Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

6 ÉSZAK^Magyarqrszág Kultúra 1996« Február 17.« Szombat _Mozi Krimi a Broadwayn (ÉM - CsM) - J. A. óta egyre többen tudjuk: aki dudás akar lenni, pokolra kell annak men­ni. Fordítva persze nem feltétlenül igaz, önma­gában a pokoljárás nem egyenlő a művésszé válással. Woody Allen filmet rendezett. Azzal a mű­faji meghatározással forgalmazzák, hogy bű­nügyi vígjáték. A vígjátékot hamarabb megta­láljuk benne, és - minő ritkaság - el sem ve­szítjük. A bűnügy már más kérdés. A legfőbb kérdés viszont: hogy jön ide a duda? Hát úgy, hogy a fiatal író darabját hajlandók bemutatni a Broadwayn. Igaz, maffiózó pénzén, ráadásul a lokál-cica szeretőnek is szerepet kell adni, meg is hasonlik az ifjú, de azért mégis túlteszi magát rajta. Mert hát színpadon a darab, és ó mégiscsak művész. Vagy mégsem?! Amíg ez kiderül, mi jókat derülünk. Mert manír nélküli az egész. Mert nem kell utálni a maffiózót, félni a bérgyilkostól, tisztelni a dí­vát. Mert mindenki olyan esendő, mint az élet­ben - ezért elfogadható. És szomorú is egy ki­csit a sok szerep, amit kényszerzubbonyként húznak (és húzunk) magunkra, ami miatt az esendőség időnként szánalmas lesz. Azért itt minden jóra fordul. Vagy majdnem minden. Filmklubok Miskolc (ÉM) - S. Potter Orlandó című film­jének vetítésével február 19-én, hétfőn este 7 órakor a miskolci Kossuth mozi Hevesy-ter- mében megkezdődik a Pilinszky-filmklub ta­vaszi sorozata. A filmklub látogatói hétfőn­ként a filmművészet kiemelkedő alkotásait láthatják. így például levetítik Bergman A nap vége, Schlöndorf Bádogdob, Bunuel A bur­zsoázia diszkrét bája, Fellini Édes élet, Huszá- rik Zoltán Csontváry, Wim Wenders Távol és mégis közel, Enyedi Ildikó Bűvös vadász című filmjét. Az előadások nyilvánosak, jeggyel lá­togathatók. Kurosava: Ran I-II című filmjének vetítésé­vel kezdődik az Europa filmklub február 21-én Miskolcon, a Kossuth mozi Hevesy termében. A továbbiakban szerdánként este 7 órától vájják a klubba a filmművészet iránt érdeklődőket. Többek között TmfFaut-, Godard-, Tarkovsz- ldj-, Bunuel-filmeket vetítenek a sorozatban. _Téka História Horpácsi Sándor Huszonéves fiatalokkal (egyetemistákkal) kezdeményeztem beszélgetést 1956-ról. Elszo­morító kudarcot vallottam. Ámde semmi gond - mondanám a fiatalok­nak - itt van a História legújabb (megint késő) dupla száma, amely éppen ezzel, az 1956-ot követő évekkel foglalkozik. Örülnöm kellene, s végtelenül lehangolt lettem, mire az utolsó ol­dalra értem. Talán mert felnőttként éltem át a négy évtizedet, s már nem mond újat a tudó­sok dolgozata? Nem vagyok én ilyen okos, az emlékezet is kopik... Akkor mi a gond? Az, amitől mindig is szenvedtem, szenvedtünk: a minőség hiánya, a laposságnak, korlátoltság­nak az a keveréke, aminek szinte már szaga volt, de mert „élni kell”, minden lélegzetvétel­lel beszívtuk vérünkké, gondolkodásunk, mentalitásunk elemévé vált. Ezt vélem kihal­lani még az ellenzéki pártok frázisaiból is: a hajdani KISI-iskolák és szemináriumok szó­fordulatait - bármennyire is magyarkodnak, népieskednek stb. Mert ez a mögöttünk ha­gyott négy évtized annyira nem minőség, hogy beszélni se lehet igényesen róla. Bor mellett - akkor dühünkben igen, de ez a bizánci hata­lom kitűnően értett hozzá, hogy állandósuljon bennünk a - később már megnevezhetetlen - nyálkás félelem, gyanakvás, sunyiság. Azt hiszem, ezért volt könnyebb Jókaiék- nak. Ha megnevezhetem az ellenséget: oszt­rák, labanc, akkor - egy idő után - ki lehet bé- külni, egyezni vele. De a Pestet szétlövő szov­jet hadsei*eg „baráti”, „testvéri” volt, s a Moszkvát kiszolgáló munkavezetők a „mun­kásmozgalom élharcosai”, egyik-másik tény­leg szenvedett is az eszméiért. Az elburjánzott pártban pedig sógoraim, kollégáim, szomszé­daim. S ez volt a legelkeserítőbb, meg sem vet­hettem őket (egzisztenciát, nyugalmat, na­gyobb kenyeret akartak), nem is haragudhat­tam igazán rájuk. Olyan tehát ez a História­szám is, mint a témája: szomorú és lapos. Aki megélte ezeket az éveket, annak nem mond újat, a fiatalnak meg kevés, mert nem érti meg belőle ezt a csődöt, amiben vagyunk. A mákgubó természetrajza Beszélgetés Viga Gyulával a megyei múzeumi szervezetről A papszeri állandó régészeti kiállítás a szakemberek jó együttműködésé­nek az eredménye A szerző felvétele Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A kérdés az, mi a közös bennük: Bodó Sándor, a Történeti Múzeum főigazgató­ja, Petercsák Tivadar, a Heves Megyei Múzeum igazgatója, Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum főigazgató­ja, Ringer Árpád tanszékvezető, Fügedi Márta tanszékvezető, Németh Györgyi történész, egyetemi tanár, Révész László, a Magyar Nemzeti Múzeum osz­tályvezetője, Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet vezetője, Dob- rossy István, a Megyei Levéltár igazgatója, Kunt Ernő (nemré­giben elhunyt) tanszékalapító, Wolf Mária régész... A felsorolás természetesen nem tel­jes, nem időrendi és nem csak a kö­zelmúlt változásait takarja. A lé­nyeg: ezek az emberek valamikor a miskolci Herman Ottó Múzeumban dolgoztak. Ez egyrészt jelentheti azt, hogy a múzeum sok jó szakem­bert „nevelt ki”, de ha megfordítjuk, szó lehet arról is, hogy a múzeum­nak nincs túl nagy megtartó ereje. Viga Gyulával, a múzeum igazgató- helyettesével beszélgettürik enől annak apropóján, hogy Wolf Mária í'égész február 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozik. • 1972-73 óta fölépült egy monu­mentális múzeumi hálózat, mert akkor úgy nézett ki, hogy az újabb és újabb kis gyűjtőhelyek belépteté­se erősíti az intézményt. Ez alól azonban gyakorlatilag az önkor­mányzati törvény kihúzta a gyé­kényt. Mert innentől kezdve - a he­lyi önkormányzatok szerepvállalá­sával - a megyének a kötelező és önként vállalható feladatai elváltak egymástól. Ilyen módon első körben ,.kiszórtuk” azokat a kisebb tájháza­kat, amelyek egyértelműen a helyi önkormányzatokhoz tartoztak. □ Mit jelent az „első kör”? • Ez 5-6 éves folyamat volt, gyakor­latilag ’93-94-ben befejeződött. De ezek a tájházak egyébként is határ­esetet jelentettek, mindig is a helyi­ek forszírozták a létrehozást, fenn­tartást. A gondot inkább az okozza, hogy a megyei múzeumként megje­lenő miskolci Herman Ottó Múze­umnak vannak fíliái, és ezek hely­zete nem mindig tiszta. Teszem azt Mezőkövesd esetében a múzeumi épület a helyi önkormányzaté, övé a tárgyaknak durván a fele is, még­sem ad semmit a fenntartáshoz... A megyének meg egyre kevesebb pén­ze van. És egyre kevesebb jut a kul­turális területre. □ Hogy függ ez össze az emberekkel? • Úgy, hogy a korábbi nagy megyei múzeumi szervezetben sok fiatal kezdhette a pályáját. De a biztos szakmai és anyagi háttér most meg­billent. Persze, természetesen más elvek is vezérelnek egy régészt, aki már megteremtette az egzisztenciá­ját, a szakmában jegyzik a nevét. És ha úgy vesszük, amíg itt egymásba érnek a jó szakemberek, azért aka­dályozzák is egymás haladását. □ Elég szomorú gondolat... • Nem szomorú, törvényszerű. Gondoljon bele, amikor egy mákgu­bóban fölnő kétszáz egyforma szem, azok néha zavaiják egymást. Sőt, ha továbbfejlődnének, a gubó szét­repedne. A kollégák között - min­denhol - bizonyos fokig verseny van. És ebbe a saját szakmai kvali­tásaik mellett sok egyéb külső kap­csolat is belejátszik. Sok emberből, aki innen indult, tanszékvezető, igazgató lett különböző helyeken. Törvényszerű volt, amikor ezek az emberek „beértek”, a külső szívóerő rájuk is hatott. Például hogy Révész László most főosztályvezető a Nem­zeti Múzeumban, az nyilvánvalóan jobb pozíció szakmáját tekintve, mintha itt régészként tevékenyked­ne. Tehát nem arról van csak szó, hogy az itteni ellehetetlenülés viszi el az embereket... □ De néhány évvel ezelőtt a múze­um nagyon jó kutatóhelynek szá­mított, és nem mentek el a muzeo­lógusok... • Ez tény. Tizenöt éven keresztül Miskolcon a Hennán Ottó Múzeum valójában az egyetlen társadalom- tudományi kutatóhelye volt a me­gyének. De akkor egészen más anyagi feltételek között működött a múzeum. Amikor mondjuk szep­temberben elfogyott a pénz, az igaz­gató bekopogott a megyéhez, ahol azt mondták, hogy ejnye-bejnye, de azért csak leszakítottak valahon­nan néhány milliót... De azt sem szabad elfelejteni, hogy akkor még nem volt az egyetemen Bölcsészet­tudományi Intézet. Na most azért ez az új helyzet szakmai kihívást je­lent embereknek. Miért ne ment volna el Kunt Ernő, amikor fölépít­hetett egy tanszéket?!... De azéi't a mostani fiatal, pályakezdő kollé­gáknak is megvan a lehetőségük ar­ra, hogy később elismert szakembe- íek legyenek. Külső támogatások­kal, pályázatokkal lehetőségük van kutatásaik végzésére. □ Meg tudják fizetni a kollégákat? • Nem mondanám. Ha azt vesszük, hogy ma egy kezdő bíró 80 ezer fo- rintot kap, míg a muzeológus 24 ezerrel kezd, ez már önmagában egyfajta társadalmi szerepvállalást, támogatottságot jelöl. Áz teljesen nyilvánvaló, hogy a mi pályánkon ma csak azok a megszállott embe­rek ragadnak meg, akik választot­tak egy hivatást maguknak, és azt szeretnék csinálni. □ És a múzeumi berkeken belül - mondjuk a Nemzeti Múzeum átlag- kereseteihez viszonyítva - milyen a fizetés? • Ezt nehezen tudom megítélni, de végül is a közalkalmazotti nomen­klatúra miatt nagyjából egységesnek gondolom. De ha valaki ugyanannyi pénzt keres a Nemzeti Múzeumban, közben sokszorosan több lehetősége van pénzekkel, kapcsolatokkal, ak­kor az ott dolgozó másként érzi ma­gát, mint itt, egy abszolút a szaka­dék szélén lévő megyében, ahol hiá­ba kopogtat a könyvéhez pénzért, hiába próbál megnyerni ilyen-olyan pályázatokat. És ez bizony felerősíti a nyomorúság érzését. Luther Márton Miskolc (ÉM) - Luther Márton halálának 450. évfordulója alkal­mából diavetítéssel egybekötött előadás lesz február 18-án, vasár­nap délután 4 órától Miskolcon a Hunyadi utca 8. szám alatti evan­gélikus templom I. emeleti gyüle­kezeti termében. A fafaragó Miskolc (ÉM) - ,Á fa, az ezerarcú szépségbűvöletében élni - csodála­tos. Illatában nap mint nap megfii- rödni - szenvedély. Törvényeit, tit­kait tudni maga a végzet.” Ézeket a sorokat Szondy Sándor fafaragó né­pi iparművész írta kiállításának meghívójára. Művészi pályájának 25 éves jubileuma alkalmából feb- ruár 19-én, hétfőn délután 5 órakor a diósgyői-i Ady Endre művelődési Házban nyílik kiállítás. A február 29-ig látogatható tárlatot Pálné Zombor Anna, az Ady Endre Műve­lődési Ház munkatársa ajánlja az érdeklődők figyelmébe. T.Tóth-tárlat Izsófalva (ÉM) - T. Tóth Gyula képzőművész alkotásaiból nyílik ki­állítás febniár 19-én, hétfőn délu­tán 4 órától az izsófalvai Izsó Mik­lós Művelődési Ház kiállítótermé­ben. A március 4-ig nyitva tartó tár­latot Hadobás Sándor, a művelődési ház igazgatója ajánlja a közönség fi­gyelmébe. Jeles napok Kisgyőr (ÉM) - Jeles napok ad­venttól pünkösdig címmel tart elő­adást február 19-én, hétfő délután 4 órától a kisgyőri Faluházban Tóth Tibor, a kassai Thália Szín­ház művésze, valamint Kováts Mai-cell és Szabó Gábor kassai népzenészek. A műsorban a tava­szi ünnepkör jeles napjainak nép- költészetét, zenéjét, hagyományait elevenítik fel. Matyó kiállítás Cserépfalu (ÉM) - A mezőkövesdi Matyó Múzeum tárgyaiból és Skar- binecz Gyöi-gy festőművész alkotá­saiból nyílik kiállítás a cserépfalui Hórvölgye Művelődési Házbem feb­ruár 18-án, vasárnap délután fél 4- kor. A március 13-ig látogatható tárlatot Demjén István nyitja meg. Country-klub Miskolc (ÉM) - A Ló és lovas kiál­lításhoz kapcsolódva zenés country- klub lesz ma, szombaton délután 5 órától a miskolci Ifjúsági és Sza­badidő Házban. Csángó lakodalom Cambridge-vizsgák a Miskolci Egyetemen Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egye­temen két és fél éve működő An­gol Tanári Továbbképző Könyv­tár (English Teaching Resource Centre) ebben az évben tovább bővíti szolgáltatásait. A British Council (Brit Kultúrintézet) tá­mogatásával a könyvtár az Uni­versity of Cambridge Local Examinations Syndicate (a Cambridge-i Egyetem angol mint idegen nyelvvizsgákat szervező szindikátusa) vizsga- központja lett az idei évtől. Az intézmény három nyelvvizsga megrendezésére kapott jogot. Ezek a következők: Cambridge First Cer­tificate in English (FCE), Cambrid­ge Certificate in Advanceg English (CAE), Cambridge Dertificate of Proficiency in English (CPE). Mind­három vizsga egynyelvű, tehát a vizsgázó anyanyelvétől független, és csak az angol nyelvi értést és ki­fejezőképességet vizsgálja különbö­ző feladatok segítségével, amelyek között fordítás soha nem szerepel. A vizsgaanyagot Cambridge-ben állít­ják össze, ott javítják és onnan kap­ják meg a vizsgázók a bizonyítvá­nyukat. A vizsgára bárki jelentkez­het, akinek az angol nem anyanyel­ve, a jelentkezésnél nincs korhatár és a vizsga nem évül e.’ A FCE vizsga szintjenen a ma­gyar középfokú állami nyelvvizsgá­hoz áll közel, természetesen némi eltéréssel. Azoknak lehet javasolni, akik a magyar állami nyelvvizsgán középfokon jó eredményt értek el, és olyan angol nyelvvizsgát szeret­nének termi, amelyet Nagy-Britan- niában és Európában széles körben elismernek. Angliában az iparban és a kereskedelemben sokszor ezt a vizsgát állítják követelményként a leendő munkavállalók elé, néhány felsőoktatási intézmény felvételi nyelvismereti szintként követeli meg. Európában a következő nagy- vállalatok fogadják el az angol nyelvismeret nemzetközi bizonyíté­kaként: a Deutsche ICI és a Rhein- metall Németországban, sok bank Görögországban, az Ericsson Stelte Olaszországban, a Canon és a Rank Xerox valamint a Rover Spanyolor­szágban. A CAE vizsga a legújabb a Cambridge-vizsgák sorában és a FCE vizsgánál egy fokozattal maga­sabb, haladó szintű nyelvtudást bi­zonyít. Életszerű feladatokkal első­sorban a kommunikációs készsége­ket méri. A szóbeli vizsgán mindig két vizsgázó együttes vizsgáztatása törtérűk. Nagy-Britanmában sok egyetem ezt a bizonyítványt követe­li meg a külföldi jelentkezőktől. A CPE igazán magasszintű nyelvtudást követel meg és a leg­magasabb angol nyelvi vizsgát je­lenti a Cambridge-vizsgák sorában. Nagy-Britanniában a következő egyetemek szabják érmék a vizsgá­nak a sikei-es letételét külföldi hall­gatóik számára követelményként: Cambi-idge, Edinburg, London Im­perial College, orvosi egyetemek, Cardiff stb. Magyarországon a CPE mentesí­ti az angol szakra jelentkezőket a felvételi vizsga írásbeli része alól az Eötvös Loránd Tudományegyete­men, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen és a Kái-oli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettu­dományi Karán. Az Angol Tanári Továbbképző Könyvtár bőséges anyaggal áll az éi'deklődók rendelkezésére, közte az UCLES által kiadott részletes tájé­koztató füzetekkel az egyes vizsga­típusokról, amelyek mintafeladato­kat is tartalmaznak. Az itt rende­zett első vizsgák júniusban lesznek, a napot az UCLES jelöli ki a világ minden Cambridge-vizsgaközpont- ja számára. Jelentkezni mái-cius 4. és 14. között lehet személyesen az Angol Tanári Továbbképző Könyv­tárban (Miskolci Egyetem, English Teaching Resource Centre, A/6 épü­let fszt. 5.) a vizsgadíj befizetésével és a jelentkezési lap kitöltésével. A könyvtár hétfőtől péntekig délelőtt 10-től délután 5 óráig tart. Bővebb felvilágosítást a 46/366-478- as telefonszámon is kérhetnek az érdeklődők. Miskolc (ÉM) - Csángó lakodalom Külsőrekecsinben címmel Sólyom Ferenc tart diavetítéses előadást Miskolcon a Vian-klubban február 20-án, kedden este 6 órától. Majd 7 órától ugyanitt a szokásos - Barsi Csaba vezette - csángó táncházra várják az érdeklődőket. Rockfarsang Encs (ÉM) - A Lóg a Ritmus, a Köd és a Rotor együttes közreműködésé­vel rockfarsangi mulatság lesz ma, szombatoh este 7 órától az encsi művelődési házban. Csóközön... Sárospatak (ÉM) - Csóközön, csóközön címmel Bajor Imre ven- dégszei-epel Sárospatakon A Műve­lődés Házában február 20-án, ked­den este 8 órától. A műsor vendégei: Karda Beáta, Ballasa Tamás és Ba- ráth Valéria. Csak 2TE... Miskolc (ÉM) - A Vian-klubban ma, szombaton este a szegedi Nyers alternatív együttes adott volna kon­certet, ám előadásukat - betegség miatt - egy későbbi időpontra ha­lasztották. így ma este a Győri ka­pui klubban csak ZTE, azaz zenés- táncos-eszméletvesztés várja a fia­talokat.

Next

/
Thumbnails
Contents