Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

ELETMOD ' Nyugdíjas h Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE ./ 1996. Március 13. Szivárvány Miskolc (ÉM) - Az év elejétől új ki­advány szolgálja a nyugdíjasok teljesebb tájékoztatását. Szivár­vány címmel megjelent az „Ele­tet az éveknek” Országos Szövet­ség B.-A.-Z. megyei szervezetének a híradója. A beköszöntőben Tóth Ár­pád elnök beszámol szervezetük taglétszámának alakulásáról, sok­oldalú tevékenységükről. Knoll Ist­ván országos elnök - a rövidfilmek ismert alkotója - írásában a kölcsö­nös bizalom mellett érvel a nyugdí- jasság és a társadalom viszonylata­iban. Tomorszky Istvánná - a híra­dó szerkesztője - színes riportja, nyugdíjasok versei, hírek és egy hu­moros oldal teszik olvasmányossá a kiadványt, amely a jövőben rend­szeresen megjelenik, még a pénz­ügyi háttér alakulásától függ, hogy havonta-e vagy negyedévenként. Örömünkre azóta újabb számai je­lentek meg a Szivárványnak. Évzáró közgyűlés Miskolc (ÉM) - Az év elején tartot­ta évzáró közgyűlését az „Életet az éveknek” Nyugdíjas Szövetség me­gyei szervezete. Tóth Árpád elnök tekintette át az elmúlt hónapokban végzett munkájukat. Kiemelkedő megyei rendezvényeik voltak az idősek világnapján, a kétnapos mű­sor, összekötve a Rímfaragók II. Or­szágos Találkozójával, valamint a Déryné ünnepség, amelyen erdélyi magyarok is részt vettek. Ezen kí­vül a szervezethez tartozó 50 klub­ban is színes programokat bonyolí­tottak. A szervezet szerény közpon­ti anyagi támogatásból tartja fenn magát, míg a helyi klubok az önkor­mányzatok. a nyugdíjasok volt munkahelyeinek segítségével tevé­kenykednek. Nyugdíj ascharta Budapest (ÉM) - Az idős emberek védelmében egy charta megjelente­tését tervezik a nyugdíjasok orszá­gos szövetségének vezetői. A doku­mentum magában foglalná az idős korosztályok jogait, a társadalom velük kapcsolatos kötelezettségeit. A teljes embert veszi védelmébe, anyagi, szociális, egészségügyi, kul­turális és egyéb életkörülményei­ben. A charta megalkotói támasz­kodnak az ENSZ és az Európai Par­lament különböző okmányaira, ajánlásaira, természetesen az Euró­pai Szociális Chartára is. A legfőbb kiindulási pont: minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy az idős emberekben a feleslegessé válás ér­zése alakuljon ki, meg kell szűnnie minden olyan politikai magatartás­nak, amely a nyugdíjasokat eltar­tottnak tekinti feledve, hogy egy élet tisztes munkája áll mögöttük. Nyugdíjasok a görömbölyi pince­soron borkóstolás közben 140 - 240 Mezőkeresztes (ÉM) - Legutóbbi, február 9-én megjelent Nyugdíjas­rovatunkban elírás folytán tévesen közöltük, hogy a mezőkeresztesi férfi kórus 240 éves, valójában még csak 140 - írja levelében Berecz Bertalan, aki 50 éve tagja a dalegy­letnek és annak titkára, krónikaíró­ja is. Kívánjuk: az idősebb daloso­kat kövessék a fiatalabb generációk tagjai és a következő száz évben folytatódjanak sikereik. Pénz híján - leleménnyel Füle József klubelnök Fotók: Bujdos Tibor Szentsimon (EM - N.Z.) - A nyugdíjasklubok sokfélekép­pen gondoskodnak működé­sük feltételeiről. A legtöbb él­vezi a helyi önkormányzat anyagi támogatását. Szeren­csések azok az idős emberek, akiknek megmaradt a volt munkahelyük és támogatni tudják őket. Valamilyen for­rásra mindenképpen szükség van a létezéshez, hiszen az ala­csony nyugdíjak mellett csak amolyan jelképes tagsági díjat kérhetnek. A szentsimoniak sajátosan leleményes megol­dást választottak: munkákat vállaltak a helyi termelőszö­vetkezetnél és az ózdi város- gondnokságnál, ennek ellenté­teleként utazhattak, kirándul­hattak. Füle József, a helyi nyugdíjas klub vezetője a „fi­atalabb” korosztályokhoz tar­tozik. Vele idéztük tél a klub létrejöttének történetét.- Pontosan már nem tudom meg­mondani, körülbelül 17 éve fogott össze néhány nyugdíjas. Akkor még csak férfiak jártak össze, mind­össze tízen voltak. ’90-re aztán hu­szonkettőre szaporodott. Tízforintos tagdíj mellett nemigen tudtak moz­dulni. Bevételes műsoros estekre pe­dig nem gondolhattak ezek az idős emberek. így adódott az ötlet: vállal­janak munkát a tsz-ben, az meg vi­szonzásként biztosítson szálbtási al­kalmatosságot. Ekkor kezdődtek a kirándulások közelebbi fürdőhe­lyekre. Gyökeres változás a kilencvenes évektől kezdődött. Addig is sok lele­ménnyel dolgoztak Koós Miklós, ko­rábbi tsz-elnök vezetésével. Füle Jó­zsefedben lépett be a klubba.- Az elődöm megbetegedett, úgy maradt rám az elnökség, mint sza­márra a fül. Csináltuk tovább. Mi­ben jelentkezett a gyökeres válto­zás? A létszámban, mára 65-en va­gyunk, meg abban, hogy most már az asszonyok is eljárnak összejöve­teleinkre. Ebbe besegített a felesé­gem. A helyiségünk elég szűkös, húsz-egynéhányan férünk el benne. Ezt úgy oldjuk meg, bőgj' a hölgyek kedden találkoznak, mi meg hétfőn. Legjobban a kirándulásokat kedve­lik. A múlt nyáron hatszor jártak strandon. Legtávolabbra Hajdúszo­boszlóra és Beregfurdőre jutottak el. Egyszer hajókirándulást is szerveztek.- Felmentünk busszal Tokajig, onnan a Bodrogon hajóval Sárospa­takig, megnéztük a város nevezetes­ségeit. Az idén is tervezünk hasonlót a Tiszán, ezúttal Tiszaújvarosba. Ezeken túlmenően helyileg min­den évben megrendezzük a pót­szilvesztert, a bátyus bált. Fel is köszöntjük egymást névnapokon. Ez úgy alakul.hogy Józsefek va­gyunk négyen, mindenki hoz 2-2 liter bort - ennyi van engedélyez­ve - és megkínáljuk, felköszönt- jük egymást. A jövőben még töb­ben fogunk össze, zenével tánccal szervezzük meg ezeket a baráti összejöveteleket. Füle József az ózdi kohászat diszpécserszolgálatából vonult nyugdíjba 88-ban korengedmény- nyel. Élégedetlen a régi község, Szentsimon (ma ózd része) hely­zetével.- Az egyesülés után elkerült innen minden. Volt nyolctanerős iskola, most csak az alsósok ma­radtak itthon. A közigazgatás, az orvos is Ozdon van. A nyugdíjas klub a Bükk Művelődési és Ven­déglátó Házhoz került, ez biztosí­totta a fűtést, a világítást és évi egy kirándulást. Utóbb az Árpád Vezér iskolához osztottak ben­nünket. (Szokták mondani: két­szer gyerek az ember, hátakkor öregként is az iskolában a he­lyünk.) Itt tovább csökkent a támo­gatás. Azon vagyunk, hogy változ­zon a helyzetünk. Nagy kár volna, ha szétesne ez a közösség, ahol az idős emberek „kibeszélik” magukból bajaikat. Rit­kaság a megyében, hogy egy ezer­hatvan lakosú településen 65 nyug­díjas' így összetart. Ügy hírlik újab­ban, hogy a megoldás a láthatáron van, és jobb helyre kerülhetnek a megújított régi művelődési házba.- Újabb ötlettel álltunk elő a vá­rosgondnokságon. Vállaltuk Ózd város szentsimoni részének takarí­tását, a közterületek kaszálását, rendbentartását. Ezért 60 ezer fo­rintot kapunk, és négyszer csinál­juk évente. A „község” is jól járt, mi meg kapunk egy kis pénzt. Tanácskoztak a nyugdíjasok Miskolc (ÉM) - A Nyugdíjasok B.-A.-Z. Megyei Képviseletének Tanácsa (a képviselet tagszer­vezeteinek küldöttei) 1996. feb­ruár 23-án a szakszervezetek székházában tartotta meg ülé­sét. Képviseltették magukat a bányászok, kohászok, villamos­ipariak, vasasok, vasutasok, ve­gyészek, közalkalmazottak nyugdíjasszervezetei Miskolc­ról, Kazincbarcikáról, Ózdról, Borsodnádasdról, Sátoraljaúj­helyről, Tiszaújvárosból, Sze­rencsről. Vendégként vettek részt Balogh Béla, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat elnöke, Bazsányiné és Szo- bota György az MSZOSZ megyei képviselői, a független szak- szervezetek részéről Kozsik Bé­la, a villamosipari nyugdíjasok küldötte volt jelen. Szeghő István a megyei képviselet elnöke előadói beszédében taglalta a nyugdíjasokat érintő legfontosabb kérdéseket, beszámolva a megyei képviselet 1995. évi munkájáról. Foglalkozott az országos képviselet­nek a megyét érintő elképzelésével, a megyei képviselethez fűződő kap­csolatokkal, a szervezet gazdasági helyzetével. Az előadói beszédben és a hozzá­szólásokban egységesen fogalmazó­dott meg, hogy az elért eredmények nem elégségesek, azonban ennek oka nem a képviselet munkájából, hanem az ország gazdasági helyze­téből és főleg a hatalmat gyakorlók­nak az érdekvédelmi munkát sem­mibe vevő, a lakosság tűrőképessé­gét és szociális helyzetét figyelmen kívül hagyó intézkedéseiből ered. Ezen intézkedések eredménye - mi­közben egyesek gátlástalanul milli­ókat vágnak zsebre -, hogy fokozó­dott az alacsony nyugdíjjal rendel­kezők nyomora és a középrétegek elszegényedése. Szeghő István a napirendi pontok sorában ismertette a képviselet cse­lekvési programját és az 1996. évi munkaprogramját, ebben egyértel­műen megfogalmazták: a nyugdíja­sok érdekeinek védelméért sokkal határozottabban, és keményebben kell kiállni. Országszerte aláírás- gyűjtést indítanak a nyugdíjasok kö­rében azért, hogy a kormány biztosít­sa a törvényben is megfogalmazott, a nyugdíjasokat érintő intézkedések végrehajtását és hagyjon fel a sze­gény néprétegek további nyomorítá- sával. Szólt az előadó arról is, hogy programot dolgoznak ki az egészsé­ges életmód népszerűsítésével a nyugdíjasok körében együttműködve az MSZOSZ nyugdíjasválasztmá­nyával es’ a nyugdíjasklubokkal. A képviselet ügy tervezi, hogy az összegyűjtött aláírási íveket a kor­mányfőhöz továbbítják. Bíznak ab­ban, hogy a várható, milliós nagy­ságrendű aláírást a kormányfő nem hagyhatja figyelmen kívül. Ameny- nyiben nem lesz foganatja az aláírá­sokkal kifejezett követeléseknek, akkor a nyugdíjasok nyílt demonst­rációba és polgári engedetlenségi mozgalomba kezdenek a kikénysze­rítés érdekében. (Az aláírásokat ké­rő felhívást alább közöljük.) A nyugdíjasok ügy érzik, jogosan kérik számon a kormányfőn a vá­lasztási ígéretek teljesítését, hiszen egyrészt ennek a hárommilliós nép­rétegnek sok köze volt a szocialisták hatalomhoz jutásában, másrészt nem hiszik el, hogy a gazdaság rendbetételének egyetlen útja a szo­ciális ellátórendszerek szétverése, a szegényeket kíméletlenül sújtó jö­vedelemelvonó intézkedések sora. A felszólalok között Balogh Béla hangsúlyozta: a cél azonossága mi­att jó együttműködés kialakítása szükséges a képviselet és a nyugdíj- biztosítási önkormányzat között. Szobota , György elmondta: az MSZOSZ megyei szervezete a to­vábbiakban is biztosítja a képvise­let működéséhez szükséges tárgyi feltételeket. Örülnek annak, hogy a nyugdíjas szervezetek küldöttei kö­zött vannak MSZOSZ-en kívüli szakszervezetek képviselői is. Bállá László a megyei képviselet tájékoztatási bizottságának elnöke Felhívás nyugdíjas barátaimhoz! Egyetértők a Nyugdíjasok Országos Képviseletének az időskorúak és nyugdíjasok érdekében megfogalmazott alapvető követeléseivel. Köve­telem, hogy a demokratikusan megválasztott parlament és kormány te­gyen hathatós intézkedéseket a rendszerváltás óta rohamosan felgyor­sult életszínvonalromlás, a milliók elnyomorodásának, a társadalmi igazságtalanság mértéktelen terjedésének megállítására. Követelem: 1. / A létminimumon, vagy az alatt élők közel nyolcvanszázaléknyi nyugdíjas helyzetének javítását; 2. / Az aktív foglalkoztatottak nettó bérkiáramlásával megegyező nyugdíjemelést; 3. / Az özvegyi nyugdíjkiegészítés, kormányprogramban beígért törvé­nyi rendezését; 4. / Az alapvető egészségügyi ellátás állami garantálását. A gyógysze­rek, gyógyász-segédeszközök, lakhatási költségek áremelkedésének olyan korlátozásai, hogy azok a nyugdíjemelés mértékét ne halad­hassák meg; 5. / A társadalombiztosítási önkormányzatok függetlenségének biztosí­tását, jogainak kiterjesztését, pénzügyi helyzetének stabilizálását. Nyolcvanéves ifjú Diósgy őr (ÉM - NZ) - Dombóvári Istvánt me- gyeszerte ismerik nyugdíjaskörökben. Az idei szökőnap nevezetes dátum életében. Nyolc­vanévesen huszadszor ünnepelte születés­napját. A ma is fiatalos öregúr 46 évet húzott le a diósgyőri kohászatban. Volt kovács, laka­tos, időelemző, munkaügyis végül műszaki előkalkulátorként ment nyugdíjba. Azóta sem tétlenkedik, előbb 13 évig dolgozott az egyetem közművelődési bizottságában, most pedig a nyugdíjasszervezetekben tevékeny­kedik. Legnagyobb szenvedélye a természet- járás, no meg a versírás, így erről is rigmus­ban szól: Szeretem a természetet, melegben és hidegben, Ha kint járok', úgy érzem, hogy béke van a szívemben. Élvezem a madár dalát és a vadvirágot Szépnek látom én odakint az egész világot. Többek között egy versének köszönheti, hogy túlélte a doni tragédiát (egy Szent Borbá­la verséért 42 decemberében jutalomszabad­ságra engedték, mialatt a fronton az ütege tel­jesen megsemmisült). Most, a huszadik szüle­tésnapon összegyűlt a kis család. Két gyerme­ke és hat unokája van, a hét testvér közül még négyen, egy 88 éves bátyja, 86 éves nővére és egy 78 éves húga van életben, akik szintén kö­szöntötték az ünnepeltet a rendkívüli szüle­tésnapon. Húsz gyertya díszítette a 80 éves nagyapának kijáró tortát. Dombóvári István számolgat: - Nem való­színű, hogy megérem a 21. születésnapot, ugyanis 2000-ben nem lesz szökőév, így csak nyolc év múlva ünnepelhetnék ismét. Kívánjuk, élje meg, a mostani erőben, egész­ségben. A köszöntőkhöz mi egy friss versének közlésével csatlakozunk. Dombóvári István Szökő év Szökő év, szökő nap. e napon születtem, Húszat is megértem, s máris öreg lettem. Születésnap, születésnap, kinek ilyen, vagy olyan, Megtanultam, megfogadtam, hogy ne vegyem komolyan. Már az első születésnap úgy köszöntött én reám, Apám meghalt hét árvával maradt özvegy jó anyám. Mondjam talán hetediket, az is elég szomorú, Katonaság, frontszolgálal, dühöngött a háború. Nyolcadiknál hadifogság, s vele járó sok egyéb, Ez tette jó viharossá, szegény tüzér életét. Itt vagyok a huszadikban, ez még nem is volna baj, Ra kell jönnöm számtalanszor, nem vagyok már fiatal. Nem siratom a múltamat, jó hogy nem jön vissza már, Úgy biztatom néha magam, Igyál egy jót vén szamár. Hát bíz ez a hosszú élet időnként oly mostoha, Kiírhatják a fejfámra, „így se jártam még soha".

Next

/
Thumbnails
Contents