Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-02 / 28. szám

Februárban egyéves a Spektrum Televízió Képenyőről kapott világképünk A civilizáció fejlődése tulajdonképpen innak köszönhető, hogy a tágabb érte­lemben vett kultúra értékei generáció­ról generációra átörökíthetők. E fejlődés üteme ugyanakkor szoros összefüg­gésben van azzal, hogy az ismeretek milyen gyorsan, milyen módszerrel és milyen széles körben adhatók át, illetve adhatók tovább. Akár korok egymás­utánjának, akár egyazon emberöltőn belül. Egyrészt formális keretek között az iskolarendszerű oktatásban, másrészt szabadon alkalmazható lehetőségekkel élve ismeretterjesztés útján. Ez utóbbi lényegében érinti és áthatja a társada­lom egészét még akkor is, ha eredmé­nyéről közvetlen visszajelzés nem érke­zik a befogadóktól, csak áttételeken ke­resztül tükröződik a tudat és magatartás különböző megnyilvánulásaiban. A század húszas éveitől számítandó televíziózással, vagyis az audiovizuális tömegkommunikáció térhódításával egészen új távlatok nyíltak meg az is­meretterjesztés előtt, hiszen lehetővé vált gyorsan és a mindenkori legmaga­sabb színvonalon „házhoz szállítani” ér­tékes információkat a legszélesebb érte­lemben vett közönség számára. Negyven éve „családtag” A magyar nézők, ha a kísérleti adó 1956. május 1-jei üzembe helyezését vesszük alapul, idestova negyven esz­tendeje találkozhatnak hírműsorokon és úgynevezett fikciós műsorokon kívül a legkülönfélébb ismeretterjesztő prog­ramokkal, amelyek a maguk módján követői a nálunk 1841 óta szervezetten folyó tevékenységnek. Az elmúlt évtize­dek során megjelentek a képernyőn ha­gyományos, mondhatni klasszikus elő­adások, de a legagyafurtabb elektroni­kus trükkökkel illusztrált riport-doku- mentumfilmek egyaránt, amelyek első­sorban a természettudomány legújabb eredményeit népszerűsítették, nem ke­véssé befolyásolva az emberek jövőké­pének alakulását. Mindezt azért szükséges hangsúlyoz­ni, mert az évek óta húzódó és éleződő közszolgálatiság-kereskedelmiség vita a televíziónak nem éppen az értékközve­títő szerepét látszik erősíteni, hiszen a lét képernyő „túloldalán” is meghatá­rozza a tudatot. Legalábbis erre enged­nek következtetni bizonyos változások, amelyek a műsoridő felhasználási ará­nyaiban, illetve időzónák kitöltésében következtek be. Reméljük azonban, hogy nem jön el olyan idő, amiben már a reklámot is reklámok szakítják meg, hanem a korszerű ismeretterjesztésre oly tökéletes technika továbbra is nyi­tott marad az ismeretterjesztés küldeté­se előtt. Erre enged következtetni, hogy a TV1. (Repeta, A pénz beszél, Vidéki Anglia, Egy nap, amely magrázta a vilá­got, Álljunk meg egy szóra), és a TV2 (Bevezetés a filmkészítés rejtelmeibe, Tudományos híradó, Keresztények, A magyar irodalom képes története, PC- abc. Egyházak Amerikában, Csodálatos Föld) és a Duna Televízió (Az élő test, Eltűnt városok, A vasutak története, A vadon csodái, Mi magunk és egyéb állatfajták, A természettudomány mér­földkövei) állandóan tart a műsorán is­meretterjesztő munkákat, a Delta meg­szüntetése viszont nem biztos, hogy he­lyes döntés volt a mindenható illetéke­sek részéről. Mindezek végiggondolását az tette aktuálissá, hogy februárban ünnepli egyéves fennállását a Spektrum Televí­zió, az első magyar nyelvű ismeretter­jesztő csatorna, amely már indíttatásá­ban vállalta a modern televíziózás leg­nagyobb kihívását: az audiovizuális technikát az oktatás, a képzés, a tudo­mányos ismeretek népszerűsítésének szolgálatába állítani. Másfél ezer műsoróra A Spektrum TV működésének egy esz­tendeje alatt csaknem 1500 műsorórá­ban több mint 600 filmet sugárzott, többnyire sorozatok formájában közön­sége számára. Az alkotások kiválogatá­sánál a szerkesztők törekedtek megta­lálni a természetfilmek, a történelmi eseményeket feldolgozó és a technika különleges vagy speciális eszközeit be­mutató alkotások legmegfelelőbb ará­nyát, és műsorra tűztek titokzatosnak mondható jelenségekkel foglalkozó ri­portokat is, amelyek napjainkban oly nagy érdeklődést váltanak ki a nézők legkülönbözőbb rétegeiben. A természetfilmek kedvelőinek szer­zett örömet például Az élő tenger, a Bolygónk védelmében és a National Geographie című sorozat. Történelmi események új megközelítését tárta a né­zők elé többek között a Titkos történe­lem, a Kémek, valamint a Diana és a ki­rályi család című filmek, de sokak fi­gyelmére, érdeklődésére számíthatott témájánál fogva A vadnyugat szerelme­sei, az Indiánkrónika és az Igazi vad­nyugat című feldolgozás. A technika barátai a Nagy re­pülők, a Helikop­terek, a Légiharc és Az X-repülők című sorozato­kat élvezhették. Megmagyaráz­hatatlan jelensé­geket igyekezett megmagyarázha- tóvá tenni a Ti­tokzatos erők és a iyógyulás művé- zete. És ha már a tu­dományos ismé­iteket népszerű­sítő tévécsatorna népszerűsítésére vállakoztunk, pillant­sunk bele a Spektrum Televízió 1996-ra vonatkozó terveibe. Attenborough és Al Capone Folytatódnak a már megkezdett népsze­rű sorozatok, mint például Az ezredfor­dulón túl című munka és bemutatásra kerül egy minden bizonnyal nagy ér­deklődést kiváltó, Magyarországon még nem látott összeállítás sugárzása A nö­vények magánélete címmel, amely a vi­lágszerte méltán igen népszerűvé vált David Attenborough filmje. Februárban a Spektrum Radar műsorblokk kereté­ben sugározzák az Életbevágó című so­rozatot, amely a csodálatos gyógyulá­sok után a hagyományos orvoslás törté­netébe, legújabb módszereibe engedi bepillantani a nézőket. Ugyancsak februártól látható majd a Zöld Zóna műsorblokk részeként a Szemtanú című, félórás epizódokból ál­ló látványos angol filmsorozat, amely könyv alakban már megjelent Magyar- országon. Az esztétikus kiadvány képi világát mentették át filmre a BBC mun­katársai úgy. hogy a könyv fehér hátte­rét számítógéppel rajzolt fehér falú mú­zeumra cserélték fel, s a nyomtatásban kényszerűségből merev állatokat termé­szetes állapotuk szerint hagyták mozog­ni. így az első rész­ben, amely a macskafélék élet­vitelét, történelmi­társadalmi helyét tárgyalja, egy ha­talmas tigris ugrik át félelmetes las­súsággal a nézők feje fölött. A má­sodik epizód a lo­vakkal, harmadik a dzsungel élővi­lágával, negyedik a csontváz felépí­tésével foglalko­zik. Bravúros filmtrtikkök, szá­mítógépes grafi­kák segítségével, magas esztétikai szín­vonalon. Szintén febmárban kezdődik a kilenc epizódból álló Bandaháborúk című so­rozat vetítése a Spektrum Időgép mű­sorblokk keretében. Az egyenként egyórás részek az amerikai szervezett bűnözés történetét és hírhedt alakjait mutatják be dokumentumfilmek, re­konstruált jelenetek alkalmazásával. A sorozatban a szakértők és történészek mellett megszólal többek között Luis Freech, az FBI igazgatója, Jim Moodi, a Szövetségi Nyomozóhivatal szervezett bűnözéssel foglalkozó részlegének ve­zetője, Rudolph Guiliani, New York polgármestere és Ramsey Clark, a vala­mikori Johnson kormányzat főügyésze. A sorozat nyitó darabja Az első be­vándorlók, az amerikai szervezett bűnö­zés kialakulását és etnikai jellemzőit vizsgálja, a második a chichagói gengsztervilág aranykorát „meséli el” a legendás Al Capone házi fotósának visszaemlékezései alapján. A harmadik rész a Cosa Nostra kulcsfiguráját. Lucky Lucianot, „minden Főnökök Főnökét" mutatja be. A negyedik rész Hollywood kulisszái mögé vezeti nézőit, feltárva, hogyan épült be a maffia a színészszak­szervezetekbe és hogyan befolyásolta a stúdiók munkáját, egyes sztárok pálya­futását. A további részekben „megvi­lágítja” a sorozat például Las Vegas ár­nyoldalát és a Kennedy család állítóla­gos alvilági kapcsolatait. Hazai gyártású filmek is Az 1996-os tervek között a külföldi is­meretterjesztő filmek bemutatása mel­lett szerepel hazai gyártású alkotások sugárzása is. Az egyéves fennállását ün­neplő csatorna műsorát, amely jelszava szerint „a világ tükre” kíván lenni. Bízunk benne, hogy a többiek mellett és nem helyettük. Műsorukat összesen 40 kábelrendszeren, több mint 350 ezer háztartásban követhetik nyomon a tu­dományos eredmények és ismeretek iránt érdeklődő nézők. a természet, a tudomány és technika liláf’áróll SifldääjMl Az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló közös melléklete. Mb. szerkesztő: Réti János. A szerkesztőség posta- címe: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: (52) 412-144. Telefax: 412-326; lapterv és kivitelezés: Inform Stúdió Kft., Lovász Imre (felelős vezető) X * A majmok és a többiek A fogságban, illetve a természetben élő állatok viselkedése csak bizonyos helyzetekben különl egymástól. Az összevetés tapasztalatairól szól a körzeti magazin állatkerti riportjai': fv. TV2, csütörtök, február 8., 18.15 • Audiovizuális tájékoztatás a világtörténelemről...

Next

/
Thumbnails
Contents