Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-09 / 83. szám
4 Ms Itt-Hon 1996. Április 9., Kedd Programajánlat Ady Endre Művelődési Ház (Árpád u. 4.) Április 13. 14-17 óra: Etka jóga-találkozó Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda (Kossuth u. 11.) Április 12. 16-17.30: Ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör és bélyegklub. Kazinczy Értelmiségi Klub (Széchenyi u. 14.) Április 10. 17 óra: Utazók klubja: Történelmi emlékhelyek az Alföldön (Opusztaszer, a Feszty-körkép). Előadó: Farkas Gyula. Április 11. 17 óra: Költészet napi költői est. Vezeti: Serfőző Simon. Vendégek: Zemlényi Attila, Béki István, Vass Tibor, Fecske Csaba, Horváth Gyula, Cseh Károly. Április 15. 17 óra: MR (Rádió riporter) Klub. Vezeti: Jakab Mária. Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) Áp?-ilis 11. 19 óra: „Nem ismer meg a saját anyám!” címmel Karinthy műsor. Április 12. 16.30: Szunyogh László: Ausztrália építész szemmel - diavetítéses előadás. Április 12. 19 óra: Müttő, Burle Büb- le, Persona non Grata koncertek. Április 15. 18 óra: A ravennai mozaikrakó mesterek. Előadó Végvári Lajos. Budai Nagy Antal Közösségi Ház (Görömböly, Szolártsik tér 6.) Minden hétfőn 16-19 óráig: Pávakör. Minden hétfőn és csütörtökön: 18-19 óráig: Callanetics torna. Minden kedden 17.30-19 óra: Kertbarát kör. Minden csütörtökön 15-16 óra: Kuckó klub. Minden pénteken 17 órától: Video-mo- zi. Minden pénteken 21-03 óráig: Diszkó. Minden pénteken 17-20 óráig: Sakkklub. Alliance Francaise (Kossuth u. 11.) Április 9—16-ig: Tonalites Afrankofon költészet. Rendezvénysorozat a Miskolci Egyetemen, miskolci gimnáziumokban és az Alliance Francaise-ben. Április 12. 18 óra: az Alliance Francaise termében Bordeaux: A város története az emlékművein keresztül. Az előadást Pascal Tessier úr, a Bordeux III. Egyetem professzora tartja. Mi otthonában is ITTHON vagyunk Miskolc történelmének kis tükre IV. Diósgyőri látkép Miskolc (ÉM- GYG) - Az előző részben ismertetett helyen és Anonymus által leírt körülmények között megépült tehát a vár a „Buldva’ vize mellett, amelyben mint említettük Borsu lett az ispán, s egyben Borsod vármegye névadója is. Ezzel Miskolc, illetve Borsod megye politikai szempontokat követő történészei legtöbbször le is zárják eme honfoglalás körüli idők tárgyalását, s Anony- must mintegy saját - tehát ugyancsak elfogult - ősüknek kinevezve, nem nagyon foglalkoznak azzal, amit a névtelen jegyző még leír. Pedig Anonymus eléggé részletes leírását adja e vidéknek - amelyet úgy látszik valamilyen okból fontosnak tartott - és több helységnevet is említ az úgynevezett terra Miscoucn, a Topulucza és a Souyou vize közötti területen. Leírja többek között Emeud (Ernőd) és Heu- jou (Helyő) nevét, Geuru, vagy Geurn (Győr) nevét a Bors és Eunger, vagy Böngér nevét többször is, nem beszélve arról, hogy Borsod várának és Győr várának egyesítéséről is ír. Azaz arról, hogy a két várme(s)gyét, vagy „várm(ö)- gét” egy vármegyévé tette. Ezzel nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a vármegye rendszer már Szent István előtt funkcionált a magyarlakta területeken, s mivel a vármegye a magyar nyelvben fogalomszerűen értelmezhető, s későbbi szolgalelkű történészeket is maga ellen haragította. Nem pártolta ezek után teljes szívvel az egyház, mivel a vármegyerendszer bevezetését első szent királyunk nevéhez kapcsolta, s nem rajongtak iránta azok a történészek sem, akik a vármegyéket szláv területszervezési formának szerették volna beállítani. Anonymus hitelét, szavahihetőségét ezért kezdték szép lassan kétségbe vonni, idegen érdekeknek engedve oda a kor egyik legnagyobb történetíróját, aki történetesen magyar szerzetes volt, s minden körülöttünk, vagy velünk élő más nép máig egyetlen hivatkozási alapja kivéve, ha a magyar honfoglalás eseményeiről ír. Ha arról ír, nem ír igazat, mert olyan elfogult volt saját királya érdekei iránt, akinek Árpád-házi származását kellett minden áron igazolnia)?), hogy meghamisította saját népe történelmét. A környező népeket természetesen nem, azok mindmáig rá hivatkoznak, ha saját történelmi prioritásukat igazolni akarják. Miskolc történetével kapcsolatban azonban, állítjuk mi, Anonymus megbízható forrásnak bizonyult, hiszen a neveket is jóformán a magyar nyelvben máig használt formájukFotó: Bujdos Tibor ban írja, nem mint más szerzetesek, akiknek névtorzításaira már Pray is felfigyelt. Ezek valóban idegenek voltak, akikről tájékozatlanságuk szóvátétele mellett Pázmány Péter is megjegyzi: „Némely szerzetesek könyviben oly rosszul írattak le a klastromoknak neveik, hogy azokat a magyar sem értheti meg. Elfelejték a királyok, s a nemzet dologra, tanulásra hajtani azokat a sok embereket, kik több meg több jövedelmeket vevének tőlök. Ä tudatlanság sokféle kártékonyságot szokott fajzani.” - Hát még a rosszindulat, a nemzet érdekeinek semmibevevése! - tehetnénk hozzá, akár hosszú időn át elfogult történetírásunk kapcsán. Az a szállásfóld - a terra Miscouc viszont, amelyről Anonymus beszél, amely a Sajó jobb partján húzódott északdéli irányban körülbelül Sajó- ecsegtől Nyékig, mindmáig szinte változatlanul megvan, a régi beosztásával és leírásával azonosítható, ami azt bizonyítja, hogy mindenkor fontos területe volt és maradt az országnak. A területen, amelynek központja nem lehetett más, mint a névadó Miskolc, mintegy tíz falu volt és virágzott kisebb nagyobb szerepben, olyanok mint Szirma, Csaba, Nyék, (kis) Tokaj, Petri, amelyek között nyolc-kilencszáz évesnél fiatalabb egy sincs, mivel akkor Anonymus nem tudhatott volna róluk, (folytatjuk) 1996. Április 9., Kedd ItT'Hon Ms 5 Pedagógiai képzés is folyik Miskolc (ÉM - E.Gy.) - A miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola elődjének tekinthető az az evangélikus tanítóképző intézet, amelyik az 1920-as trianoni békeszerződés után települt át Eperjesről Miskolcra. Az itteni illetékesek beltelket biztosítottak az említett intézménynek. Az ötvenes évek végén megszűnt az óvónő oktatás, s az intézmény leánygimnáziummá alakult át, amelybe néhány év múlva fiúk is járhattak. A hetvenes évek elejétől szakközépiskolai osztályokba ismét megindult az óvónőképzés. Ez a képzési forma a hetvenes évtizedben „virágkorát” élte. Nagy volt ugyanis az igény az óvónők foglalkoztatására, ezért az itteni érettségi-képesítő vizsga letétele után a fiatalok azonnal elhelyezkedhettek az óvodákban, de tovább is tanulhattak felsőfokú pedagógus- képző intézményekben. Ä Day- ka Gábor utcában 1989-től pedagógiai szakközépiskola is indult, az óvónő-szakközépiskolai oktatás viszont 1994-ben befejeződött. Az intézmény ma négyosztályos gimnáziumot és pedagógiai szakközépiskolát Kémia óra a Kossuthban foglal magában. A gimnáziumban az általános tantervű osztályokon kívül egy-egy osztályban egyedi biológiai és magyar nyelvi-irodalmi, valamint speciális rajz és angol nyelvű oktatás folyik. Matematikai fakultációs tanulócsoport és számítástechnikai középfokú képesítést adó önköltséges tanfolyam is működik. A pedagógiai szakközépiskolában a gimnáziumi tan- és óraterveknek megfelelően történik a közismereti tárgyak tanítása, melyek között több órában oktatják az ének-zenét és nagyobb hangsúlyt kap a vizuális nevelés. Szakmai orientációs tantárgyakat - pedagógiai, Fotó: Bujdos Tibor pszichológiai és kommunikációs elméletet - is tanítanak gyakorlattal egybekötve. A középiskolában 20 tanterem áll a tanulók rendelkezésére. Az idén 720-an tanulnak 21 tanulócsoportban, melyekből 14 gimnáziumi és 7 pedagógiai szakközépiskolai osztály. A tantestület 48 főt számlál, tagjai színvonalas oktató-nevelő munkát végeznek. Az intézmény igazgatója 1985 óta Kovács Lajosné, alá elkövetkezendő években is betölti ezt a posztot. Bővíteni kívánják az érettségi utáni pedagógiai jellegű szakképesítések megszerzésének lehetőségeit. Vízszintes: 1. Termosztát része. 7. Kártyát ad. 12. Kártevő a gyümölcsösben. 14. Tiltott árakkal kereskedő személy. 15. Kártyaszín. 16. Orvos. 17. Etelka becézve. 18. Merre? 19. Fundamentum. 20. Gépszíj végei! 22. Török település. 26. Szöggel kivert. 30. Vele megegyező. 31. Igazi nevén. 33. Pendely. 34. Cövek. 36. W. Z. 37. Hideggé vált. 39. Aggodalom. 41. Csigafajta. 42. Egyetemi díszterem. 43. Labdát bead. 45. Kugli. 47. Chilei légitársaság. 49. Abba az irányba. 50. Bővelkedik. Függőleges: 1. Holbrook Jackson angol író gondolata (zárt betűk: U, Á, I, E). 2. Pusztító. 3. Mell. 4. Somogy megyei község. 5. Betű kiejtve. 6. Tehetős. 7. ...Károly, festőművész. 8. Adóügy közepe! 9. Spirituális. 10. Gárdonyi Géza színműve. 11. Ügetés. 13. Sportintézmény. 18. Érces hangú jeladó eszköz. 19. A tévedések vígjátéka c. mű szereplője. 21. Légzési gyakorlatok rendszere. 22. Sűrű, kőAz Itt-Hon keresztrejtvénye cos haj. 23. Francia író (1864-1910). 25. Kupolás templom. 27. Osztályrész! 28. ír író (G.B). 29. Mondában van! 32. A görög abc betűje. 35. Indiai író. 38. Ritmus. 39. Szabályos mértani idom. 40. Szaporodik a hal. 43. Jézus nevének rövidítése. 44. Részben feláll! 46. Félezer! 48. Cumim. _Itt-Hon-Konyha Mikor Kardos Imre nyugdíjas vegyész- mérnök még kisgyerek volt, sokat segített édesanyjának a kenyérsütésnél. Innen a nosztalgiája.- Elhatároztam, hogyha nincs is kemencénk, megpróbálom gáztűzhelyben a kenyér sütését, mert így olcsóbb, mintha venni kellene. Gyönyörűen sikerült! - mondja. íme a receptje: Rozskenyér Hozzávalók: 1 kg rozsliszt, 40 dkg finomliszt, 4 dkg élesztő, 1 és 1/4 evőkanál só, 9,5 dl víz, 1 evőkanál méz. Egy dl vízzel a mézet és az élesztőt összekeveijük. A liszteket átszitáljuk és rászórjuk a sót. Ha megkelt az élesztő, hozzáöntjük a liszthez és összekeverjük vele, majd meleg vizet adunk hozzá, hogy közepes keménységű tésztát gyúrhassunk. A tésztát konyharuhával betakarjuk és 1 órán át meleg helyen hagyjuk kelni. Ezután a tésztát lisztezett gyúródeszkára borítjuk, átdagasztjuk. Kiolajozott, lisztezett tepsibe rakjuk és egy órán át pihentetjük. Előmelegített sütőben 50-60 percig sütjük, 5-ös fokozaton. Az egy óra letelte után a kenyeret kivesszük a sütőből. Graham barna kenyér 4 dkg élesztőt 2 dl langyos vízben feloldunk. Kimérünk 15 dkg sima lisztet és az élesztős vízben elkeverjük. Langyos helyen 45 percig letakarva ke- lesztjük. Kimérünk 15 dkg étkezési korpát, 1 kg finomlisztet és átszitáljuk. Hozzáadunk 2 mokkáskanál őrölt köménymagot, majd a lisztet összekeverjük. Kimérünk továbbá 1 dl napraforgóolajat és 9,5 dl vizet. A vízbe be- letesszünk egy és negyed evőkanál sót. Dagasztás előtt a vizet felmelegítjük 30 fokra. A kovászt megkelés után a liszthez öntjük, a felmelegített vízzel a kovászos edényt kiöblítjük, utána lassan hozzákeverjük a vizet. Amikor a tészta nagyjából egyneművé vált, akkor lassan hozzá kell adagolni az olajat. Kb. 20 percig fakanállal ki kell verni a tésztát. Utána a kész tésztát 30 percig langyos helyen kell keleszteni, majd két részre osztva kiolajozott sütőformába kell tenni. 20 percig még újból állni hagyjuk (langyos helyen), majd 4-es fokozaton a sütőben 1 órán át kell sütni. Közben, fél óra elteltével a tésztát meg kell fordítani. 1 óra letelte után a gázt le kell zárni, s a kész tésztát meg kell szürkülni kötőtűvel, és a sütőben kell hagyni, amíg a teteje meg nem puhul. Utána kiborítjuk, és a rácsra helyezzük, hogy az alja kiszáradjon. (Ehhez a sütőből vesszük ki a rácsot.) Kb. 2,4 kg kenyér lesz a fenti mennyiségből. Mi otthonában is ITTHON vagyunk
