Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-21 / 44. szám
BIWBÍBMW muBaemamnmnmum _ ....' Zöld Oldal : Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Február 21. A téli strandidő hátrányai Ötletek ahhoz, hogyan fűtsünk energiatakarékosain és környezetkímélő módon Fülep Dániel Miskolc (ÉM) - Magyarországon az energiafelhasználás egyhar- madát a háztartások, ebből 60 százalékot a fűtés nyel el. A környezetvédelem és a pénztárcánk szempontjából ezért egyaránt lényeges kérdés, hogyan tarthatnánk meg otthonunk melegét - kisebb költséggel. A lakások fűtésére több lehetőség kínálkozik, és a családi- és a panelházakban különféle módon történik. Leggazdaságosabb (és legtisztább) fűtési mód a gázkályha. A lakótelepeken elterjedt távfűtés sajnos pazarló és „igazságtalan” fűtési eljárás, hiszen nem alkalmazkodik az egyéni igényekhez, az elszámolás átalánydíjas, vagyis a lakó nem érdekelt a takarékoskodásban. A fűtés erőssége szabályozható ugyan de, a takarékoskodás a számlán nem érzékelhető. Télen a hő a meleg lakásból a falakon és a nyílászárókon át „szökik”. Fűtési idényben nálunk az átlagos külső hőmérséklet 4 Celsius-fok. Az ideális belső hőmérséklet 20 Celsius- fok. Ha ennél egyetlen egy fokkal fűtünk melegebbre, máris 6 százalékkal több energiát kell elhasználnunk. Ha pedig strandidót varázsolva a lakásunkba 25 Celsius-fokra fűtünk, közel 30 százalékkal lesz nagyobb az energiafelhasználás. Sokat tehetünk azért, hogy a hőveszteségeket csökkentsük. Sötétedés után behúzhatjuk a függönyöket, de vigyázzunk persze, hogy ne lógjanak rá a fűtőtestre, mert így az ablakon keresztül ki- terelik a meleget a szobából, nem beszélve arról, hogy meg is gyulladhatnak. Érdemes alumíniumfóliát helyezni a radiátorok mögé a falra, ezzel megakadályozhatjuk a meleg falakon keresztüli kiszivárgását. A közönséges konyhai fólia is jó lehet erre a feladatra, de kaphatók speciális „hőtükrök” is. Ellenőrizzük, hogy a bútorok nincsenek-e túl közel a fűtőtesthez, mert ezzel nemcsak a meleg levegő áramlása akadályozott, de a bútorok is tönkremehetnek. Szellőztessünk gyakran, röviden és intenzíven. Párologtató segítségével elkerülhető az egészségtelen száraz levegő kialakulása, de még jobb, ha ezt szobanövényekkel érjük el. A dupla üveges ablak kétszer olyan jól szigetelhet mint a szimpla, s léteznek különleges hőszigetelő ablakok is. A családi házak esetében ajánlott a falak növényekkel való befuttatása (pl. borostyán, vadszőlő), mert ezzel javul a városi és a helyi környezet klímája, továbbá az épületek energialeadása akár 30 százalékkal is csökkenhet. Éjszakára csökkentsük a fűtés mértékét. Ha hosszabb időre készülünk elhagynia lakást, mindenképpen csavarjuk le a fűtést. Ne melegítsük túl lakásunkat 20-22 foknál. Ha tehetjük, használjunk hőszigetelő tapétát. Az ilyen és ezekhez hasonló energiatakarékossági költségek néha borsosnak tűnnek, de az energiaárak emelkedésével az egyes beavatkozások megtérülési ideje drasztikusan csökkenni fog, és a beavatkozások hatására nő a lakás értéke. Ha takarékosan fűtünk, a környezetet, az egészségünket és a pénztárcánkat egyaránt kíméljük. Az újra faló olajfaló... Az olajos szennyeződések ártalmatlanítása Debrecen (ÉM- DK) - Létezik-e olyan állat, amelyik olajat eszik? Ez a kérdés néhány évvel ezelőtt merült fel, amikor egy áltudományos filmben egy kicsit ijesztő kinézetű nagy állat „falta” a földről az olajtócsákat. Még elegáns latin nevet is kapott a lény, úgyhogy egészen hihető volt a történet...- Nem, sajnos a mi módszerünk nagy töménységben nem működik - kezdi Kiss László, a debreceni ISV Bio-Agro Kft. környezetvédelmi ágazatvezetője. - Olyan előfordult már, hogy a kitermelt talaj helyén maradó gödörben feljött a talajvíz, felszínén pedig a talajból kimosódott kis olajfoltok úsztak. Ennek a durva részét leszedtük perlittel, meg különféle fölöző berendezésekkel, a finom részeket pedig baktériumokból álló keverékkel lepermeteztük. Végül az olajfoltból fehér habszerű szerves anyag maradt vissza... De mondjuk egy tankhajó után visszamaradó olajmennyiséggel a mi baktériumaink nem bírnának el, mert csak a felső oxigénnel érintkező réteget tudják lebontani. Csak kisebb felület kezelésére alkalmasak. A debreceni cég környezetvédelmi ágazatának fő tevékenysége az olajos szennyeződések biológiai ártalmatlanítása. Különleges oltóanyaggal dolgoznak, amely különféle szénhidrogén származékokra szelektált aerob baktérium törzsek speciális keveréke, amely biztosítja a lebontás folyamatosságát. A fel- használás előtt mintát vesznek a talajból, és egyedi oltóanyagot állítanak elő. A mikrobák ugyanis a számukra legmegfelelőbb szénhidrogéneket tápanyagként, azaz szénforrásként hasznosítják. Az olajfalót azonban nem ők „tenyészették ki”. Cégük először olyan baktériumokkal foglalkozott, amelyek a humusz feltárást illetve szervesanyag hasznosulást segítik elő. Aztán kapcsolatba kerültek egy pozsonyi céggel, akik szintén mezőgazdasági meg ipari hulladékok komposztálásával foglalkoztak, de amellett olajfaló baktériumokkal is kísérleteztek. A debreceniek felajánlották, hogy szívesen kipróbálnánk Magyarországon. Három évvel ezelőtt Szabolcs megyében egy kőolajvezeték törésekor adódott erre lehetőségük. Az olajszennyeződés felszámolására három cég jelentkezett. Mindannyian kaptak egy rész szennyezett területet... És a debreceniek nyertek, akik a földet kitermelték, s azt kezelték megfelelő módon. A másik cég megpróbálta átmosni a talajt, de nem tudott mit kezdeni az olajos vízzel. A harmadik vállalat elgondolása pedig hosszú időt és nagy területet vett igénybe. Ugyanis ők szétterítették 20-30 centiméter vastagon a talajt, oltóanyagot nem használnak, a természetre bízták a megoldást. Hogy Magyarországon jelentős környezetvédelmi probléma-e az olajszennyeződés, arra a következőket válaszolta a szakember:- Az a baj, hogy sokkal több a szennyeződés, mint amit megtisztítanak. Egyrészt nincs rá pénz, másrészt pedig még a törvény nem tette kötelezővé ilyen esetben a talaj tisztítását. A hatóságok nagyon sok ilyen szennyeződésről tudnak. Elöbb-utóbb talán komolyan veszik a bírságolást, növelni fogják a tételeket is, és kötelezik a szennyezőt a tisztításra. Például Hajdú-Bihar megye környékén csaknem kétszáz olajfúró kút van, amelyek próbafúrásokat végeznek. Minden ilyen torony környéke szennyezett. De például a MÁV is különített el pénzt arra, hogy megkezdje a sínek melletti tolatóhelyek, átrakóhelyek, olajos pályaszakaszok tisztítását. De a különböző telepeken a lyukas tartályok vagy a gondatlan lefejtés miatt is szivároghat olaj a talajba. A szakember nem tartja túl drágának a technológiát. Ami növeli a költségeit, az a földmunkagépek bérleti díja. Kitermelés nélkül legfeljebb félméteres mélységig lehet tisztítani, annál lentebb már csak külön gépi berendezésekkel lehet levegőt, tápanyagot füvatni az alsó rétegekbe, az pedig megint költséges eljárás. Úgyhogy - hiszen lazább szerkezetű talajoknál teljesen a talajvízig leszivárog a szennyeződés - csak a kitermelés a megoldás. Természetesen a talajvizet, is megtisztítják. A gödör környékén létesített figyelőkutakból pedig azt követik figyelemmel, van-e utólagos bemosódás, szennyeződés. Ha nincs, akkor mondja ki a hatóság, hogy a terület visszaminősíttetett termőfölddé... Tiszaújváros (ÉM) - A természetvédelem, a víz- és a mezőgazdálkodás kapcsolata a Tisza hullámterében címmel konferenciát rendeznek február 26-án, hétfőn délután 2 órától Ti- szaújvárosban, a Derkovits Művelődési Központban. Az érdeklődők előadást hallhatnak többek között a Tisza-programról, az ökológiai szemléletű vízgazdálkodásról, a falusi turizmus lehetőségeiről, a védett területen történő mezőgazdasági termelésről, a halgazdálkodás természetvédelmi szempontjairól, a Tisza- mente ökológiai felmérésének eredményeiről. Fotókiállítás is nyílik ebből az alkalomból délután 5 órától a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben, Bodnár Mihály természetfotóiból. A kiállítást Hans Sondaal, a Holland Királyság nagykövete ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Kutatás, kezelés... Aggtelek (ÉM) - Kutatás, természetvédelem, kezelés címmel nemzetközi konferenciát rendeznek május 1. és 5. között Aggteleken. Két fő szekciót terveznek: egyrészt az élővilág kutatása, monitoring eredmények és a természetvédelmi kezelés bemutatása, másrészt a földtani értékek (karsztjelenségek, barlangok) kutatási eredményei és kezelése, természetvédelmi területeken. A konferencia kapcsán kiadványokat is megjelentetnek. Szeretnék, ha volna olyan természetvédelmi érdeklődésű vállalat, amelyik anyagilag - vagy más módon - hozzájárulna a konferencia szervezéséhez. Érdeklődni az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságán, Tóth Erikánál lehet (48/350-006). _Zölp Egyesületek: A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Barlangba csak engedéllyel (vagy anélkül) Miskolc (ÉM - DK) - A névváltoztatáson már sokat gondolkodtak. Hiszen vannak nekünk nagy magyar Bükk-kutatóink, akiknek nevét büszkén viselhetné a barlangkutató egyesület. Jelenlegi névadójuk, Marcel Loubens egy francia barlangász, aki az egyesület alakulásakor szenvedett balesetet... Többek között erről is szó volt a február elején megtartott tisztújító közgyűlésen. Utoljára négy évvel ezelőtt körvoA Speizi-barlang a Bükkben nalazták az egyesület tevékenységét, céljait. Tulajdonképpen az alapkérdésekre most is ugyanazok a válaszaik, de mégiscsak űj (négy) év kezdődik... Jogelődjük 1952-ben alakult, egyesületté ’78-ban váltak. Az országban ők hoztak létre először mentőalapítványt és mentőegyesületet. Többször akadt már komoly munkájuk, de téves riasztásra is mentek már a helyszínre. Az elmúlt évben például a Kecskelyuk-barlangban túrázók hullának néztek egy képződményt, úgyhogy a mentők szakadó esőben kimentek... és fellélegeztek. És ugyanez az eset megtörtént mégegyszer, akkor is kimentek, de már nem olyan nagy riadalommal... Polgári szolgálatot is a miskolci egyesület alkalmazott először a barlangokban. És az sem nagy divat az ország mintegy 50 barlangász egyesületében, ami itt régi szokás: minden leszállást dokumentálnak, kutatási jelentést készítenek, amelyek később kiértékelhetőek. Az egyesület működteti a Bükki Nemzeti Park tulajdonában lévő Lét- rás-tetői kutatóházat, kísérik a barlanglátogató vendégeket. Magyarországon a törvény kimondja, hogy minden barlang csak engedéllyel látogatható. Ez eléggé betarthatatlan törvény, nem is veszi senki túl komolyan, amíg például a Szektáról van szó. Ám a Bükkben vannak a legveszélyesebb barlangok. És ezalatt a barlangászok nem a barlangi „séta” nehézségét, hanem a mentés nehézségét értik. Divat lett a barlangi túrázás, úgy, mint a hegymászás. Nem egyszer feltörik a barlangok bejáratát a „sportemberek”, akik kifejezetten sportpályának nézik a barlangokat, holott azok egyedülálló természeti jelenségek, amelyek eredetileg érintetlennek ítéltettek. Olyanok, mint egy múzeum. Minden egyes bejárás beavatkozás az ottani körülményekbe. S ha még kutatásról van szó, ez megbocsátható, de ha az ügyesség bizonyításáról, akkor kevésbé. A kutató barlangászok egyik jellemző tulajdonsága éppen az önfegyelem kell, hogy legyen. Erre jó példa a Garadna-völgyben lévő Jáspis-bar- lang HBM-terme, ahol nyolc méteres, kristályosán csillogó hófehér zuhatag- ból kinő egy hófehér cseppkőoszlop... A terem elnevezése pedig onnan származik, hogy áld először belépett, körülbelül csak annyit tudott mondani, hogy „Hű, b... meg!” És aki egyszer volt már ott, az bármennyire is szeretné újra látni a csodát, mégsem megy vissza... Vagyis a barlangászainál sem csak a technika, hanem az etika is fontos. És bár a Marcel Loubens egyesület tagjai jó sporteredményeket is elérnek, de mégis fontosabbnak tartják az etikai követelményeket. Mintegy 80 tagúk van, 13 évestől 60 évesig. A tapasztaltabb barlangászok tanfolyamokat is tartanak az ifjabbaknak, és remélik, nemcsak a túrázás érdekli majd őket, hanem a kutatást is tovább viszik. Hiszen a bejárás elsősorban a kutatást kellene, hogy szolgálja. Az egyesületben a tudományos kutatás elsősorban Lénárt László nevéhez fűződik. Majd húsz éven át a Létrási-Vi- zes-barlangban radon-, csepegés-, hőmérséklet mérést valamint denevérmegfigyelést folytatott. Ez a munka kiterjedt más bükki barlangokra is. A denevérekkel kapcsolatban a barlangászok felhívják a figyelmet, hogy sokan bizony azt is elfelejtik, hogy a barlangok élőhelyek. Hogy esőbeállónak nézik a barlangot, hát jó. De hogy tüzet is raknak, az megengedhetetlen. Hiszen a füsttel illetve a hangoskodással megzavarják az állatokat. Sót, az is előfordul, hogy direkt leverik őket. Pedig hazánkban minden denevérfaj védett! Jelenleg az egyesület egy kiadványt készít a Bükk turistautjainak mentén lévő barlangokról, amelyben nemcsak bemutatják ezeket a képződményeket, hanem arról is szó lesz, hogy kell ott viselkedni egy természetszerető embernek. c? r A Tisza mentén... fmaääMSÄK'-’' —"-7—^----------! A z erdélyi Szelek-barlangot is megjárták ... Fotók: F. Nagy Zsuzsanna
