Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban 1996. Február 24«» Szombat Jelcin kampánya - a parlamentben Moszkva (MTI) - Az újraválasztásáért harcba induló Borisz Jelcin széleskörben elfogadható reformtaktika kidolgozását ígérte pénteken a parlamenthez intézett szokásos éves üzenetében. Jelcin választási kortesbeszédre emlékeztető üzenete szerint a nyári elnökválasztás „talán az utolsó lehetőség arra, hogy az orosz demokrácia visszafordíthatatlanná váljon”. Jelcin élesen bírálta Viktor Csemomirgyin kormányát a szociálpolitika eddigi kudarcaiért és kilátásba helyezte menesztését, ha nem birkózik meg feladataival - mindenekelőtt az elmaradt bérek és nyugdíjak kifizetésével. A reformok eddigi eredményei között említette, hogy sikerült megakadályozni az ország széthullását, a káoszt és a polgárháborút, lerakták a jogállam alkotmányos alapjait, megkezdődött a valóban föderativ állam létrehozása, s megalapozták a piacgazdaságot. Jelcin választási programnak beillő hármas célt fogalmazott meg. Az egyénnek biztonságot, a családoknak jólétet, a társadalomnak pedig politikai stabilitást és gazdasági fejlődést ígért. Csecsenfóldről szólva Jelcin békés rendezésről beszélt és kompromisszumkészségét hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy a területnek milyen státusa legyen az Oroszországi Föderáción belül. Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczln Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7..III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon: 411-425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 465 forint, negyedévre 1370 forint, fél évre 2700 forint, egy évre 5100 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 21,90 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 46/411 -276 A HÍVÁS INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletét! Hétfőre megépül a hid a Száván Okucani (MTI) - A magyar műszaki alakulat hétfőn befejezi a Száván átvezető pontonhíd építését - közölte pénteken Ronko- vics József ezredes, a Magyar Műszaki Kontingens parancsnoka. A pontonhíd Stara Gradiska és Bosanska Gradiska nyugati peremét köti majd össze, és fontos észak-nyugati irányú összeköttetést teremt a Zágrábot Belgráddal összekötő autópálya és Nyugat-Bosznia között - fűzte hozzá a parancsnok. A háborús pusztítások következtében Bosanska Gradiska közelében nincs híd a Száva felett. Keleti irányban jelenleg a 120 kilométernyire lévő Zupanjánál van egy amerikai pontonhíd, illetve nyugati irányban 90 kilométerre, Bosanski Novinál van egy helyreállított híd brit felügyelet alatt. Katonai felderítési adatok szerint megközelítőleg mintegy 300 híd pusztult el Boszniában - a nagyobb vasúti és közúti hidaktól kezdve a kisebb gyalogos- hidakig bezárólag. Gradiskánál a pontonhíd létesítését megelőzően a magyar tűzszerészek ellenőrzik még a boszniai oldalon lévő felhajtó aknamentességét. A boszniai szerb erők a múlt szerdán felszedték az ott lévő harckocsi- és gyalogsági aknákat, de a terület aknamentességét ellenőrizni kell - mondotta Ronkovics József. A hídátkelőhely teljes berendezése vasárnap délig éri el a teljes készenlétet, a pontonhidat pedig hétfőn reggel kapcsolják össze, s a forgalom számára délelőtt nyílik meg - mondotta Ronkovics ezredes. A híd bárki számára nyitott lesz, de az a horvát, illetve a szerb félen múlik, hogy megengedik-e a polgári lakosság ki- és belépését az így létrejött határátkelőn - fűzte hozzá. A boszniai béketeremtő erők (IFOR) keretében működő műszaki egységek, így a Magyar Műszaki Kontingens feladata, hogy akár ideiglenes megoldásokkal, de működőképes közlekedési infrastruktúrát teremtsenek az egymástól elszigetelt vagy csak nagy kerülőkkel megközelíthető területek között. A pontonhíd alatt mintegy egy kilométerre lévő rombolt vashíd javítását csak késve tudják megkezdeni a Száva magas vízállása miatt, mivel a cölöpverő géppel a kijelölt helyen most nem tudnak nekilátni a tervezett ideiglenes hídpillér megépítésének. Szlovákia: Lexa bepereli az államfőt Pozsony (MTI) - Ivan Lexa, a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) igazgatója pénteken bejelentette: perelni fogja Michal Kovác köztársasági elnököt. Ivan Lexa nyilatkozatában felrótta az elnöknek, hogy a polgári együttélés szabályait megszegve emberi méltóságába és becsületébe gázoló kifejezéseket használt 1996. február 20-án a bécsi Legfelsőbb Tartományi Bíróság előtt. Mint ismeretes, Michal Kovác - a fia elhurcolása ügyében tett bécsi vallomása során - olyan értelemben nyilatkozott, hogy az emberrablásban része volt a Lexa által vezetett titkosszolgálatnak is. A tárgyalások végét nem lehet látni A NATO-bővítésben teljes az egyetértés Bonn és Budapest között Budapest (MTI) - Wemer Hoyer német külügyi államminiszter szerint a NATO-bővítés ügyében teljes az egyetértés Bonn és Budapest között: magyar részről nem fogalmaztak meg olyan aggodalmakat, miszerint a Helmut Kohl kancellár moszkvai útján elhangzottakból a bővítési folyamat lelassítására lehet következtetni. Werner Hoyer csütörtökön és pénteken tartózkodott a magyar fővárosban, s péntek délelőtt megbeszélést folytatott Kovács László külügyminiszterrel. Az előző napon részt vett a magyar törvényhozás európai integrációs ügyekkel foglalkozó bizottságának szimpóziumán. Kezdettől fogva világos volt, hogy 1996-ban nem születik döntés a NATO keleti irányú kiteijesztéséről - mondta a német államminiszter, amikor megbeszélései befejeztével újságírókkal találkozott a budapesti német nagykövetségen. Megerősítette azt az álláspontot, hogy az orosz és az amerikai elnökválasztás előtt nem lenne célszerű elmélyülni a témában. Hangsúlyozta azt is, hogy egyfelől méltányolni kell az oroszok biztonsági megfontolásait, másfelől pedig meg kell őket győzni arról, hogy az Atlanti Szövetség kibővítése nem irányul senki ellen. Wemer Hoyer budapesti megbeszéléseinek az volt a fő célja, hogy tájékoztatást adjon és véleményt cseréljen az Európai Unió kormányközi értekezletének előkészítéséről. Az államminiszter fogja képviselni Németországot a márciusban kezdődő (és előreláthatólag a jövő év közepéig tartó) értekezleten, amelynek nagy feladata, hogy alkalmassá tegye az Uniót az új tagok felvételére. Werner Hoyer emlékeztetett arra, hogy az EU kormányközi konferenciájának lezárulta után mintegy fél évvel megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások a legfelkészültebb jelentkező államokkal, de azt egyelőre nem lehet pontosan látni, mikor érhetnek véget ezek a tárgyalások. Ő azzal számol, hogy Magyarország az első csoportban lesz. Hallgatnak a Hágába vitt szerb tisztek A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszéknek átadott két magas rangú szerb katonai vezető „mindaddig hallgatni fog, amíg nem kap tájékoztatást arról, hogy mivel vádolják" - közölte Belgrádban egyik ügyvédjük, Torna Fila. Azt is csak négy napig tartó tárgyalások eredményeként sikerült kideríteni, hogy Djukic tábornokot nem tartóztatták le, csak gyanúsítottként, illetve későbbi esetleges tanúként őrizetbe vették - közölte Fila. Christian Chartier, a hágai törvényszék szóvivője már február 13- án közölte, hogy a két szerb tisztet nem vádlottnak, hanem gyanúsítottnak tekintik. Képünkön az IFOR-katonák számára a hágai törvényszék által kibocsátott, háborús bűnösöket köröző plakát. Fotók: AP Ellopták a windsori kastély kulcsait London (MTI) - Valószínűleg alkalom szülte tolvajok zsákmánya lett a legszigorúbban őrzött nagy-bri- tanniai kulcskészletek egyike, a belbiztonsági szervek az északír terror kiújulására tekintettel azonban mégis szinte riadókészültséget rendeltek el a lopás észlelése után. Az elkötött Ford Granadában nem más volt, mint II. Erzsébet kedvenc windsori kastélyának kulcsai, ezen felül számos elektronikus belépő- kártya, a királyi testőrség egy egyenruhája, sőt, azok a dokumentumok is, amelyek menetrendszerűen tartalmazzák az uralkodó windsori tartózkodásainak tervét. A pápa módosította a pápaválasztást Vatikánváros (MTI) - II. János Pál pápa apostoli konstitúcióval módosította az új pápát megválasztó bíborosi gyűlés szabályait. A pénteken nyilvánosságra hozott Az úr egyetemes nyájáról rendelet kényelmesebbé teszi a pápaválasztás «= a konklávé - körülményeit, de több szempontból szigorít az eddigi szabályokon. Leszerelt francia nukleáris rakéták Bonn (MTI) - Helmut Kohl német kancellár pénteken üdvözölte a francia elnöknek azt a bejelentését, hogy a francia hadsereg végleg leszereli és megsemmisíti a Hádesz nevű közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat, amelyek egy esetleges bevetéskor német területen csapódtak volna be. Kohl leszögezte, hogy figyelemmel fogja követni a francia fegyveres erők átalakítását, de Bonn nem tervezi a hadkötelezettség megszüntetését. Háttér: Charles de Gaulle és a francia atom (ÉM - BAL) - Sokáig vezető téma volt, mikor és hány atomrobbantást hajtanak végre a franciák - és legfőképp: miért? Hiszen míg Párizs a kísérleti robbantások felújítása mellett döntött, a többi érintett ország (kivéve Kína) a végleges befagyasztásukra szavazott. Azután megérkezett az újabb hír a „francia atom” témakörében: a francia flotta büszkeségének szánt, de már eddig is elátkozottként elkönyvelt új anyahajé építése ismét késedelmet szenved - éppen a nukleáris hajtómű körül kialakult problémák miatt. Ez adta az apropót a francia atompolitika történetének áttekintésére. Franciaország nukleáris függetlenségének koncepcióját a legendás miniszterelnök, Charles de Gaulle dolgozta ki a 60-as években. Akkoriban kezdett világossá válni az atomfegyverek kardinális szerepe, de méginkább a ballisztikus rakétákkal felszerelt nukleáris tengeralattjárók kiemelkedő jelentősége. De Gaulle látta: ez az a pillanat, amikor még meggátolhatják, hogy Franciaország, lemaradva a kialakult két szuperhatalom mögött, végleg elveszítse nagyhatalmi státusát. A haditengerészet haladéktalanul hozzáfogott a tengeralattjáró- és rakétaerők egyidejű megteremtéséhez; a program megvalósítása sok időt és pénzt, széleskörű nemzeti erőfeszítést igényelt - de sikerrel járt. Mára a francia tengeri hadászati erő két atommeghajtású tengeralattjáró-osztállyal rendelkezik, a vadász feladatkörű Rubis- és a ballisztikusrakéta-hordozó (SSBN) Le Redutable-osztállyal. Az utóbbi kategóriába hat stratégiai csapásmérésre képes hajó tartozik, az első ötöt 1967 és 1974 között bocsátották vízre, a hatodik a továbbfejlesztett, így önálló osztályként kezelt LTnflexible. Az elhatározott „force d’dissua- sion” (az elrettentő erő politikája) adta az igényt: egyszerre legalább három SSBN legyen bevethető, ehhez volt szükség a hat hajóra. A használt rakétákat - a de Gaulle-i koncepciónak megfelelően - nem az USA-tól szerezték be, mint mások, hanem a saját fejlesztésből; a legutolsó M-4 jelű típus hatótávolsága 6100 km és hat darab 150 ki- lotonnás robbanófejjel van ellátva. A hadászati atomerő mellett nukleáris fegyverzetet képviselnek még az atombombákkal felszerelt Super Etendard és Mirage repülőgépek, valamint a Plútón nevű harcászati nukleáris rakétákat kezelő öt tüzérezred. A párizsi védelmi politika nem a csendes vegetálás stratégiájára épített, de különösen a nyolcvanas évek közepétől érzékelhető, hogy Franciaország megelégelte a világháborúk óta viselt „kvázi”- győztes szerepet, az azóta a hadi- technikában, a védelmit?) erő tekintetében a világon elfoglalt 4-6. helyet. A körvonalazódó összí nyugati-európai masszából a franciák láthatólag kiemelkedni akarnak, nem pedig elvegyülni benne. Tehetik ezt annál inkább, mivel a történelmi rivális Nagy-Bri- tannia fegyverzetének (haditengerészetének) radikális leépítésébe fogott az elmúlt időszakban, a gazdaságilag vezető pozíciójú Németország pedig katonai téren érthetően kisebb erőt képvisel, különösen a hadászati - pláne nukleáris - ütőerő terén. Jellemző: míg Franciaország a nemzeti összterméke (GNP) 3 százalékát, évi 40 milliárd dollárnak megfelelő frankot költ „védelmi célokra”, addig az Egyesült Királyság 38, Németország csak 1,3 milliárdot. A felsorolt harceszközök közös jellemzője azonban az is, hogy folyamatos karban- és készültségben tartást, valamint fejlesztést igényelnek - ez pedig rendszeresen végzett nukleáris kísérletek nélkül nem megy. Ezért kényszerült rá Chirac elnök a maga szabta politika szorításában az 1960- ban (negyedik országként) kezdett, majd Mitterand által 1992- ben leállított atomrobbantások felújítására. Ráadásul építés alatt áll az a hatalmas nukleáris repülőgéphordozó is, amely méreteiben és képességeiben csak a nagy amerikai hajóosztályokhoz (Nimitz), vagy az orosz Admiral Kuznyecov-hor- dozóhoz mérhető. A kiöregedett Clemenceau és Foch leváltására készülő francia anyahajó K-15-ös atomhajtóműve annak a sikeres sorozatnak a folytatása, amely a világ legkisebb reaktorát is tartalmazza (a Rubis tengeralattjárókban). Hogy kerek legyen az eddigi eszmefuttatás a „francia atom” körül, az említett hír éppen a K-15- ös hajtóművel áll kapcsolatban. Eszerint a hordozóra már beépített reaktorral megegyező kísérleti példányok talapzatán repedéseket észleltek; emiatt a már kész hajtóművet ki kell szedni a hajóból, hogy négyezer tonna acél beépítésével megerősíthessék az alapját. A vízre bocsátás dátuma a folyton növekvő költségek miatt eddig is késedelmet szenvedett, ez a beavatkozás ráadásul 10 százalékos tömegnövekedéssel jár, így csökken a sebesség és a fegyverzet. Mind kevesebb a remény, hogy még ebben az évezredben elkészülhet a de gaulle-i független nukleáris politika eme nagyszabású terméke. A név mindenesetre adott: a flotta majdani büszkeségét - ha sikerül végre-valahára szolgálatba állítani - Charles de Gaulle-nak fogják hívni.
