Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-13 / 62. szám
1996, Március 13-, Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 7 Kórusfesztivál Miskolc (ÉM) - A Miskolci Kórus- fesztivál Alapítvány immár hetedik alkalommal rendezi meg a Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivált április 19. és 22. között. A rendezvény számos hazai és külföldi (olasz, erdélyi, lett stb.) együttes részvételével idén is négy városban (Miskolc, Mezőkövesd, Sárospatak, Szerencs) zajlik. A fesztivál lassan ismertté válik szakmai körökben is. Az elmúlt években számtalan magyar, Európa és Ázsia különböző országaiból érkezett együttes mutatta be sikeres produkcióit, Az évek során a Magyar Rádió Zenei Főosztálya is csatlakozott a rendezőkhöz, így nemcsak a helyi közönség, de a közvetítések során a rádióhallgatók is élvezhették a koncerteket. A szervezőktől megtudtuk, hogy a részletes program rövidesen elkészül, így igyekszünk mi is minél hamarabb közölni ezt olvasóinkkal. Mesés operettek Miskolc (ÉM) - „Mesél a bécsi erdő...” címmel operettgála lesz március 15-én, pénteken este 7 órától Miskolcon a Nemzetközi Kereskedelmi Központ színháztermében (ITC, Mindszent tér 1.). A műsorban Strauss-, Huszka- és Ábrahám- melódiák csendülnek fel Szóka Júlia, Leblanc Győző, Kállay Bori és Csere Attila előadásában. Jegyek válthatók az Ifjúsági és Szabadidő Házban, a Miskolci nemzeti Színház jegyirodájában és az előadás helyszínén. Dósa-grafikák Cserépfalu (ÉM) - Dósa Ágnes grafikáiból nyílik kiállítás március 16-án, szombaton délután 4 órakor a cserépfalui művelődési házban. A megnyitót követően az általános iskolai tanulók adnak zenés-táncos, irodalmi műsort. Bevezetőt mond Kósik István polgármester. Arnóti népfőiskola Arnót (ÉM) - A szentekről és a szerzetesekről tart előadást Tóth Alajos, volt arnóti plébános, a miskolci minoriták tartományfőnöke az arnóti vallásismereti népfőiskola második rendezvényén, március 14- én, csütörtökön este 6 órától. Lelkigyakorlat Miskolc (ÉM) - Nagyböjti lelkigyakorlat lesz a miskolc-selyemréti Szent István-templomban március 15-én, pénteken, 16-án, szombaton és 17-én, vasárnap az este 6 órakor kezdődő szentmise keretében. A lelkigyakorlatot vezeti Veres András, az egri szeminárium docense. Soros-pályázatok Miskolc (ÉM) - Megjelentek a Soros Alapítvány aktuális pályázati felhívásai. Bővebb felvilágosítást illetve pályázati űrlapot a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet szakmai médiatárában Regéd Zoltánnétól és Udvarnoki Miklóstól kaphatnak az érdeklődők (Andrássy u. 96.). A szervezők felhívják az érintettek figyelmét, hogy a pályázati határidők rendkívül szorosak. Nebulós bemutató Miskolc (ÉM) - A Nebuló Általános Iskola március 18-án, 19-én, 20- án és 21-én nyílt napokat tart. Hívják és várják a nagycsoportos óvodásokat szüleikkel együtt, hogy ismerkedjenek az itt folyó munkával. A magániskola a Győri kapu 27. sz. alatt található. Bővebb felvilágosítást a 347-834-es telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Besenyő Pista bácsi Miskolc (ÉM) - Besenyő Pista bácsival és Pandacsöki Boboijannal (Laár Andrással és Dolák-Saly Ró- berttel) találkozhatnak az érdeklődők március 16-án, szombaton este 6 órától Miskolcon a Rónai Művelődési Központban. Jegyek válthatók a művelődési központ jegypénztárában hétköznapokon délután 3-tól este 6 óráig. Négy magyar két évszázada A Miskolci Szimfonikus Zenekar és Körmendi Klára hangversenye Bánhegyi Gabor Miskolc (ÉM) - Magyar zeneszerzőknek szentelte a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfői koncertjét, hiszen Liszt Ferenc Mazeppa című szimfonikus költeményét, Mosonyi Mihály e- moll zongoraversenyét, Orbán György II. szerenádját és Kodály Zoltán Felszállott a páva - változatok magyar népdalra című opuszát adták elő a Miskolci Nemzeti Színházban. A műsor első fele a magyar romantika két mesterének, Liszt Ferencnek és Mosonyi Mihálynak szente- lődött. A hallgatóban alighanem Liszt alkotása hagyott mélyebb nyomokat, hiszen a Mester a Ma- zeppában tudta, mit akar elmondani. A címszereplő kozák vezér szenvedését, majd csodálatos megmenekülését -- a fojtott hangvételű pianissimóktól a szárnyalóan harsogó fortissimókig - pontosan, precízen közvetítette a zenekar. Mosonyi Mihály a magyar nemzeti romantika jeles képviselője volt. Valószínű, hogy saját korában népszerű, elismert zeneszerzőnek számított, de az e-moll zongoraverseny és a ráadásként előadott tanulmány után a közönség meggyőződhetett arról, hogy a múlt század komponistájának a műveit nem méltatlanul feledte az utókor. Mosonyi saját jelenének alkotott. Az e-moll zongora- versenyének mondandótlanságát néhol már öncélúan látványos díszítésekkel, és bámulatos virtuozitást igénylő zongoraszólammal igyekezett elfedni. A formailag és tartalmilag figyelmet érdemlő részeiméi pedig élesen megmutatkozott, hogy a szerző éppen Beethoven-epigonista korszakában komponálta művét. Szólistaként Körmendi lilára fantasztikus teljesítményt nyújtott, tökéletesen, tisztán kijátszott hangok Fotó: Dobos Klára jellemezték előadását, de sajnos ő sem tudta elhitetni, hogy az alapmű jobb, mint amilyen. A második í'észben egy századot ugorva a kortárs zenében találhattuk magunkat. Orbán György II. szerenádja ezen az estén nem aratott közönségsikert, bár az első tétel merész ritmuskombinációi, a pattogós, feszített hangvétel még ébren tartotta az érdeklődést, a második részben azonban megerősödött a gyanú, hogy ezen a koncerten nemcsak a közönség viseltetik közömbösen Orbán muzsikája iránt. Kodály Zoltán azonban bőven kárpótolta a zenerajongókat, hiszen a Fölszállott a páva című népdalra írt variációi szinte szárnyakat adtak a zenészeknek, akik közül ezúttal a fúvósok vizsgáztak színjelesre. Kovács László precíz instrukciókat adó, lendületes vezénylése pedig arról árulkodott, hogy a hétfői négyesből alighanem a Kodály-opusz volt a titkolt vagy bevallott kedvenc. Emlék-képek - képes emlékezés Emlék-képeim címmel Bihari Zoltán képzőművész-rajztanár alkotásaiból nyílik kiállítás március 14- én, csütörtökön délután 3 órakor Felsőzsolcán a Kazinczy Ferenc Általános Iskola galériájában. A festmények segítségével megismerjük azokat a helyszíneket, ahol Bihari Zoltán valós vagy képzeletbeli utazásai során járt, és láthatjuk azokat az embereket, akikkel eddig találkozott, és valami miatt fontosnak tartotta, hogy a képzőművészet segítségével meséljen róluk nekünk. A tárlatot Végvári Lajos művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitó műsorában közreműködik: Szalóczy Éva versmondó és Szanyi Borbála népdalénekes. Egy év múlva Toldi-évforduló lesz Benkoczy György Az évfordulótól, 1857-től még meglehetősen messze vagyunk: ekkor nyerte el Arany János a Kisfaludy Társaság pályadíját. De ez már a siker pillanata, a mű fogantatása, a szalontai Toldi-monda, Ilosvai Selymes Péter históriájának tanulmányozása, majd magának a műnek a megírása jóval korábbi időre esik. Áz igazi remekművek sajátja, hogy nemcsak nem látszik meg rajtuk az idő múlása, hanem még nemesednek is, miként a fajborok ízének és illatának is idő kell a kifejlődéshez. A Toldit ma olvasva nyomat sem találjuk benne az avulásnak, az az ízes magyar nyelv szólal meg soraiban, amely Petőfi verseivel együtt véget vetett a korabeli fentebb stílusnak, s amely példakép ma is valamennyiünk számára. Mindnyájan rajta nevelkedtünk fel szinte észrevétlenül az iskolai tanulmányok során, s tanultunk tőle hibátlan, közérthető magyarságot. Mai társadalmunk már kevésbé érzékeb, hogy a reformkor utolsó éveiben Toldi Miklós az elnyomott nép képviselője is, áld saját erejéből szerez éi-vényt jogainak és becsülettel emelkedik ki méltatlan helyzetéből. Messziről lobogó pásztortűz fényeként merült fel költőnkben Toldi Miklós képe, s az előhangban szinte emberfelettivé növeszti alakját. De magában a műben a józan valóság képei fogadnak: a tikkadt szöcskenyájak, az ösztövér kútá- gas, a bögölyök hadával háborúra kelő szomjas ökrök, az utat nyaló forgószél porából rakott torony, amelyből felcsillan Laczfi nádor hada. A méltatlan helyzetén emésztődő Toldi a rajta esett sérelmes megszólításért, a csekély botocskaként feltartott vendégoldallal mutatja meg igazi valóját. És se szeri, se száma a remek ábrázolásoknak, mint a lakomát készítő sürgő-forgó konyhai műveletek, vagy az álnok György és még a lelke gyülölségén is erőt vevő Miklós összerobbanása. S micsoda pompás leírással tálalja az öreg Bence bujdosó kisebbik gazdája elé a magával hozott ételt és italt. A remek leírások szinte szakadatlanul sorakoznak. S amint a műben felhangzó közvetlen élőbeszéd a másfél évszázad alatt mit sem változott, ugyanez a benyomásunk, ha Károlyi Gáspár bibliafordításának szövegét fennhangon olvassuk, leszámítva persze némi régies ízt. S ugyanígy vagyunk Balassi verseivel. Az íráskép régisége, a betűformáknak a maitól eltérő szokatlansóga régi nyelvünket ódonabbnak tünteti fel, mint amilyen valójában volt. Lehetséges, hogy megértenénk a temetőben felhangzó Halotti Beszéd mondatait, s talán a honfoglaló magyarság beszédét is erősen különböző nyelvjárási ízűnek érezve csupán. Általános iskolai magyartanáraink ismertetik meg a Toldival ifjúságunkat, Az elkövetkező évfordulóig még sok idő van arra, hogy elgondolkodjanak méltó megünneplésének lehetőségeiről. Ötletek bizonyára bőségesen lesznek, ám elsősorban ajánlatos jó előadói képességű tanulókkal az egész mű bemutatása egy ünnepi est keretében a megjelent szülők előtt, vagy egy rajzsorozat elkészíttetése, amely azt is megmutatná, hogyan él a Toldi mai ifjúságunk tudatában. „Téka Színház Vass Tibor Kulkának ugyanaz a baja, mint Mágenheim- nek: porckorongsérve van. A Szomszédoknak ugyanaz a baja, mint Kulkamagenheimnek: panaszkodik. Nem vitatnám el a Szomszédok úói, színészei elől a folytonsírás-folytonrívás jogát, de engem idegesít ez a didaktikus panaszroham, amivel kéthetente lerohannak, ha hagyom magam. Szerencsére a Színház márciusi szamában a Kulkával készített interjú kevés szót ejt a Szomszédokról. „A sorozat arra késztet, hogy be akarjam bizonyítani, másra is alkalmas vagyok, és így remekül sarkall az elkényelmesedés ellen” - vallja Kulka, s büszkén mondja, egy Szonda-Ipsos közvélemény- kutatás szerint ő a tizedik legnépszerűbb magyar színész. Szép közhelyeket mond a betegségről, az ágyhoz kötött napokról, a színház hiányáról. Az interjú gerincét a szintén szép közhelyekkel terhelt műhelyvallomás adja, amelyben az utóbbi hónapok fontosabb szereplőiről beszél. Kissé rossz szájízzel emlékszik A király mulat című darabra: „Ezt egy kicsit elszúrtuk, és ebben én is hibás vagyok. Nem kellett volna például erősködnöm, hogy énekeljünk, amikor kiderült, hogy ettől még nem lesz zenei dramaturgiája az előadásnak.” Azt mondja, jó, ha öt valaki kordában tartja, mert különben nagyon hamar elmegy az önsajnálós, édes-bús, fájdalmas hangulatok felé. Nos, Kulka lemezén ezek a hangulatok nem csupán a dalszerző hangulatától lesznek néhol fájdalmasan együgyűek. Jó, ha egy színész sokoldalú, de nem akar mindenáron és mindenütt a megfelelés kényszere alatt bizonyítani - ez a „hangulat” is árad Dömötör Adrienne írásából. ,A színész nem tekintheti a közönséget viszonyítási pontjának, de a nézők jelenlétének tényét sem szabad lebecsülnie” - olvasom néhány oldallal hátrébb, a Szabadpolc című sorozatban. Nem kell tehát állandóan szomszédolni ahhoz, hogy alkalomadtán kölcsönkérhessünk egy csipetnyi sót, ha éppen akkor fogy el. mikor túlságosan is édes-búsra sikeredik az étel. A Kéri 50 éve Ózd (ÉM) - „Fél évszázad egy kis iskola eleiében maga a történelem. Történelem, mert kifejeződik benne a kor minden változása. Hogyan is kezdődött Ozdon a közgazdászok képzésé? Kik voltak az alapítók? Milyen gondokkal, feladatokkal küzdöttek a mindig új és uj nevet viselő iskola tanárai, diákjai? Ezekre a kérdésekre keres választ az iskola múltjának krónikája...”— olvashatjuk a Kéri 50 éve című emlékkönyv bevezetőjében Benkőné Fehér Éva sorait. Az ózdi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskoláról van szó, amelynek ötvenéves jubileumi ünnepségét március 22-én rendezik meg. A megnyitót délután 1 órakor a régi iskolában tartják. A megemlékezes délután fél 4-kor kezdődik az Általános Művelődési Központ (ÁMK) nagytermében, majd fél 5-kor iskolatörténeti kiállítás nyílik, és ekkor avatják fel az új tanirodát is. Este 6-tól fogadást rendeznek a Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola aulájában, majd az ünnepség nosztalgiabállal zárul. Szeretettel várnak minden régi és mai diákot, érdeklődőt. A következő héten folytatódik a programsorozat. A Közgazdasági Napra, március 26-ra neves előadókat hívták meg a városszerte Ke- rinek becézett szakközépiskolába. Március 27- én délután 3 órától műsoros délutánt rendeznek az ÁMK nagytermében, ahol valamennyi osztály vidám összeállítással szórakoztatja a vendégeket. Március 28-án délután 3 órától tartják a sportgálát a Sportcsarnokban. Másnap diákönkormányzati nap lesz, diákigazga- tó-választás, vetélkedők, játék, este diákbállal zárul a program. Programaj ánló Miskolc, Ifjúsági és Szabadidő Ház: Papp Judit, Somogyi Kati, Juhász llony szárazvirágszirom- képekből, maszkokból és bábokból rendezett kiállításának megnyitója. Délelőtt 10 órakor. Izsófalva, Művelődési Ház: Az uráli népek hitvilága. Népfőiskolái előadás. Este 6 órától. Miskolc, Kossuth mozi, Európa Filmklub: Welles: Aranypolgár. Este 7 órától. Ózd, Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház: Az ózdi XVI. Honismereti pályázat értékelése, díjkiosztó ünnepség. Délután 3 órától. Miskolc, TIT, Kazinczy-klub: New York, Bárdos István előadása. Délután 5 órától. Sárospatak, A Művelődés Háza: Csete Ildikó textiltervező iparművész kiállításának megnyitója. Este 6 órától. Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos Művelődési Ház: Vígopera. A Magyar Állami Operaház művészei közismert operákból mutatnak be részleteket. Délelőtt fél 11-tői. Kazincbarcika, Egressy Béni Művelődési Központ: Gyermek Ki mit tud? Délután 3 órától. Miskolc, Vian-klub: Élő „kocsmazene". Benne Árva István Sityu (gitár) és Kovács Péter Ali (Kabinet Rt. szaxofon). Este 8 órától. Miskolc, Rónai Művelődési Központ: Zámbó Jimmy-koncert. Este 7 órától. A zongoránál Körmendi Klára, vezényel Kovács László
