Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-23 / 70. szám

1996, Március 23., Szombat Kultúra ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Teológusnap Miskolc (ÉM) - Teológusnap lesz március 24-én, vasárnap délelőtt 10 órától Diósgyőrben a Táncsics téri református templomban. A gömöri, tornai és kassai egyházmegyékből a Sárospataki Református Teológiai Akadémián tanuló lelkészjelöltek igehirdetéssel, énekkel, gyülekezeti tájékoztatókkal szolgálnak. Ez az alkalom részletes betekintést nyújt a szlovákiai református gyülekeze­tek életébe, az ifjúsági munkába, és az egyházi sajtó szolgálatába. Pesti manufaktúra Budapest (ÉM) - A Miskolci Multi­média Manufaktúra (a Miskolci Ga­léria és a Miskolci Egyetem Kultu­rális és Vizuális Antropológia Tan­székének nemrégiben megtartott elektronikus művésztelepe) bemu­tatkozik be a március 24-ig látható Budapest Art Expón (Budapest Vá­sárközpont, F. pavilon). A részt ve­vő művészek: Faa Balázs, Hegyi Csaba, Koronczi Endre, Leitner Barna, Lévay Jenő, Tóth Károly, Zalka Zsolt. A kiállítást Bán András és Szakái László rendezte. Kispál és a Borz Az Ül című lemezét mutatja be a Kispál és a Borz együttes március 26- án, kedden este 7 órától Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban. Vay családtagok Vaja (ÉM) - Vaja község önkor­mányzata a helyi múzeummal a millecentenárium alkalmából ün­nepséget rendez július 6-án és 7-én, melyre szeretnék meghívni a Vay család tagjait is. Kérik, hogy az utó­dok, vagy akik tudnak róluk, telefo­non vagy levélben keressék meg az intézményt. (4526 Vaja, Damjanich u. 75., tel.: 44/385-297.)-JCÉPKÖZELBEN Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Képekről be­szélgetni nem könnyű. Mégis jellemző a huszadik század emberére, hogy mindent sza­vakkal (is) meg akar magya­rázni önmaga számára. Dobrik István művészettörténésszel egyes képekről (a májusi grafi­kai biennálén látható néhány alkotásról) próbáltunk beszél­getni. De igazából a képek csak apropóként szolgálnak ahhoz, hogy a szakember álta­lános segítséget adjon a mű­vekhez való közelítéséhez. □ Vén Zoltán képének címe: Noli turbare circulos meos! Amikor elő­ször ránéztem, egy Szilágyi Domo- kos-idézet jutott az eszembe: „Hagyjatok békét a logikámnak!”... • Az a szép a művészetben, hogy egy jó mű többféleképpen értel­mezhető. Hiszen egy művész, mi­kor létrehoz valamit, olyan dolga­inkról tud beszélni, olyan érzése­inket, gondolatainkat tudja fel­színre hozni, amelyek bennünket egy adott korban, egy adott föld­rajzi környezetben vagy a világ­ban foglalkoztatnak. Minél kép- szerűbb egy grafika, vagyis minél jobban a látott világot próbálja visszaadni, annál könnyebben jut­hat az átlagnéző a kép közelébe. De a grafikus olyan jeleket is al­kot; amelyek már egyéni míto­szokhoz, szubjektív világokhoz kö­tődnek... Ezen a képen az alkotó az általa kreált „valaminek” a pa­ramétereit, mértani rajzát adja meg. És erre a lapra ráhelyez még egy szoborfejet is. ü És azt mondja: „ne zavarjátok köreimet”... • Te azt mondod, az emberi logi­ka... Én azt mondom, a világ elsa­játításának két sajátos lehetősége: Ötven év, nyolc név, négy jelvény Ünnepel a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Ózd (ÉM - FG) - A cég dolgozói még nem érkeztek meg a mun­kahelyükre. De minden feltétel adott ahhoz, hogy megkezdjék a munkát - mégpedig a lehető leg­modernebb irodákban. A telefo­nok most még némák, üresek az iktatókönyvek, egyetlen bejegy­zés sincs a határidőnaplókban, a számítógépek is érintetlenül várják az első programot.- Ebben a tanirodában, a mosolytól a számítógépig, mindent megta­nulhatnak a diákjaink - mutatja büszkén az új létesítményt Benkő- né Fehér Éva, az ózdi Általános Művelődési Központban működő Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója. - Kö­zel 6 millió forintot vett igénybe az átalakítás és a berendezés, de eh­hez egyetlen fillér támogatást nem kellett az önkormányzattól kér­nünk, különböző pályázatokkal gyűjtöttük össze a szükséges pénzt. Itt a tanulók a saját üzleti terveik alapján fiktív vállalkozáso­kat hozhatnak létre, a különböző munkaköröket megpályáztatják... Szóval minden úgy működhet, mint egy igazi vállalkozásnál. A legmodernebb irodai eszközöket használhatják, van itt minden: fax, fénymásoló, számítógép, telefon... Az új tanirodát, a jövő számvite­li, pénzügyi szakembereinek, mene­dzser-titkárainak első „munkahe­lyét” a tegnap megkezdődött ünnep­ségsorozat keretében avatták fel. De az esemény apropóját nem a jö­vő, hanem a múlt adta. Az idén öt­venéves az ózdi SZIKSZI, vagy aho­gyan az idősebbek ismerik, a Kéri. Az elmúlt fél évszázad során nyolc­szor adtak nevet az iskolának. Kez­detben volt az Ózdi Római Katoli­kus Kereskedelmi Középiskolai Elő­készítő Tanfolyam, majd kereske­delmi középiskola lett, ’48-ban álla­mosították az intézményt, az ’50-es évektől közgazdasági gimnázium­nak hívták, majd középiskolának, technikumnak, szakközépiskolá­nak, és ’91-ben felvették Széchenyi István nevét. Az évfordulóra megje­lent kiadvány címében még Keri- ként nevezik meg az iskolát, de az új jelvényen - az iskola történeté­ben a negyediken - a SZIKSZI-fel- irat olvasható. Nemcsak a névváltozás, de az is­kolatörténeti kiállításon bemutatott a tudomány és a művészet. Vagyis engem ennél a grafikánál az a ket­tősség foglalkoztat, amely a világ­nak logikai absztrakció által való elsajátítása, illetve az érzések, megérzések és a művészet útján történő elsajátításából fakad. És hogy az emberi szubjektum, az én mennyire egyedül maradt ma a saját világával. □ Egyedül akar maradni ? Ne za­varjatok!... hagyjatok békét!... • Az is lehet. Ä cím mindenkép­pen arról szól, hogy én felépítet­tem magamnak a világról egy ké­pet, ebbe most már ti ne szóljatok bele! Ha valaki hipotéziseket alkot és próbál rendet rakni a világban, önmagában, abba a hétköznapi élet mindig belerondít. A gondol­kodó embernek felül kell emelked­nie a hétköznapok apró dolgain. De a befogadásnál is van ilyen mozzanat. Amikor könyvet olva­sunk, építkezünk egy mű kapcsán, újrateremtünk, mi is kizárjuk a vi­lágot... Az új tanirodában Benkőné Fehér Éva iskolaigazgató pecsétek, a taneszközök is dokumen­tálják ezt az állandó változást.- így volt ez korábban is, de most különösen szükség van az állandó megújulásra. Minden tantárgyra vonatkozik ez, bár a közgazdaság- tan esetében valóban egyik napról a másikra változnak a dolgok. Mire a tankönyvek elkészülnek, már el­avultnak tekinthetők. A kollégák a közlönyökből készülnek az órákra - mondja az igazgatónő. □ Vajon van a képnek valamelyik tudományághoz köthető, konkré­tan értelmezhető rendszere? Egyál­talán fontos ez? • Nem tudom, de úgy vélem, nem fontos. Előfordul, hogy a művész a valóság egy darabját beemeli a képbe. De legtöbbször úgy csinál, „mintha”. És ez az „olyan, mintha” sokkal több, mint a konkrét. Mert ez sok kis konkrét dologból áll ösz- sze. A jó portrénál sem arról van szó, hogy ez X.Y., hanem, hogy egy ember, akinek karaktere van, ér­zései vannak, beszél a szemével hozzád... Éppen az az érdekes, hogy ez a képi rendszer bármi le­het. De a lényege, hogy az ember ily módon is próbálja birtokba ven­ni a világot, megmérni a végtelent, a lehetőségeket. □ A képeket engedni kell hatni magunkra. Ha valaki mindenféle háttérismeret nélkül bemegy mondjuk a grafikai biennáléra, megáll egy kép előtt, el tudja en­gedni magát? Hathat rá a kép? Fotók: Vajda lános Ezt a folyamatos megújulást bizonyítja az is, hogy a hagyomá­nyos közgazdasági szakok mellett harmadik éve hirdették meg a me­nedzser-titkári képzést. S a szak­ma átalakulását mutatja, hogy egyre több fiú választja ezt az is­kolát.- A legtöbb szülő úgy gondolja, hogy érettségizzen a gyerek, de le­gyen szakmája is. Az idei jelentke­zők közül az első menetben 27 tanu­lót kénytelenek voltunk elutasítani. Szívesen jönnek hozzánk a nyolca­dikosok, mert hasznosítható tudást kapnak, és a továbbtanulási statisz­tikák azt bizonyítják, hogy az egy­kori növendékeink megállják helyü­ket más típusú felsőoktatási intéz­ményekben is. Most ahogy az év­könyvet készítettük, sorra vettük, ki mindenki indult ebből az iskolá­ból: egyetemi oktatók, tanárok, mű­vészek, teológusok, és persze jeles közgazdászok is. De a tanárok, sőt az adminisztrációban dolgozó kollé­gák egy része is itt tanult. Pontosabban többségük nem itt, hanem még a régi épületben. Az is­kola csak ’87 szeptemberében költö­zött az Általános Művelődési Köz­pontba. A korszerű intézménynek köszönhetően itt valóban minden feltétel adott. De a tegnapi ünnep­séget mégis a régi iskolában kezd­ték: emlékezve az alapítókra, az elő­dökre, a múltra. • Azt hiszem, igen. Régi vita, hogy a műélvezetben a tudás mit jelent. Azt mondják, hogy igenis felkészü­lést, kellő intellektualitást igényel az ember részéről, hogy egy bonyo­lultabb mű közelébe férkőzzön. Való igaz, hogy minél gazdagabb belülről az ember tudásban, érze­lemben, annál könnyebben eljut­hat a mélyebb rétegekhez. De va­lamit mindannyiunkban felidéz a kép. Mivel különböző helyen, kü­lönböző adottságokkal, különböző érzékenységgel élünk a világban, mást és mást érezhetünk. Lehet, hogy a művész által üzent, a világ­ról alkotott fájdalmas közlést nem érzi meg valaki, de hogy valamifé­le hangulatot kap, az biztos. Mint ahogy a zenei hangok szerveződé­sének hogyanját sem kell tudnunk ahhoz, hogy megérezzük a hang- zatot. A színeknek is vannak kü­lönböző hangzatai. Nem véletlen, hogy sok festő a zene által inspi­ráltán fest. Ez azért van, mert igenis köze van a formáknak, a színeknek, a festészetnek a zené­hez. Viszont a zenét nem is nagyon akaijuk megmagyarázni. Ott nem kérdezzük, mi mit jelent. □ Vannak olyan festmények is, ahol nem kérdezünk, ezek többnyi­re nonfiguratív képek, ahol elsősor­ban a színkompozíció a lényeg. Ezek közelebb állnak a zenéhez? • Úgy van közelebb, hogy egyi­ket sem akarod mindenáron „megfejteni”. De egy Munkácsy- képnek, amire azt mondom, hogy értem, gyönyörű, romantikus ze­néje van. Pedig ott előtérbe kerül a megismerés, elkezdjük értel­mezni a helyzetet. Egy nonfigu­ratív kép, amelyik nem ábrázol sem állatot sem embert, hanem tisztán a formák harmóniájára épül, kevésbé igényli a magyará­zatot. De a kettő nem mond el­lent egymásnak. bű ’ ri >*. •• .■■■;; \ , ■ ' • r: '• •*>'->-' v , í a . Vén Zoltán: Noli turbare circulos meos! _ Tárlat Akvarellek Miskolc (ÉM) - Koncz József festőművész al­kotásaiból nyílik kiállítás Miskolcon a Mini Galériában (Kossuth u. 11.) március 25-én, hétfőn délután 4 órakor. A tárlatot Dobrik Ist­ván művészettörténész nyitja meg. Koncz József 1922. április 22-én született Belsőbőcs községben. Középiskolai tanulmá­nyait Miskolcon a Lévay Református Gimnázi­umban végezte. Tanárai felfigyeltek rajzi készségére és benevezték az Országos Kö­zépiskolai Rajz Tanulmányi Versenyre, ahol kiemelkedő helyezést ért el. Ezután sikeresen felvételizett a Budapesti Képzőművészeti Akadémiára. A tanulmányait meg kellett sza­kítania, ’43-45 között katona volt. Visszatér­tekor ismét tanulni kezdett, Berény Róbert és Bencze László voltak a mesterei, de időnként Szőnyi István és Kmetty János is tanította. Ta­nulmányai befejezése után tanítani kezdett, először Győrben, majd Sátoraljaújhelyen, s ké­sőbb - egészen a nyugdíjig - Miskolcon a Éöldes Ferenc Gimnáziumban. Közben rendszeresen szerepelt a megyei és országos kiállításokon. Koncz József: A Hernád Bőcsnél A festő kohász Izsófalva (ÉM) - Poczok Gábor izsófalvi szü­letésű amatőr képzőművész alkotásaiból nyí­lik kiállítás március 25-én, hétfőn délután 4 órakor Izsófalván az Izsó Miklós Művelődési Házban. A tárlatot Hadobás Sándor ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A jelenleg Parasznyán élő alkotó kohász­technikusként dolgozik. Tagja a sajószentpé- teri Paál László Képzőművészeti Körnek. Mint úja: „A festő a színes anyagok természe­tét, a festékek keverési arányát, lehetőségét vizsgálja végig munkája során. A színek telí­tett és tört volta, fedőereje vagy lazúros jelle­ge, áttetszősége, ragyogása fokozza fel azt a mással nem hasonlítható örömöt, amit az ecsetet kezünkbe véve érzünk festés közben.” Tanári hangverseny Tiszaújváros (ÉM) - A tiszaújvárosi Vándor Sándor Zeneiskola tanárai adnak hangver­seny a Derkovits Művelődési Központban március 26-án, kedden este 6 órától. A műsor­ban többek között Schumann, Gershwin, Cho­pin, Dvorak, Brahms és Kerek Gábor művei szerepelnek. Avasi versenyzők Miskolc (ÉM) - Az idén első alkalommal meg­rendezett Kalmár László Országos Alkalma­zói Számítástechnikai Verseny döntőjének Szeged adott otthont. Megyénket a miskolci Avasi Gimnázium tanulói képviselték, mégpedig kitűnően. Do­ma Péter 5., Marhefka István 11., Ficsor Atti­la pedig 20. lett az országos versenyen. Nagy György felkészítő tanár tájékoztatása szerint az országból 600 tanuló indult a versenyen, ennyien töltötték ki iskolájukban a szegediek által elküldött feladatlapot . Az indulók közül 164 tanuló ért el megfelelő pontszámot, ezek a dolgozatok kerültek tovább. Végül a döntőben 30 mérte összetudását. A díjak között értékes számítástechnikai könyvek, CD-k szerepeltek. Jutott belőlük a miskolciaknak is, akik egyébként egy' osztály­ba járnak, a hatosztályos gimnázium negyedi­kesei. .1

Next

/
Thumbnails
Contents