Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-29 / 75. szám
SZABADIDŐ Az Eszak-Magyarország PÉNTEKI MELLÉKLETE 1996. Március 29. Kertbarát Dália Az ősszel felszedett dália töveket a tél végén, kora tavasszal szétszedjük úgy, hogy minden gumóhoz egy szárrész is jusson, mert a gumón nincs rügy, hanem a gumó nyelének tövében vannak. Korai és bőséges virágzást akkor kapunk, ha a gumókat szétszedés után cserépbe ültetjük és meghajtatjuk. Tehát a szabadba máj- erős, fejlődésben levő töveket ültetünk ki. —Kerti Naptár * • • MEGKEZDHETŐ a szabadban a korai káposztafélék ültetése. A fejes káposztát, a kelkáposztát, a karfiolt - tekintettel arra, hogy kisebb fejet, kisebb termést képeznek - sűrűbbre kell ültetni, mint a nyári faj- tákst • AZ 1-2 CENTIMÉTERES csírával rendelkező, úgynevezett előrehajtatott burgonyát már a hónap elején vethetjük. Vetésre legalkalmasabbak az 50-70 grammos, megközelítőleg galambtojás nagyságú gumók. A korai burgonya csak meleg fekvésű, laza talajokon termeszthető. A gumókat 70 centiméteres sortávolságra, 30-40 centiméteres tőtávolságra és 8-10 centiméter mélyre vessük. • A SÁRGARÉPA, a petrezselyem, a paszternák, a hagyma, a borsó még április elején, közepén is vethető. Igyekezni kell azonban, mert a túl kései vetés kevesebbet terem. Borsóból ebben az időszakban már csak az úgynevezett velő fajtákat célszerű szaporítani. • A HAGYMAFÉLÉK közül ilyenkor vethető a metélőhagyma magja. Ha ügyesen termesztjük, télen olcsó vitaminforrása lehet az egész családnak. 30 centiméteres sortávolságra vessük, és kelés után kb. 20 centiméteres tűtávolságra ritkítsuk ki. Az októberi felszedésig a kapáláson és öntözésen kívül más ápolási munkát nem igényel. Időszerű teendők a kertekben Az elhúzódó tél miatt sok kerti munka csak késve kezdhető Miskolc (ÉM - ME) - Bár az igazi tavasz még mindig várat magára, a kiskertek, pihenőkertek tulajdonosai megkezdték a munkát. Tóth Bélánét, a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet tanárát arra kértük, foglalja össze a kertészek márciusi aktuális teendőit. A konyhakert esetében az első teendő a tavaly ősszel felásott, felszántott talaj elegyengetése. Ha ősszel nem trágyáztuk meg a területet, most feltétlenül szükséges műtrágyával pótolni a hiányzó tápanyagot. A műtrágyázásnál ügyelni kell arra, hogy lehetőleg borús időben szóljuk ki, és ha nem esik az eső akkor célszerű meglocsolni a talajt. Ha növény mellé szóljuk a műtrá gyát, figyeljünk arra, hogy ne éljen közvetlenül hozzá. Az, aki tavasszal végzi a kert ásását legjobb, ha a ta- lajforgatás után a felületet elegyengeti és az ültetést is megkezdi. így megakadályozhatja a föld gyors kiszáradását. A háziasszonyok a borsó vetését gyakran már februárban megkezdik, idén azonban - éppen a hosszúra nyúlt tél miatt nem volt erre lehetőség, tehát ezt most kell elvégezni. Annak, aki ősszel, a téli fagyok beállta előtt elvetette a petrezselymet, tavasszal elsőként lesz friss zöldsége. Aki viszont megvárta a tavaszt, a napokban már elvetheti a petrezselyem, a sárgarépa magját. A babbal, a burgonyával és az uborkával azonban még várni kell, addig, amíg a talaj hőmérséklete el nem éri a 8-10 Celsius-fokot. A konyhákért elrendezését előre meg kell terveznünk, nagy gondot kell fordítani arra, hogy a különböző növények évről évre más-más helyet kapjanak. Ellenkező esetben A díszcserjék telepítése még márciusban, áprilisban pótolható Fotók: Bujdos Tibor ugyanis nem lesz egészséges a termesztett kultúra. A vetésforgóval sok növényvédelmi problémát megoldhatunk. A gyümölcsfák, díszfák, díszcserjék esetében a lemosó permetezéssel kezdünk, majd a ritkító, fiatalító metszés következik. A díszfáknál, és cserjéknél a téli fölkupacolás tányérozása van napirenden, hogy tavasztól őszig minél több vizet tudjon befogadni a növény. Ha a ház körüli pázsitra már rá tudunk lépni - anélkül, hogy a lábnyomunk megmaradna - el kezdhetjük a fű úgynevezett szellőztető gereblyézését. Aktuális teendő a rózsák kibontása, metszése, visszametszése. Ha vágási célra metsszük a rózsát, akkor két-három szemre, ha díszítési célra, akkor négy öt szemre vágjuk vissza a rózsákat. A díszfák, díszcserjék ültetésének ideális időpontja az ősz, de márciusban és áprilisban ez még pótolható, viszont ügyelni kell a fokozott öntözésre, hogy kertünk leendő díszei megmaradjanak. Akiknek nincs kertjük, viszont otthon a lakásban szobanövényeik átültetésén gondolkodnak, április végéig várniuk kell ezzel. A szakember szerint fontos kritérium, hogy megfelelő minőségű virágföldet válasszunk - ebben segítenek a virágüzletek eladói -, illetve, hogy' az új virágcserép 2 centiméterrel nagyobb legyen, mint a korábbi. A pázsit és a gyep telepítése a kertész vizsgája A kora tavaszi telepítés akkor indokolt, ha öntözésre nincs mód Miskolc (ÉM) - A fümagvak sike rés telepítése a virágoskert mű' velőjének nagy vizsgája. A telepítés nem egyszerűen fűmagvetés, hanem sokkal átfogóbb, körültekintést igénylő tevékenység. A talajművelést, trágyázást, talajfelszín-rendezést, gyom- mentesítést olyan időben és úgy kell elvégezni, hogy a talaj „összeérjen”, azaz, ha a finoman morzsás vetőágyra rálépünk, sarkunk nyoma ne látszódjék meg. Ilyen talajállapot kedvező esetben 6-8 hét alatt jön létre. Ha nyár végén, augusztus 15-31. között telepítünk pázsitot, a talajelőkészítést júniusban kell megkezdeni. Az augusztusi telepítés mindig biztosabb, mint a tavaszi. Ha tavasszal tervezzük a telepítést, akkor minden talajmunkát ősszel kell elvégezni, márciusra szinte csak a fűmag vetése maradjon. A kora tavaszi telepítés akkor indokolt, ha öntözésre nincs lehetőségünk. A vetés lehetőleg kimért vetőmaggal, az előre kimért és megjelölt területre történjék. Érdemes a terület 2x2 méteres bevonalazása, ebben az esetben a kevés gyakorlattal rendelkező is sikerrel vethet. A vetés után egyenletesen hengerezzük vagy tömörítsük a talajt. Kelesztés: kis vízadagokkal per- metszerúen öntözzük a vetést egészen addig, míg meg nem erősödik. Ennek az a célja, hogy a talajt a gyö- kerezés mélységéig nyirkosán tartsuk. A kelesztő öntözéseknél elkövethető hibák:- túl nagy vízadagokkal a talajt elcserepesítjük, tócsásítjuk;- a víz nagy cseppekben, magasról hull a talajra;- nem a talaj nyirkosságát figyelve, hanem ettől függetlenül, változó vízadagokkal, változó időpontokban öntözünk. A kelési idő fajonként változó, a pázsittelepítésre ajánlott fajok 1628 nap alatt, a gyep fűfajai pedig valamivel rövidebb idő alatt kelnek ki. Az öntözést a kelés idején nem szabad abbahagyni, ekkor nagyobb vízadagokkal, de ritkábban, 6-8 naponként öntözzünk. A íü első kaszálását a pázsit magassága és nem a gyomok fejlettsége határozza meg. A 10-15 cm-es pázsitot és gyepet kell kaszálni. Az első és a második kaszálás eszköze lehetőleg a kézikasza legyen. Ilyenkor 4-5 cm-es tarlót hagyjunk. Ä túl mély (1-2 cm-es) tarlót hagyó első kaszálások következtében sok tő kipusztulhat, a pázsit foltossá válhat, ezért szükséges a kézikasza. A harmadik kaszálást és a továbbiakat már gépesíthetjük. Erre a célra virágoskertben legcélszerűbb a hálózati árammal, a lakásból kivezetett kábellel működtetett elektromos fu- nyírógép. A kaszálások után adjunk négyzetméterenként 30-40 g nitrogén tartalmú fejtrágyát, s azt mindig öntözés kövesse. A későbbi öntözés az időjárástól függ, szárazság esetén gyakrabban öntözzünk, egy-egy alkalommal 20- 30 mm vizet adagolva. A pázsitfűvel egy időben kelő egynyári gyomokat a kaszálás elpusztítja. A tarack sem szereti a kaszálást és a tápdús talajt. A gyepnek legnagyobb ellensége a gyermekláncfű, a százszorszép és a feTavasszal a kipusztult területet újra füvesíthetjük hér here. Ezek a vetés utáni második év végén és a harmadik évben kezdenek jelentkezni. Aszatoló (fecskefarkú) vassal szurkáljuk ki őket évente szükség szerint. Ha valamilyen okból foltokban kipusztul a fűvetésünk, akkor a kipusztult területet vagy felásva újra füvesítjük, vagy gyeptégla berakásával pótoljuk. A gyeptéglázás drága módszer, ezért a virágoskertben A telepítés előkészítésének munkafolyamatai;- a talajfelszín egyengetése;- az alapozó műtrágyák kiszórása és beforgatása a talajba;- a művelés mélysége a talaj minőségétől függ, rögösen ne műveljük a talajt, mert abból csak nagy erőfeszítéssel tudunk jó magágyat készíteni;- az aprómorzsásra elmunkált talajt hengerezzük;- a kikelt gyomokat sekélyen saraboljuk meg, és hengerezzük újra a területet;- vetés előtt - különösen, ha virágos gyepet akarunk létesíteni - ne használjunk gyomirtó szereket, majd négyzetméterenként egyenletesen szórjuk el a 30-50 g fűmagot. Szélcsendes időt válasszunk. aligha engedhetjük meg magunknak. Az őszi ápolási munkák közül nagyon fontos az utolsó kaszálás. Lényege, hogy a gyep a telet maximum 5-6 cm magas tarlóval várja. Az utolsó kaszálás után kerülhet sor legalább kétévenként a kom- poszttrágyázásra. A pázsitot és a gyepet beszóljuk vele, és maradványát tavasszal legereblyézzük. Műtrágyát is szóljunk ki ilyenkor: nitrogént (N), foszfort (P), káliumot (K) négyzetméterenként 0,1-0,15 kg-ot. A pázsitot évente hatszor, hétszer kaszáljuk, a gyepnek elegendő a négyszeri, esetleg ötszöri kaszálás. A levágott füvet lehetőleg komposztáljuk. Ha a virágos gyepben korai hagymás-gumós növények vannak, akkor az első kaszálással várjunk addig, amíg elvirágzás után lombja kezd sárgulni. Ezeknek a növényeknek ismételt korai lekaszálása pusztulásukat okozhatja. A petrezselyem és termesztése Miskolc (ÉM - HB) - A petrezselyem kétéves level- és gyökérzöldség növényünk. Első évben húsos karó- vagy vékonyabb fő- és sok oldalgyökérből álló földbeli részt, valamint tőleveleket fejleszt. Rendes körülmények között a második évben virágzik. Megkülönböztetünk metélő- és gyökérpetrezselymet. A metélőpetrezselyem gyökérzete vékony, kevés fő- és sok ol- dalgyökérből áll, melyek fogyasztásra nem alkalmasak. A gyökérpetrezselyem erős, húsos karógyökeret fejleszt. A gyökértesten nagyon kevés az oldalgyökér, de elágazásra a metélőpetrezselyemhez hasonlóan hajlamos. Vannak rövid, félhosszú és hosszú gyökerű fajták. Termesztésre és tárolásra elsősorban a félhosszú és hosszú gyökerúek alkalmasak. A petrezselyem kedveli a nyirkos, szellős, tápanyagban gazdag, mélyrétegú, középkötött vályog és öntéstalajokat. Fontos kritérium a mély művelhetőség a mély termőréteg, a jó vízgazdálkodás, az apró magjainak a csírázáshoz megfelelő, korán kialaldtott, finommor- zsás szerkezet. Termesztésére nem alkalmasak a túl kötött vagy laza, sülevényes, szikes, sekély rétegű, levegőtlen, tél végén lassan felszáradó talajok. A petrezselyem saját maga és más gyökérzöldségek kivételével minden más növény után vethető. Gyökérzöldségek után legfeljebb 4-5 év múlva kerülhet, sőt egyes betegségek miatt előnyös a 6-7 éves szünet. Tél végén, kora tavasszal, amint lehet, fontos a vetőágy kialakítása. Lényeges, hogy a felület asztal simaságig rögmentes, finom, apró- morzsás legyen. Száraz, lazább talajokon szükség lehet a hengerezésre is. A petrezselymet tél végén, kora tavasszal kell vetni, amikor a nedvesség elegendő az egyébként igen nehezen kelő mag csírázásához. A vetési idő az időjárástól függően március elejetői - elhúzódó tél esetén - március végéig tarthat. Nagyon fontos az egyenletes vetési melység, illetve takarás, ami 2 cm, száraz időjárás esetén 3 cm. A sortávolság 25-30 cm. A későbbi ápolási, növényvédelmi munkák érdekében a 28 cm-es sortávolságra történő vetés bizonyul előnyösnek. A növénytávolság 2-3 cm lehet, A szükséges vetőmagmennyiség 75 százalékos csírázö- képességet és 1,2-1,8 g ezermagtömeget figyelembe véve 2-4 kg hektáronként. Amint a sorközök látszanak, el kell végezni a sorközök kapálását azért, hogy a talajt kezdettől fogva gyommentesen tartsuk. A sorközi művelést kövesse a sorok porhanyí- tása, illetve gyomtalanítása és a szükség szerinti egyelés. A petrezselyem a gyomirtó szerekre érzékeny. A herbicideket 500-600 liter vízben kell kijuttatni hűvös időben, nagy cseppekben. Amennyiben öntözési lehetőségünk van, különösen száraz időjárás esetén előnyös június-július hónapokban, illetve lombvágások után 20-20 mm-nyi vízzel öntözni. A beérett gyökeret lomb nélkül értékesítjük. Az érésről nehezen lehet pontos meghatározást adni. A petrezselyem a vegetáció végéig mindig hoz újabb leveleket. Szeptemberben a gyökerek elérik a fajtára jellemző fejlettséget és nagyságot. A komolyabb fagyok beálltáig fel lehet szedni, de szedhető tavasz- szal is, mert különösen a hosszú fajta jól telel a talajban. Évi háromszori lombvágást is elbír a korai vetésű, jól fejlett állomány. Kézzel, kaszával lehet vágni, ügyelve arra, hogy a kasza túl mélyen ne járjon, ne sértse a kihajtást biztosító koronát. A levágott lomb egészséges, szennyeződés- és gyommentes legyen. Összesen mintegy 20-25 tonna lombozatot lehet elérni hektáronként. A petrezselyemgyökér tárolható hagyományos módón pincében, prizmában, veremben, árokban, valamint szabad területen szalmával takart ládákban. A levéltől megtisztított, ún. kilogrammos petrezselyem ládákba vagy 25- 30 kg-os kötegekbe csomagolva. Vigyázni kell arra, hogy a csomók és kötegek azonos fajtájú- ak és vastagságúak legyenek. A petrezselyem magtermesztését igen gondosan, megfelelő izoláció biztosításával lehet csak folytatni, hogy a fajtaazonosság megmaradjon, ezért a termesztőknek nem ajánlatos ellenőrizhetetlen forrásból származó magot még saját célra történő termesztéshez sem használni.
