Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-21 / 44. szám
1996, Február 21., Szerda Gazdaság É S ZAK-Magyarors zág 9 Hegyközség alakul Miskolcon Miskolc (ÉM) - A szőlőművelés érdekeinek védelmében az Országgyűlés ’94-ben alkotta meg a hegyközségekről szóló törvényt, amely 1995 március 1-jén hatályba lépett. A miskolci hegyközség megalakítására alakult előkészítő bizottság a helyi szervezet alakuló közgyűlését február 21-én, szerdán délután 5 órától tarja az önkormányzat Petőfi u. 1-3. szám alatti épületének harmadik emeleti tanácstermében, amelyre várják a szőlőültetvény tulajdonosokat. Még kérdés, lesz-e mukakönyv Budapest (MTI) - Az idén elsősorban a munkaügyi ellenőrzéssel, a munkaügyi nyilvántartással, valamint a munkakönyv újbóli bevezetésének kérdésével foglalkoznak a munkaügyi szakemberek. Az ET március 1-jei plenáris ülésén is e tárgyban várhatók viták — mondta Kiss György, a Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője kedden a Magyar Munkaadói Szövetség által rendezett konferencián. Kiss György szerint tisztázatlan még a munkaidő-kedvezmények kérdése, és nem eldöntött, indokolt-e a munkakönyv újbóli bevezetése. A főosztályvezető szerint a munkakönyv bevezetése egyfelől kevéssé indokolt, mivel a munkaadók által munkavállalóikról benyújtott igazolások pótolják azt. A munkavállalók számára azonban problémát jelenthet, hogy akár több tíz évre visszamenőleg is pontosan tudja igazolni a munkában eltöltött évek számát. Vita van abban, hogy a munkakönyv közokirat legyen-e, vagy sem, illetve hogy alkalmazási előfeltételként szolgáljon-e. A munkakönyv tartalmát illetőleg a munkavállalói oldal szerint referencia- jellegű iratnak kellene lennie, míg a munkaadói oldal ezt az elképzelést nem osztja. Tanácskozás a multikról Budapest (MTI) - Magyarországon az export 50 százalékát a multinacionális cégek teljesítik, ez a La- tin-Amerikában tapasztalt helyzetnek felel meg - hangsúlyozta Tóth András, a Politikai Tudományok Intézetének munkatársa a kedden Budapesten megrendezett szak- szervezeti tanácskozáson. A multinacionális cégeket azonban másképp is lehet kezelni, erre jó példa a Délkelet-Ázsiában kialakult gyakorlat. Ott korlátozzák lehetőségeiket, s inkább a hazai ipar exportját ösztönözik. A multinacionális cégekkel foglalkozó szakszervezeti tanácskozást a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával hívták ösz- sze. A konferencia szünetében megrendezett sajtótájékoztatón Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke rámutatott: a multinacionális cégekkel nehéz kollektív szerződést kötni, főként az egyéni munkaszerződéseket részesítik előnyben. Ezért a szakszervezetek az eddigieknél nagyobb támogatást várnak a kormánytól, főként a középszintű kollektív szerződések megkötéséhez. Növekedett az állatállomány Budapest (MTI) - Növekedett az állatállomány 1995-ben. A Központi Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez kedden eljuttatott jelentése szerint 1994-hez képest a szarvasmarhák száma 18 ezerrel - 2 százalékkal -, a sertéseké 676 ezerrel - 16 százalékkal - növekedett. A tyúkok száma viszont 2,2 millióval, azaz 7 százalékkal csökkent. Az ország szarvasmarhái állománya 1995. december 31-én 928 ezer volt, a sertések száma valamivel meghaladta az 5 milliót. Az év végén a gazdálkodók 977 ezer juhot tartottak, ami 3 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A szárnyasokból 31 és félmilliót számláltak össze. Álláskínálat holnap Miskolc (ÉM) - Anyagtorlódás miatt mai számunkból kimaradt az .Álláskeresők figyelmébe!” című rovat. Olvasóink holnap böngészhetik át a megyei munkaügyi központ által feltárt munkalehetőségeket. , A kiszolgáltatottság „körbe”-tükre A vállalkozások tartozásai további tartozásokat vonzanak Miskolc (ÉM) - A hazai termelő kisvállalkozások nagy része nemcsak a kereskedelemnek, hanem a külső munkaadóknak is kiszolgáltatott. Forgótőke híján - a foglalkoztatás, a folyamatos termelés fenntartása érdekében - kénytelenek azokat a munkákat is elvállalni, amelyekből esetleg csak hónapok múlva látnak pénzt. Ha pedig késik az átutalás, késik a bérek kifizetése is, mint történt az például tavaly decemberben az Avas Bútorgyár Deák és Társai Bútoripari Kft.-nél. Az Avas Bútorgyár felszámolását követően - a név megőrzése mellett - a Deák és Társai Bútoripari Kft. indította újra tavaly az üzemet. A fénykorban háromszáznál is több embert foglalkoztató cég a két év kényszerpihenő után ma mintegy nyolcvan dolgozót alkalmaz. Túlnyomó részük a szakmát még csak most tanuló fiatal. A bérszínvonal is ennek megfelelően alakul. Bár az átlagbéreket a kft. belső információként kezeli, az tény, hogy a fizetés alapja egy teljesítményközpontú, norma szerinti rendszer. Munkamorál-fizetés Az Avas év eleji felfutása után év vége felé problémák jelentkeztek. Akadozott a folyamatos termelés, elmaradt a bérek kifizetése. Enni a dolgozók elkeseredett hangú levélben számoltak be szerkesztőségünknek. A személyes beszélgetéstől azonban - munkahelyük féltése miatt - többszöri megkeresésünk ellenére is elzárkóztak, így maradjunk a levélben foglaltaknál. „1995 tavaszán beindult a termelés..., sok fiatal örömére, hogy végre munkát kaptak és dolgozhatnak. Az örömből sajnos üröm lett, mert már az első fizetések megcsappantak 1-2 ezer forinttal, majd elmaradt a délutános és a vasárnapi pótlék. Az év vége felé arra is volt példa, hogy a társaság vezetése önhatalmúan szabadságot írt ki azokra a napokra, amikor a dolgozók munkát végeztek. Decemberben pedig már fizetést sem kaptak...”- A minőséghez fel kell nőni - kezdte Deák Attila, a cég korábbi ügyvezetője, amikor az elmaradt bérekről kérdeztük. - A decemberi fizetések csúszását a minőségi kifogások okozták. Partnerünknek nem felelt meg az áru, így Németországba kellett utaznunk, hogy elvégezzük a garanciális javításokat. Ezek a problémák visszavezethetők arra, hogy a nulláról indított üzem ma javarészt gyakorlatlan, olykor szakképzetlen munkásokból áll össze. Felvetődik azonban: minőséget A bútoripar élőmunkaigényes csak megfelelő bérezés esetén várhat el a munkáltató. Az Avas vezetősége szerint a nagyobb teljesítményre - így a magasabb fizetségre- a normának kellene ösztönöznie a dolgozókat.- Egy októberi munkásgyűlésen már említést tettem arról - magyarázza Deák Attila -, hogy a tulajdonosi kör hónapról hónapra csak a pénzét fekteti be. Ha nem hozzák a norma szerinti elvárásokat, az veszteséggel jár. Érdekek, védelem nélkül- A cégek átalakulásakor nemegyszer előfordult már, hogy a munka- vállalók védettség nélkül maradtak- tudtuk meg Szatmári Zoltántól, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei elnökétől. - A munkaadók egyoldalúan módosíthatják a kollektív szerződést, de a dolgozói érdekeket sértheti egy megváltoztatott munkaszerződés is. Ha viszont nincs helyi szakszervezeti csoport, úgy az érdekképviselet be sem léphet a gyár területére, hogy a munkavállalókért szót emeljen. Annak ellenére, hogy az Avasnál ’94-ben kérték a szakszervezet megszüntetését, három dolgozó mégis hozzájuk fordult segítségért, s ők fel is vették a kapcsolatot Deák Attilával. A szakszervezeti elnök egyébként azt tanácsolta a munkavállalóknak, kérjék a helyi érdekvédelmi szervezet megalakítását.- A decemberi fizetéseket három részletben rendeztük. Az utolsó elmaradást február 11-én vehették fel az emberek - értesültünk az Avas jelenlegi igazgatójától, Földi Tibortól, aki február 1-jétől lépett az előző ügyvezető helyébe. - Ismereteim szerint a tavalyi gondokhoz az is hozzájárult, hogy a hazai bérmunkából pillanatnyilag mintegy 1,9 millió forint a kinnlevőségünk. Raktárra pedig nem termelhetünk. Ezt ma csak kevesen engedhetik meg maguknak. A termelő vállalkozások folyamatos működése - vázlatosan - az előállítás és az értékesítés egyensúlyára épül. Ha ez megbomlik, a tartalékokkal alig rendelkező kis cégek működésében zavar keletkezik. Példának okáért: ha a mi vállalkozásunk nem kapja meg időben a tennék árát, képtelenek vagyunk hosszabb időn keresztül fenntartani a termelés biztonságát. — Lehetne igényes bútorokat gyártani - veszi át a szót Karsai János, termelési igazgatóhelyettes -, de ahhoz megfelelően képzett szakemberekre van szükség. És az igazsághoz az is hozzátartozik: egy kiváló asztalos nem jön ide dolgozni, hiszen feketén a nálunk kapható pénz többszörösét megkeresheti. Aki pedig még most kezdi ezt a szakmát, annak bele kell tanulnia. A nehézségeinkhez ez is hozzátartozik. Körbe, körbe- A mai gazdasági életben elterjedt jelenség a „körbetartozás”, és ezt nem mindig az adott cég tisztességtelen, vagy rossz gazdálkodása okozza - fejtette ki véleményét Szilágyiné Baán Anna, a megyei kereskedelmi és iparkamara területfejlesztési és szolgáltatási vezetője. — Gyakori, hogy a vállalkozó nem tudja behajtani kinnlevőségeit sem az állami, sem pedig a magán cégektől. A jelenlegi banki feltételek mellett pedig forgóeszközre, likvidtőke pótlására nem érdemes hitelt fölvenni, mivel a kamatot szinte lehetetlen kitermelni. A gazdasági kamaráknak — mint megtudtuk - nincsenek arra vonatkozó adatai, hogy az egyes cégeknél mi okozta a fizetésképtelenséget. A polgári peres eljárások pedig nem tartoznak a köztestületek hatáskörébe.- A kamarai törvény adta lehetőségek pillanatnyilag csupán azt teszik lehetővé - emelte ki a szakember -, hogy a gazdasági élet szervezői hozzájárulhassanak egy olyan jogrendszer kialakításához, amely a tisztességes vállalkozások számára lehetővé teszi a biztonságos működést. Gyakorlatlan fiatalok - normában Fotók: Méhes László Idegenforgalom: 5,2 milliárdos bevétel Eger (MTI) - Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium turisztikai főosztályának számításai szerint az országnak az idegenforgalomból származó bevétele tavaly elérte az 5,2 milliárd dollárt. Amennyiben a kalkulációik helyesek, az ágazat sokkal nagyobb odafigyelést érdemel a döntéshozók részéről. Erről Székely György, a főosztály vezetője beszélt kedden egy egri idegenforgalmi fórumon. Mint elmondta: a hivatalos statisztikák alapján a bevétel csupán 1,7 milliárd dollár, miközben a lakosság 1,1 milliárd dollár értékű valutát váltott ki. Még így is 600 milliós pozitív szaldót mutat a terület, ám a valós haszon ettől jóval magasabb. Egy 1994-es, az azóta megszűnt Or szágos Idegenforgalmi Hivatal által készített felmérés szerint - amelyet 10 ezer külföldi megkérdezése alapján készítettek - a hazánkba látogató turisták 3900 forintot költenek naponta. 1995-ös szinten ez mintegy 5 ezer forintnak felel meg, amit ha beszorzunk a turisták, illetve a vendégéjszakák számával, akkor az ebből származó bevétel több mint 5 milliárd forint. Ugyanakkor a turistakeretből felvett deviza nagy része is a bankokban, számlákon pihen, így a nyereség sokszorosa a hivatalosan kimutatottnak. Az ágazat előtt álló feladatokról szólva Székely György többek között rámutatott: miközben az állam 1,5 milliárd forintot költött tavaly idegenforgalom-fejlesztésre, a kisebb régiók csak 100 milliót. A források előteremtése érdekében idegenforgalmi régiókat kellene létrehozni, amelyre jó példa a budapesti kerületek, vagy a Balaton menti megyék összefogása. Székely György bejelentette: a kormány május 10-re - a parlamenti nyílt naphoz hasonló - konferenciát tervez, amelyen a képviselőkön kívül részt vesznek az érintett tárcák képviselői, továbbá idegenforgalmi szakemberek is. _Állásfont Az a szelént}... Brackó István József Attila tudta a választ, illetve a folytatást. Mi pedig ebben a komputerizált világban itt vagyunk a fene nagy bizonytalanságban. Vannak itt szegények? Ki számít szegénynek? A kérdést feltenni nemcsak illetlen volt nyolc-tíz évvel ezelőtt, hanem rendszerellenes is. Mihez mérjünk? Svájchoz, Szomáliához?A szomszédokhoz? Az elszalasztott lehetőségekhez? Mi legyen a szegénység küszöbének mércéje? A minimálnyugdíj vagy pedig a létminimum? A két összeg között majdnem 2,5-szeres a szorzó. De ez sem adhatna világos képet. Ebben a gyorsan változó financiális rendszerben minden megeshet. Az Országgyűlés keddi ülésének napirend előtti fölszólalói - még mindig nem tudva kivonni magukat a Bokros Lajos lemondása keltette indulatok hullámverése alól - azt firtatták, hogy ki számít ma Magyarországon szegénynek. Érdekes a felvetés, annak ismeretében, bogy a miniszterelnök a stabilizációs program eredményességéről, a GDP 2 százalékos növekedéséről, a majd 12 milliárd dollárra rúgó devizatartalékról, az ország jó külföldi megítéléséről számolt be. Csak bab a tortán, hogy hazánkat fölveszik a legfejlettebb országok (OECD) klubjába. Talán már márciusban! Találgatni sem merem, hogy milyen elégedettséggel tölti el majd ez a tény a napi gondokkal bajlódó állampolgárt. Azt az állampolgárt, akit a kapitális adóbaki miatt februárban megrövidítettek. Azt az állampolgárt, aki többet fizet a vízért, a villanyért, a melegért, a közlekedésért... Menetelünk Európába, a NATO-ba, egy olyan alagúton át, amelyiknek nem látjuk a végét. Mire a fényre érünk, döbbenten tapasztalhatjuk, hogy lerongyolódott, s megfogyatkozottá sereg. Az idősek klubjában bizonyára könnyes szemmel figyelték a szombati Operabál látványos televíziós közvetítését. A munkanélküliek egyre növekvő táborának tagjai (minden tizedik tétlen borsodi!) cset- tintve értesülhettek arról, hogy a Paksi Atomerőműben és az ÁPV Rt.-nél havi százezer forint az átlagfizetés... Nem a pénz kevés, hanem az elosztás rossz. Illetve a leosztás. Mert huncut, aki a kártyát keveri. Csak azt nem értem, hogyan kerülhet ennyi Fekete Péter egy pakliba?! _ Árfolyamok, Budapest (MTI) - Az értéktőzsdén lassuló ütemben tovább csökkentek az árak. Kárpótlási jegy s Tó'zsde Itt Index febr. 20.: 1990,96 -14,24 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. február 20. Valuta Deviza Pénznem : Vétel Eladás Középárf. Angol font 219,80 Ausztrál dollár 107,63 Belga frank' 478,70 Dán körona: fflRr 25,46 Finnmarka 31,18 Francia frank 28,38 Holland forint 87,23 ír font ; 225,02 Japán yen* 133.78 Kanadai dollár 102.83 Kuvaiti dinar . 474.86 Német márka 97.60 Norvég korona 22,33 Olasz líra** 89,87 Osztrák schilling 13,88 Portugál escudo* 93,58 Spanyol peseta* 115,64 Svájci frank 120.03 Svéd korona 20,61 USA-dollár 142.22 ECU (Közös Piac) | 180,10 222,17 108;80 481.43 31.61 88,46 228.82: 136,13 224,04 109,67 487.84 25,94 31,80 28,92 88,91 229,34 136,46 104,83 483.S0 482,40 99,48 99,05 22,75 22.65 91.53 90.65 14,14 14,09 95,38 94,94. ? 117,80 117,40 122,37 123,79" 20.99 20,83 . U4,90 143,9Üi 183.56 181,66 )tt számok 1 egységre értendők, forintban ység, **: 1000 egység
