Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
5 Ms Itt-Hon 1996. Április 16., Kedd szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-888 nkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal apcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Miskolci mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 12°°------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon------a z ESZAK-magyarország -ban Megjelenik minden héten csütörtökön. Legújabb szolgáltatásunk: Telefonos találkahely! Csak egy telefon, és lehet, hogy megtalálja az igazit, egy életre, vagy csak néhány kellemes óráira... Keresse az újságárusoknál és a boltokban! Élénkülő sakkélet Felsőzsolcán Felvételünk illusztráció Felsőzsolca (ÉM) - 1968-82 között Nevelős Béla szakosztályvezetésével 14 táblás megyei sakkbajnokságban versenyzett a felsőzsolcai sakkcsapat. Aztán hosszú szünet következett, s majd csak 1995-ben szálltak ismét „ringbe” a felsőzsolcai sakkosok. De essen szó előbb a nagy elődökről. Áldozatos szereplés volt ez már akkoriban is. Vasárnapjuk, amíg a bajnokság tartott, utazgatással és játékkal telt el. Általában a középmezőnyben szerepeltek, de voltak kiemelkedő eredményeik is. 1974- ben a MEDOSZ országos döntőjében Budapesten a férfiak a 7., 1975-ben a hölgyek a 2. helyet szerezték meg. 1976-ban a 12 csapatos mezőnyben a 3. helyen végeztek. Az 1976-77-es és az 1984-es években rendezett országos SZO- VOSZ-kupán Nevelős András szerezte meg az első helyet, aki később az NB I-be igazolt át. 1982- ben, elsősorban anyagi okok miatt visszalépett a versenyzéstől a csapat. A sakkláng egészen 1995-ig Major Kálmán jóvoltából, a Szent István Általános Iskola diákjainak jeles szerepléseinek köszönhetően lobogott, aki megszerettette az iskola tanulóival ezt az elmesportot, és országosan is figyelemre méltó sikereket ért el velük. Mikor nyugdíjba ment, javasolta, hogy felnőtt illetve versenyszinten is keljen életre ez a sportág, amely megfontoltságra és logikus gondolkodásra késztet. Az önkormányzat és a sportegyesület vezetése egyetértett a sakk-hagyományok felújításával és felvállalta a sportág támogatását. 1995 tavaszán alakult meg a Felsőzsolcai Sakkozók Baráti Köre, és egy kísérleti fél szezon után benevezett az 1995/96-os évi hattáblás miskolci városi bajnokságra. Fischer Tibor szakvezető ezzel nem kis feladatra vállalkozott, hiszen a versenyeken való részvétel érdekében személyesen szállította háztól házig a versenyzőket, a Gamesz által felajánlott és biztosított mikrobuszon. A baráti kör tagjai fiatalok és öregek vegyesen. Hárman, Nevelős Béla, Koós Gusztáv és Szerencsés Zoltán már a korábbi csapatban is szerepeltek. Játszik még Major Kálmán, Bre- dács László, Fischer Tibor, Molnár József és a fiatalabb korosztályból Németh László és Kaibás Éva, aki a mezőny egyedüli „női” versenyzője. Ä közelmúltban befejeződött bajnokságon az újonc csapat szereplése még szerény volt. Ä nyolctagú mezőnyben, a rutinos profi (NB I -- NB II) játékosokkal felvonuló ellenfelekkel szemben a megszerezhető pontoknak csupán a 21 százalékát, (35,5 pont) sikerült megszerezniük, amely az utolsó, azaz a 8. helyhez volt elegendő. Viszont az őszi eredményekhez viszonyítva 4,5 ponttal többet ért el a csapat, ami mindenképpen előrelépésnek tekinthető. 1996. Április 16., Kedd Itt-Hon Ms 3 Szalonban működő ügyfélszolgálat Telefonszámla-befizetések - meghosszabbított határidővel is Miskolc (ÉM - H.D.) - A Miskolci Távközlési Centrum szalonja egyben ügyfélszolgálati iroda is. Ennek ellenére a Széchenyi u. 60. sz alatti iroda cseppet sem kelti hivatali helyiség benyomását, sokkal inkább szalonban érezheti magát az oda betérő. S hogy milyen szolgáltatásokkal várják itt a lakosságot? Erről kérdeztem Márton Lórántnét, a távközlési szalon vezetőjét.- A távközléssel kapcsolatos mindennemű felvilágosítással, így például telefonkönyv-átadással és árusítással, számla- panasz ügyintézéssel, telefon- készülékek, telefax berendezések, alkatrészek, telefonkártyák árusításával, a főleg üzletembereket érdeklő kék- és zöldszám alkalmazásával kapcsolatos ügyintézéssel, továbbá a nyilvános távbeszélő állomások és nyilvános telefax szolgáltatás igénybevételével, valamint fénymásolással. Külön megemlíteném a telefonszámla-befizetéseket, melyeket pénztárunk három munkanappal meghosszabbított határidővel is fogad, késedelmi kamat nélkül. A nyitvatartási időben (hétfő 9-18 óra, kedd-szer- da-csütörtök 9-16 óra, péntek 9-13 óra) egyébként nemcsak személyesen, hanem a díjmentesen hívható 344-421 kapcsolási számon is adunk bármilyen távközlési ügyben felvilágosítást, illetőleg tájékoztatást. □ Hogyan lehet például telefont igényelni? • Legegyszerűbb, ha az érdeklődők személyesen keresnek fel bennünket, vagy bármelyik távközlési ügyfélszolgálati irodát, ahol a szakszerű tájékoztatás mellett a díjmentes igénybejelentő lap helyes kitöltéséhez is segítséget nyújtunk. Ezt követően 30 napon belül számíthat válaszra a kérvényező. Akinek az igénye 60 napon belül teljesíthető, 30 napon belül szerződés-ajánlatot kap, amelyhez az áfával terhelt belépési díj (jelenleg 37 500 Ft) befizetéséhez „készpénzátutalási megbízás”-t (köznyelven sárga csekket) is csatolnak. Iker állomás esetén jelenleg az áfával terhelt belépési díj 25 000 Ft. Az összeget szintén 30 napon belül kell befizetni akár nálunk, akár a távközlési ügyfélszolgálati irodák pénztáraiban, vagy bármelyik postahivatalban. Ha a telefonigény csak 60 napon túl, de egy éven belül teljesíthető, akkor az igénybejelentést követő 30 napon belül az ügyfél díjelőleg számlát kap a már említett befizetési lappal együtt. A belépési előleg a belépési díj egyharmada, amit ugyancsak 30 napon belül kell rendezni, míg a fennmaradó összeget a bekapcsolás előtt egy hónappal. Mostanában a legtöbben az új telefonkönyvért keresik fel a távközlési szalont Fotó: Végh Csaba Nekünk Írták Kuriózumok Diósgyőr történetéből ,A koronauradalom idejéből származó közgyűlési jegyzőkönyv szerint a lakosság felekezeti hovatartozása a következőképpen alakult 1981- ben: „Diós-Győr városba lakos lélek: Romai catholikus 1147; orosz 2; református 1238; lutheránus 294: izraelita 53; czigány, bizonytalan vall. 52, - sommásan 2786. Ezen népesség gyermekei járnak oskolába, a romai katho- likusok közül 71, reformátusok közül 41, lutheránusok közül 30, izraeliták közül 6.” Egy másik bejegyzés szerint: „A népesség hivatalos nyelve a magyar, de figyelmet sem érdemlő számmal deáEbben az épületben működött a cigányiskola kul, németül, tótul, oláhul, sídéül, czigányul is beszélnek. Az istentisztelet mind a három templomban mindenkor és állandóul egyedül magyarul tartatik.” Kuriózumként említeném továbbá, hogy Diósgyőrben nyílott meg az első cigány iskola a II. világháború előtti években, amelynek utolsó igazgatója Pholy Antal kántortanító volt. Az iskola épülete ma is áll, jelenleg raktárként használják. Működött itt ezenkívül római katolikus, református, evangélikus és zsidó iskola is.” Balogh Sándor Diósgyőr Heit Jegyzet Peremkerületek Nagy Zoltán Városaink községekből fejlődtek ki, avagy általuk gyarapodtak még a közelmúlt években is. Mindez több lépcsőben történt. Miskolcnak vannak részei, amelyekről a mai korosztályok már nemigen tudják, hogy valaha önálló települések voltak. Álljon itt példának Mindszent. Nevét már csak templom őrzi. Ózd mellett Bolyok és Sajóvá rkony fél évszázada még önálló község volt, mára teljesen összeolvadt a várossal. Az itt lakók már nem tartják lakóhelyüket peremkerületeknek. Tudatuk ilyetén alakulását befolyásolja, hogy újabb községek léptek elő városrészekké. Ilyen Miskolcon Szirma és Görömböly, Ózdon meg nyolc volt falu. Felsorolni is sok: Bánszállás, Center, Farkaslyuk, Idódoscsépány, Som- sály, Uraj, Susa, Szentsimon. A teljes integrálódáshoz természetesen idő kell és ez az út nem mindig volt zökkenőktől mentes. Időnként felerősödnek helyi csoportérdekek és lobbyzás indul a különválásért. Mert ilyen van folyamatban Ózdon belül Somsá- lyon, Kazincbarcika esetében Beren- tén. A döntés törvényes kereteken belül az állampolgárok szuverén joga. Előnyök, vagy hátrányok származnak- e a volt községek lakóinak az egyesülésből? Mondhatjuk: is-is. Talán pontosabb így fogalmazni: helye, városa válogatja. Miskolcon és Ózdon az önkormányzat rokonszenves törekvése, hogy nemcsak tiszteletben tartja, hanem segíti is a peremkerületek lokálpatriotizmusának ápolását. Miskolc polgármestere - maga is egy markáns, saját arculattal rendelkező városrész, a Vasgyár szülötte - szívesen vesz részt példának okáért Görömböly hagyományápoló rendezvényein. Az ózdi polgár- mester azt vallja, hogy az egyesítésegyesülés után erkölcsi kötelessége az önkormányzatnak elősegíteni a volt községek felzárkóztatását városi szintre. Ennek konkrét megnyilvánulása az infrastruktúra viszonylag gyors ütemű fejlődése e részeken. Ózdon a demokratikus szellemiséget bizonyítja az a koncepció, amely egyenlő esélyeket kíván biztosítani régi és új részeknek. Az újabbak még több figyelmességet is érdemelnek adott helyzetük, érzékenységük miatt. Időnként és helyenként jelentkezik egyfajta vágyakozás valamilyen „rész önállóság", részönkormányzat iránt, kivált ahol a helyi képviselő nem áll a helyzet magaslatán. Mindenesetre a tapasztalatok azt bizonyítják, ott jó az állampolgárok közérzete, ahol a város szerves részeként ugyan, de őrzik és tovább építik a részek sajátos arculatát és ápolják az elődök teremtette hagyományokat.
