Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-10 / 84. szám
ELETMOD BHfrMWMWHlH—i—WPHHMMMH—MWH—H—— .... liniKJnBHHgHHMHMWtMlHMWHIWJHWWMlBHMHMBMmiBnaaMMHWMBMHWMHMHWHHMBHMMMMMHMMBMgMW A z Eszak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Április 10. „Éretlen Paradicsom” - A fiatalok oldala Miskolci Rocktükör SlMKÓ PÉTER Könnyűzenei téren Miskolcon is érezni már a készülődést - még ha csak úgymond, underground, azaz földalatti szinten is. Ezért folytatjuk sorozatunkat, amelyben helyi, együttesek értékelik az elmúlt évadot és felvázolják a ’96-os terveket. Oláh Szabolcs (After All): - Rendkívül fiatal bandáról lévén szó érdemlegesen a múlt évet nem is tudnám jellemezni, hacsak a Metal Karácsonyi bulink nem sorolandó ide. Végül is ez a formáció különböző együttesek (Blunted, Ass) romjain alakult ’95-ben és zenénkben az agresszívebb, úgymond metalosabb elemek keverednek a progresszívabb, újítóbb megoldásoldcal. Talán fő hatásként a Dream Theatre-t, a Soundgarden-t vagy a kevésbé ismert Fates Warning-ot lehetne kiemelni. Megpróbálunk eklektikusak lenni, ennek jegyében olyan hangszerek megszólaltatásától sem idegenkedünk, mint csörgők, kasz- tanyet, furulya. Terveink között szerepel az egy ilyen ifjonc csapat számára nélkülözhetetlen demo felvétele és persze a sorozatos koncertek. Kiss László (Üveges Csirkeszemek): - Sikeres évet zártunk, hiszen kijött a második kazettánk is, a „Csirkefogászat”, aminek a megjelentetését végre nem magunknak kellett finanszíroznunk. Az albumból eddig úgy 1000 darab fogyott és az LMS kiadó CD-n is forgalmazni szeretné az ominózus produkciót. Számos élő bulit is csináltunk ’95- ben, játszottunk a „szigeten” is. Erre az évre vonatkozóan annyi mindenképpen bizonyos, hogy hamarosan stúdióba vonulunk rögzíteni az új kompozíciókat, amik a nyáron jelennének meg, és továbbra is azt a száz százalékos punkmuzsikát fogják tartalmazni, amit joggal várhatnak el tőlünk a rajongók. Tehetséget találtak Az ország másik végében felfedeztek két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csapatot. Az LMS Szombathelyen március végén tartotta meg tehetségkutató versenyét. Itt a pop kategóriában a miskolci Bíborszél kapta a fődíjat, ami nem más, mint egy lemezszerződés. Fontos az ózdi Remorse nyereménye is, ugyanis az LMS-től 20 stúdióórát kaptak. Csendes, mélybíbor őrület Tavaly nagy hangon meghirdették, és ugyanabban az időben a Petőfi Rádió sorozatot indított a Deep Purple-ről, mégis, ha összevetjük a Stones körüli tavalyi felhajtással, szinte csendben érkezett meg a legenda Budapestre. Ehhez a csendhez persze az is hozzá tartozott, hogy az Olimpiai Csarnokba tervezett koncertet a jegyelővétel alapján mégiscsak áttették a BS-be. Lehet, hogy a hivatalos ítészek szerint 1973-ig élte fénykorát a társaság, de látnivaló, a legenda még él. És nemcsak azokban, akik a '70-es években voltak tinédzserek. Hogy milyen hangulatoj teremtett április 4-én a Richie Blackmoore kivételével az 1968-as „ősi mélybíbor'' felállásban játszó zenekar? E néhány kép sok mindent elárul. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Csak csodálni szabad Fülep Dániel Ha most, a hirtelen beköszöntött tavasztól indíttatva nem tudsz ellenállni a természet hívó szavának, ám szabadságvágyaddal együtt minduntalan tiltó táblákba ütközöl, ne hidd, hogy a korlátokat csak a te bosszantásodra találták ki. A növényeket, állatfajokat, barlangokat stb. sokszor területtel együtt nyilvánítják védetté, hiszen a fajokat a természetes élőhelyen hathatósan csak környezetükkel együtt véd- hetjük meg. Nem árt ezért egy kis elméleti alapvetés, jó tudni, mit is jelent, és mire kötelez, ha például egy nemzeti parkban jársz. A nemzeti park az egyik legismertebb védett terület. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió 1969-es határozata szerint egy terület csak akkor nyilvánítható nemzeti parkká, ha az ott található életközösség ősi állapotban maradt fenn, vagy csak Ids mértékben háborgatott, és az emberi beavatkozás legfeljebb csak kis mértékben változtatta meg. Növény- és állatfajainak, geomorfológiai képződményeinek tudományos szempontból is jelentősnek kell lennie, és/vagy értéket kell képviselnie tájesztétikai illetve kulturális szempontból. A nemzeti park fenntartásáért a kormány vállal felelősséget. A terület látogatása turisztikai, oktatási és kulturális célból csak a természeti értékek védelmének szigorú betartásával szabad. Természetvédelmi területnek a természeti értékek megóvására és fenntartására kijelölt területeket nevezzük. Elegendő nagynak kell lennie ahhoz, hogy a természeti értékek fennmaradását biztosítani tudja. A természetvédelmi terület - a nemzeti parkkal ellentétben - lehet helyi jelentőségű is. Jellege alapján lehet növénytani, állattani, földtani, víztani, tájképi, kultúrtörténeti. A tájvédelmi körzet olyan területet jelöl, amely kedvező természeti adottságokkal, kultúrtörténeti értékekkel, tájképi jellegzetességekkel rendelkezik, és amit a megóvás érdekében az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánít. A tájvédelmi körzet a környező területeknél természeti és kultúrtörténeti ritkaságokban gazdagabb. A tájvédelmi körzeten csak olyan gazdasági tevékenység megengedett, amely nem sérti a táj arculatát, szépségét. Elsősorban a természethez közelebb álló tevékenységek; például az erdő, a nádgazdálkodás alkalmazhatók. A nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben nem egyezik meg minden területrész értéke. A jelentősebb természeti értékek és a változásra leginkább érzékeny élőhelyek védelmére kijelölt, fokozott figyelmet és védelmet igénylő területrészek a fokozottan védett területek. Itt a természetvédelmi hatóságok által előírt szabályok, korlátozások szigorúbbak, mint a nemzeti park, tájvédelmi körzet egyéb részein. A védett területek a látogatókra különféle módon reagálnak. Egyesek, mint például a vizes élőhelyek igen érzékenyek, mások kevésbé sínylik meg a rendszeres látogatást. A természetvédelmi hatóságok a védett területek érzékenységétől függően igyekeznek szabályozni a turizmust. Különösen megszívlelendő kérésük az, hogy ezeken a területeken még jobban ügyeljünk a természetjárás alapvető szabályaira. Ne szemeteljünk, csak a kijelölt helyeken rakjunk tüzet, ha már dohányzunk, a csikket alaposan fojtsuk el, ne tépjünk virágcsokrot, ne háborgassuk a fészkelő madarakat, ne zajongjunk stb. De annál inkább gyönyörködjünk a természet szépségeiben, és őrizzük meg a látnivalót utódaink számára is. Szalamandra. Nagyon sok értékkel találkozhatsz a megye különböző védett területein is. Fotó: Dobos Klára _Lemezböngésző Kimnowak: Fekete Zaj (Sony, 1995.) Zsidai Peter A Kimnowak 1994 szeptemberében tört magának utat a hazai könnyűzenében. Tette ezt a Tűz van babám című lemezén eredetien, bár élces kritikusai Rolling Stones zenei és Neurotic szövegű epigonnak tartották. Ha így volna, az is inkább megerősítené munkájukat. Azt ugyanis kár lenne elhallgatni, hogy nekik sikerült slágerzenékké írni az útszéli rock and roll témákat. Nem szólnak bele a világba, csak feszítik. Marad a bő, szürreális erotika, ügyesen adagolt gitárlüktetés. Nehéz küldetésre vállalkoznak, amikor muzsikájuk elemeivel túllépnek a rétegzenélésen. S ez megint csak a Magyarországon hiányzó friss tudásnak, eredetiségnek köszönhető. Ok: Novák Péter (ének, szövegek); Nagy Gergely (basszusgitár); Pribil György (gitár, zenék) birtokában vannak ezeknek, ráadásul nem félnek kísérletezni. Tavaly megjelent, sorrendben második albumuk, a Fekete Zaj másképpen nem jöhetett volna létre. A borító grafikája városi graffitik ihletése, szándékosan torzított álkópia. Imitálja az elrajzolt világképet. A hanganyag egyedülállóan variál ahogy a városi, vidéki népzenei motívumokat rockzenei mintákkal pároztatja. A címadó dal városi cigány folklórt dolgoz fel, de más népzenei segítséget is használnak, például instrumentumokat: siide cite- rát, hegedűt, tekerőlantonot, dorombot, jüm- büs nevű török hangszert, valamint az udut, egy különleges hangú ütőst. Mindezek alá az eddigieknél fémesebb, zártabb rockalapok szólnak, narkotimszerű fülledtséggel telítődnek a hangjegyek. Aki pedig leállna mái-, össze nem téveszthető kimnovaki érzékiséggel írt, lágy melódiák hódítják. Mégsem a sikerdalok dominálnak, hanem önhagyomány kereső-te- remtő vérbő felvételek.,Közben sok mindenen átmentünk. Zenekar lett belőlünk” - foglalja össze Pribil György az eltelt időt. Hobo Blues Band: Vissza a 66-os úton (Warner Music, 1995.) Hobo nem tudott ellenállni régi vágyának, felfedezni Amerikát, a blues őshazát. Kocsit bérelt, nyomta a gázt a félkontinesnyi országot átszelő 66-os, legendává magasztosult aszfalton. Ezek az élmények kerültek erre a lemezre. Hazatértében azt mondta, csalódott: nem látott mást mint televíziót kapcsolgató embereket. Jó érzéssel ért haza, büszke rá, hogy európai, hogy magyar, hogy Janus Pannonius a mi emberünk. „Amerika Pepsi érzés, / Amerika nem olyan rossz, / Amerika nem volt orosz, / Amerika minden színt szeret, / Amerika egész nap nevet, / Amerika az igazi reklám, / Amerika tojik rám.” Egy újabb leszámolás az american dream mítosszal. Ami megmarad belőle örökre, a szabadság elemi érzése: „Itt vagyok vége az álomnak.” A Hobo-minőséghez szokott műélvezőket nem érik vaskos meglepetések, olykor egy-egy funkys, rappes betét stilizálja a tengerentúli zenekultúrát, Tóth János Rudolf rekedtes tenorja több szólóhoz is jut. A blues maradt az érett, zengós, ritmusos szakaszok között, kellő muzikális egyhangúságát sem nyesték le. Tátrai Tibor sajátos játéka továbbra is motorként hajtja Hobóékat. Az anyagnak nagy hasznára voltak Ferenczy György szenvedélyes szájharmonika kompozíciói. Sajna, kevésbé míves zenei részek is előfordulnak némely rock and roll-os témában a rutinból való hangszerfoglalkoztatás miatt. De hát ez a korral jár, nem minősíti a zenekar érdemeit. Hobo kiegyensúlyozott albumot készített. A pergetett rockos vallomások, mint a Megyek vissza a 66-os úton mellett a Nem lehet két hazád ballada igazi lélekzenét rejt, az 0 egy vidéki angyal címűben pedig az örömök idegen élményéről lírizál. VISSZA A 66-OS ÚTON HOBO BLUES BAND ■ , ‘rtj -I m" '■ * V ’ 1 ' jf* ,1 ,
