Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-27 / 49. szám
1996. Február 27., Kedd 8 Z Itt-Hon _Zempléni Portré Freyberger Klára Tállya (ÉM - SFL) - A fővárosban született. Társalgási szinten nagyon sok nyelvet beszél, négyből perfekt. Nagyon fiatalon látta az akkor hároméves Habsburg Ottót a koronázási ünnepségen. 1951-ben Budapestről sokakat deportálták. A helyzet semmiben sem különbözött a német megszállástól, akkor nekik kellett a lakás, az ötvenes években másoknak. Hajnalban becsöngettek hozzá, húsz órán belül el kellett hagynia otthonát. A legszükségesebb dolgokon kívül semmit sem vihetett magával. A transzport a Nyugati pályaudvarról indult Tállyára. Nem tudta, hol van ez a település. Cudar helyzetében sovány öröm volt, hogy a célállomáson a leszállók között több barátra, ismerősre bukkant. Ilyen volt Teller Ede atomtudós édesanyja és nővére, Keresztes-Fischer az egykori belügyminiszter fia, Bethlen miniszter sógornője, Lambeczman, aki Jávor Pál sógora volt, Frigyes főhei'ceg jószág- igazgatója Gazdik, Szakáll Antal törvényhatósági tag, Appor Géza a Vámtéri Zálogház vezérigazgatója. Ezek az emberek - jó kapcsolataiknak köszönhetően - néhány év múltán elmentek Tállyáiöl, viszont voltak akik meghaltak és a község valamelyik temetőjében alusszák örök álmukat. A leghíresebb az elhunytak közül Pasteiner Alfonz, akinek édesapja a múlt században művészettörténeti professzor volt. A deportáltakból csak Freyberger Klára maradt Tállyán. Magányosan él Rózsa utcai lakásában. Korábban gyermekeket oktatott idegen nyelvekre. A világ számos országában vannak barátai, kiterjedt levelezést folytat. Szomszédai vigyáznak rá, besegítenek a házi munkába, intézik a hétköznapok gondját-baját. Zárkózott életmódja érthető, volt időszak, amikor az emberek elfordultak tőle minden ok nélkül, kigúnyolták. Nem értette - miért? Hiszen „csak” egy deportált volt. Ma az emlékeinek él. Sorsa, tragédiája megfosztotta a házasságtól, az utódoktól, a meleg családi légkörtől. Ezek az emlékek felkavarják, de szívesen beszél róla, mert addig sincs egyedül. Negyvenöt éve él Tállyán. Ajtóstól rontottak a házba = Á A SÁTORALJAÚJHELYI RENDŐRKAPITÁNYSÁG HÍREIBŐL á = • EGY RICSEI HÁZBA RONTOTT BE február nyolcadikén este nyolc óra tájban három fiatalember. Előbb berúgták az ajtót, aztán a berendezési tárgyakat ízzé-porrá törték. Az okozott kár értéke 150 ezer forint. Rongálás vétsége miatt indult az elkövetők ellen eljárás. • ISMERETLEN TETTESEK február elején feltehetően álkulcs használatával jutottak be egy lakatlanul álló, de berendezett karcsai házba. Onnét ruhaneműt, gázpalackot, élelmiszert és takarékbetétkönyvet vittek el, mintegy 130 ezer forint értékben. A ház lakója egyébként a hideg idő beálltával gyermekeihez költözött, majd amikor hazaért, akkor vette észre a betörés nyomait. • AZ ELŐBBIHEZ HASONLÓ MÓDON lakatlanul álló, berendezett lakásba törtek be február 3-án Sátoraljaújhelyen ismeretlen tettesek, és varrógépet, csillárt, dunnát valamint szentképeket zsákmányoltak. • ISMERETLEN ELKÖVETŐK február 4-9-e között ablakkifeszítés módszerével a semjéni polgármesteri hivatalba törtek be, ahonnét egy színes tévét vittek el. • SZINTÉN ISMERETLEN TETTES, február elején az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában lévő, Révleányvár és Zemplénagárd közötti Ti- sza-töltésen felállított tartóoszlopokból „termelt ki” tizenkét darabot. Emellett eltulajdonított 550 méternyi bronz vezetékpárt. Az okozott kár értéke meghaladja a százezer forintot. A felderítést nehezíti az ilyen esetekben a helyszín rendkívül nehéz megközelíthetősége. • ISMERETLENEK ELLOPTÁK a kommunális hulladéktároló kerítését - mintegy 150 méter hosszú drótfonatot - Karcsán. Az ügyben a nyomozás folyik. • LÁCACSÉKÉN ISMERETLEN ELKÖVETŐ egy gazdasági udvar kapujáról feszítette le a lakatot, majd a tyúkólból ellopott 10 darab pipit. A tettest még itt is keresik. Felsorolt esetek közül kettőben is előfordult, hogy lakatlanul álló, de berendezett lakásba törte be. Sajnos ezekben az ügyekben a bűn- cselekmény időpontjának meghatározása is nehéz, hiszen nem történik meg azonnal a bejelentés. Éppen ezért, aki hosszabb időre eltávozik otthonról, inkább bízza meg a szomszédot, hogy legalább naponta egyszer kukkantson át. Az egyik esetben - mint olvashatták - takarékbetétkönyvet is zsákmányoltak az elkövetők. Mozdítható kisebb értékeinket, értékpapírjainkat ezért inkább vigyük magunkkal, vagy helyezzük biztonságba, de semmiképpen ne hagyjuk ott az üres lakásban! Ezekre ugyanis még a lakásbiztosítás hatálya sem vonatkozik. Gyerekek honi rajzasztala A három kiscsibe (meseillusztráció) Rajzolta: Czilli Gábor nagycsoportos óvodás, Széphalom Lassan már olcsóbb tejben-vajban... A sárospataki önkormányzatnak 154 milliós hiányt kell leküzdenie. A takarékossági - többletbevételi program egyik lehetséges eleme az ardói fürdő jegyárainak emelése. Fotó: Bódisz Attila Polgárőrség: „Figyelünk és jelzünk” Tállya (ÉM - SL) - Az eddig önkormányzati törvény alapján működő polgárőrség részéről Király Sándor köszöntötte azt a megbeszélést, amelyet a B.-A.-Z. Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége szervezett február 11-én Tállyán, a polgármesteri hivatalban. A megnyitót követően Matus- csák Sándor rendőrőrnagy, a Tállyai Rendőrőrs parancsnoka adott tájékoztatást a tavalyi tapasztalatokról. Elmondta, hogy a rendőrőrshöz tartozó területeken a korábbiakhoz képest javulás tapasztalható a köz- és közlekedés-biztonság terén. Viszont a településen igen magas a munkanélküliek száma és ez, valamint a lakosság szociális helyzetének romlása negatív hatást gyakorol a bűnözésre. Elsősorban a tulajdon elleni szabálysértések, a kisebb vagyon elleni bűncselekmények a jellemzők. Az őrshöz tartozó külterületeken (szőlő, erdő stb) nagyobb a lopások aránya mint más helyeken. A Tállyai Rendőrőrs a községen kívül még hét település közigazgatási területének gondjait látja el. 1995- ben ötvenhárom bűncselekmény vált ismertté Tállyán. Szerencsére nem történt rablás és hivatalos személy elleni erőszak, de kilencvenhárom szabálysértés regisztrálható. Végül kéréssel fordult a polgárőrökhöz: segítsék a rendőrök munkáját, mert az ideális átlagon (600-700 fő/rendőr) felül itt 1000 fő jut egy rendőrre, tehát igen nehéz a munkájuk. A tájékoztató után Kozma László Sándor, a B.-A.-Z. Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége elnökségétől bejelentette, hogy a tállyai polgárőrség átalakul egyesületté, a 89-es egyesületekről szóló törvény 2. pontja alapján. Kozma L. Sándor ismertette az alapszabályt, majd egyhangú szavazással a harmincnégy alapítótag felvette a „Tállyai Polgárőr Egyesület” nevet. Elnökének Király Sándort, al elnökének és egyben titkárának Mihálszki Józsefnét választották. Megalakult a Pénzügyi Bizottság Szívós László és a Fegyelmi Bizottság Bodnár Károly vezetésével. A frissen alakult egyesület feladatul tűzte ki a bűnmegelőzést, a vagyonvédelmet (itt azokra gondoltak, akik nem tudják megfizetni az őrző-védő kft.-két, tehát idősek, egyedül élők, stb.), a lakosság és a hivatalos szervek közötti kapcsolat kialakítását. Kozma L. Sándor hangsúlyozta, hogy nem egy spicliszolgálat megalakításáról van szó - szlogenjük: „Figyelünk és jelzünk” - hanem egy olyan egyesületi munkáról, amely a lakosság érdekeit védi. Javasolta az újonnan megválasztott elnökségnek, hogy az elkövetkezendőkben vegyék fel a kapcsolatot a polgárvédelmi szakemberekkel, mert katasztrófa esetén átminősíthetők rendfenntartó alegységgé a polgármester vezetésével. Ezen a napon még Golopon is tartottak a tállyai- hoz hasonló megbeszélést. A tállyaiak ápolják a múlt értékeit 10 éves a helyi citerazenekar (3. oldal) A Tartalomból Rokiztak a pedagógusok Hercegkúton is hagyomány minden éven, hogy a gyerekek jelmezes felvonulást tartanak. Idén is lezajlott a kis ünnepség az iskola szervezésében, a helyi művelődési házban. A közönség legnagyobb meglepetésére ezúttal a pedagógusok is beöltöztek. (2. oldal) Szerencsi bonbonok Munkatársunkat a Magyar Televízióban időnként jelentkező „Desszert” című műsor ihlette meg. így gyűjtött egy csokorba szerencsi apróságokat, amelyeket bonbonokként tálal az olvasó elé. Sajnos az édes bonbon mellé mindig odakerül a keserű is. (5. oldal) Freyberger Klára 1951-ben deportálták Tállyára. Akkoriban számos ismerőse, barátja jutott erre a sorsra. Közülük csupán ő maradt ebben a faluban. Azóta magányosan él. Róla szól e heti Zempléni portrénk. (8. oldal) Rendőrségi hírek E héten a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság híreiből közlünk egy csokorral. Sajnos az elmúlt három hétben előfordult a körzetükben rongálás, betörés, lopás. Sajnos a rendőrségi felhívások ellenére sokan hagyják otthon az üres lakásban értékeiket. (8. oldal)
