Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-14 / 63. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép ~~~ ~ ~ 1996« Március 14., Csütörtök Márciusi művészeti kitüntetések Budapest (MTI) - Művészeti kitüntetéseket adott át tegnap a Néprajzi Múzeumban Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. • A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére március 15-e alkalmából Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet adományozott: Boros Mátyásnak, a 100 Roma Virtuóz Országos Kulturális Egyesület Cigányzenekara főprímásának, Galántai Zsoltnak, a Magyar Állami Operaház balettművészének, Götz Béláné- nak, a Budapesti Bábszínház művészeti főtitkárának, Pá- pay Lászlóné kemenczey luditnak, a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár nyugalmazott könyvtárosának. • Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet adományozott: Dékány Veronikának, a Magyar Állami Operaház táncművészének, Labádi Lajosnak, a Budapesti Kamaraszínház szervezési osztálya vezetőjének, Rétfalvi Jánosnak, a Nemzeti Színház főmérnökének, id. Szénási Sándornak, a 100 Roma Virtuóz Országos Kulturális Egyesület Cigányzenekara prímásának, Térjék Jenőnek, a Nemzeti Színház ügyelőjének. • A Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási minisztere Balázs Béla-díjat adományozott: Balázs József író-dramaturgnak, Inkey Aliz filmfotósnak, Kornis Anna vágónak, Kremsier Editnek, a Magyar Televízió kiemelt szerkesztőjének, Radó Gyulának, az MTV rendezőjének, Sós Máriának, az MTV rendezőjének, Szekulesz Juditnak, a Magyar Televízió kiemelt jelmeztervezőjének, Szilágyi Virgilnek, a Magyar Televízió operatőrének, Varga Györgynek, a Pannóniafilm Kft. operatőrének, Zentay Lászlónak, a Magyar Televízió operatőrének. • Jászai Mari-díjat adományozott: Csendes Lászlónak, az egri Gárdonyi Géza Színház színművészének, Dobák Líviának, a Budapest Bábszínház dramaturgjának, Für Anikónak, a Madách Színház színművészének, Györgyi Annának, a Tivoli Színház színművészének, FJoresnyi Balázsnak, a Madách Színház díszlettervezőjének, Kerekes lózsefnek, a Budapesti Kamaraszínház színművészének, Konter Lászlónak, a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendezőjének, Tóth Tahi Máténak, a Győri Nemzeti' Színház színművészének, Varga Évának, a Debreceni Csokonai Színház színművészének, Varga Máriának, a Nemzeti Színház színművészének. • József Attila-díjat adományozott: Albert Gábor írónak, Bállá Zsófia költőnek, Czigány György Érdemes Művésznek, Deák László költőnek, Földényi F. László •irodalomtörténésznek, Kovács András Ferenc költőnek, Körtvélyessy Klára műfordítónak, Petőcz András költőnek, Szeghalmi Elemér irodalomtörténésznek, Széles Klára irodalomtörténésznek. • Erkel Ferenc-díjat adományozott: Faragó Béla zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főiskolai adjunktusának, Pongrácz Zoltán zeneszerzőnek, Érdemes Művésznek. • Liszt Ferenc-díjat adományozott: Bazsinka Józsefnek, a Budapesti Fesztiválzenekar tubaművészének, Bródy lános előadóművésznek, Eckhardt Gábor zongoraművésznek, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium igazgatóhelyettesének, Lakatos Györgynek, a Magyar Állami Operaház zenekara fagottművészének, Rozgonyi Éva karnagynak, Verebics ibolyának, a Magyar Állami Operaház magánénekesének. • A táncművészet területén folytatott kimagasló előadóművészi és pedagógiái tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjat adományozott: Fodor Katalinnak, a Budapesti Kamaraszínház Közép-Európa Táncszínháza magántáncosának, Gál lenőnek, a Magyar Táncművészeti Főiskola főigazgatójának, Román Sándornak, a Honvéd Együttes táncosának, Pataki Andrásnak, a Szegedi Nemzeti Színház balettegyüttese vezetőjének, magántáncosnak. • Kiemelkedő fotóművészeti tevékenysége elismeréseként Balogh Rudolf-díjat adományozott: Kunkovács László fotóművésznek, Tímár Péter fotóművésznek, a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettesének. • Kiemelkedő iparművészeti tevékenysége elismeréseként Ferenczy Noémi-díjat adományozott: Duczki Krzysztof grafikusművésznek, Forintos Kálmán ipari formatervező művésznek, Kara György és Nagy Péter grafikusművészeknek, Marinov Gusztáv belsőépítésznek, Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművésznek, Papp László ötvösművésznek, Simonffy Márta textilművésznek, Smetana Ágnes üvegtervező-művésznek, Székelyi Katalin textilművésznek? Uherkovich Ágnes belsőépítésznek. • Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjat adományozott: Budahelyi Tibor szobrászművésznek, Felvidéki András tervező-grafikusművésznek, Halmy Miklós festőművésznek, Kungl György szobrászművésznek, Major lános grafikusművésznek, Meszlényi János szobrászművésznek, Molnár László József grafikusművésznek, Molnár Péter festőművésznek, Petheő Károly festő-restaurátor művésznek, kiemelkedő művészettörténészi tevékenysége elismeréseként Dr. Romváry Ferenc művészettörténésznek. • Kiemelkedő artistaművészeti tevékenysége elismeréseként Hortobágyi Károly-díjat adományozott a Zsilák családnak - Zsilák Györgynek, Zsilák Györgynének és Zsilák Viktóriának. • Kimagasló újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjat adományozott: Antal Anikónak, a Népszabadság főnuinkatársának, Barta Bélának, a Magyar Rádió felelős szerkesztőjének, Buják Attilának, a 168 Óra rovatvezetőjének, Horváth Dezsőnek, a Dél- magyarország főmunkatársának, KipkeTamásnak, az Új Ember főszerkesztő-helyettesének, R. Székely Juliannának, a Magyar Hírlap főmunkatársának. • Kimagasló szakmai munkája elismeréseként Művelődés Szolgálatáért-díjat adományozott: Balázs Jánosáénak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyugalmazott osztályvezetőjének, Benkő Jánosnénak, az MKM főelőadójának, Dr. Both Jánosnak, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatójának, Dr. Cseh Józsefnének, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének, Dómján Lászlónénak, a kisújszállási Polgármesteri Hivatal GAMESZ vezetőjének, Hadnagy Lajosnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyugalmazott főosztályvezető-helyetesének, Dr. Kle- ment Tamásnénak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetőjének, Megyery Árpádnénak, a József Attila Tudományegyetem Herman Ottó Kollégiuma igazgatójának, Szabó Endrénének, a Főpolgármesteri Hivatal főtanácsosának, Szabó Györgynek, a Műcsarnok projekt-menedzserének, Dr. Tóth Gyulánénak, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtárigazgatójának, Tóth Károlynénak, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola pénzügyi osztályvezetőjének, Veressné Dr. Kozma Ilonának, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettesének, Zöld Ferencnek, az Akadémiai Kiadó igazgatójának, Zsámboki Árpádnak, a Vas Megyei Önkormányzat Művelődési és Sport Titkársága vezetőjének. Saját otthont kapott a hivatal Csinosén 1994. december közepe óta beszélhetünk egyáltalán önálló polgármesteri hivatalról, hiszen a település akkor vált külön Mezőkeresztestől. E hét elejétől pedig saját hivatali épülettel büszkélkedhetnek. A település teljesen a nulláról kezdte - tudtuk meg Lőrincz Imre polgármestertől - eddig bérelték azt a házat, ahol a polgármesteri hivatal működött. De időközben megüresedett egy szolgálati lakás, ahová beköltözhettek. Közel félmillió forintot költöttek az épület belső tatarozására és a bútorokra. Az új hivatalban külön szobát kapott a polgármester, a jegyző, s szép helyiség áll az adminisztrátorok rendelkezésére, egy másik szoba pedig a számítógépé. A külső munkálatok megkezdésével várnak a jó időre, amikor a parkosítást is elvégezhetik a belülről már megújult hivatal környékén. Fotó: Végh Csaba Megoldódhat a gázos-gubanc Munka a kivitelezőnek, gázprogram Tállyának Tállya (ÉM - S.L.) - Tállya az elmúlt év tavaszán nem tudta vállalni azt a lakossági hozzájárulást, amely feltétele volt annak, hogy a település bekapcsolódjon a régiót érintő gázprogramba. Csak száztíz család fizette be a megállapított ötvenezer forintot a szükséges négyszáz helyett. Félő volt, hogy Tállyán jó néhány évig nem lobban fel a gázfáklya, mert az önkormányzat az ismert pénzügyi gondok miatt egy fillért sem tudott átvállalni. A napokban viszont megcsillant a remény sugara. A polgármesteri hivatalban Horváth Tibor, a Kőolajvezeték-építő Rt. vezérigazgatója adott tájékoztatást a képviselő-testületnek arról, milyen alternatívák figyelembevételével lehet a majdan a község határában húzódó fővezetékre csatlakozni. Ugyan Tállya visszalépett a belső kivitelezéstől, de mint törzstőke-tulajdonos a ZAB Rt.-hez tartozik, mely tény nem jelenti azt, hogy a lakossági elosztóhálózatot is a ZAB Rt.-vel kell megépíttetni. Horváth Tibor vezérigazgató - tállyai születése miatt (is) - szívén viseli a település sorsának alakulását és nem csak gázügyben. A képviselő-testület tájékoztatta a jelenlegi helyzetről és tanácsot kért a jövőt illetően. A vezérigazgató röviden vázolta bevezetőjében cégének több mint negyvenéves múltját, majd elmondta, hogy a Kőolajvezeték-építő Rt. kivitelezésében készül a Tiszaújváros-Szerencs közötti nagynyomású gázvezeték. ígéretet tett arra, hogy rövid határidőn belül ingyen készíttet egy tanulmánytervet, és ez után lehet beszélni megoldásokat nyújtó alternatívákról. Viszont a legkedvezőbb építési feltételek sem érnek sokat a lakossági hozzájárulások nélkül. Ösztönző momentum lehet azonban, hogy a tállyaiak láthatják a szomszédos településeken már kiépített rendszereket. Megfelelő tájékoztatás után a tavalyi lakossági igény megnőhet. Arra is van remény, hogy a tavalyi első negyedéves határidőre megállapított ötvenezer forint nem emelkedik, sőt némileg csökken. Ehhez viszont kell a négyszáz család igénye. Az építés elkezdése már kétszázötven jelentkező esetén is meggondolandó. Horváth Tibor közölte, cége is szóba jöhet kivitelezőként. További árcsökkentést jelentene, ha az építésbe helyi vállalkozók is bekapcsolódnának, például a földmunkák elvégzésére, ami átmenetileg enyhítené a községben elő munkanélküliek nehéz helyzetét. A megbeszélés több nyitott kérdést hagyott maga után. Mire van nagyobb szüksége a községnek, gázvagy csatornahálózatra? Rengeteg pince ment tönkre a vízhálózat építésekor. Nem romlik-e a helyzet, ha újra megbontják az utakat? Érdemes komolyan foglalkozni a dologgal, amíg nincsenek biztos számadatok a lakosság hozzáállásáról? Lesz gáz, vagy gáz lesz Tállyán? Százból hatvanhat bennünket olvas Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. felkérésére az Észak-Magyarországgal kapcsolatos felmérést végzett a közelmúltban a Real-PR Kkt. Mostanra elkészült a felmérés eredményeinek összegzése, így már jó néhány érdekes adat szól arról, hogy milyen lapunk, az Észak-Magyarország olvasottsága. A kérdezőbiztosok 1995 végén kerestek fel Borsod- Abaúj-Zemplén megye 18 évet betöltött lakosai közül 1400 főt. Miskolcon 357 személyt, a 10 ezer fő~- nél több lakosú városokban (Ózd, Mezőkövesd, Szerencs, Kazincbarcika, Sárospatak, Tiszaújváros) 342 főt kerestek fel. A 4-10 ezer lakosú „kisvárosokból" (Encs, Szikszó, Mezőcsát, Szendrő) 154 fő véleményét vizsgálták, a 4 ezer lakos alatti községek (Mezőnyárád, Bekecs, Méra, Olaszliszka, Tolcsva, Ónod, Árló, Sajószöged, Sajókeresztúr, Bánréve, Szalonna, Sajókaza, Hidasnémeti, Prügy) lakói közül 547 főt kérdeztek meg. A Real-PR munkatársai természetesen elemezték az információkat, következzen most ebből néhány szemelvény. Az Észak-Magyarország (továbbiakban ÉM) olvasottsági adatai: A megye felnőtt lakosságának 66,2 %-a legalább alkalmanként olvassa az EM-et. Ha rendszeres olvasónak tekintjük azokat, akik legalább hetente többször olvassák a lapot, akkor ezek aránya jelenleg 41,7 %. A megyeszékhelyen olvassák legtöbben és leggyakrabban az ÉM-et - a felnőtt lakosság 37,5 %-a naponta olvassa. Megkérdeztük az Észak-Magyarországot valamilyen gyakorisággal olvasó válaszadókat, hogy milyen szempontok motiválják elsősorban a lap iránti érdeklődésüket. Az általunk felsorolt tíz szempont közül kellett kiválasztani a három legjelentősebbet. Alábbi táblázatunk sorrendben tartalmazza a kapott értéket, amik azt mutatják, hogy a válaszadók hány százaléka jelölte meg az adott szempontot a három legfontosabb között. t. Helyi városi hírek 73,8 % 2. Megyei hírek 65,4 % 3. Hirdetések 55,4 % 4. Országos, nemzetközi hírek 36,9 % 5. Sporthírek 30,5% 6. Megszokás 15,4 % 7. Játékok, bónuszok 8,3 % 8. Az alacsony ár miatt 6,4 % 9. A legkorábban kapja 5,8 % 10. Sok helyen kapható 3,4% Elsősorban a regionális információk iránti igény motiválja a megyei napilap olvasását. Emellett jelentős hirdetési médiának is számít, bár természetesen ebben is szerepet játszik a helyi vonatkozás. Kérdőívünk segítségével felmértük, hogy a megye lakossága mely hirdetési médiákból tájékozódik. Felsoroltunk hét helyi és két országos médiát, ezekből lehetett minden válaszadónak azt a legfeljebb hármat kiválasztani, amelyeknek a hirdetéseire leginkábbfigyel. A megkérdezettek 3,1 %-a egyetlen médiát sem tudott megjelölni, a többi (1357 fő) válaszadó átlagosan 2,10 médiát jelölt meg. Jelentős előnnyel vezeti a sort az Eszak-Magyaror- szág - a válaszadók közel fele figyeli a lapban megjelenő hirdetéseket. A második és harmadik helyen a Szuperinfo és a Déli Hírlap található, egymáshoz viszonyított különbségük azonban statisztikailag nem számottevő. A Piacz hirdetéseit a válaszadók több mint egynegyede követi figyelemmel. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE FELNŐTT LAKOSSÁGÁBÓL naponta olvassa az ÉM-et 128 389- 154 126 fő legalább hetente többször olvassa 217 357-246 456 fő legalább alkalmanként olvassa 354 758-382 671 fő (Az adatok kumuláltak azzal a meggondolással, hogy aki naponta olvassa az újságot, az legalább hetente többször is olvassa, és aki hetente többször olvassa, az legalább alkalmanként is olvassa.) Kiemelkedő a városokban az Itt-Hon melléklet jelentősége. A miskolci városháza híreiből Miskolc (ÉM) - A miskolci közgyűlése március 28-i, csütörtöki ülésén tárgyalja az önkormányzat tavalyi költségvetésének zárszámadását, illetve az idei büdzsét. Parkolók a belvárosban A közgyűlés napirendjén szerepel a Belváros Részletes Rendezési Terv I. ütemének áttekintése. Az elképzelés - számtalan más tényező mellett - tartalmazza a műemlék jellegű épületek, a műemléki környezetbe javasolt területek, a városképi szempontból, illetve a helyi védelem alá vont épületek listáját, a védett közterületek és védett növények tételes jegyzékét fez utóbbi mintegy kétszáz fa és más növény nevét, helyét sorolja fel). A tervben szerepel a belvárosban létesítendő felszíni parkolók, parkolóházak és mélygarázsok (összesen 15) táblázata is: ezekben közel 3000 gépkocsi elhelyezésére lesz lehetőség. Ä tervezet részletei a Városi Főépítész tárgyalójában tekinthetők meg ügyfélfogadási időben, a megismerésére és véleményezésére március 26-ig nyílik lehetőség. Kémény-intézkedések Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező jellegű igénybevételéről szóló 1995-ös törvény a helyi önkormányzatok kötelező feladatává tette a kéményseprőipari közszolgáltatás megszervezését és szabályozását. A közszolgáltatás magában foglalja a lakásban, helyiségben levő tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény és tartozékának, füstjáratának időszakos ellenőrzését, tisztítását, a kémény időszakos műszaki felülvizsgálatát, a használattal összefüggő szakvélemény adását. Mindezt Miskolcon jelenleg a megyei közgyűlés által alapított BORSODKOMM Kft. végzi, a város most a törvénynek megfelelően pályázatot ír ki a tevékenység ellátására. A benyújtás határideje április 30., a tevékenység tervezett kezdete július 1. Aszolgál- tatás díját minden évben az önkormányzat a kéménytípusoknak megfelelően egységesen érvényes rendeletben határozza majd meg, kivéve idén, amikor is a nyertes kijelölésével egy időben. A majdani nem fizetők, a feladat ellátását akadályozók és a közszolgáltatást igénybe venni nem hajlandók büntetése a rendelet szerint 10 ezer forintig terjedő pénzbírság lehet. Kétütemű fejlesztés Miskolcon a személyszállítási kapacitás az 1980-as évekig elmaradt az igényektől, ettől kezdve az autó- busz-üzemág intenzív fejlesztése következett, aminek 1987-ben volt a csúcspontja. Ekkor újabb megtorpanás történt, mígnem 1995-ben az utazási igények ismét néhány százalékos növekedést mutattak. A tömegközlekedés teljesítményét ennek megfelelően csökkenteni nem szabad, inkább növelni kell, különösen a villamosok tekintetében. Jelenleg az MVK Rt. tulajdonában 23 négytengelyes (22 éves átlagélet- korral), 12 nyolctengelyes villamos és 218 autóbusz van. Az új villamosok drágák: az új Ganz-Hunslet ára ! 220 millió lenne, a használt Tátráké is 36 millió volt. Az autóbusz-állomány egésze Ikarusz típusú, közülük 4 tekinthető korszerűnek. Miskolc 15 éves és távlati tömegközlekedési járműigényét 34-38 darab 150-200 férőhelyes villamossal, valamint 65-70 darab 75, és 130-140 darab 120 férőhelyes busszal lehetne biztosítani. A város mindezt két ütemben valósíthatja meg, az elsőhöz (1996-1999) elegendőek a helyi források (760 millió forint, ami 8 Tátrára és 15 Ikaruszra elég), a másodikhoz (-2000) jelentős állami támogatásra lesz szükség (további 18 villamos, 66 szóló és 127 csuklós autóbusz, a költség 8-9 milliárd). Nem csak Miskolcon ismertek a hasonló gondok, az egész országban a közlekedés ellehetetlenedésével számolna a szakemberek - két-három éven belül. Jelképesnek is mondható, hogy a miskolci tömegközlekedés éppen jövőre lesz százéves.
