Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-23 / 95. szám
4 Ms Itt-Hon 1996. Április 23., Kedd _ Programajánlat Ady Endre Művelődési Ház (Árpád u. 4.) Április 24. du. 5 és 7 óra: Szamba - magyar film Április 29 du. 5 és 7 óra: Shop Stop - amerikai filmszatíra Május 6-ig de. 10-től du. 6 óráig: Zeke-Hajas Ilona egyházi festő és Simon László szobrász kiállítása Tanfolyam: Folton-folt (textilek), minden csütörtökön du. 3 órától Kazinczy Értelmiségi Klub (Széchenyi u. 14.) Április 24. du. 5 óra: Utazók klubja, Kanári szigetek - Ea: Varjas László Április 27. de. 9 óra: Miskolc múltja és jövője vetélkedő általános iskolás döntője (Helyszín a Herman Ottó Gimnázium díszterme) Április 29. du. 5 óra: MR (Rádióriporter) Klub - Vezeti: Jakab Mária Rónai Művelődési Központ (Mindszent tér 3.) Április 24. de. 10-12 óra: 30 éves a Kandó Kálmán Műszaki középiskola - gálaműsor Április 26. du. 6 óra: A régi Avas táncegyüttes Április 29. du. 5 óra: Filmsikerek sorozat: Ha te nem vágj' képes, édes - francia film vígjáték Természetjárás MVSC Természetjáró Szakosztálya Április 26-28-án: Tisza-part - Pácin- Nagykövesd - Pácin - Sátoraljaújhely (Találkozó a Tiszai pályaudvaron, túravezető: Csarnai Béla) Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület Április 28-án: Bükkszentlászló - Hősök- kútja — Kőkapu - Bikarét - Mészárszék - Őrhegy - Bodzásrét - Rókafarm- Hollós völgy - Szinva forrás - Lillafüred (Indulás 8.30 órakor az Újgyőri főtérről induló 68-as autóbusszal. Túravezető: Varga Józsefnél Diósgj'őri Természetbarát Egyesület Április 24-én: Lillafüred - Vesszős völgy - Szepesi barlang - Létrástető- Szárdoka - Nyavalyás - Közép-Ga- radna (Indulás 8.39 órakor a Majális parkból induló 5-ös autóbusszal. Túra- vezető: Bohus László) Április 28-án: Uppony - Bender oldal- Nagy-erdő - Bántapolcsány - Dédes- tapolcsány (első buszmegálló) A túrát szervezi és vezeti Mokó István Mi otthonában is ITTHON vagyunk Miskolc történelmének kis tükre (V.) Miskolc (ÉM - Gy.G.) - Miskolc történelmének, de az egész honfoglaláskori magyar történelemnek a kutatója sem kerülheti meg egykönnyen Anonymus leírásait. Abban a két-háromszáz esztendőben ugyanis, amelyet legrészletesebben és legösszefüggőbben mégis csak Gestajából követhetünk nyomon, sokkal több és fontosabb dolog történt a Kárpát-medencének ezen a táján, mint amennyit emlegetni szoktak. Aki akarja, ezt Anonymus munkájából kikövetkeztetheti - ha egyáltalán hozzájut -, aki nem akarja, az menthetetlenül tévútra téved. Nem tudja követni például a magyar törzsek és nemzetségek szerveződési rendjét, hatalmi helyzetét, szállásterületeit, a vezérség, fővezérség öröklődési módját, hatalmi helyzetét, s a magyarokat nagyon könnyen valamilyen szervezetlen nomád, rokontalan, befolyás nélküli népek, a Kárpát-medencébe erőszakkal betolakodó nemkívánatos jövevények közé fogja sorolni, s a térséghez való jogot idegenek kezébe engedi át. Messzire vezetne Miskolc okán a hun-magyar jogfolytonosság tagadásának ellentmondásait kimutatni - bár Anonymust éppen ezért mellőzik sokan - de azt nem hallgathatjuk el, hogy a korabeli történetírók között nem egy akad, aki ezt a rokonságot, jogfolytonosságot Anony- musszal, Kézaival együtt állítja. Sőt, Regino prümi apát 908- ban írt Világkrónikájában a magyarokat egyenesen a szkítákkal azonosítja. De hivatkozhatunk a már emlegetett Bíborban született Konstantinos bizánci császárra is, aki A birodalom kormányzása című munkájában a 950 körüli magyar törzsek nevét is felsorolja. Leírása szerint akkor a magyar törzseknek Nyék, Megj'er, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi volt a sorrendjük, kiegészülve a kabarok törzsével, akiknek a vizsgálata ezúttal kívül esik érdeklődési körünkön. A környékünkön előforduló feltűnően sok régi törzsnévre emlékeztető helységnév: Nyék, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszatar- ján, Tiszakeszi s a többiek arra engednek következtetni, hogy legalábbis egy időre megtelepedhettek ezen a vidéken ezek a törzsek. ' A Tisza vonala pedig olyan terület lehetett, amelyet a legsűrűbben lakták a magyar törzsek. Sőt, ha hinni akaijuk, akkor a királyi mozgáshelyek egyik központjának is tarthatjuk ezt a vidéket, ahol nem egy fontos esemény történt. Különösen az Árpád halála (907) utáni fejedelmek (Zolta, Fájsz, Taksony, Géza, Vajk - a későbbi István) korát kellene alaposabban megnéznünk ennek igazolására. Mert ne feledjük, Ti- szavalk neve az Árpádkorban még Vajk volt, mint későbbi szent királyunké, s a bizalmatlan András király éppen Tisza- várkonyban teszi próbára öcs- cse húségét a „korona, vagy kard” próbával, sőt később a köztük kitörő csata éppen itt a Tisza mellett hozza meg Béla győzelmét bátyja felett. De emlegethetnénk az ugyancsak itt talált „kijevi előkelő” magyar mester keze alól kikerült kardját, az úgynevezett Hojnovszkij szablyát, a tárcáii kardot, (hogy miért éppen itt temettek volna el egy kijevit magyar karddal?) amit később Attila, majd Nagy Károly kardjának kereszteltek el, s még 1063-ban ajándékozott oda I. András özvegye, Salamon király anyja II. Bajor (Nordheimi) Ottónak. (A kardot most Bécsben őrzik, de története mindennél jobban mutatja, miféle politikai elkötelezettségek, szándékok befolyásolták a történelmi értékelést errefelé). És hogy mi köze van mindehhez Miskolcnak? Csupán annyi, hogy a vidék egyik legrangosabb helységének számít ebben az időben, amelynek van ereje ahhoz, hogy a környékbeli birtok-megingások alkalmával hasítson birtokrészt magának, s egyik fő támasza legyen azoknak a csatáknak, amikor az Abák, Aba Sámuel személyében szembefordulnak a magvaszakadt Istvánt a trónon követő Orseoló Péterrel. Tudott dolog ugyanis, hogy a ménfői csata után 1044-ben Aba Sámuel erre, a Sajó, Tisza felé menekülve száll meg Hevesben, ahol meggyilkolják, s az általa alapított Sári (Abasári) monostorban temetik el. (folytatjuk) 1996. Április 23., Kedd ItT'Hon Ms 5 Még begipszelt kézzel is írt Harsány (ÉM - B.O.) - Amikor a Független Alkotók Országos Szövetsége (FAOSZ) által meghirdetett VI. Országos és Nemzetközi Irodalmi Pályázatra benyújtotta legkedvesebb írásait, még nem sejtette, hogy a beérkezett 1640 pályamű közül az övét is értékelik majd. így aztán az egri díjkiosztó ünnepségen alig akart hinni a fülének, amikor meghallotta a nevét. Barczi Lajosné harsányi otthonában több kötetnyi kézirat gyűlt össze az évek folyamán. Mert amióta csak írni tud, papírra veti gondolatait az emberekről, az emberi érzésekről. Ezekből küldött be néhányat a reformátusok lapjában olvasott pályázati felhívásra. A tavalyi egri találkozón más meglepetés is érte. Összetalálkozott az Életet az Éveknek B.-A.-Z. Megyei Szervezete elnökével, aki kedvesen neki szegezte a kérdést: Hogy nem fedeztünk fel eddig? Hát csak azért, mert nemrégiben lettem nyugdíjas - válaszolta ó. Azóta az egyesület irodalmi rendezvényeinek egyik lelkesebb résztvevője. Legszívesebben saját verseivel, írásaival szerepel. Nincs kedvence, szereti valamennyit. Barczi Lajosné Fotó: F. A4.- Úgy vagyok mindegyikkel, mint édesanya a gyermekeivel. Nincs különb, szebb, jobb, egyformán kedves mindegyik. Szinte nincs olyan nap, hogy ne írjak, de elmélyülésre a reggeli órák a legalkalmasabbak. Régebben, mikor dolgoztam, persze másként volt, de akkor is ha csak tehettem, írogattam. Sőt akkor is, amikor gipszben volt a kezem. Olyan élményeket éltem át a kórházban, amiket meg kellett örökítenem. No nem rosszakat, mert olyasmik ritkán történnek meg velem. Talán azért van ez így, mert olyan erős akarattal és mások iránti szeretettel áldott meg a sors, hogy mindent le tudok győzni. Ibolya derűt sugárzó tekintetét, mosolygós arcát nézve és elragadtatott szavait hallgatva az embernek valóban olyan érzése támad, hogy ez a törékeny asszony szinte mindennek tud örülni, mindenért tud lelkesedni. Ez a lelkesedés füthette akkor-is, amikor hat évvel ezelőtt megírta a harsányi református egyház történetét. Senki nem bízta meg ezzel, saját maga hitte úgy: a 100 éves évforduló „kötelezi” erre őt. Hangyaszorgalommal gyűjtötte össze az anyagot, majd legépeltette a kézzel sűrűn teleírt oldalakat és beköttette a lapokat.- Olyan ez, mintegy szakdolgozat - meséli nevetve. - Két példányos. Miután az egészet saját költségemen csináltattam, ennyi is marad. A másikat egyébként az egyházmegye elkérte. De van olyan munkám is, ami nemcsak saját kézirataim között fellelhető, hanem egy antológiában is, amelyet a FAOSZ adott ki. Igaz, elsősorban a magam örömére írok. de azért nem titkolom, jó érzéssel tölt el az, ha elbeszéléseimet, verseimet esetleg mások is elolvassák. Mert szinte kivétel nélkül mindegyik az emberekért és az emberekhez szól. Az Itt-Hon keresztrejtvénye 1 2 3 4 I |5 6 7 8 I |9 10 11 _H3 * 14 JF * ■ ’7 1 JT b ■ 19 20 21 22 H|24 Hi 26 y29 30 31^B32 ■ CO I co ■ co 4^ CO co LO CO ■ 3 7 38^B39 ■40 _ 41 42 ~P ■43 ^H44 45 ^H46 47 49 50 \ w n 53 Vízszintes: 1. Alice Hoff- mantól idézünk. A gondolat első része (zárt betűk: H, A, N, V). 11. Régi térfogategység. 12. Rovarevő énekesmadár 13. Ilyenformán 14. Fekhely 15. Mezei rágcsáló 16. Ellenben 17. Putnok centruma! 18. Baszk szeparatista szervezet 19. Régtől fogva 22. Téli sportot űző 24. Világtalan. 25. Fűszerez 26. Keresztül tüzel 27. Sántítva jár 29. A gondolat harmadik, befejező része 34 Európai ország 35. Kíméletlenül sértő 37. Emésztőnedv 39. Nyomni kezd! 40 Ótestamentumi alak 41. Mérges gomba 43. Zsolozsma 44. Gomb szélek! 45. Strázsa 46. Zeusz egyik kedvese 48. Lentebbre 49. Heves megyei település 51. Televízió 52. Szigorú parancs 53. Fiatal ökör Függőleges: 1. Kolostor, birtokaival együtt 2. Csekély fűtő- értékű barnaszén 3. Foghús 4. Locomotív... 5. Abba az irányba 6. Nigériai gépkocsi jelzése 7. Zala megyei helység 8. Magyarország röv. 9. Ruhát tisztít 10. Szög fele! 15. Páholó 16. Fán fiatal hajtás 18. Hivatalosan előterjeszt 20. Feszít 21. Eszem-iszom 23. Eszme 24. Káprázat 27. Metán tartalmú gáz 28. A milligram ezredrésze 30. .Szarkaláb 31. Csupasz 32. Hadi repülőgép fajta 33. Szülő 36. A vállrésszel egj'be- szabott ujjú bő kabát jelzője 37. A gondolat második része (zárt betűk: Y, T, N, I) 38. Állkendő 40. Az a távolabbi 42. Forrásban van! 43. Megjelenésre felszólít 47. Női név 48. Japán alagút 50. Némán őröl! 51. Szolmizációs hang 52. Járunk rajta. _Itt-Hon-Konyha Ha sok tojás maradt Húsvétkor nagyobb mennj’iséget vásárolunk be tojásból, így' bizonj'ára jó néhány háztartásban marad belőle az ünnepek utánra is. íme, felhasználásukhoz néhány recept: Habos omlett almaszeleteken Hozzávalók (négy személyre): 2 alma, égj' evőkanál citromlé, 8 kávéskanál cukor, 4 tojás, 4 dkg vaj, egy evőkanál porcukor, 4 evőkanál eperlekvár, mentalevelek a díszítéshez. Az almát negyedekre szeljük, kivesz- szük a magházát, majd szeletekre vágjuk. A citromlét, 4 kávéskanál cukrot, 4 evőkanál vizet felforraljuk, és az almaszeleteket ebben a lében megdinsz- teljük. A folyadékból kivéve lecsöpög- tetjük, és négy tányérra elosztjuk. Az omletteket darabonként készítjük el. Egy-egy tojást feltörünk, a tojás fehérjéből kemény habot verünk. A tojás sárgáját elkeveijük egy kávéskanál cukorral, és a habhoz adjuk. Teflon serpenyőben felhevítünk egy dkg vajat, a habos masszát ebbe beletesszük és mindkét oldalát 3-4 percig sütjük fedő alatt. Majd az omlettet az almaszeletekre csúsztatjuk. Porcukorral meghintjük és egy-egy evőkanál eperlekvárt teszünk rá. Mentalevelekkel díszítve tálaljuk. Színes rántotta Hozzávalók (négy személyre): negyed kg zeller, 10 dkg ementáli sajt, 15 dkg szalámi, 8 tojás, egynyolcad liter tej, só, bors, édes-nemes pirospaprika, őrölt szerecsendió, 2 dkg vaj vagy margarin. A zellert meghámozzuk, megmossuk, és vékony szeletekre vágjuk. A szalámit vékony csíkokra vágjuk, a sajtot lereszeljük. A tojásokat és a tejet összekeveijük, hozzáadjuk a sajtot, sóval, borssal, paprikával és szerecsendióval fűszerezzük. A zsiradékot egy nagy serpenyőben felhevítjük. Beletesszük a tojásmasszát, a szalámit és a zellert a tetejére tesszük, s gyenge lángon megsütjük. Barna kenyeret fogyasztunk hozzá. Sonka-tojás saláta Hozzávalók (négy személyre): 8 keménytojás, egy kígyóuborka, egy fej saláta, egy csokor retek, 20 dkg nyers sonka, 4 evőkanál majonéz, egy pohár joghurt, só, fehér bors, egy-két kávéskanál curry, egy csokor petrezselj'em. A keménytojásokat hat felé vágjuk. Az uborkát hosszában négy részre vágjuk és felszeleteljük, a retkeket kockákra, a salátát leveleire szedve csíkokra, a sonkát kockákra aprítjuk. Az így előkészített nyersanyagokat égj' nagy sa- látás tálba tesszük. A majonézt és a joghurtot összekeveijük, sóval, borssal és curryvel ízesítjük, a salátára öntjük. Kevés curryvel és apróra vágott petrezselyemmel megszórjuk. CsoSch
