Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-27 / 49. szám
4 B Itt-Hon 1996. Február 27., Kedd _Kqnyvatáni.ó Borsodi ajánló Mezőkövesd (ÉM) - Csirmazné Cser- venyák Ilona Rakacán született. Ott volt könyvtáros, majd 1974-től a mezőkövesdi városi könyvtárban dolgozik. Először feldolgozóként (feladatai közé tartozott többek között a vásárolt könyvek beleltározása), aztán 10 éven keresztül olvasószolgálatos volt. 1992-től ő a könyvtár igazgatója. Ieuka - beosztásától, a hivatali ranglétrán történt előrelépésétől függetlenül - ma is az olvasókkal szeret leginkább foglalkozni. A könyvtár vezetésének sokirányú elfoglaltsága mellett - ahogy ő mondja „kikapcsolódásként” - időnként részt vesz a közvetlen kölcsönzési munkában is. Főleg a bonyolult problémákat kedveli, például amikor az olvasók nem egy konkrét könyvet vagy cikket akarnak kölcsönözni, hanem egy témához keresnek anyagokat, ráadásul olyanokat, amelyek „elbújtak” a könyvek, a folyóiratok mélyére.- Büszkék vagyunk arra, hogy gondos könyvrendeléssel az évtizedek során olyan könyvállományt tudtunk kialakítani, hogy például a főiskolások, egyetemisták nemcsak városunkból, hanem a megye más részeiből, sőt még más megyéből is felkeresnek bennünket - mondta Csirmazné Cservenyák Ilona. Szeretnénk, ha több általános iskolás látogatná könyvtárunkat, megtanulnák a lexikonok, a kézikönyvek használatát. Szeretnénk, ha hazaszeretetük elmélyülne és a magyar történelmet, irodalmat is jobban megismernék. Ezért a millecentenárium emlékére 11 hónapon át tartó vetélkedőt indítottunk, melyre 270 tanuló nevezett be. így minden diáknak ajánlom a vetélkedő során használt könyveket: Lengyel Dénes: Régi magyar mondák, Komjáthy István: Mondák könyve, Fü- löp-Lendvai: Árpád népe előtt, valamint Simon István és Szerb Antal magyar irodalomról írott könyveit. A felnőtteknek pedig Szigeti László Bohumil Hrabállal készített interjúsorozatát. a Zsebcseleket. Megismerhetjük belőle a kiváló cseh író gondolatait, kitűnő történeteit, születésének körülményeit, sok humorral fűszerezve. S nagyon ajánlom, szinte mindenkinek, Sütő András Az utolsó köntös című könyvét, melyben a szerző maga válogatott írásaiból, ahogy ő írja: „reménységgel enyhített bánataimból”. A vér nem válik vízzé Ónodon sem Az ősök hagyatéka is gazdagítja a tájházat Fotók: Bujdos Tibor Ónod (ÉM - NZ) - A háziorvost - korábban a körzeti orvost - természetesen mindenki jól ismeri a településen, hiszen a család valamelyik tagja előbb-utóbb kapcsolatba kerül vele. Még inkább meghitt e kapcsolat, ha a doktor úr a falu szülöttje, ha felmenői régóta ott éltek, dolgoztak. Udvary Sándor ónodi háziorvos azon kevesek közé tartozik, aki ott praktizál immár 26 éve, ahol szülei, nagyszülei, ősei is laktak és szabadidejében szívesen kutatta községe és környéke múltját.- Édesapám nagy lokálpatrióta volt, sokat foglalkozott Ónod és környéke múltjával. Kerékgyártóként dolgozott Ónodon egész életében, mint ahogy az édesapja, az én nagyapám is. Az ő apja és nagyapja pedig malomácsok voltak a környéken - emlékezik vissza Udvary doktor. - Keményffy Béla állatorvos inspirálta, hogy kutassa a muhi_ csata emlékmaradványait. Ónodon nyomon követUdvary Sándor ónodi orvos hető a Rákóczi-kultusz, ez mint fiatalemberre nagy hatással volt apámra. Mindezekről számos cikke jelent meg újságokban, közleményekben, helytörténeti pályázatot is nyert. Jómagam orvos lettem, de a vélnem válik vízzé, a hetvenes években írtam egy beszámolót az akkori orvosi napokra. A helyi anyakönyveket tekintettem át, amelyek a különböző egyházak birtokában vannak. A dolgozatot most újra meg akarom jelentetni. A falusi körzeti orvosok országos szövetségének van egy folyóirata, amelyben ki-ki a hobbijáról ír. Egyik kolléga útibeszámolót ad, a másik kertészkedéséről ad számot. Én a helytörténeti indíttatású írásomat adom közre. Ónod község nevezetes arról is, hogy többen hódolnak gyűjtőszenvedélyüknek régi eszközöket, tárgyi emlékeket mentve meg az enyészettől, segítvén az újabb korosztályok múltismeretét.- Keményffy doktornak fegyvergyűjteménye volt, ez Hejőkeresztúrba került innen. Élt itt egy bácsi, akinek az volt a szokása, hogy harminc éven keresztül a naptáljában minden nap felírta: milyen idő volt - idézi Udvary Sándor. - Szerettük volna megszerezni, de sajnos elkallódott. Ónodon is van ilyen negatív tapasztalat: az utódok nem értékelik kellően a szülők, nagyszülők ereklyéit.- Például a fényképeket is érdemes volna megőrizni. Milyen beszédesek ezek az egy-két vagy több értizedes dokumentumok. A megyében Újszászy főorvosnak van ilyen régi fényképgyűjtése. Édesapám igazában a Muhi város templom romjainak feltárása kapcsán vált helytörténésszé, gyűjtővé. Őskori lelettől, használati tárgyakig számos dolog került össze. Ez egy ideig a szülői háznál volt, haláluk után részben bedobozoltuk, részben átadtuk az ónodi tájháznak. Udvary doktor az apai hagyatékból leginkább a kerámiákat gondozza és fejleszti tovább. Ez díszíti lakását is. Vallja: ezeket nem lehet abbahagyni, csinálni kell. Az Udvary család hagyatékában számos dolgozat, tanulmány is van, az apa szorgosan papírra vetette gyűjtése tapasztalatait, megörökítve mások emlékezéseit is. Matyó képek, matyó hagyományok... Cserépfalu (EM - CSKA) - Skarbinecz György festőművész, és a mezőkövesdi Matyó Múzeum közös kiállítását nyitották meg Cserépfaluban a Hórvölgye Művelődési Házban a napokban. A tárlatot Demjén István ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, majd a helyi citera- zenekar adott műsort a jelenlévőknek. Demjén István elmondta, hogy a matyó nép nyugodt, dolgos fajta, és a szokások, s a paraszti kultúra összefogta őket. A matyók belső életét csak azok ismerték, akik benne éltek. Szavaiból ismertté vált a matyó hímzés eredetéről szóló monda, miszerint egy gonosz elrabolta egy lány anyját és vőlegényét, s akkor kaphatta vissza szeretteit, ha télvíz idején elviszi a templom elé a nyár virágait a gonosznak. A lány hazament, és kihímezte a virágokat. A gonosz elengedte kedvesét, és anyját. így szól a hagyomány. A kiállításról Demjén István elmondta még: lehetőséget kell adni mindenkinek, hogy' megismeije a népművészetet. „A múlt ismerete erőt adhat a jövő építéséhez” - vallja Skarbinecz György festőművész is, akinek festményein nagyrészt matyó népviseletbe öltözött emberek láthatóak. A matyóság ábrázolása a legfontosabb számára, s ecsettel örökíti meg a hagyományú. Elek Józsefné, a Matyó Múzeum vezetője és a festőművész közösen szerveznek kiállításokat, hiszen a matyó szobabelső kiváló háttér a művész munkáihoz, s a régmúltat idézi. 1996. Február 27., Kedd Itt-Hon B 5 A múlt emlékeit nádtető alatt őrzik A tájház berendezési tárgyait a község lakói ajándékozták Ónod (ÉM - FL) - Csak az tudja igazán értékelni, hogy egy múlt században épüít parasztházba lép be, aki maga is lakott döngölt, tapasztott földdel padlóz- tatott és nádfedéllel fedett házban. Ahol együtt látja déd-, nagy- és édesszülei életének bútorait, tárgyait. Ónodon a község lakossága „adta össze” őseik hagyatékából a tájház kincseit. Itt minden abból készült, amit évezredek alatt a Sajó közelsége megadott. Amit agyag, nád, sás, gyékény, vessző, fa, kender felhasználásával az emberek egyáltalán megcsinálhattak. A tájház utca felőli sövénykerítésének fűzfa vesszőit a Sajó ártere nevelte. Ott szedték fedéséhez a nádat, omian vágták ki a nyárfákat, amelyekből tek- nőt, bölcsőt, babakocsit, mángorlót, tilót és még höndörgőt is készítettek. És a Sajó vizében áztatták a kendert, amelyből aztán ruhaneműt - gatyát, kombinét -, netán még menyasszonyi koszorút is csináltak. Az ónodi vár szomszédságában található tájházba a pitvarajtón lehet bejutni. A sza- badkéményes konyhából fűtötték az utcafront felől lévő szobát a hatalmas kemencével. Ebben a helyiségben láthatók a régmúlt családi élet bútorai: komód, ágy, bölcső, rajtuk hajdani ruhák, fölöttük menyasszonyi főkötő és a falról az ősök tekintenek a vendégre. Régi ónodi családi képek és közöttük kiemelten, nagy keretben a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc arcmása. A pitvarból jobbra a kamrába lehet menni. Az istálló - egy tetőszék alatt a lakóházzal - az udvarról nyíló ajtón keresztül tekinthető meg, a háztól néhány méterre pedig a szín látható, fedele alatt a szekérrel meg a hön- dörgővel. Az udvaron gémes kút csábítja eredeti ónodi víz kóstolására a vendégeket. A bútorokat, tárgyakat, szerszámokat a község lakói ajándékozták a tájháznak. A házat 1880-ban építették és legutóbb 1981-ben renoválták. Küllemét és berendezési tárgyait tekintve egyaránt méltó arra, hogy gyermekeink is megtekintsék. Különösen, ha olyan szeretettel ismertetik a tájházat, int azt nekünk Virág Fe- rencné, a polgármesteri hivatal dolgozója tette. A lelkes gyűjtők kiállításra váró tárgyai már alig férnek Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. A Talmudból idézünk (záxt betűk: G, B, A). 12. Nyavalyatörés, rángógörcs. 13. Töltésmennyiség. 14. A fösvény írója. 16. Észak-amerikai indiánok csónakja. 17. ... diis piacúit. 18. Töltött tészta. 20. Reichsmark röv. 21. Pánt vége! 22. Rendszerető. 24. Kolumbia, Belgium autójele. 25. Francia festőművész (1840- 1926). 26. Rövid orr. 28. Napisten. 31. Kozmetikum márka. 32. Disznócsorda. 34. Cövek. 36. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet névbetűi. 37. Venezuelai légitársaság. 39. Páratlanul mini! 40. Duplán sport- fogadás. 42. Mezei rágcsáló. 43. Hím állat. 44. Előkelősködó. 47. Rövid idő múlva. 49. Palackok felbontatlan voltát mutató pecsét. 51. Prédikál. Függőleges: 1. Nitrogén, Fluor vegyjele. 2. írásban rögzített. 3. A jelzett személynél. 4. Fekete István madara. 5. helyesen. 6. Ecetsav sója. 7. Izzó darab! 8. Galambház. 9. Építmények alsó része. 10. Új fok. 11. Szerelmes férfiszínész. 14. Az idézet befejező része (zárt betűk: T, E, L). 15. Törékeny, merev fém. 19. Betű kiejtve. 22. A súly mértékegysége. 23. Sportolni kezd! 24. Ä környezetétől eltérő színű sáv. 25. Előtag: egy-. 27. Elképzelés. 29. Csővezetékek lezárására való eszköz. 30. Kard része. 33. Ajka határai! 34. Égéstermék. 35. Falburkoló. 38. Középen bővülő! 39. Majom teszi. 41. Szőnyegvég. 43. Pajkos gyerek. 45. Nitrogén, rénium vegyjele. 46. Becézett női név. 48. Ragadozómadár. 50. Golf végei ICsoSch _Itt-Hon-Konyha Mezőkeresztes (ÉM - FL) - Szilvássy Jánosné amellett hogy nyugalmazott tanár, gyakorló háziasszony is. Olyan, régebben kipróbált receptjeiből kínál, amelyek aránylag olcsók és könnyen el- készíthetőek. Szilvássy Jánosné olcsó ételeket kínál Kaszáslé Füstölt húsdarabokat apróra vágva, vízben puhára főzünk. Egy gerezd finomra vágott fokhagymát tejfölbe téve, egy evőkanálnyi liszttel, csomómentesre elkeverjük és a levest behabarjuk. Ecettel savanyítjuk, olajban pirított zsemlekockával tálaljuk. Babérlevelet is főzhetünk bele. Juhász-pörkölt Bármilyen húsból a szokásos módon pörköltet készítünk. Amikor a lében a hús már majdnem megpuhult, egy kis fej cikkekre vágott nyers káposztát teszünk bele. Puhára főzve, a szokásos módon tejfellel és liszttel behabaijuk, főtt burgonyával vagy kifőtt tésztával tálaljuk. Túrógaluska 25 dkg túrót tálban szétmorzsolunk, apróra vágott kaporral és tetszés szerinti sóval ízesítjük. Hozzáadunk 4 egész tojást és 8 púpozott evőkanál lisztet. A masszát összekeverve, lobogó sós vízben, evőkanállal beleszaggatva kifőzzük és olaj-tejföl-bors keverékébe szedjük ki. (Ha van maradék sajtunk, a forró galuskára ráreszelhetjük.) Májpástétom 25 dkg disznómájat és 50 dkg nyers burgonyát együtt ledarálunk. Olajban apróra vágott vöröshagymát üvegesre párolunk. A ledarált masszával ezt összekeveijük, ízlés szerint sóval, borssal, majoránnával fűszerezzük. Majd egy egész tojással és két evőkanál zsemlemorzsával összekeveijük. Jól kikent kisebb edényben megsütjük, s felszeletelve bármilyen körettel tálalható. Hagymafőzelék Füstölt szalonna zsírjában karikákra vágott vöröshagymát megpárolunk. Kevés liszttel leszóljuk, majd maradék húslevessel felfőzzük. Babérlevelet, kevés törött borsot és citromlét tehetünk bele. Egy pohár tejföllel felöntjük, sós vízben főtt burgonyával tálaljuk és bevagdalt sült szalonnával díszítjük.