Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-14 / 38. szám

ELETMOD Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Február 14. Éretlen Paradicsom - A fiatalok oldala Valentin szívesen érkezik Rockfarsang Ha még nem tudnád, mit csinálsz ma este, gondolkodj el a következő híren. De csak akkor, ha nincs nul­ladik órád! A miskolci Ady Endre Művelődési Házban Rockfarsangot rendeznek ma, 14-én este 7-től éjfé­lig. Akiket hallhatsz: Atomic, Repli­ka, Rotor. És az Action! Miskolci rocktükör A tükörben néhány sorban ’95 és im­már ’96, egyelőre három zenekar szemszögéből. De folytatjuk! Simkó Péter Batta Róbert (Liquid Limbs, oly­kor DNS): - Számomra a múlt év közepes értékű volt. Abból a szem­pontból kellemes volt, hogy sok olyan népszerű csapat előtt zenél­hettünk, mint a The Prodigy vagy Dog Eat Dog. Jártunk külföldön, de én egy picit mindig is elégedetlen le­szek. Már csak amiatt is, hogy ál­landóan meglegyen a kellő perspek­tíva, az ambíció. Egyszóval, hogy minél többet tudjak kihozni ma­gamból. Az új, kettes sorszámú lemezanyag tálalásra kész, de pontos megjelené­si időpontot nem merek adni, mert az előző produkció is elég sokat ké­sett. Az anyagot továbbra is a HMK Music fogja gondozni, az irányvonal pedig annyiban fog változni, hogy a muzsika korántsem lesz olyan sűrű, a laikus számára kevésbé befogad­ható, mint az előző munka. Egyéb­ként sokan tévedésben vannak a stílus meghatározásával, hiszen akik nincsenek közel a tűzhöz azok a Liquid Limbs-et rave csapatként címkézik meg. Ez viszont közel sem rave (techno-ból adaptált ütemes, dübörgő hangshow, ami inkább egy szórakozási módi, mint klasszikus értelemben vett zene-szerző), ez a vonal a house és a trance zenék (ezek is a techno válfajai, vagyis szintikre, samplerek-re írt őrület) között ingázik, persze ezen belül is még el lehetne mazsolázgatni. Andrásik Remo (Remo/Rudán Band): - Számomra nagyon „bejött” ez a ’95-ös esztendő, elsősorban a Gitártábor miatt (Remo volt a tábor egyik szellemi atyja - a szerző.) A zenekar oldaláról viszont inkább „munkás” időszak volt ez a perió­dus. Ez év elején, februárban rögzí­tettük a 9 nótát számláló nagyleme­zünket. Mivel ez idő tájban fogjuk felmérni a kiadók keresletét a zene iránt, így konkrét megjelenésről momentán nem tudok nyilatkozni. Az elkészült nóták különösebb ext­rák nélküli, színtiszta rockmuzsi­kák, meggyőződésem, hogy ettől Magyarországon adtak már ki jóval gyengébb dolgokat is. Ezzel párhu­zamosan pedig menetrendszerűen, immár harmadízben fogja megnyit­ni kapuit nyáron a miskolci Gitártá­bor, ahová 300 gitárost és még a szokásosnál is több kiállító hang­szercéget várunk. Barna Tamás (Eclipse): - Az el­múlt időszakot vizsgálva én azért visszanyúlnék ’94 végéig, amikor is a Rockland tehetségkutatóját meg­nyertük. Ám hiába volt a kulcs a zsebünkben, a rossz menedzselés miatt az ajtók nem nyíltak meg, a nagyobb rendezvényekről sorra le­maradtunk. Ennek ellenére, ahol adódott lehetőség a fellépésekre, oda el is mentünk, így kerültünk Debrecenbe és Esztergomba is. A múlt év azzal telt, hogy egy olyan kvalitású anyagot hozzunk össze, amit ebben az évben lehetőség sze­rint ki lehetne adni. Az időközben terjesztett promóciós kazettánk hű­en bizonyítja azt, hogy egy merőben más jellegű dologgal kísérleteztünk, mint mondjuk az utolsó hivatalos kiadványunkon is található Thrash-metal ízű zene. Ez már egy teljesen más hangzásvilág, jóval progresszívebb, „elszálltabb” han­gokkal, asszimetrikus ritmusokkal, de ami a leglényegesebb, az egész anyag jóval lassabb lett. Szóval ha nem jön össze valamelyik hazai ki­adóval a party, úgy a magánkiadás útját fogjuk választani. (ÉM - CsM) - Ha most a homlokod­ra csaptál, és a „te jó ég” felvezetés után mindenféle díszítő jelzővel il­letted magad, akkor tuti, hogy elfe­ledkeztél a Valentin-napról. Talán még nincs a véredben a hagyomány (furcsa is lenne, nálunk nem olyan régi ünnep), vagy kevés célzást tett a barátnőd. De az is lehet, hogy lány létedre szándékosan nem készülsz, mert nem akarsz úgy járni, mint ta­valy Nóri a II. B-ból, aki két hétig szabott, varrt, ragasztott, díszített, vásárolt, ám amikor február 14-én átadta a barátjának a formás piros szívet, nem egy még nagyobb for­más piros szív volt a válasz, hanem zavart vigyor... Egy szál virág, egy finom csoki sosem árt a szerelemnek, mégis egyre nagyobb jelentősége lesz a Bálint-napi megemlékezéseknek. (ÉM) - Lassan ismét felvirrad a szoláriumok napja! Nem, nem ez nem képzavar, egyszerű ténymegál­lapítás. Aki ugyanis eddig is igyeke­zett megtartani nyári színét, az most miért hagyná abba - viszont lassan az eddigi hófehérkék is el­kezdenek készülni a tavaszra. A garbónyakat, a magas gallérokat mély dekoltázsok váltják fel, a ru­haszínek kivilágosodnak, és előbb- utóbb lekerül a harisnya is - ilyen csomagolásban ma már nem divat Ha romantikus alkat vagy és éppen most is szerelmes, akkor már attól is ellágyulsz, és rózsaszín ködön át látod a világot, ha csak meghallod a szót: Valentin-nap. De ha nem vagy romantikus alkat, vagy most elke­rül a szerelem, akkor nem igazán szeretheted február közepét. Pedig szerelem nélkül is lehet ünnep: a ré­giek innen számították a madarak nászának és a tavasznak a kezde­tét. így lett 14-e a fiatal szerelme­sek napja. Persze az is igaz, hogy a mi kalendáriumaink leginkább a tyúkültetés idejeként tartják szá­mon Bálint jeles napját. De ne ebből a (fel(ültetésből indulj ki! Ugyanis azt is megjegyzik, hogy ekkor kez­denek fészket rakni a verebek. És ez mái- egy kicsit hasonlít a madár­nászhoz. És ne lúvatkozz a zsebpénzre! vakító fehéren villogni (igaz, az ét- csoki-típus sem nyerő). A szolizással kapcsolatos plety­kák többsége mára szép csendben kimúlt, de az első alkalom előtt még sokan bizonytalanok, félelmeik vannak - és bizony ez sokkal jobb, mintha a túlságosan is biztos tudás önhittségével feküdnének be a csö­vek alá. Hiszen mint mindent, a szoláriumot is meg kell tanulni használni. Többeket sikerült megriasztani Volt ugyan egy indiai uralkodó, aki Valentin-napon (1891-ben) gyé­mántokkal kirakott elefántcsont készlettel lepte meg szerelmesét mintegy 520 ezer dollár értékben. De a meglepetéssel nem kell meg­várni, míg lesz fölös 520 ezer dollá­rod. Egyáltalán nem snassz, ha ma­gad fabrikálsz piros kartonból do­bozt, esetleg szívet - csak szívből add. Ez az egésznek a lényege. Hi­szen nem véletlen, hogy a madár­nász kezdete mellé különböző ere­detlegendák is születtek. Mind­egyikben szerepel egy Valentin ne­vű pap vagy szerzetes, és minde­gyikben szerepel egy lány. Ráadá­sul a hiedelmek szerint ezek a Va­lentinok a lelki betegségek,1 a nya­valyatörés és a szédülés szakértői voltak. Márpedig a szerelem mindhá­rom kór tüneteit tudja produkálni. a fertőzésveszéllyel. A szoláriumok­ban azonban vagy minden egyes kuncsaft után áttörlik a gépet, vagy egészségügyi fóliát használnak. Ezen túl ugyanúgy használd a szó­lít, mint a valódi napsugarakat. Te­hát bőrödet ismerve válaszd meg a kezdő időt, ne szégyellj 5-10 percre is lemenni, különösen ha turbó gép­ről van szó. Egyébként is érdemes megérdeklődni az utolsó csőcsere időpontját, hiszen változik (csök­ken) a teljesítményük. Ha nagyon bizonytalan vagy, kérd ki kozmeti­kusod tanácsát! Kezdésnek heti három alkalom ideális, azután hetente egyszer is elég (már növelt idővel) szolárium­ba menned, akkor is megmarad a színed. Apróságnak tűnő fontos dol­gok: ne feküdj be sminkkelt arccal, sem akkor, ha gyulladásos betegsé­ged van. Á mesterséges „napnak” nincs ártalmas sugárzása, és akár­csak a valódi, jót tesz a pattanások­nak. Szeplők ellen pedig már van­nak hatásos krémek. A szemedet nem kell szemüveggel, vattával vé­deni, de ne is bámulj bele a csövek fényébe. Ha úgy látod, hogy a hátad jobban barnul, hiszen közvetleneb­bül éri a hatás, fordulj nyugodtan hasra. És ne sajnáld szoli (na és a lehűlést követő zuhany) után a bő­rödtől a testápolót! Bőröd érzékenységét ismerve válaszd meg a kezdő időt Fotó: Bocsi K. Felvirrad a műnapok napja _Szövegelő V alentin-nap Cs. Kelemen Andrea A szerelem, a szeretet napja. Az emberek meglepik egymást kisebb ajándékokkal, egy szál virággal. Nem mindenki. Van aki számára egy mosoly, egy kézfogás is elég. Mi köti össze a szerelmeseket? Nehéz vá­laszolni. Valami, ami a mellkasban szorít, talán ezért kötik ezt az érzést a szívhez. Mikor érzed társad tekintetében a bizal­mat, s valami megmagyarázhatatlan úton közvetít szavakat az a pillantás. Csend van - és nézed őt. Többet mond minden szónál. Hiszel benne, s vele akarsz élni. Nemcsak az ünnepet akarod vele, ha­nem a hétköznapokat is. Letörölni egy iz- zadságcseppet az arcáról, ott lenni vele, ha összeomlik, hogy újra talpra állítsd\ s meg tudd fogni a kezét, ha bajban van. Éb­redésed pillanatában őtakarod látni, s ve­le akarsz sírni, ha valami fáj. Együtt örül­ni, ha langyos szél simogatja karod, együtt csatangolni az erdőben, s vele mosolyog­ni az élet apró dolgain. Akkor és ott úgy érzed, mindentfeladnálérte. Mindent, ami valaha is jelentett számodra valamit. Csak ő a fontos, s az idő, amit vele töltesz. Halk mondatok a félhomályban, tervek - miket remélsz, hogy egyszer valóra válnak. Ez a boldogság? Nem tudom. Nehéz meg­magyarázni, hogy mikor boldog az em­ber. Talán ha valóra válik mindaz, ami benne él, azok az álmok, vágyak amik az élethez kötik. Hinni kell benne. De ne felejtsük el, hogy a szerelem sírni is tud. Szerethet úgy is az ember, hogy egyedül van. Saza másik - nincs. Akkor, mikor éjszakánként a beszűrődő fényt né­zed az ablakon, s arra gondolsz, hol van most ő. Mikor az utcán mindenkiben őt véled felfedezni - dobogó szívvel, megre­megve. Majd rájössz, hogy tévedtél. Vá­rod, és csak várod órákon keresztül, hogy megcsörrenjen a telefon, meghallhasd a hangját. Reménykedsz, mikor már nincs remény. De lemondani soha nem akarsz róla. Csak ülsz égő szemmel, némán, s nem tudod elfogadni a valóságot. Álom­ba menekülsz, s kívülről szemléled, ho­gyan élik az életüket mások. Megállsz, pá­rás szemmel nézed az összebújó párokat, s nehezen indulsz tovább. Mikor hazaérsz nem gyújtasz fényt, csak leülsz könnyek­kel teli szemmel, de lélekben üresen. Persze, Valentin napján a mosolygó sze­relemről kell beszélni. Arról, amikor bol­dogan futsz felé az esti forgatagban, s mi­kor kezének melegét magaddal viszed, hogy ez a kézfogás kísérjen utadon. Mikor szavak nélkül tudod gondolatát, s még évek múlva is érzed a torokszorítást - ha őt vá­rod. Azt hiszem, ez a legnagyobb ajándék. Társválaszték Elfogadható lakótársak aki dohányzik 4% 38% 58% aki iszik 4% 35% 61% akit korábban már elítéltek 4% 24% 72% aki jólétben él 6% 77% 17% aki homoszexuális 3% 40% 57% aki drogfüggő 1% 17% 82% / ^ / J / / * ^ < AP/ÉM A Gallup Intézet a világ több országában megkérdezte a fiatalokat, kit fogadnának szívesen lakótársként.

Next

/
Thumbnails
Contents