Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

SZABADIDŐ Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1996. Április 18. Állatbarát Amíg a cicából macska lesz Segítséggel választanak négylábú menyasszonyt és vőlegényt Miskolc (ÉM) - A macskabará­tok esküsznek rá, hogy a leg­szebb élmények részesei, ami­kor kedvenc cirmosuk anyai örömök elé néz, a kicsinyeit gondozza, nevelgeti. Ez azonban csak akkor zavartalan öröm, ha a világra jött és kamaszok­ká növekedett apróságoknak a ké­sőbbiek során befogadó gazdákat biztosítunk. A házimacskák szapo- rasága miatt megnövekedett cica­létszám csökkentése nem mindig könnyű és örömteli feladat, ezért, amennyiben nem kifejezetten te­nyésztésre tartunk macskát, akkor a szapora utódlásnak kíméletesen elejét vehetjük, ha kedvencünket az első tüzelés után ivartalanítjuk. Az elterjedt hiedelem, mely szerint e beavatkozás után az állat elhízik és ellustul, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A gazdán múlik a cica egészséges életmódja, azaz a nem túl kalóriadús táplálkozás és a kie­légítő mozgás biztosítása. Sötét fészek A fajtiszta macskák tenyésztése vi­szont felelősségteljes, nagy hozzáér­tést igénylő tevékenység, ezért leg­jobb szakemberek tanácsait kikér­ni. A macskabarát egyesületek se­gítséget nyújtanak a kívánt fajta és a megfelelő „menyasszony” vagy „vőlegény” kiválasztásához is. A vemhesség a legtöbb cicánál problémamentes, azonban a leendő anyának ebben az időszakban több nyugalomra, s mindenekelőtt ma­gasabb tápértékű élelemre van szüksége. A kicsinyek a párzás után 60-71 nappal jönnek a világra. Van­nak fajták, amelyeknél a vemhes­ség ideje néhány nappal megnöve­kedhet, például a sziámi macskák gyakran 67 nap után hozzák világra utódaikat. Amennyiben az anyaállat egész­séges és a vemhesség zavartalan volt, a szülés állatorvosi segítség nélkül is lezajlik. Fontos, hogy az anyaállat szülőhelye nyugodt, ké­nyelmes, lehetőleg sötét helyen le­gyen, mert ha mindezeket biztosíta­ni tudjuk, és elfogadja a felkínált fé­szeknek valót, nem kell attól tarta­nunk, hogy saját maga keres alkal­mas helyet, nem ritka esetben pél­dául a ruhásszekrényben. Kiránduló bébik A születés utáni 10-14. napon kinyí­lik a kiscicák szeme, és körülbelül három hét elteltével kezdenek az el­ső környezettanulmányozó kirán­dulásra vállalkozni. A negyedik héttől adhatunk az anyatej mellé kiegészítő táplálékot. Az elválasz­tás a hetedik héttől kezdődik, ezzel egy időben már szilárd ételt is kap­hatnak. A helyes táplálék kiválasz­tásában ugyancsak ajánlatos szak­emberhez fordulni, hiszen az apró cicabébik emésztése még gyengébb a felnőtt állatokénál. Gyakran elő­fordul sajnos, hogy a kicsinyek a túl korai elválasztása után gyógyítha- tatlanul megbetegszenek, mivel szervezetük nem kapja meg az anyatejben lévő életfontosságú, az emésztésre nélkülözhetetlen anya­gokat. Akar nemes fajtájú, akár közön­séges házimacska utódnevelését kí- séijük figyelemmel, a szerető, fi­gyelmes gondozás, ápolás jutalma az egészséges cicamama és vidá­man hancúrozó cicagyerekek. A cicagyerekszoba Legjobb a cicát 10-12 hetes korában beszerezni, mert ebben az életkor­ban viseli el legkönnyebben a kör­nyezetváltozást. A kicsinyek napi 5-6-szor kis mennyiséget kapjanak enni. Az életkor növekedésével az étkezések száma csökken, s a mennyiség lesz több. Az első napon, amint a cicus a házhoz került, azonnal mutassuk meg neki, ha szükséges többször is a macskatoalett helyét, ahol a dol­gát elvégezheti. A lehetőség szerint foglalkoz­zunk minél többet a cicával. A fiatal állat sokkal gyorsabban és könnyebben tanul, mint a későbbi életkorban, amikor már a szokásai kialakultak és rögződtek. „Kergekór”-mentesek az állateledelek Budapest, Miskolc (MTI, ÉM) - A Magyarországon forgalmazott állateledelek nem tartalmaznak kergemarhakórral fertőzött marhahúst, így nem jelentenek veszélyt a háziállatokra - állít­ják a hazai forgalmazó cégek. A Master Foods Hungary Bt. arról tájékoztatott, hogy az általa forgal­mazott Whiskas, Kitekat, Pedigree, Chappi, Frolic és Waltham elneve­zésű, marhahúst is tartalmazó tá­pok kizárólag magyar és osztrák alapanyagból készülnek. A termé­kek megfelelenek a hazai, illetve az osztrák törvények előírásainak, me­lyek szerint háziállat-készeledel ké­szítéséhez csak emberi fogyasztásra is alkalmas hús használható fel. A „kergemarhakór” - a BSE - terjedé­se szempontjából veszélyesnek tar­tott testrészeket - agy, gerincvelő - ezekhez a termékekhez már évek óta nem dolgozzák fel. Ugyancsak mentesek a „kerge- marhakórtól” az Iams és Eukanuba elnevezésű macska- és kutyaelede­lek, mivel ezek a tápok kizárólag csirkéből, illetve bárányból készül­nek. A termékeket forgalmazó Pre­mium Pet Food Kft. ügyvezetője, Siklósi István ezzel kapcsolatban ziállatokra, bár még az sem bizo­nyos, hogy a fertőzött húsból ké­szült táp megbetegíthet-e egyálta­lán más háziállatokat. A tavaly augusztus óta működő, havonta 40-50 tonna tápot értékesí­tő kft. kínálatának megközelítően 90 százaléka szárazeledel, és csu­pán 10 százalék a konzerv macska- eledelek aránya, ám ezek is csirké­ből készülnek. * Az angliai „kergemarhakór” nem be­folyásolja a marhahúst tartalmazó állateledelek iránti keresletet - mondta el lapunknak Szűcs György, a Miskolcon működő Profi üzlet veze­tője. Véleménye szerint a kórtól való félelem először az ország nyugati ré­szén érezteti majd hatását, és elkép­zelhető, hogy minket ez el sem ér. Ugyanerről számolt be a miskol­ci Centrum Áruház reszortvezetője, Kiss Judit is, aki hozzátette: a mar­hahúst tartalmazó állateledelek éppolyan mennyiségben fogynak, mint a járványról szóló hírek megje­lenése előtt. Ennek az lehet a ma­gyarázata, hogy azok a gazdik - akik eddig is az ilyenfajta készítmé­nyeket vásárolták -, ezután sem kí­vánnak lemondani kedvencük ele­deléről. Egyelőre nem csökkent az érdek­lődés a marhahúst is tartalmazó ál­lateledelek iránt Fotók: Végh Csaba elmondta, hogy az amerikai Iams cég termékei az Egyesült Államok­ban készülnek kizárólag ottani nyersanyagokból. így a cég termé­kei nem jelenthetnek veszélyt, a há­Lóháton a fizikatanár Szabó Kálmán szerint tartást ad az embernek a sport Szabó Kálmánt a lovak szeretete köti a természethez Szilágyi Anita Miskolc (ÉM) - A Földes Ferenc Gimná­zium fizikatanára, Szabó Kálmán 14 év­vel ezelőtt, felnőtt férfiként ült először lóra. Szerencséjének tartja, hogy egy életre „megfertőzte” a lovak szeretete, amitől nem tudott szabadulni. A férfi világéletében sportolt. Középiskolás korában a kerékpár volt a mindene, de ké­sőbb sem került távol a nyeregtől.- Érdekes módon nem én kezdtem el ezt a sportot, hanem a fiam. Tizennégy éve el­vittem lovagolni. Én ottragadtam, és egyál­talán nem bánom, hogy hobbilovas lettem. Rengeteget köszönhetek Nagy Andrásnak, Csontos Lászlónak, akik bevezettek a lovag­lás rejtelmeibe - mondja Szabó Kálmán. A tanár saját példájával cáfolja azt a tév­hitet, hogy idősebb korban nem lehet már megtanulni lovagolni, hiszen a nyeregbe születni kell. A hitvallása ezzel kapcsolat­ban a következő:- Őszintén mondom, nem hiszem, hogy a kor bármilyen akadályt is jelenthetne an­nak, aki szeretné elkötelezni magát e sport­tal. Az viszont igaz, hogy 10 éves kortól le­het nagyszerűen gyerekeket lovagolni taní­tani. Talán azért is foglalkozom gyerekek tanításával, mert pedagógus vagyok, és így ilyenkor is a közelükben lehetek. A szakember azt is állítja: az oktatás nem kezdődhet rögtön a lovaglással. Ő is azt a gyakorlatot követi, hogy előbb a lovak tör­ténetével, eredetével ismerteti meg tanítvá­nyait. Aztán jönnek a lovak ellátásával kap­csolatos tudnivalók, s csak ezután ülhetik meg a lovat a növendékei. Már csak azért is ez a helyes sorrend, mi­vel szomorú tapasztalata, hogy általában a szülők erőltetik gyermekükre a lovaglást. Ez azért van, mert divattá vált ez a sport. Megesik, hogy pontosan a szülői nyomás mi­att nem tud és nem is akar közelebbi kap­csolatba kerülni a gyerek az állattal. A min­dem-e kiteijedő tanítás során ez kiderülhet, s elválhat, hogy ki marad és ki hágj' fel a lo­vaglással. Szabó Kálmánnak már-már nem is annyira hobbija, mint inkább szenvedélye a sport. Amikor végez az iskolában, rohan ha­za az állatokhoz. Reggel és este eteti őket. Lovagolni viszont csak szombaton és vasár­nap tud.- Van, amikor mind a két napom csak ez­zel telik. Meg is dorgál érte a családom, de csak egy kicsit. Azonban, ha lovastábort szervezek, akkor feleségem is szívesen ve­lem tart.- És a diákok a gimnáziumból? - kér­dem.- A diákjaimat érdeklik a lovak - mondja büszkén. - Úgy érzem, ebben nekem is ju­tott némi szerep. Ezt azért merem ilyen biz­tosan állítani, mert eddig körülbelül százöt­ven iskolást tanítottam lovagolni. Az más kérdés, hogy aki nyeregbe szeret­ne szállni, talál-e a megyeszékhelyen megfe­lelő lovasiskolát? Szabó Kálmán úgy tartja: hiányzik az igényes intézmény a városból. Nincs olyan kulturált hely, ahol az időjárás viszontagságaitól függetlenül lehetne gya­korolni. Aki mégis szeretne ilyet létrehozni, számolnia kellene azzal, hogy rövid távon semmiképpen sem térni majd meg a befek­tetése. Aki lovasiskolát nyit, azt elsősorban nem is a pénz, mint a lovak és a lovaglás szeretett vezérli. S, hogy miért jó lovagolni? Erre is kész a válasza:- Felejthetetlen élmény, ha az ember fel­ül a lóra és vágtat hegyen-völgyön át - én leginkább a Bükkbe járok. A táj szépsége és az, hogy a ló és lovasa tökéletes kontaktus­ban vannak, biztos tartást ad mindkét fél­nek. Másodsorban pedig nem elhanyagolha­tó szempont: ez a sport megmozgatja az em­ber összes szervét. _Egy állatorvos naplójából: Megveszett a Csillag Liszkai Ferenc Volt. egy ló Tokajban: sárga, szelíd és jó hámos, 4 éve született F. Jó­zsef istállójában. A ló a közelmúlt­ban megbetegedett, a gazdája hí­vására kimentem hozzá. Jól ismer­tem a Csillagot, sokszor találkoz­tam vele a. Tárcái felé vezető úton, mikor az anyja mellett húzta a sze­keret. Most nem olyan volt, mint máskor. Fáradtnak, csapzottnak tűnt.- Nem. akar enni - panaszolta a gazdája. Gondosan megvizsgáltam.: a hő­mérséklet, légzés, szív-tüdőhang rendben. Kifordíttattam a helyé­ről. Mozgása közben enyhén im- bolygott, de mást nem láttam. Át­vizsgáltam a szájüreget is, hátha valami fog-rendellenesség akadá­lyozza az evésben - de ott sem ta­láltam semmi elváltozást. Mivel az állat elesett volt, röviden, szaggatottan köhögött, vírus okoz­ta légzőszervi megbetegedés kezde­ti formájára gyanakodtam, nem teljes meggyőződéssel. Ennek meg­felelően nagy adag gyulladáscsil­lapítót és idegvédő vitaminokat adtam az állat vénájába. Másnap siettem megnézni a beteg jószágot. Ijesztő látvány fogadott, amikor beléptem az istállóba. Csil­lag rettenetes kínok között vergő­dött, Fuldokló köhögése és nyálzá­sa ellenére a gazdái felváltva emel­ték a fejét, hogy ne sérüljön a ver­gődés közben - és kérték, hogy se­gítsek rajta. Ekkor már láttam, hogy nincs se­gítség. Megijedtem a veszélytől és figyel­meztettem őket, hogy ne nyúljanak az állathoz, mert az akár veszett is lehet. Ok ezek után sem hagyták magára lovukat. Ezt talán csak az érti, aki az ellést várva heteken át virraszt a kancája mellett, hogy ott le­gyen a csikó születésénél. Ne­hogy valami baja legyen! Majd óvja, gondozza, és észre sem ve­szi, hogy családtag vált belőle. Az állat estére elhullott, A fejét másnap intézetbe küldtem és nemsokára jött az eredmény: veszettségre pozitív. Az Állat­egészségügyi Szabályzat értelmé­ben az udvarban lévő oltatlan húsevőket (macskák, fiatal kutya) ki kellett irtani, A többi háziállat sorozatoltását megkezdtem. Itt véget ér a dolog gazdasági és érzelmi része, de van még köz­egészségügyi jelentősége is a tör­ténetnek. Mi van akkor, ha nem derül fény az elhullás okára, és a lóval érint­kező emberek szintén megbeteg­szenek? A veszettség gyógyíthatatlan, min­dig halálos megbetegedés, ezért a fertőzés veszélyének kitett embere­ket sorozatoltásban kell részesíte­ni, Ezt a tisztiorvosi szolgálat jelen esetben is megtette. Példa értékű eset. Milyen közel a veszély. Felte­hető, hogy Csillag a tulajdonos to­kaji hegyen lévő tanyáján találko­zott az őt halálosan megsebző ve­szett állattal, Talán rókával, eset­leg vadmacskával. Minden gazdaságilag fejlett or­szág óvja állatait a veszettségtől. Magyarországon még csak a nyu­gati országhatár mentén valósult meg a rókák veszettség elleni vak- cinázása. Korábban általánosan elterjedt gyakorlat volt a rókák (mint a veszettség-vírus hordozói) irtása, Ez a legeredménytelenebb és egyben a legembertelenebb mód­ja a veszettség elleni küzdelemnek. A megoldást az egész ország terüle­tére kiterjedő, repülőgépről végre­hajtható „vakcinakiszórás’’jelente­né. Ez nem csak pénzkérdés. Ha ebből valóság lesz, akkor fellélegez­hetünk. Addig marad az óvatoság. Vegyük komolyan a kutyák, macskák ve­szettség elleni védőoltását. Taná­csos a legelőre, vagy a határba ki­járó haszonállatok védőoltása is. Az állatorvos ebben tud segíteni. Ha kérik, készséggel megteszi. Egy pohár tej - tiszta fej? Fotó: AP 1

Next

/
Thumbnails
Contents