Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-06 / 31. szám
4 ESZAKtMagyarország Megyei Körkép 1996 Notesz (Et) fogyunk... Brackó István A statisztikai gyorsjelentés szerint tavaly 3 ezerrel kevesebb gyermek született, mint 1994-ben. Ám, ha visszalapozunk a demográfiai annaleszekben, akkor kiderül, hogy negyedszázada 40 ezerrel több csecsemő sírt fel, mint 1995-ben. Ennek a ténynek, illetve a halálozási ráta növekedésének tudható be, hogy 25 esztendő alatt 460 ezerrel csökkent az ország népessége. Csaknem ugyanannyival, mint amennyien fénykorában Miskolcot és Debrecent lakták. Háromnevű megyénk székhelye akkor az ország második, illetve a vidék első városa volt, azóta a „kálvinista Róma" megelőzte. Pontosabban fogalmazva: a Szinva-parti település eltartó és megtartó képessége mérséklődött, s lakosok száma közelebb van most a 190-, mint a 200 ezerhez... Mivel ezen a tájon a keserű is keserűbb: fogy a megye is. Amikor 1980-ban a természetes szaporodás rátája 3,1 ezrelék volt, akkor 807 ezer lelkes közigazgatási egységnek számítottunk. Most alig vagyunk többen háromnegyed milliónál. Ezek a szikár, száraz tények, amelyeket nem lehet érzelem nélkül kommentálni. Történt valami a nyolcvanas évek elején, amire nincs elfogadható magyarázat. Azóta fogyunk, s a pesszimista jóslatok szerint: elfogyunk. Furcsa fintora a sorsnak, hogy az első vészjelekre nem a statisztikusok, demográfusok, szociológusok, politikusok reagáltak, hanem az író Fekete Gyula, megyénk szülötte. Az „Éljünk magunknak?" című könyve annak idején sokakat megdöbbentett, sokakat felháborított és kétkedésre késztetett. A szerző,, víziója", hogy ez az önpusztító folyamat generációs léptékű, s nemzeti tragédiával fenyeget: a mindenkori hatalom képviselőit bosszantotta és ingerelte. Akkor is, most is. Akadt, aki a gólya-mesében hitt, akadt, aki egy újabb Ratkó-korszak (lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség!) eljövetelében bízott, más meg az egyre erősödő (?) szociális- és családtámogatásban reménykedett. Hiába. A gyermekvállalási kedv takarékra állítódott. A hagyományos magyar mélabú miatt? Vagy a patópálos kényelmesség okán? A fenyegetettség megszűnése és a viszonylagos létbiztonság következtében? Mindegy... De mi van most? És mi lesz? Bokros Lajos varázsvesszeje termékenyítőén hathat a szétzilált gazdaságra, de az bizonyos, hogy a szülőképes korú nőkre nem. A dolgok összefüggenek. Mert nemcsak létszámban fogyatkoztunk meg, hanem - s ne tűnjön ez patetikus végkövetkeztetésnek - hitbén, reményben, szere- tetben is. Előfizetőinkkel a karneválra Miskolc (ÉM) - Kedvezményes árú kirándulást indul február 16-án, pénteken előfizetőink részére a Velencei karneválra. A háromnaposz út ára előfizetőinek 4900 forint. Jelentkezés: a Golden Tours irodájában: Miskolc, Széchenyi utca 26.1. em. (Az utolsó előfizetői szelvénnyel és a lapunk szombati számából kivágott és kitöltött szelvénnyel lehet jelentkezni az útra.) _Útravaló A baleset-megelőzési bizottság tanácsai Megyénkben a személyi sérüléses balesetek 4-5 százaléka azért következik be, mert a követési távolságra vonatkozó szabályok ismeretével, értelmezésével, illetve alkalmazásával az autósok egy részének még mindig gondja van. Jegyezzük meg: „Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - annak hirtelen fékezése esetén is - meg lehessen állni”. Az előbb említett KRESZ-meg- fogalmazásban a helyes követési távolság méterben nem került meghatározásra, ugyanis minden járművezetőnek a vezetői gyakorlatát, járműve sajátosságait, valamint az útviszonyokat figyelembe véve saját magának kell meghatározni azt a távolságot, amely a biztonságos megállást lehetővé teszi. A rosszul megválasztott követési távolság könnyen balesethez vezethet, a más jármüvektől való nagyobb távolság tartása viszont mindannyiunk biztonságát szolgálja. (folytatjuk) Tovább árulják az Anna helyét Városháza: az idegenforgalmi hasznosítás lenne a célravezető Tovább keresik, hogy ki építhetné be Tapolca frekventált pontján az egykori Anna Szálló helyét Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - M. B.) - Az eddigi sikertelen próbálkozások nem szegték kedvét az illetékeseknek. Hamarosan újra felkínálják a Miskolctapolca frekventált helyén lévő építési telket - tájékoztatott Hetey Tibor a városi főépítészeti osztályon. Mint ismeretes: az egykori Anna Szálló helyének hasznosítása mostanáig meddő vállalkozásnak bizonyult. Az eddigi pályázók többsége nem rendelkezett elég tőkével, mások hasznosítási terve nem egyezett a főépítészi osztály elképzelésével. A placc így ma is üresen áll. Hamarosan újabb pályázatot hirdetnek. Most nem kötik ki azt, hogyan is kell(ene) az épületnek a városháza szerint kinéznie, de a beérkező pályázatokat az építészeti bizottság véleményezni, és bírálja el, mielőtt a közgyűlés áldását adná a dologra.- Kikötésünk mindössze a beépítési százalékot, a közel 7 méteres homlokzati magasságot, valamint a funkciót illetően van. A majdani épület szolgálhat turisztikai, vagy - a közeli Barlangfürdőre épülő - gyógyászati profilú ellátást, de más, ebbe a körbe tartozó funkció is szóba jöhet. Nem illene semmiképpen ebbe a környezetbe egy amerikai stílusú irodaépület - mondja Hetey Tibor. Városépítészeti szempontból követendő a táj turisztikai értékeinek kihasználása. A múltban ebből több bevétele volt a városnak, de a turizmus fellendítése csak hosszú távon térül meg - érvel a szakember.- Ez összefügg a szóbanforgó telek sorsával is - teszi hozzá -, mert a Miskolccal és környékével kapcsolatos hosszú távú terveket figyelembe veszik a pályázók, és egy természeti adottságait jól kihasználó város vonzóbb lenne a befektetők számára is. A városunkról alkotott képét kell ahhoz megváltoztatni, hogy a megvételre felajánlott telkeink, középületeink elkeljenek a piacon. Erősítve a hagyományőrző, turisztikai, diákvárosi elképzeléseket. Lapunk arról is értesült, hogy nyitás történt a külföld felé, ugyanis készül egy olyan tájékoztató anyag, amellyel a külföldi beruházók érdeklődését kívánják felkelteni. Vérnyomok a fagyott hóban... Hiába próbálták eltitkolni, kiderült az őzvadászat Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Véget ért a vadászszezon, de úgy tűnik, ezt sokan nem hajlandóak figyelembe venni. A hét végén két vadász őzre indult a Blikkben, s akciójukat siker koronázta, de csak addig, míg a rendőrök nem kopogtattak lakásuk ajtaján. Történt ugyanis, hogy az egyik vadásztársaság vadászmestere járta az erdőt, s a Tibolddaróc-Tard közötti, úgynevezett Kisrét-Somos vadászterület felől lövéseket hallott. Szakértő lévén úgy ítélte meg, hogy a lövés állatba csapódott, tehát vadat ejtett el valaki. Ellenőrizte, hogy kik jelentkeztek be a területre azon a napon, s várta, hogy az elejtett vadat leadják. Hát, azt várhatta. Másnap utasította a vadőrt, hogy menjen ki a feltételezett helyszínre, ahonnan a lövéseket hallotta, s állapítsa meg, tényleg lőttek-e vadat. A hóban vérnyomok bizonyították, hogy valakik garázdálkodtak a területen, sőt azt a helyet is megtalálták, ahol a vadat kizsigerelték. A vadászmester szerint a hóban talált szőrszálak, csontszilánkok őz elejtésére utaltak. Persze a bűnösök próbálták takargatni tettüket, hiszen nagy mennyiségű napraforgó ocsúval, kukorica csutkával terítették be a véres havat. A vadásztársaság embere természetesen értesítette a rendőrséget, akik felkeresték a területre aznap bejelentkezett vadászokat. A házkutatás során az egyik férfi önként előadta a már feldarabolt, és becsomagolt, mintegy 13 kilónyi vadhúst. Ellenük a rendőrség az eljárást megindította, de valószínű, hogy vadászati szabályok megsértése is történt az ügyben. A tűzoltás biztos, a többi drága Fizetni kell a macska megmentéséért és a gallyazásért is Miskolc (ÉM - BAL) - A Belügyminisztérium illetékese bejelentette: számos szolgáltatás, amit korábban a tűzoltóságnak ingyen kellett biztosítania, immár csak pénzért vehető igénybe. A miskolci tűzoltóság parancsnokánál a részletek felől érdeklődve hamar kiderült: habár sokaknak lehet új a fenti változás, korántsem aktuális kérdésről van szó. Mint Ma- gyarsóki György elmondta: a jogszabályok évtizedek óta lehetőséget adnának arra, hogy a tűzoltók bizonyos tevékenységeket anyagi ellenszolgáltatás fejében végezhessenek el. Ettől függetlenül a kilencvenes évek elején jelent meg az igény az önkormányzatok részéről - amelyek az utóbbi időszakban mindenhol átvették a tűzoltóságok felügyeletét, így tavaly ősszel Miskolcon is -, hogy ez az intézményük is törekedjen árbevételre. Ennek következtében immár negyedik éve a tűzoltók továbbra is ingyen végzik az alaptevékenységeket - a megelőző tűzvédelem, a tűzoltás, a műszaki mentés tartozik ide -, a nem életmentéssel, kármentéssel járó tevékenységeket viszont szolgáltatásként, adott díjszabás mellett; vagyis pénzért hozza le a macskát a fáról a tűzoltó. Az ilyen és hasonló szolgáltatások persze sosem mehetnek az alaptevékenység rovására, azok feltétlen elsőbbséget élveznek. Ha azonban az állampolgár nem tűzesethez hívja a „05”-öt, hanem a pincéje kiszivattyúzása, vagy a magas faágak levágása céljából, akkor ezeket meg kell fizetnie. Ugyanez igaz a „szürkeállomány áruba bocsátására” is, tehát ha tűzbiztonsági tervet kell készíteni, épületet ellenőrizni és hasonlók. A példa kedvéért: „lakásba nem, természetes úton történő behatolás” - 2200 forint plusz a gépezetes tolólétra kapcsán kilométerpénz és óránként, valamint személyenként 500 forint; műszaki mentő igénybevétele: 6200 forint óránként, illetve a benzin és a személyzet díja; magasban végzett munka: a kosaras jármű 6500 forint plusz a kezelők és a felvonulás költsége - ez szerepel többek között a térítési díjak listájában azon a megállapodáson, melyet a szolgáltatást igénybe vevő polgárnak a tűzoltósággal meg kell kötnie. Már évek óta és bizonyára még hosszú ideig - minden esetben, ha már, mondjuk, az a fránya macska felmászott a fára. A tűzoltók segítségét igénybe vevőknek fizetniük kell, ha nem az alaptevékenység körébe tartozó szolgáltatást igénylik Fotó: Farkas Maya . Február 6., Kedd A megyeháza híreiből Miskolc (ÉM - KJ) - Ebben a hónapban kell döntenie a B.-A.-Z. megyei önkormányzatnak az idei költségvetéséiül. A képviselők novemberben már határoztak a büdzsé elosztásának koncepciójáról, decemberben pedig élső olvasatban megtárgyalták a részleteket is. Idei költségvetés Mint arról már hírt adtunk, várhatóan 360 millió forráshiánnyal kell számolnia az önkormányzatnak, hitelt viszont csak legfeljebb 200 millió forintig vehet fel, ugyanis csak ennyire van mobilizálható fedezet. A végleges költségvetést egyébként legkésőbb e hónap végéig kell elfogadnia a közgyűlésnek. Az önkormányzat az idén is pályázik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére alapított forrásra. A B.-A.-Z. megyei közgyűlés a képviselőcsoportok és a bizottságok előzetes véleményei alapján összeállította az idei esztendő első félévében a képviselők által megtárgyalandó témákat. A februári közgyűlésen - bár még a napirendek egyeztetése folyik - előreláthatólag a költségvetés mellett napirendre kerülnek az idegenforgalom idei megyei feladatai, különös tekintettel a millecentená- riumi ünnepségekre, és szó lesz a Borsodvíz Rt. - megalakulása óta - végzett tevékenységéről is. Levél a miniszterelnöknek Az önkormányzat januári ülésén - napirenden kívüli interpellációban - felvetődött az M3-as autópályán bevezetendő úthasználati díj kérdése is. A testület megyénkre nézve diszkriminatívnak ítélte a kormány- döntést, s felkérte a közgyűlés elnökét, hogy felteijesztést juttasson el e tárgyban Hóm Gyula miniszterelnöknek, Lotz Károly KHVM-minisz- temek, illetve a megyei országgyűlési képviselőinek. A beadvány - amelyhez egyetértő véleményével csatlakozott a Megyei Területfejlesztési Tanács is - elkészült, a napokban kapják kézhez a címzettek. Pályázat garázsokra A közgyűlés legutóbbi ülésén határozatot hozott a B.-A.-Z. Megyei Kórház lakótelepi területén található garázsok értékesítéséről. Az említett területen található 44-es tömbben lévő két garázst ugyanis - korábbi használója - az ANTSZ visszaadta a tulajdonos önkormányzatnak. A képviselők úgy döntöttek, hogy a bérlő nélkül maradt két helyiséget az alatta lévő földterülettel együtt - pályázat útján - értékesítse az önkormányzat. Hivatali munkarend A megyei közgyűlés szervezeti és működési szabályzata a korábbiakban úgy határozta meg a hivatal munkarendjét, hogy a munkaidő megszakításával kell napi 30 perc munkaközi szünetet biztosítani a dolgozók számára. A legutóbbi testületi ülésen a munkarend módosítására tett javaslatot a közgyűlés elnöke. Eszerint a munkaidő továbbra is heti 40 óra marad, de a napi 30 perc munkaközi szünetet nem a munkaidő megszakításával, hanem a munkaidőn belül javasolja biztosítani. A javaslatot a testület elfogadta, így az önkormányzati hivatalban „szinkronba ke mit” a munkaidő a megyei közigazgatási hivatal, több települési polgármesteri hivatal, illetve a többi centrális államigazgatási területi szerv munkaidejével. A megyei önkormányzatnál dolgozók munkaideje ezek szerint hétfőn, kedden és csütörtökön délután 4-ig, szerdán délután fél 5-ig, pénteken pedig délután 1 óráig tart reggel fél 8-tól. Baja Ferenc megyénkben Február 26-án megyénkbe érkezik Baja Ferenc miniszter, aki délelőtt 10 órától Borsod és Heves megye szakembereivel ismerteti a terület- fejlesztési törvénytervezetet a megyeháza dísztermében.
