssel ér­kezett vissza 226 kérdőív, felszámo­lást, csődeljárást jelzett 258 cég, a bérmegállapodás feltételeinek hiá­nyáról tájékoztatott mintegy 1000 cég. A feltételek hiánya általában azt jelenti, hogy az adott vállalatnál nincs szakszervezet, azaz nem lehet megkötni a bérmegállapodást. A múlt évben az Országos Munkaügyi Központban bejelentett vállalati bél-megállapodások 15 százalékos átlagkereset-növelést jeleztek. A 816 vállalati bérmegállapodás kö­zül 463 vonatkozott az átlagkere­set-növelésre, ezek hatálya 320 ezer dolgozóra terjedt ki. Az alap­bérnövelésre 687 szerződés vonat­kozott, ez 433 ezer dolgozóra ter­jedt ki, a mérték pedig átlagban csak 14 százalékot ért el. (Volt olyan vállalat, ahol alapbérnöve­lésre és átlagkereset-alakulásra is kötöttek megállapodást.) Az átla­got jelentősen meghaladó kereset- növelést jelzett a magasépítő-ipar. Itt 17 cég átlagában 27 százalékos átlagkereset-növelésről írtak alá bérmegállapodást a szociális part­nerek. Az építészeti, mérnöki és egyéb szakmai tanácsadás terüle­tén 5 cég ugyancsak átlagban 27 százalékos átlagkereset-növelést határozott el. A cement, mész, gipsz termékek gyártásánál 8 cégnél át­lagosan 26 százalékos átlagkere­set-növelésről állapodtak meg. A 463 átlagkereset-megállapo­dás közül 96 egyezség a 10 százalék alatti mértékre, 184 a 10 és 15 szá­zalék közöttire vonatkozott. A 15 és 20 százalékos - az átlagnál maga­sabb - átlagkereset-növelésről 137 cégnél állapodtak meg, a 20 és 25 százalékos mértékről 26 cégnél, a 25 és 30 százalék közöttiről 11 cég­nél, a 30 százalék feletti mértékről pedig 9 cégnél. Az alapbér-növelési megállapo­dásoknál a maximum 20 százalék körüli szint volt. így a bortermelés­nél egy cég állapodott meg 20 száza­lékos alapbér-növelésről, hasonló alapbér-növelést határozott el a múanyagalapanyag-gyártás négy cége, illetve a pénzintézeti tevé­kenységhez tartozó két intézmény. Csillagos nap Németh Csaba Ma van csillagászat világnapja. S mert hi­szem, hogy az ember nem lehet közöm­bös a csillagos égbolt csodái iránt; az aláb­bi leírás legyen útmutató az éjszakai ég­bolton. Az esti szürkület végétől körülbelül fél ki­lencig a nyugati-északnyugati látóhatár peremén halvány fénypontként figyelhet­jük meg a Merkúr bolygót. Sokkal kedve­zőbb a megfigyelésre a szépség és a sze­relem bolygója, a Vénusz. A nyugati ég­bolt legfényesebb „csillaga "-ként látszik a Bika csillagképben. S ha már erre kalan­dozik szemünk, ne mulasszuk el a Fias- tyúk megtekintését sem. A több mint 250 csillag alkotta halmazból szabad szemmel csak hatot-hetet láthatunk, de ha rájuk te­kintünk, jusson eszünkbe, hogy a sze­münkbe érő fénysugarak 410 éve indul­tak el. A Vénuszt egészen éjfélig nyomon- követhetjük az égbolton. Az óramutatók­nak az éj derekán való áthaladása új lát­nivalókat hoz az égboltra, ám ezek meg­figyeléséhez már ajánlatos távcsövet hasz­nálni. A 215 éve ismert Uránusz és a 150 évvel ezelőtt felfedezett Neptunusz boly­gók hajnali három óra után kereshetők meg a keleti égbolton a Nyilas csillagkép­ben. A fogyó Hold is csak éjfél után más­fél órával kel fel. A hajnali szürkület éles szemet igénylő látványossága a keleti lá­tóhatár felett a Szaturnusz bolygó lesz. Európáról a katedrán Budapest (MTI) - Európáról a katedrán cím­mel rendeznek konferenciát áprilisban közép­iskolai tanárok részére a kormány kommuni­kációs stratégiájának részeként - tájékoztatta az MTI-t Szanyi Tibor, az Euro Info Sendee vezetője. E szerint április 13-án és 14-én Székesfe­hérvárott és Győrben, április 20-án és 21-én Egerben és Pécsett, április 27-én és 28-án Deb­recenben és Szegeden tartanak fórumot az Eu­rópai Unióról. A konferencia célja a hallgató­ság megismertetése az európai integráció főbb kérdéseivel, Magyarország EU-csatlakozási perspektíváival, illetve a tanárok szerepével az integrációs folyamatban. A résztvevők tájé­koztatást kapnak az EU középiskolai tanárok és diákok számára indított. Magyarországon is hozzáférhető programjairól. A fórumokon az európai ügyek neves kutatói, egyetemi taná­rok, oktatásügyi szakértők, illetve a Külügy­minisztérium vezető munkatársai tartanak előadásokat. A tanárok számára rendezendő konferenci­ákon kívül, oktatási segédanyaként tankönyv is készül, lesz videoprogram, sőt iskola vetél­kedősorozat Európáról. A programok célja nem a meggyőzés, hanem sokkal inkább az in­formációk eljuttatása a középiskolákba, hogy később a mai diákok, mint leendő szavazók fe­lelős döntést hozhassanak. Ligeti szezonnyitás Budapest (MTI) - A sírkő, amely előtt állunk, Toporczi Horváth Jakab emlékét őrzi. Ügyvéd volt, mecénás és lokálpatrióta, aki teljes va­gyonát közcélokra hagyta. Ezért e helynél al­kalmasabb szimbólumot aligha választhattak volna a mai ünnepség kezdeményezői. Nagy szükségünk lenne ma is a közért lelkesedő nemcsak beszélő, de tenni is tudó pesti polgá­rokra. Ezt Sclűífer János. Budapest főpolgár­mester-helyettese mondta szezonnyitó beszé­dében vasárnap, a városligeti Fűit, sírkőnél. A régi városi tradíciókat felelevenítő ünnepséget - a Herminamező Polgári Köre kezdeménye­zésére és a Budapesti Városvédő Egyesület tá­mogatásával - a Liget Köztársaság szervezte, a hagyományteremtés szándékával. Schiffer János beszédében felidézte a liget történetének néhány kiemelkedő pillanatát és azok emlékét, akik az évszázadok során sokat tettek a városerdő fejlesztéséért. Utalt arra, hogy a millecentenárium mellett a Vá­rosliget alapításának is kerek évfordulója van idén: Mária Terézia rendelete folytán - 240 esztendeje 1756-ban, - indult meg köz­parkká válása. Lapzárta • LOCSOLKODÁSI KÖTELEZETTSÉ­GEINEK tett eleget az a férfi, akinek egy módfölött elszemtelenedett betörőbrigád kirá­molta a lakását Miskolcon, a Vörösmarty utcá­ban. Lapzártánkkor kaptuk a hírt, hogy a ká­rosult férfi szerencséjére az egyik közlekedési rendőrnek szemet szúrt a visszavonuló bűn­csapat, s miután csak igen homályos magyará­zattal tudtak szolgálni a lepedőbe csavart tele­vízióról, egyéb értekről, bekísérte a galerit a kapitányságra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents