Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-02 / 78. szám

4 Ms Itt-Hon 1996. Április 2., Kedd _Programaíánlat Ady Endre Művelődési Ház (Árpád u. 4.) Április 3. du. 5 és 7 óra: Jumanji - amerikai film Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda (Kossuth u. 11.) Április 4. du. 5 óra: Komolyzenei klub- Videoprogram, Verdi: Trubadúr Április 12. du. 4-5.30 óra: Ifjúsági bé­lyeggyűjtő szakkör és bélyegklub Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) Március 15-től április 5-ig, de. 10-től du. 5 óráig: Gyermekgaléria — Száraz­virágszirom képek, maszkok, babák. Kiállítás Papp Judit iparművész mun­káiból. Április 11. este 7 óra: „Nem ismer meg a saját anyám!” címmel Karinthy mű­sor Április 12. este 7 óra: Müttö, Burle Büble, Persona Non Grata kon­cert Kazinczy Értelmiségi Klub (Széchenyi u. 14.) Április 2. de. 9.30 órától: Nonprofit Akadémia - „Nonprofit gazdálkodás és pénzügyek” címmel a Hálózat a De­mokráciáért Alapítvány szervezésében. Április 2. du. 5 óra: Miskolc képekben- Farkas Gyula diavetítéses előadása a Miskolc múltja és jövője vetélkedő­höz. Április 3. de. 10 óra: Kalmár László ál­talános iskolás matematikaverseny megyei döntője Április 4. du. 4 óra: Öreg jogászok klubja Április 10. du. 5 óra: Utazók klubja - Történelmi emlékhelyek az Alföldön: Ópusztaszer, a Feszty-körkép. Előadó: Farkas Gyula Április 11. du. 5 óra: Költészet napi költői est - Vendégek: Zemlényi Atti­la, Béki István, Vass Tibor, Fecske Csaba, Horváth Gyula, Cseh Károly E/2 klub (Mi skolc-Egyetemváros) Április 4. és 11. este 7 óra: Görög tánc­ház - vezeti Kis Attila (Az egzotikus görög szigetvilág és a szárazföldi tájak táncait ismerhetik meg az érdeklődők.) Diósgyőri Természetbarát Egyesület Április 3.: Szerdai túra: Majális park- Molnár szikla - Dolka tető - Lencsés forrás - Csókás rét - Pisztrángos te­lep (Indulás a 8.55 órakor a Majális parkból induló 15-ös autóbusszal) Április 6-7-8-án: Húsvéti túra Szur­dokpüspökire Április 10.: Szerdai túra: Közép-Garad- na - Szentléleki völgy - Szentlélek - Csikorgó - Farkasnyald völgy - Ómas- sa (Indulás 8.55 órakor a Majális park­ból induló 15-ös autóbusszal) A megye zeneoktatásának őrhelye Akár öt évig is készülhetnek a növendékek a főiskolára Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - E.Gy.) - A mis­kolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola (Bartók Béla tér 1.) nem­csak városunk, hanem régi­ónk zenei művelődésének és oktatásának is őrhelye. Abban, hogy vidékünkön az utóbbi évtizedekben megiz­mosodott a zenei szakkép­zés és a hangversenyélet, oroszlánrésze van ennek az iskolának. Miskolcon a szervezett zeneok­tatás 1897-ben indult meg. Ad­dig magántanároknál tanultak a muzsika iránt érdeklődők. A zeneiskola első igazgatója Kii­ma Mihály volt. 1901-ben Lá­nyi Ernő lett az intézmény ve­zetője, akinek nevéhez fűződik valójában a zenetanítás „fel­virágoztatása”. 1926-ban az is­kola új épületbe költözött - ahol jelenleg is folyik a zeneok­tatás -, Hubay Jenő Állami Ze­neiskola néven működve to­vább. 1950-ig alsófokú szakkép­zés történt, ami mindhárom képzési szintet, az alap-, közép- és felsőfokot magában foglal­ta. Az ötvenes évek elején az alap- és középfokú oktatás kü­lön vált, s az előbbi Egressy Bé­ni Zeneiskolaként, az utóbbi pe­dig állami zenekonzervatóri­umként folytatta munkáját. Később a felsőszintű képzés is önállósodott zenetanárképző in­tézetként. A zeneművészeti szakközép- iskola, mint új iskolatípus, 1967-ben indította be első évfo­lyamát mintegy 10 - például hegedű, zongora és fuvola - szakon. Ugyanakkor a közis­mereti tantárgyak oktatása is idekerült. Azóta a zenei szak­A zeneművészeti középiskola képzés folyamatosan bővült, gazdagodott, s a hagyományos tanszakok mellett az igények­nek megfelelően új szakok in­dultak. A képzés ideje nem szo­rítkozott, illetve nem szorítko­zik a megszokott, kötelező négy évre, mert például azok a nö­vendékek, akik még nem éret­tek a továbbtanulásra, a közép­iskola elvégzése után egy újabb éven át készülhetnek szakma­ilag a főiskolai évekre. Jelenleg 20 tanszakon folyik a képzés. Ezek a szakok a kö­vetkezők: zongora, orgona, he­gedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, gitár, fuvola, blockflő­te, oboa, klarinét, fagott, trom­bita, kürt, harsona, tuba, ütő, magánének, egyházzene és szolfézs-zeneelmélet. A végzős növendékek a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola tagoza­tán - elsősorban a Miskolci Ta­nárképző Intézetben - tanul­nak tovább, de szép számmal nyernek felvételt a Zeneakadé­miára is. Városunk szimfoni­kus zenekarának számos tag­ja is a szakközépiskola növen­déke volt. Az idén 194 diák tanul az intézményben. A 60 fős tanári gárda zeneileg, szakmailag és pedagógiailag kiváló felkészült­séggel rendelkezik. A kedvező arány (194:60) a speciális egyé­ni oktatásból adódik. Az intéz­mény igazgatója 1988 óta Len- key Csaba hegedűművész-ta­nár, aki a Zeneakadémia elvég­zése után 1987-ig a Miskolci Szimfonikus Zenekar szólam- vezetője volt. A zeneművészeti szakkö­zépiskola hagyományai között első helyet foglal el az évenkén­ti megemlékezés Bartók Bélá­ról, a névadóról. Az intézmény egykori tanárai az iskolai ren­dezvények állandó meghívott­jai. Ugyancsak említést érde­mel, hogy az intézmény egyik tantermében az elhunyd peda­gógusok hírnevének és mun­kásságának megőrzésére, s egyben a múlt értékeinek ápo­lására emlékhelyet rendez­tek be. 1996. Április 2., Kedd Itt-Hon Ms 5 Versekkel vetélkedő szépkorúak Miskolc (ÉM - Cs. A.) - Sza- való-verseny volt: a „Szép­korúak” szavaló-és előadó­művészeti vetélkedője már­cius 23-án Miskolcon, a Nyugdíjas Egyesületek Me­gyei Szövetsége és az „Életet az éveknek” megyei szervezete rendezésében. Érdekvédelmi szervezet mind a kettő. Ugyan miért avatkoz­nak az irodalomba? Azért, mert ez is érdekvédelem. Meid az ér­dekvédelem nemcsak „zsebbe vágó” ügy, hozzátartozik a hu­mánvédelem is. A „szépkorúak” társadalmában ez pedig lénye­ges kérdés. Az öregek (nyugdíj­jal, vagy anélkül) - ha maguk­ra maradnak - könnyen lelki válságba kerülnek. Fellép ná­luk a feleslegesség érzete. Az egyesület ez ellen is igyekszik felvenni a harcot. Olyan „társalgást” biztosít tag­jainak, amelyben újra éled az önértékelés, amelyben újra megismerhetik a nemeslelkű emberideákat és mindent, amit a művészi versek ars poeticája sugall. Mert a művészi vers a humánum tanítómestere. Él­ményt adó akkor is, ha a tár­sadalomnak nemcsak a fényét, hanem az árnyait is bemutat­ja. Indulatokat, érzelmeket, jel­képeket alkot a lelkekben. Megmutatja a szépséget, a ter­mészeti környezetet, szól a sze­relemről (ki ne tudná mily gyö­nyörű érzés), hűségről, haza­szeretetről, szolidaritásról, örömről, keserűségről. Ezek az élmények izmosítják az élete­rőt és vele nő az emberi méltó­ság ideája. A versmondókból nem lesznek barbárok, ezért is kellene nagy' számban ilyen „vi­adalokat” szervezni. Európát veszélyezteti a barbarizmus hulláma (terrorizmus, tömeg­mészárlás, bűnözés). Hogyan lehet „Megálljt” kiáltani? Csak úgy', hogy a humán kultúrának széles utat nyitunk a közélet­ben, művelt polgárokat neve­lünk. A „szépkorúak” vetélke­dője ily'en közszolgálatot telje­sít. A versenyre 41 szavaló nevezett be, ebből 25 jut­hatott a középdöntőbe. Innen 10 versenyző ke­rülhet az országos döntő­be. Kitűnő zsűri bírálta a teljesítményeket, pon­tozással állapítva meg a rangsort. Első lett Kozma Mik- lósné, második helyre került Veréb Balázsné, Kugler Jánosné, Lestár- né Mater Mária, harma­dik helyezést ért el Bár­kái Imréné. Közönségsi­kerben szintén nem volt hiány. E kis országban jelen­leg több, mint 40 ezer (!) civil szervezet működik (?). Ha valamennyien csak egy irodalmi ver­senyt szerveznének, biz­tos, hogy hatása előbb- utóbb jelentkezne a közíz­lésben. A vers áhítatában Fotó: Bujdos Tibor Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Titus Maccius Plautus római vígjátékíró gondolata, első rész (zárt be­tűk: Y, T, D). 12. Biztos alapo­kon nyugvó. 13. Csillagkép. 14. Balszerencse. 15.Vívó szakszó. 16. Testrész. 17. Jeges hó. 18. Tiltószó. 19. Nyáj páros betűi. 20. Meglepő. 23. Tisztító szer. 25. Szaporodik a hal. 27. Mi­nőség Éllenőrző Osztály. 29. Idősebb röv. 30. Nemzetközi mértékrendszer. 32. Lakmáro- zó. 33. Európai folyó. 35. Horog­ra harap a hal. 38. Gyümölcs terem rajta. 40. Kanaáni város­állam. 43. Növény része. 44. Spanyol sajtóügynökség. 45. Válogatást tartalmazó gyűjte­mény. 47. Nyersselyem. 49. Helység Csornától nyugatra. 50. Hozzátartozó. 52. Perzselt. Függőleges: 1. Ázsiai és Csen­des-óceáni Tanács röv. 2. Éles eszközzel vág. 3.... Mihály; fes­tő, grafikus. 4. Állatot más helyi-e terel. 5. A liba mondja. 6. Pest megyei város. 7. Neo- dímium vegyjele. 8. Egymás után. 9. Szóban említi. 10. Szarvasfajta. 11. Móló fele! 15. Meseszereplő. 17. Megkemé­nyedett rostú. 18. Színházi sze­rep. 20: Lápos helyeken élő gyógynövény. 21. Litvánja, Spanyolország autójelzése. 22. Szemafor. 24. Zokog. 26. Ka­vics. 27. A gondolat befeje­ző része (zárt betűk: E, S, M). 28. A japán kimonó megköthe­tő öve. 31. Fólia darab! 34. Gyengén termő búzafajta. 36. Középen aláfest! 37. Díszes épület. 39. A Nemo kapitány szerzője. 41. Norvég író (1828- 1906). 42. Ezen a másik helyen. 46. Kártyajáték. 47. Orvosi mű­szer. 48. Koros. 51. Bódé hang­zói. 52. Páratlanul éber! 53. Űr­manó. CsoSch _Itt-Hon-Konyha Vitárius Istvánná miskolci olvasónk húsvéti receptjei Töltött tojás Hozzávalók: 10 db tojás, 1 kis tubus majonéz, 1 dl tejföl, kevés porcukor, pár csepp citromlé. A díszí­téshez sonkaszelet, 1 paradicsom, a tá­laláshoz néhány salátalevél. A tojáso­kat hideg vízben kezdjük el főzni mint­egy 15 percig. Majd szintén hideg víz­ben lehűtjük, megtisztítjuk és késsel hosszában kettévágjuk. Sárgájukat ki­szedjük. A salátaleveleket megmosva egy tálra fektetjük. A fél tojásfehérjé­ket üregükkel felfelé ráültetjük. A to­jássárgákat villával összetörjük és a majonézzel, a tejföllel simára keveijük, porcukorral, citromlével ízesítjük. Á to­jásmasszát a tojásfehérje üregébe nyomjuk. Tetejükre váltakozva para­dicsomot és friss zöld petrezselymet te­szünk. A feldíszített tojásokat a tányér közepén helyezzük el, köréjük pedig a megfőtt sonkaszeleteket. Tojásos töltött burgonya Hozzáva­lók: személyenként 2-3 burgonya, 2 db tojás, 5 dkg sonka, 2 dkg vaj, 1 evőka­nál paradicsompüré, 1 dl tejföl, só, bors. A burgonyát héjában megfőzzük. Utána meghámozzuk, hosszában fél­bevágjuk, a közepét pedig kikaparjuk. A burgonyakaparékot a főtt tojásokkal együtt áttörjük, majd elkeveijük az ap­róra vágott sonkával, egy kevés para­dicsompürével és 1 evőkanál tejföllel. Sóval, borssal ízesítjük. Ezzel a tölte­lékkel töltjük meg a kivájt burgonyá­kat, amelyeket kivajazott tűzálló edénybe helyezzünk. Meglocsoljuk a te­tejét tejföllel, vajjal, morzsát szórunk rá és a sütőben átsütjük. Vendégváró hókifli Hozzávalók: 60 dkg liszt, 25 dkg margarin, 3 dkg élesz­tő, 2 evőkanál cukor, 2 tojássárga, 1 dl tej. Töltelék: 30 dkg őröld dió, 1 cso­mag vaníliás cukor, 1 dl tej, 15 dkg por­cukor. A lisztet elmorzsoljuk a marga­rinnal és belekeveijük a cukros tejben megfúttatott élesztőt. Hozzáadjuk a to­jássárgákat és a cukrot. Összedolgoz­zuk, 1/2 órát pihentetjük. Négy részre osztjuk a tésztát. Egy rész tésztából 16 db kifli jön ki. Elkészítjük a tölteléket: a hozzávalókat összekeverjük és felfor- rósítjuk. A tésztát kinyújtjuk, három­szögeket vágunk belőle. A szélesebb vé­gére rakjuk a kihűlt tölteléket és felte- keijük. Sütőlemezre rakva megsütjük.

Next

/
Thumbnails
Contents