Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

8 B Itt-Hon 1996. Február 20., Kedd _Borsodi Portré Az alezredes Ózd (ÉM - N.Z.) - Szerencsés adott­ság, ha a katonatiszt jó kapcsolatte­remtő képességgel rendelkezik. Nagy szükség van erre a hadseregben is, hi­szen fiatal emberekkel, kiskatonák- kal kell bánniuk, róluk kell gondoskod­ni, de fontos a seregen kívül is, ami­kor adott esetben civilekkel, nem ka­tonai szervezetekkel kell együttműköd­ni. Tar Zoltán alezredes a Polgári Vé­delem Ózd Körzetparancsnokság élén dolgozott évekig, most nyugdíjba ké­szül. Ebből az alkalomból idéztük fel életpályája főbb állomásait.- Putnokon születtem 1949-ben. A családban hagyománya van a fegyve­res szolgálatnak. Édesapám őrmester volt a Horthy-időszakban a határvadá­szoknál. ’48-ban ismerkedett meg éde­sanyámmal, ő most egy Sajóvelezd melletti tanyán él, 86 éves. Én is ott nevelkedtem, a velezdi Váraljai részen.- Innen indultam el... Sajnos édes­apám 1962-ben meghalt. Egyedül ma­radtam édesanyámmal, a testvéreim már elköltöztek. Én, a legkisebb ma­radtam a házigazda, a mindenes. A sa- jóvelezdi iskolát követően Putnokra jár­tam gimnáziumba, majd jelentkeztem a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gé­pesített lövész szakára. ’72-ben végez­tem. Nekem tanyáról jött fiatalnak elég nehéz volt megszokni a kötöttebb éle­tet, de sikerült. Bizony néha elég ke­ményen bántak velünk. Én azelőtt is sportoltam. Ejtőernyőztem a gimnázi­umban, kézilabdáztam, fociztam. A fő­iskoláról is sok versenyre vittek, meg­álltam a helyem, többször nyertem baj­nokságot. Bejártam az országot, Euró­pa több országát, Kubába is eljutottam. ’72-ben avatták tiszté. Hódmezővá­sárhelyre került parancsnoknak, majd Mezőtúrra, ahol már sporttisztként mű­ködött, szervezte a bajnokságokat, edzősködött és aktívan sportolt is. ’78- ban jelentkezett a testnevelési főiskolá­ra, minden támogatás nélkül, saját költ­ségén végezte el a sportszervezői sza­kot, a munka, a család mellett. Jelen­leg korengedményes nyugdíjba készül, átszervezik a szolgálatot. Sokoldalú, so­kak által ismert emberként nem unat­kozik a következő években sem. A na­gyobb fiú, Zoltán folytatja a családi ha­gyományt, most fejezi be a katonai fő­iskolát. A kisebbik, Tamás Putnokra jár, mezőgazdasági gépésznek tanul. Hétv égi Ügyeletek Térségünkben ORVOSOK Edelény: (szombat reggel héttől hétfőn reggel hét óráig) 24 órás ügyelet a Deák F. u. 6. sz. alatt. Te­lefon: 48/341-309. Kazincbarcika: felnőttügye­let a Városi Kórházban, a Május 1. u. 56. (péntek 17-től hétfőn reggel hét óráig), gyer­mekügyelet a Május 1. u. 13. szám alatt (szombat-vasár­nap 8 és 12 óra között), tele­fon: 48/311-411/322-es mel­lék. Fogászati ügyelet: a Vá­rosi Kórház épületében a Má­jus 1. u. 56. sz. alatt (szom­baton 8 és két óra között). Te­lefon: 48/311-411. Mezőcsáton: a Hősök tere 33. sz. alatt tartanak ügye­letet szombaton reggel hét órától hétfőn reggel hét órá­ig. Telefon: 49/352-444. Mezőkövesden: a Mátyás király út 75. sz. alatti Kórház-Rendelőintézetben tartanak gyermek- és fel­nőttorvosi ügyeletet szomba­ton és vasárnap. Hívhatók a 49/414-4ll-es telefonon. Fo­gászati ügyelet csak szomba­ton van nyolctól két óráig a József Attila út 3. sz. alatti rendelőben. Telefon: 49/ 412-734. Ózdon pénteken este fél hét­től hétfőn reggel fél hétig van orvosi ügyelet a Nemzetőr u. 1/C. épületben. A felnőttorvo­si ügyeletet a 48/471-411, a gyermekorvosit a 48/472-300- as telefonszámon hívhatják. Putnok: felnőtt- és gyer­mekorvosi ügyelet a Kossuth u. 27. sz. alatt pénteken hét órától hétfőn reggel hét órá­ig van. A 48/430-205-ös tele­fonszámon hívhatók. Sajószentpéter: felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet a Kos­suth u. 200. sz. alatt, a 48/345-108-as telefonon. Tiszaújváros: gyermek- és felnőttorvosi ügyelet a Beth­len Gábor u. 23. sz. alatt pén­teken este öt órától hétfőn reggel nyolcig. Telefon: 49/341-900. GYÓGYSZERTÁRAK Edelény: István király útja 64-66. Telefon: 48/341-285. Kazincbarcika: ügyeletes az Egressy B. u. 3. sz alatti gyógyszertár, a 48/311-614-es telefonszámon hívhatók. Mezőcsát: a Hősök tere 32. sz. alatt. Telefonszámuk: 49/352-324. Mezőkövesd: a Szent Lász­ló tér 2. sz. alatti gyógyszer- tár tart ügyeletet. Telefonszá­muk: 49/311-254. Ózd: a Vasvár u. 54-60. sz. alatti gyógyszertár az ügye­letes, hívható a 48/472-580- as számon. Putriok: Andrássy u. 4. Te­lefon: 48/430-281. Sajószentpéter: Kossuth u. 218. Telefon: 48/345-101. Tiszaújváros: az orvosi rendelővel egy épületben, a Bethlen G. u. 23 sz. alatt. Te­lefonszámuk: 49/341-900. ÜGYELETES ÁLLATORVOSOK Kazincbarcikai kerület: Farkas Imre, Rudabánya, Gvadányi u. 49. Tel.: 48/353- 273. Jaczkó Géza, Kazincbar­cika, Berkenye u. 21. Tel.: 48/315-155. Kovács József, Ózd, Bolyki főút 95. Tel.: 48/471-373. Minár Gyula, Sa- jókaza, Bajcsy Zs. u. 23. Tel.: 48/355-015. Miskolci kerület: Puskás Gábor, Nyékládháza, Rákóczi u. 1/a. Tel: 46/391- 702. Luskó László, Hejőpa- pi, Jókai u. 32. Tel.: 49/351- 307. Boros László, Tiszalúc, Mátyás kir. u. 21. Tel.: 46/398-013. Lajcsák Attila, Taktaharkány, Árpád u. 21. Tel.: 60/304-841. Mezőkövesdi kerület: Rotterstein Ferenc, Mezőkö­vesd, Mátyás kir. u. 52. Tel.: 49/411-403. Czajner Gábor, Bükkábrány, Béke u. 28. Tel.: 49/355-088. Jacsó Atti­la, Mezőkövesd, Ady E. u. 36. Tel.: 49/312-033. Gyerekek honi rajzasztala A jégen Rajzolta: Bárczi Zsuzsanna 3. osztályos tanuló AZ ÉSZA K-MA GYARORSZÁG BORSODI MELLÉKLETE • 1996. február 20. • IV. évf. 8. szám „Saját emberségünkből lettünk város...” Tíz éve kapta meg .Edelény község a városi címet A 81 éves Béres János Pro Űrbe kitüntetett Fotó: Bujdos Tibor Edelény (ÉM - FL) - A váro­si televízió munkatársai tíz évvel visszaforgatták az idő kerekét. Február 12-i adá­sukban felidézték az 1986. januári ünnepség perceit, amikor ugyancsak a ren­dezvények házában Ladá­nyi József megyei tanácsel­nök átadta az oklevelet Sán­dor Dezső tanácselnöknek. A dokumentum szerint ,A Ma­gyar Népköztársaság 1986. ja­nuár 1-jén Edelény községet várossá nyilvánítja.” A műsor nézői viszontlátták többek kö­zött Fejti Györgyöt, a megyei pártbizottság akkori első tit­kárát, hallhattak részletet Szabó Pál városi első titkár köszöntő beszédéből, láthatták az elnökségben az akkor még megyénkben dolgozó Túrós Andrást is. Sándor Dezső tanácselnök akkor illendően megköszönte a városi címet, de az ünnepron­tás minden szándéka nélkül és az igazsághoz tartozóan azt is hangsúlyozta, hogy Kazincbar­cika árnyékában nem volt könnyű a várossá válás feltéte­leit -megteremteni. A városi rang elsősorban az egész tér­ségben meghatározó szerepet betöltő bányászatnak köszön­hető, továbbá elismerése a la­kosság többségének, akik alko­tó véleményükkel, országosan is kimagasló értékű társadalmi munkával, közteherviselésük­kel és bizalmukkal segítették a várossá válást.- Saját emberségünkből let­tünk város - jelentette ki a volt tanácselnök. Február 13-án várostörténe­ti kiállítás nyílt - a közműve­lődés lelkes dolgozóinak közre­működésével - a rendezvények házában. Szilágyi Adolf polgár­mester felidézte a város törté­nelmi eseményeit és megkö­szönte a várossá válás feltéte­leit megteremtők munkáját. Mindenkiét, aki fizikai, értel­miségi vagy más beosztásban dolgozva munkálkodott a váro­siasodó településért. Külön is kiemelte Sándor Dezső áldoza­tos tevékenykedését és megkö­szönte Nagy Attila, volt polgár- mester munkálkodását is. Az ünnepségen részt vett többek között a 81 éves Béres János is, aki 53 éve lakik a településen, hét diplomával rendelkezik, de leginkább az Edelénytől kapott Pro Űrbe kitüntetésére büszke. A megnyitóbeszédben elhang­zott, hogy bár városi címet ka­pott Edelény, de tulajdonkép­pen egy falu maradt. Mára vi­szont olyan intézményhálózat­tal rendelkezik, amelyik irigy­lésre méltó. Többek között a ze­nei élet. Ennek bizonysága az Edelényért emlékplakettel ki­tüntetett városi férfikar is, amelyik ünnepi műsort adott a kiállítás megnyitása alkalmá­val. Vezetője Vaszilkó Ferenc, akinek tevékenykedését a vá­ros ugyancsak Pro Űrbe kitün­tetéssel ismerte el. Kéttelkes, tüzelős-ólas településen Ma már csak néhány elhanyagolt tüzelős-ólas porta idézi a múltat. 5. oldal A Tartalomról Nem csak a tóért, a térségért is A Rakaca-tó sürgős megmentését és a térség tizenkét településének minden területen észrevehető fejlődését kíván­ja szolgálni a közelmúltban megalakult Tókömyéki Kistérségi Fejlesztési Tár­sulás. Élére ötfős elnökséget választot­tak, az elnöki megbízást Mester Árpád, Szendrő polgármestere kapta. (2. oldal) Látványosságok az Ónodi Napokon A borsodi település, az 1707-es II. Rá­kóczi Ferenc által összehívott, a Habs­burg királyi házat detronizáló or­szággyűlés és a XV. században emelt gótikus vára - ma romos műemlék - révén egyik történelmi emlékhelyünk. Az évente ismétlődő, a község határán túl is érdeklődést keltő kulturális ren­dezvényeit ugyancsak számon tartja a közvélemény. A község helyzetéről és terveiről Gyarmati Sándomé polgár- mester nyilatkozik. (3. oldal) Két Sajó mentén, három határon át Az egyik Sajó Szlovákiából indulva ér­kezik Magyarországra, a másik Sajó - a térképen Sieu néven található - a romániai Máramaros megyéből igyek­szik a Szamoson keresztül hazánkba jutni. Mindkét folyó mentén zömében magyarlakta települések vannak. A sa- jóvelezdi származású Vadnai József el­határozta, hogy „szülőhelyén és annak környezetében, valamint a Sajó folyók mentén élő magyarok barátságának és együttműködésének kialakítása és el­mélyítése céljából tartós közérdekű cé­lok megvalósítása érdekében létrehoz­za a Sajó Mentiekért Alapítványt.” (4. oldal) Nagycsécs tartani akarja első helyét A Sajó-parti kis település lakosságát nemcsak szórakoztatja, hanem mozgó­sítja is a sport, leginkább a labdarúgás. Kicsinyke támogatás mellett rengeteg társadalmi munkával korszerű öltözőt építettek a focistáknak, a pályára pá­zsitot telepítettek, lelátót készítettek, aztán megkezdték a zöld mezőt nagy árnyékot adó fákkal körbeültetni. (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents