Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-04 / 54. szám

1996» Március 4-, Hétfő Megyei Körkép ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 Legyen neve a gyereknek! A cél: a magyar embereknek magyar utóneveket válasszanak Véradónaptár Miskolc (ÉM) - Megyénkben a hé­ten az alábbi cégek dolgozói, tele­pülések lakói biztosítják a betegel­látáshoz szükséges vérmennyi­séget: Hétfőn: Eötvös József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Miskolc; Kedden: Sajólád, Pálháza községek; BorsodChem Rt., Kazincbarcika; Szerdán: Miskolci Egyetem; Putno- ki Bánya; Csütörtökön: MÁV Tiszavas Jármű­javító Kft.; Miskolci óvodák; Tállya község; (Ezen a napon kéri a Vörös- kereszt a véradóit, hogy aki beteg embertársain segíteni tud, jelent­kezzen véradásra a Miskolci Vér­transzfúziós Állomáson, Csabai ka­pu 9-11. szám alatt.) Nemzetőrtoborzó Sajószentpéter (ÉM) - Az Orszá­gos Nemzetőr Szövetség Miskolci Alegysége megalakította Sajószent- péteren is helyi csoportját. Jurkó János megbízott csoportvezető min­den héten hétfőn délután 3-tól 5-ig fogadja a jelentkezőket a Gyerme­kek Házában. Céljuk - a rendőrség­gel karöltve - a város közbiztonsá­gának javítása. Kérik a lakosságot, a veteránokat, a közös cél elérése érdekében minél többen jelentkez­zenek a fenti címen, vagy a miskolci alegységnél minden szerdán 9 és 12 óra között (Miskolc, Vörösmarty ut­ca 41. fsz.). Emelt tiszteletdíjak Miskolc (ÉM) - Az illetményalap növelése értelmében a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Közgyűlés elnö­kének, illetve alelnökeinek tiszte­letdíjának emeléséről is határozott a megyei önkormányzat. A képvise­lők többsége elfogadta a változta­tást, amely szerint Gyárfás Ildikó­nak, a közgyűlés elnökének új tisz­teletdíját 157 ezer 950 forintban, Hatvani Zoltán alelnökét 140 ezer 400 forintban, Kormos Dénes, Fó­nagy János, illetve Sója Szabolcs társadalmi alelnökökét pedig 61 ezer 400 forint bruttóban hagyták jóvá. A törvény értelmében Gyárfás Ildikót, illetve Hatvani Zoltánt - mint országgyűlési képviselőket - azonban a megállapított tiszteletdíj 50 százaléka illeti csak meg. Miskolc, Ózd (ÉM - Sz.K.) - Az én gyerekem, úgy hívom, ahogy én akarom - gondolhatná bárki. S ez így is működött vagy három évig, mígnem az elmúlt év vége felé olyan rendelet született, amely korlátozza a lehetősége­ket. Ez évtől már mindenütt a Ladó János-féle utónévkönyv­ben szereplő választékból válo­gathatnak a gyermekáldás előtt állók. Kivételre alig-alig akad példa. A legújabb névdivatról Miskolcon és Ózdon érdeklőd­tünk. Mindkét városban állították, hogy semmi sem befolyásolja jobban a névadást, mint a televíziós soroza­tok. A Dallas vetítésével párhuza­mosan a szülők álma lett, hogy le­ánykájukat Szamanta (Samantha) névvel illethessék - mindhiába. Aki Miskolc (ÉM) - Talán már idén nyáron régi pompájában és funkciójába várhatja az egykori Vigadó-épület a Népkertbe láto­gatókat. Az igencsak leromlott állapotú épü­let tulajdonjogát néhány éve egy olasz társaságnak adta el a város, akik azonban egyszerűen nem csi­náltak vele semmit, annak ellenére, hogy a szerződés öt évet adott a rendbehozatalra. Ekkor került az ingatlan az érté­kének 90 százalékában az OND Kft. kezébe, amelyik - az „örökölt”, a Műépítész Kft. által készített ter­vek szerint - tavaly májusban hoz­zálátott a rekonstrukcióhoz. Braun Miklós, a tulajdonos kft. vezetője el­mondta: már a fűtés szerelésénél, a vakolásnál, simításnál tartanak a munkások.- Nagyon szeretném, ha mái- au­gusztus 20-ára meglenne a táncos étterem. Azt tervezünk ugyanis üzemeltetni, továbbá kerti sörözőt és cukrászdát. A város vezetésével is kapcsolat­előre szeretné kiharcolni, hogy szü­letendő magzata különleges nevet viselhessen, kérelmet adhat be az Akadémia Nyelvtudományi Inté­zetéhez. A miskolci anyakönyvi hi­vatal csoportvezetőjének, Vörös Gábornénak tapasztalatai azt mu­tatják, ritkaságszámba megy, hogy kiadják az engedélyt. A lányoknak mostanában elősze­retettel adják a Vivien, Réka, Zsófi, Boglárka, Fruzsina nevet. A fiúk esetén ismét felkapottak a régi ma­gyar nevek. No nem az István és a János, hanem a Márton, Árpád, Bence, Botond. Kevesen öröklik ma már a szülők keresztnevét, legfel­jebb a második utónév a mamáé, il­letve a papáé. Vannak kitartó szü­lők, akik a gyerek születése után sem törődnek bele, hogy a gyereket másképp hívják, mint ahogyan ők szeretnék, s vannak fiatalok, több­ban állnak, hiszen senkinek sem közömbös, hogy a korábban a sétá­lók által kedvelt - és ismét azzá te­hető - Népkertben milyen szórako­zási, pihenési lehetőség áll a polgá­rok szolgálatára.- A szép, régi gipszmintákat is nyire a házasságkötés tájékán, akik maguk szeretnének változtatni ne­vükön. Halászné Boros Mária ózdi anyakönywezetótól kapott tájékoz­tatás szerint az anyakönyvvezetők saját hatáskörükben felcserélhetik a két utónevet, valamint törölhetik ezek egyikét. Ettől eltérő változta­tásokért azonban a Belügyminiszté­riumhoz kell fordulni. Az ózdi hiva­tal egy évben általában 300-400 névváltoztatási kérelmet továbbít. Azonban előre lehet tudni: hiába kérik ma már, hogy a gyermek Vio­rel, Stefano, Raffael, Lüszien, Adri­ano, Polli, Denissa néven vezettes­sék be a nagy könyvbe. Idegen ne­vet csak azok kaphatnak, akiknek egyik szülőjük külföldi (akkor az il­lető országban használatos nevek jöhetnek szóba), illetve ha a gyer­mek szülei nemzetiségiek. azért újítjuk fel, illetve cseréljük ki, hogy a nosztalgikus hangulatot visszahozhassuk az épület köré - mondja a tulajdonos -, én magam például itt tartottam annak idején az esküvőmet - fogalmazott Braun Miklós. Hely és ok a népkerti vigadalomra A munkálatok kétharmadával végeztek már A damaki diófaültető Szalóczi Katalin Damak (ÉM) - A számunkra ed­dig ismeretlen település pol­gármesteri hivatalát keresve azon kapjuk magunkat, hogy túljutottunk a falun, Dámá­kon. Visszafordulunk, s megál­lunk egy takaros, hosszúra nyúlt ház előtt. A falon három fekete, ovális tábla. Az egyik a helyi óvoda, a másik az iskola, a harmadik a hivatal ittlétét jelzi. Az autó hangjára hama­rosan megjelenik a „gazda”, aki tréfásan Szegény Sándor Jánosként mutatkozik be. Be­vezet az aprócska irodába.-Hogy miért szegény Sándor János? - ismétli meg a kérdést. - Mert Damak is az, a maga háromszáz lakójával: egy szegény kis falu. Mi más lehetne a polgármestere? Azért nem panaszkodom, hiszen az óvodánk és az 1-3. osztályos is­kolánk tele van gyerekkel. A többi gyereket egy Volán­busz viszi Edelénybe. Van ugyan egy kilencszemélyes falugondnoki busza is Damaknak, de annak két­szer is kellene fordulnia, így in­kább másra használják. Például színházba viszik az embereket, de eljutnak vele az öregek a kövesdi fürdőbe is. Szerdán reggelente pe­dig elszállítják a szomszédos Ede­lénybe a betegeket az orvoshoz, a szakrendelésekre, s a felírt gyógy­szert is kiváltják.- Amikor megkaptuk a buszt, kiürítettük a rendelőt, ahová egyébként is, csak kéthetente jött ki az orvos. így lett óvoda Dámá­kon, ahol sosem volt azelőtt. Különös módon szerzünk tudo­mást a busz egy másik rendelteté­séről. Egyszerre egy ártatlan kék szemű; ám annál kapitányosabb asszony kukkant be hozzánk:- Ideje volna befejezni, indulni kell az ebédért! A gyerekeknek pontos napirendjük van! - szereli le a gyér ellenvetést, s már be is húzza maga mögött az ajtót.- A feleségem. A falugondnok- tanfolyamon van, így az én dolgom elhozni az apróságok ebédjét - mondja magyarázólag a falu első (második?) embere. Azért még kö­rülvezet bennünket a portán.- Ez az egész épület - valami­kor iskola volt - romokban hevert. Felújítottuk, aztán megtoldottuk, mert kellett a hely a víz-gépház­nak. Hogy egy kicsit nagyobbra si­keredett - csippent hamiskásan a szemével -, hát le tudunk válasz­tani belőle a mostaninál valame­lyest nagyobb melegítőkonyhát, meg egy klubhelyiséget, ahol dél­után az öregek, este a fiatalok mú­lathatják kedvükre az időt. Az óvodában 20-25 apróság, alaposan kipirulva, most érkez­tek vissza a szánkózásból. Egyetlen óvodáskorú gyerek sincs a faluban, akit ne írattak volna be a szüleik. A szomszédoknál, az iskolások­nál csodaszépen feldíszített tante­remben a három, egy-egy padsor- nyi „osztály”. Örülnek, hogy meg­dicsérem a színes cicomát, s mind­járt el is dicsekszenek: tegnap volt a farsang. A fiatal tanítónő, Ju- hászné Györgvdeák Teodóra pedig így büszkélkedik:- Nagy dolognak tartom, hogy az emberek a gyerekek kedvéért ünneplőbe öltözve összejönnek egy kis időre. Hogy a tanító házaspár miért telepedett le Damakon, hamar megértem, mikor Sándor János a porta egy különálló szép kis házá­ra mutat: az a szolgálati lakás. A mellette lévő két garázs egyike is a fiataloké, a másikban „ugrásra ké­szen” áll a mikrobusz. Idefele jövet a vakító hóban is feltűnt a hófehér templom. Mikor erről érdeklődöm, a polgármester csak nem állja meg, beül az au­tónkba, s elkísér.- A mi időnkben azt mondták, a templomba azért jó elmenni, mert ott rosszat nem hall az ember. Roppant örültem, hogy az egyház­nak sikerült pályázat útján a fel­újításhoz szükséges összeget előte­remtenie. Az önkormányzat pedig segített. A külső munkálatokat közmunkában végezték a falubeli­ek, az utat is mi építettük hozzá. A templomkertben öreg fák, alattuk kergetőzött hajdanán a kislegény Sándor Jánoska.- Ebhői a faluból szalasztottak engem, tizennégy' éves koromban. Miskolcon végeztem 1957-ben, gé­pészmérnökként. Már az elhelyez­kedésnél is fő szempont volt, hogy innen ne kerüljek el messzire, így a hajdani Borsodi Vegyi Kombi­nátnál húztam le az életemet. Amikor mindketten nyugdíjasok lettünk, építettünk itt egy kis há­zat, azzal, hogy tavasztól őszig itt leszünk. Hát, ahogy foglalatoskod­tam a kertemben, jöttek a fiatalok hozzám, hogy „János bácsi, vál­junk le Edelényről!” Mondom, vál­jatok gyerekek. De hogy: segítsek az intézkedésben. Aztán addig-ad- dig segítettem, hogy megválasztot­tak polgármesternek. így aztán itt ragadtunk. Jól érezzük magunkat. Különösen, ha megint lehet majd beruházni, tudniillik én az élete­met azzal töltöttem, hogy gyárat építettem, az íróasztalt nem sze­rettem sohase. Figyelmeztetem: tudom ám, hogy azért az utóbbi jó három év sem múlt el jelentős beruházás nélkül.- Jól működő ivóvízrendsze­rünk lett, saját fúrt kúttal. Az még kész sem volt, már pályáztuk is a gázt, s múlt év augusztusa óta már az is vezetékben van. A polgármester, mint mondja, az a fajta ember, aki ha tudja is, hogy majd csak az unokák szüre­telnek, csak elülteti a diófát.- Szerencsére elég sok a 16 év alatti gyerek. Ha felnőnek, már nem kapnak panellakást a szülők­től Barcikán, meg Miskolcon. Ad­digra fel kell készíteni a falut arra, hogy itt, helyben megélhessenek. „Szegény" Sándor lános polgármester Fotók: Bujdos Tibor _ Notesz Böjtmás hada Brackó István A farsang farka átnyúlik márciusra, így az- . tán böjtmás havában is hálóznak az embe- ‘ rek. Példának okáért felemlegetem a Junót, 1 ahol 8-án a Miss Hungary legszebb hölgye­ivel találkozhatnak a résztvevők. Egy nap- pal később, 9-én a miskolci ITC-székház- ‘ ban rendeznek murit, ahol a vendégek - . tetszés szerint - négyszemközt beszélget­hetnek a fellépő művészekkel, s a meghí­vott közéleti személyiséggel. A Nőnapon a lillafüredi Palotaszállót a likőrgyáriak száll- ják meg, másnap pedig a Semmelweis bál­nak ad otthont a patinás épület. A régi regula mértékletességre int: „édes italt igyál és édes étkekkel élj, egyél mus­tárt és tormát eczettel; fürdő hasznos; ru- hát vess a borba, melyet iszol, jó a leves- tikum is zsályával, spinyával, tárkonnyal, , borral és gyömbérre! egyetemben". Per­sze, a tavaszt hozó, s kikeletet ígérő már­cius nem múlhat el vígság nélkül. Sándor, ' József, Benedek zsákban hozza a meleget. Más kérdés, hogy a Bükkben félméteres a hó, s jegesek az utak. Gergely (12) az is­kolák patrónusa, s a diákok szószólója. A verses rigmus szerint: Nem jó tudat- lanul/Felnőni parasztul... A patkányűző nap korábbra esik, de emlékezzünk a ha­talmasok orra alá borsot törő, deákos hun­cutságé Eulenspiegelre, aki összefuru­lyázta és elpusztította az ocsmány kárte­vőket. Az új évszakot jelző napot követi a „guzsalyütő", ami azt jelenti, hogy föl kell hagyni az otthoni munkákkal, mert meg­pezsdült a határ és a kert. Feszesek a rü­gyek, a telet már nem szereti a táj. A hó­nap végén káposztát, mákot kell ültetni, s hangzatos, látványos attrakciója egy nor­mális időszaknak, hogy megszólalnak a békák és feltűnnek az első fecskék. Figyelmeztet a csízió is. „ Ha e hónapban mennydörgést hallasz, szeles és bő időt jelent." Nem értem a próféciát. Vihar vár­ható, bőség és boldogság aligha... Be kell vallani az adót, a gyereket, az eladott Tra­bantot. Emelik az energia árát, drágább a lottó, a víz, a cigaretta, s a nyári emelés­ben reménykedő nyugdíjasok alighanem csalatkozni fognak, továbbá a gyereknek sem olcsóbb a nyári tábor, a kinőtt cipő helyetti új lábbeli. Hogy három párt is már­ciusra tette tisztázó és tisztújító összejö­vetelét, az mára véletlen műve. Erről nem szól a kalendárium. Későbbi annaleszek vallanak majd arról, hogy mit tettünk, s mit mulasztottunk 1996 márciusában. A kormány ismét teljes lett. Csak halkan kérdem meg, hogy március idusán (Ó Caesar!) tőrrel, vagy virággal adunk-e hangsúlyt érveinknek és érdeke­inknek. • Kedden délután 3 órától Hejócsabán gyógyít, a kecskeméti „léleksebész”, Erdősi Imre. A HCM étterme ad otthont a meditációval összekötött rendezvénynek. Futótűzként terjedt a traffipax híre Sátoraljaújhely, Sárospatak (ÉM - BSZA) - Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon, vala­mint a két város környékén autózók az elmúlt héten gyakran találkozhattak útszélen álló be­mérőautóval. Mostanáig ritkán fordult ez elő errefelé. Az ellenőrzések okairól és eddigi ta­pasztalataikról kérdeztük Sárosi József ren­dőr őrnagyot, a sárospataki és Oláh József rendőr őrnagyot, a sátoraljaújhelyi rendőrka­pitányság közlekedési osztályúnak vezetőit, akik elmondták: a környéken a balesetek túl­nyomó része gyorshajtásból ered. Eddig megfelelő műszer híján nem tudták kiszúrni a notórius száguldozókat, hiszen a megyéről ritkán jutott le a „végekre” mérőau­tó. így a nem túl gyakori és esetleges ellenőr­zéseknek nem volt elég visszatartó erejük. Emiatt kapták meg a zempléni rendőrkapi­tányságok hosszabb időre a traffipaxot. Áz autósok körében futótűzként terjedt el az ellenőrzés híre, s ennek következménye­ként a járművezetők érezhetően visszafogot­tabban vezetnek. Ezt az igazolja a legjobban, hogy a mérőautó megjelenése utáni napokban nem fordult elő a környéken személyi sérülés­sel járó baleset. Az ellenőrzések főleg a frek­ventált helyeken történnek. Az intézkedések a szabálysértés mértékétől függően differenciál­tak. A rendőrség célja nem a pénzszerzés, ha­nem az utak biztonságának a fenntartása. En­nek érdekében a mérőautó ezentúl a legkülön­bözőbb időpontokban tűnik fel Zemplén utjain.

Next

/
Thumbnails
Contents