Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-16 / 89. szám

4 Ms Itt-Hon 1996. Április 16., Kedd __Frogramatánlat Ady Endre Művelődési Ház i (Árpád u. 4.) Április 16. du. 6 óra: Tamana - egy másik ősmagyar történelem címmel Paposi-Jobb Andor művészettörténész (Pennsylvania USA) tart vetítéssel egybekötött előadást. Április 17. du. 5 és 7 óra: Óvakodj az idegentől - amerikai film Április 19. du. 6 óra: Zeke-Hajas Ilo­na egyházi festő és Simon László szob­rász kiállításának megnyitója. Közre­működik Pászthy Júlia operaénekes. (A kiállítás május 6-ig látogatható, de. 10-től, du. 6 óráig) Április 20. du. 4 órától: Föld Napja Ze­nei Fesztivál „Idegházhatás 5” címmel az Avasi kilátó tövében. Fellépő zene­karok: La Giralda, Magyar Vizsla, Bü­dösök, Müttő, Bukottak, Melegfront és az Eső. (A rendezvényt esős időjárás esetén is megtartják.) Április 20-21. de. 9 órától du. 6 óráig:. íriszdiagnosztika - alaptanfolyam. (Ér­deklődni: a 370-727 és a 379-640-es te­lefonszámokon.) Április 22. du. 5 és 7 óra: Pénzvonat - amerikai film Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) Április 18. du. 2 óra: Történelmi ját­szóházsorozat, a lovagkor - a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársainak közreműködésével Április 20. de. 9 órától du. 2 óráig: Ke­rékpárbörze Április 22. este 7 óra: Republik koncert (Helyszín a Városi Sportközpont) Április 26. este 7 óra: Csongrádi Kata ' - SisSy és én. Zenés történelmi játék Erzsébet királyné verseivel. (Helyszín, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ színházterme) i I Kazinczy Értelmiségi Klub ! (Széchenyi u. 14.) ! Április 19. du. 3 óra: „Magyar nyelv hete” B.-A.-Z. megyei megnyitó ünnep­sége (Helyszín a Herman Gimnázium díszterme) i Április 20. du. 4 óra: A művészet, a szépség és a nők című kiállítás meg­nyitója a Miskolci Nők Egyesülete szer­vezésében Április 22. du. 5 óra: Óda a magyar nyelvhez címmel Szabados Ambrus előadói estje Rónai Művelődési Központ (Mindszent tér 3.) Április 21. du. 6 óra: A L’art pour l’art társulat alkalmi műsora Április 22. du. 5 óra: Filmsikerek so­rozat - Az ördög jobb és bal keze 2. (olasz filmvígjáték) Vasas Művelődési Központ (Andrássy u. 36.) Április 19. este 7 óra: Tavaszt köszön­tő bál (Közreműködnek: Lazur tánccsoport, Szaniszló József, Csepre- gi Éva és az Uni együttes) Április 22. de. 10.30 óra: Varázspálca - zenés mesejáték Vendéglátástól az idegenforgalomig Nyári gyakorlat Ausztriában, Görögországban, Olaszországban Miskolc (ÉM - E.Gy.) - A Berzeviczy Gergely Keres­kedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakközépiskola (Hősök tere 1.) városunk és me­gyénk legnagyobb múltú szakképző középiskolája. Az intézmény jogelődje az a há­rom évfolyamú - alsó, közép és felső osztályú - kereskedelmi középiskola, amelyet Gállfy Ig­nác többedmagával együtt ala­pított 1886-ban Miskolcon, az Ipari és Kereskedelmi Kama­ra támogatásával. 1908-ban az intézmény új épületbe költözött (mely jelenleg is az oktatás székhelye), s az évek során több helyiséggel bővült. 1920-ban négy évfolyamú Felső Kereske­delmi Iskolává alakult, s a gaz­dasági élet mindenkori követel­ményeihez igazodó tantervi módosításokkal 1948-ig műkö­dött. (Ez az iskolatípus a keres­kedelem, a pénzügy, az ipar il­letve a gazdasági élet szinte minden területére képzett munkaerőket.) Ettől az időtől kereskedelmi gimnázium, majd közgazdasági szakközépiskola lett, 1952-től pedig a Közgaz­dasági Technikum Kereskedel­mi Tagozatává vált, mely első­sorban a kereskedelem számá­ra képzett szakembereket. 1967-ben ismét szakközépis­kola lett. 1968-ban vendéglátó­ipari, 1991-ben külkereskedel­mi ügyintéző és 1995-ben két- tannyelvű idegenforgalmi szak­kal bővült az intézmény profil­ja. A nappali tagozat mellett 1942-től levelezőn is oktatnak hallgatókat. A középiskola 1961-ben vette fel a Berzeviczy Gergely nevet. Jelenleg négy szakon - kereskedelmi, külke­A négy szakos középiskola reskedelmi, vendéglátó és két- tannyelvű idegenforgalmi - fo­lyik a képzés. A vendéglá­tótipari) tanulók szakmai isme­reteik bővítése céljából nyári gyakorlaton vesznek részt szín­vonalas vendéglátó egységek­ben Miskolcon és másutt az or­szágban, de külföldön is. Amíg a hetvenes években Bulgáriá­ban töltötték el a nyári gyakor­latot, addig napjainkban Auszt­riában, Görögországban, Spa­nyolországban és Olaszország­ban. Az idén a nappali és a leve­lező oktatásban összesen 1024- en tanulnak. Az előbbiben pél­dául 624-en 18 osztályban (6 kereskedelmi, 7 vendéglátó, 4 külkereskedelmi és 1 két- tannyelvű idegenforgalmi osz­tályban). Az első „külkeres- kedelmisek” az elmúlt tanév­ben végeztek kiváló ered­ménnyel, s a felsőfokú oktatá­si intézményekbe jelentkezet­tek 82 százalékát fel is vették. A szakközépiskolában a tanu­lást számítógépek, korszerű írógépek segítik. Az oktatásra kémiai laboratórium és vendég­látói tanüzem is rendelkezésre Fotó: Végh Csaba áll. Az 54 fős tanári kar szín­vonalas oktató-nevelő munkát végez. A szakmai tárgyakat ta­nítók a közelmúltban az ország négy más helyén működő közép­iskola pedagógusaival együtt új tantervet dolgoztak ki, amely az oktatásból kimaradt tantár­gyak - ügyvitel, kereskedelmi jog és gépírás - újra bevezeté­sét szolgálta. Ugyanakkor be­vezették új tantárgyként a szá­mítástechnika oktatását és egy idegen nyelv magasabb óra­számban történő tanítását. A jövőben kereskedelmi, illetve vendéglátó technikusképzés in­dítását tervezik az iskolát el­végzők, de tovább nem tanulók számára. Az intézmény igazga­tója 1993 óta Balogh Béla. A középiskola hagyomá­nyai között említésre méltó többek között az, hogy minden évben a növendékek javaslata és a tantestület titkos szava­zata alapján valamennyi sza­kon a végzősök közül egy-egy tanuló megkapja a „Kiváló di­ák” kitüntetést, valamint a tanév legjobb szakmai felké­szültséggel rendelkező tanuló­ja minősítést. Ki mondta - Miért mondta? Kenyeret és cirkuszt! Iuvenalis, a római szatíraköltő mondotta felháborodottan e szavakat: „...ez a nép már rég - amióta vevő szavazatra nincs -, túltette magát minden gon­don, s akitől rég vesszős bárd, sereg és hatalom függött, ma egészen meglapul és csak e két dolgot kívánja szorongva: cir­kuszt és kenyeret.” Iuvenalis gondolata a következő: a nép, mely régen a népgyúlésben döntött afelől, kik legyenek az állam legfőbb tisztségviselői, akiknek azután a vesszőnya­lábot és a bárdot hordozó po­roszlók kijárnak, a nép, mely háborúk felől határozott, ma la­pít és csak kenyeret és cirkuszi játékokat áhít. A költő talán ki­csit túloz, ugyanis a tisztségek betöltésében a római arisztok­ráciának korábban is jelentős szerepe volt, erősen befolyásol­ta a népgyűlést, s a városi köz­nép a császárkorban sem volt csak és teljesen ingyenélő tö­meg. Megmozdulásainak társa­dalmi jelentőségét a történet- írás egyre jobban felismeri. Hogy azonban Iuvenalis a cir­kusz kérdésében valami lénye­geset vett észre, az kétségtelen, mert a cirkuszőrületet bizonyos mértékig hivatalosan is szítot­ták. A római császárság kato­nai diktatúra volt, bármennyi- x-e is igyekeztek ezt eleinte lep­lezni. Az olyan szervek, mint a népgyűlés, ebben a rendszer­ben értelmetlenekké, sőt kel­lemetlenekké váltak. A városi tömeg figyelmét el kellett terel­ni a politikáról, hogy a dikta­túra szándékait ne zavaija. En­nek a célnak kitűnően megfe­lelt a cirkuszi látványosságok­kal való szórakoztatás és az in­gyen gabona osztása. A csá­szárság számára azonban ez ki­tűnő eszköz volt a tömegek po­litikai demoralizálására: kap­tok enni, szórakozhattok, legye­tek hálásak, s a politikával ne törődjetek. 1996. Április 16., Kedd Itt-Hon Ms 5 meg (például: Utazás a kopo­nyám körül), ahol is írók, köl­tők s egyéb művészek bohém­kodnak vagy nagy7 hangon vi­tatkoznak, vagy’ éppen maguk­ba merülten alkotnak. Ezt a hangulati képet árnyalhatjuk, pontosíthatjuk, ha elolvassuk a Kávéház-siratót (Officina Nova 1995). Megtudható, mitől volt pótolhatatlan a Centrál at­moszférája és hogy mivé lett: családi játékterem „high tech” módra! Megtudható, hogy mi­lyen volt a Három Holló-beli Ady-szeminárium, hogy' mi volt az a „Nyugatzsúr”, hogy mitől volt olyan családias hangulatú a Japán-kávéház, hogy melyik kávéházat nevezték „fiókparla­mentnek”, hogy milyen szelle­mi társasjátékok voltak divat­ban akkoriban és így tovább. Végül egy olyan könyvről es­sék szó, amelynek megvásárlá­sát csak nagyon kevés könyv- és filmszerető ember engedhe­ti meg magának: A film króni­kája (Officina Nova 1995). Gyö­nyörű könyv rengeteg fotóval, hasznos könyv aprólékos doku­mentációval, érdekes könyv kü­lönböző mélységű információ­val. Adatkeresésre éppúgy le­het használni, mint történeti áttekintésre, komolyabb kuta­tásra. De egyszerűen lapozgat­ni és olvasgatni és érdemes és élvezetes. Az Itt-Hon keresztrejtvénye VÍZSZINTES: 1. Oliver Herford aforizmá­jának első része (zárt betűk: É, M, L). 11. Végtagja. 12. Té­ves irány. 13. Kérdő névmás. 14. International Labour Orga­nization röv. 15. Színlel. 17. Ékkő közepe! 18. A magyar tenger. 20. Fótién. 22. Jegyzet­papír. 24. Titokban szerez. 26. Lak rész! 27. Belső szerv. 29. Spanyol hírügynökség. 30. Go­lyószóró forgó tölténytára. 33. Legelő népiesen. 35. Spanyol exkirályné. 36. Tisztességtelen jövedelem 38. Derbi résztvevő­je. 39. Juttatni. 41. Erjedés tel­jesen végbemegy. 45. Mely idő­ben? 47. Olcsó illatszer. 49. For­rasztófém. 50. Zsebnaptár. 52. B.-A.-Z. megyei település. 53. December röv. 55. Csukó. 56. Széken helyet foglalni. 57. Rab­ság jele. FÜGGŐLEGES: 1. Mentség. 2. Lakásán. 3. Schiller Don Carlos c. művé­nek hőse. 4. Vatikán, Ausztria autójelzése. 5. Rakosgat. 6. Tova fut. 7. Horony. 8. Kormo­zó lánggal égő gáz. 9. Európa Kupa röv. 10. Hangrögzítő ré­sze. 15. Borgőzös. 16. Folyosó közepe! 19. Gabonát kaszál. 21. A kerekasztal lovagjai. 23. 11 14~ 18 » 19 HP H|g25gSp 30 35~ 39~ 45" 49 31 H 37 47" ' ' : MT 150 53 V 54 ■ 55 \ 51 42 Wm* 43^*44 152 ■56 57 48 Sűrű folyós étel. 25. Szállodai alkalmazott. 28. Móricz Zs. Forr a bor. c. színművének szereplője. 30. Az idézet má­sodik befejező része (zárt betűk: O, I, Ö). 31. Pénzinté­zet. 32. Ollós állat. 34. Éle­tünk alakulása. 37. Tisztálko­dáshoz szükséges cikk. 40. Elektromos töltésű anyagi ré­szecske. 42. Allé. 43. Zűrza­var. 44. Kemény fémötvözet. 46. Gabonanövény. 48. Fény- jelenség. 51. Oszlopfajta. 54. Kalcium vegyjele. 56. Füstben van! CsoSch Miskolci könyvajánló Miskolc (ÉM) - Klopfer Ág­nes, a megyei könyvtár munkatársa ajánl ez alka­lommal néhány érdekes, közérdeklődésre számot tartó kiadványt, elsősorban a felnőtt olvasóknak. A magyar irodalmi élet egyik legrangosabb folyóirata a Hol­mi, mely 1989-ben indult Réz Pál, Domokos Mátyás és Rad­nóti Sándor szerkesztésében. Egyetlen mércéjüknek a minő­séget állították fel, és ehhez kö­vetkezetesen tartják is magu­kat. Meggyőzően bizonyítja ezt a Válogatott Holmi, mely anto­lógia, 69 szám anyagából (Mag­vető 1995.) Minden egyes szer­ző nevét hozhatnám példának a minőség jelzésére: a magyar költészet, széppróza és esszé legjobbjaitól olvashatunk rit­ka élményt nyújtó írásokat. Egyetlen, a néprajz és szépiro­dalom határán született esszé­re mégis különösen szeretném felhívni az olvasók figyelmét, mert nagyon fontos írás emlé­kezésről, felejtésről, a múlan­dósággal kapcsolatos szokások­ról, továbbá azért, mert szép írás és mert szerzője a közel­múltban elhunyt miskolci nép­rajzos, Kunt Ernő. Másodikként egy pici, szép, kézbe és zsebbe való kötetet ajánlanék, mely akár egész nap velünk lehet. Weöres Sándor A teljesség felé című könyvecské­jéről van szó (Tericum Kiadó, 1995). Rövidke elmélkedéseket tartalmaz az úgynevezett leg­nagyobb kérdésekről. Néhány cím - A létezés, A teljesség, Az Isten, A teljes-ember, Az élet megértése - esetleg hangzatos­nak tűnik, de szó sincs közhe­lyekről. A költő egyes szám má­sodik személyben szól az olva­sóhoz, de korántsem felszólít, hanem teljes szelídséggel és egyszerűséggel tömören és szuggesztíven elmond mélyen megélt tapasztalásokat. Miért? Hogy aki egyszer is érzékelt már bizonyos felszín alatti je­lenségeket, s akinek kedve van ebben a jelenségvilágban leme- rülni, élményt és/vagy megerő­sítést találhasson szavaiban. Egyetlen mondata ízelítőül: ^Mattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” ■1 Ha azt a szót halljuk, kávé­ház, képzeletünkben bizonyos filmjelenetek elevenedhetnek _Itt-Hon-Konyha Pizza Hozzávalók: a tésztához 50 dkg liszt, 2 dkg kevés tejben megfuttatott élesztő, 1 tojássárga, 20 dkg margarin (vagy ennek megfelelő olaj), só, tej. A már­táshoz: 2 evőkanál olaj, 1 kiskanál re- szelt vöröshagyma, 1 kis doboz paradi­csompüré, só, őrölt bors, babérlevél, Oregano (vadmajoránna). A töltelék­hez: 25 dkg főtt füstölt hús, vagy 20 dkg párolt gomba, vagy 20 dkg füs­tölt kolbász (ki mivel ízesítené), a te- tejéi’e 10 dkg ementáli sajt, 10 dkg füstölt sajt. A lisztből a megkelesztett élesztővel, a tojással, a mai'garinnal vagy olajjal, egy kevés sóval és an­nyi langyos tejjel tésztát dagasztunk, hogy kissé kemény kelt tésztát kap­junk. Egy-két óra hosszat meleg he­lyen kelesztjük, majd ujjnyi vastagon tepsibe vagy két tortaformába fektet­jük. A hagymát az olajban megpirít­juk, a paradicsompürét belekeverjük, majd kétszer annyi vizet és a sót, bor­sot, babérlevelet adjuk hozzá. Néhány percig foi'raljuk, majd a tészta tete­jére simítjuk, és oreganóval meghint­jük. Eire i’akjuk ízlés szerint az ap­ró kockákra vágott sonkát, vagy a ka­rikákra szelt kolbászt, vagy a párolt gombát stb. Az egészet a liajszálvé- konvra szelt sajtokkal lefedjük, és a sütőben közepes lángon megsütjük. Ha a sajt előbb kezdene pirulni, mint ahogy a tészta átsül, papírral fedjük be. Kockára vágva, vagy cikkekre szelve rakjuk tálra. Kakaós csiga Hozzávalók: 60 dkg rétesliszt, 3 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál cukor, szükség szerint tej; a töltelékhez: 5 dkg vaj, 5 dkg mai-ga- rin, 3 evőkanál kakaó, 3 evőkanál poi-- cukor; a sütéshez: 2 dl, vaníliás cukor­ral édesített tej. Az élesztőt a cukros tejben megfuttatjuk, majd a liszttel, to- jássárgákkal, sóval, szükség szerint tej­jel összedolgozzuk, és alaposan beda­gasztjuk. Mikor már egyenletes a tész­ta, akkor dolgozzuk bele az olajat, és kilisztezett edényben, a tészta tetejét is liszttel meghintve, langyos helyen duplájára kelesztjük. A megkelt tész­tát lisztes deszkán ujjnyi vastag tég­lalap formára nyújtjuk, a megolvasz­tott vaj és margaiin keverékének fel­ével megöntözzük, a porcukorra] és a kakaóval meghintjük, és összesodorj­uk, akár a beiglit. Éles késsel másfél ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, és az így nyert csigákat zsiTozott sütőle­mezre szorosan egymás mellé fektet­jük. Az olvasztott vaj és margarin ma­radékával megöntözzük, és a sütőbe tolva gyújtjuk be a sütőt. Öt percig erős, majd takai-ék lángon sütjük. Amikor már majdnem kész, a forró tésztát a sütőből egy percre kive­sszük, és vaníliás cukorral ízesített forró tejjel megöntözzük, majd visszatoljuk, és teljesen megsütjük. A kész csigákat tálcára kiszedve por- cukorral hintjük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents