Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

Végzetes vonzerő variációkkal A kiszámítható kasszasiker ígérete Boldog vagy szomorít befejezést? (Jean-CUutde Van Damme a Hirtelen halál c. filmben) érkező visszajelzések legnagyobb töme­Amióta a fikció, vagyis a kitalált történet megjelent a mozivásznon, majd a televí­ziók képernyőin, a nézőkben ott él a vágy arra, hogy alkalmasint a cselek­mény a saját elképzeléseik szerint foly­tatódjon és ne feltétlenül úgy, ahogy azt az alkotók eredetileg elhatározták. Per­sze, mint ahogy mindennek, úgy ennek is megvannak a történelmi vagy kultúr­történeti előzményei, hiszen az ókori görög dráma, a reneszánsz udvarokban tartott előadás, nem szólva a hajdan Itá­liában oly népszerű commedia dell'arte színjátékairól, valamilyen módon a kö­zönség hatására alakultak. Igen, a néző a színészekkel együtt irányította a cse­lekmény fordulatait, amelyekben több­nyire aztán az életről alkotott saját véle­ménye - vágya, indulata, ítélete - tükrö­ződött. Hogy milyen hatással avatkozhat be néző bizonyos kitalált történet cselek­ményébe, arra klasszikus példát Shakespeare Hamletjében találunk. A dráma tetőpontjához közeledve ván­dorszínészek érkeznek Helsingőrbe és Hamlet .rendelésére” eljátsszák a király, a királyné és az udvar előtt a Gonzágó megöletése című játékukat. Hamlet, hogy bizonyságot szerezzen szörnyű gyanújára, előzetesen változtat, igazít a cselekményen, hogy a mérgezési jele­net, illetve az általa kiváltott hatás be­igazolja az apja ellen elkövetett merény­let tényét .......tőr lesz e darab, melyen a k irály, ha bűnös, fennakad., ” ...és Bobby feltámadt tsz ember jövőalakító vágya a valóság színfalai között többnyire kielégítetlen marad, ezért is él szívesen - amikor erre lehetőség kínálkozik - a művészi lenyo­mat. az író vagy rendező által bonyolí­tott történet továbbgondolásával, hogy lényegében .saját képére" formálhassa a mű hőseinek sorsát. Az ebben rejlő le­hetőséget ragadta meg a XX. században a tudomány, amikor elemző, sőt gyó­gyító módszerként alkalmazni kezdte a pszichodráma és szociodráma „mű­faját" Az előbbiben magát a szituációt is a vizsgált személyek találják ki, utób­biban viszont a történet alaphelyzete adott és csak a folytatás marad a kísérlet résztvevőire. Talán hangsúlyozni sem kell: a kísérleti alanyok a saját sorsukat, saját szorongásaikat, indulataikat, vá­gyaikat élik, vetítik bele az általuk ját­szott cselekménybe. Nem ők azonosul­nak a figurákkal, hanem azokat model­lezik életük megélt helyzetei szerint, megfelelő kiindulási alapot szolgáltatva ezáltal konfliktusaik feloldásához. A kívánság szerinti történetalakítás, mint lehetőség, természetesen nem ke­rülte cl a filmstúdiók és televíziós társa­ságok környékét sem, hiszen e két mű­faj rendelkezik a legnagyobb tömegbe­folyással. ennélfogva a közönség felől gével. Ebből következik, hogy már az alkotás folyamatában is képes figyelem­be venni a közönség akaratát, nem ke­véssé érvényesítve ezáltal bizonyos üz­leti megfontolásokat sem. Hogy másra ne emlékeztessünk: a Dallas első, vagy­is amerikai közönsége szabályosan föl­támasztotta egyik kedvencét, Bobbyt, akit pedig a forgatókönyvírók, mint tud­juk, a figurát alakító színész kívánságára szabályosan eltettek láb alól. Az 1995 decembere óta jelentkező Ön dönt című játék, amely három évvel ezelőtt indult Brazíliában a Rabszolga­sors és a Kisasszony alkotógárdájának jóvoltából és meghódította eddig a világ több mint 50 országának tévénézőit. A nagyjából félórás filmek vetítése bizo­nyos pontokon megszakad, a néző el­mondhatja véleményét az addig látot­takról és szavazhat a folytatásról. Ponto­sabban arról: ő miként döntene, hogyan viselkedne a történet főszereplője vagy főszereplői helyében. Üzleti célok érdekében így kialakul egy szavazati arány, amely végül eldönti a befejezést, vagyis a tör­ténet úgy végződik, ahogy a nézők többsége szerette volna. A filmkészítés üzleti céljait szolgálják azok a felmérések, amelyeket először Amerikában végeztek bizonyos filmek forgatása során és a módszer újabban Európában is kezd tért hódítani. Neve­zetesen: az .átlagközönség" tömegéből választott minta - azaz bizonyos számú néző - ítél a félig kész alkotás végkifej­letéről. illetve bizonyos értelemben az. egész film majdani fogadtatásáról, minimálisra csökkentve ezzel a bukás kockázatát. Amikor tavaly augusztus 31-én Né­metországban elkezdődött a Csak a holttestemen keresztül című film bemu­tatója. néhány ezren már régóta tudták, miről szól ez a tudományos-fantasztikus vígjáték, hiszen jóval a hivatalos premi­er előtt megnézhették a filmet, és egy kicsit „belerendezni" is alkalmuk nyílt. Részt vettek azon előzetes tesztelések egyikéri, amelyeket piackutató, közvé­lemény-kutató intézetek szerveznek. Az ilyen pretesz'tekre kiválasztott ala­nyoknak, akik kérdések megválaszolá­sával ítélnek a történetről, ugyanis több héttel a kiválasztott film országos bemu­tatója előtt levetítik a „félkész” alkotást. A tesztlapokon mintegy 30 kérdésre várnak választ a kísérleti alanyoktól, nagyjából ilyenekre:- Milyennek találja a film hőseit, il­letve kulcsfiguráit?- Mely jelenetek nem nyerték el a tet­szését?- Ajánlaná-e a film megtekintését barátainak? A tesztelést követően, a válaszoktól függően másképp vágják meg a jelenet­sorokat, rövidítik a játékidőt, sőt arra is van példa, hogy bizonyos részeket a közönség kívánsága szerint újra lefor­gatnak. Amerikában az összes film 95 száza­léka keresztülmegy ezen az idő- és költ­ségigényes beavatkozáson, Németor­szágban azonban jóval ritkábban és szőkébb keretek között végeznek ilyen felméréseket, mivel a filmkészítők eze­ket a teszteket „pihent agyúak” találmá­nyának, amolyan amerikai üzleti-keres­kedelmi felhajtásnak tartják. A Rudi Rüssel, a versenydisznó című filmet gyermekek tesztelték és a kicsik bizony a vágóhídi jeleneteket túl véres­nek, túl visszataszítónak ítélték. „Aggó­dunk Rudi miatt! " - fogalmazták meg tömören ellenvetésüket a legifjabb né­zők. Ennek megfelelően a bírált része­ket kivágták a filmből, vagyis végrehaj­Nagyobb változtatás történt ellenben a Teljesen normális című film esetében, hiszen a rendezőnek semmi kifogása nem volt az. ellen sem, hogy nagyobb vágásokat végezzen az elkészült válto­zaton, és mivel á közönség „szebb vé­get" kívánt látni, a stáb az eredetileg Kölnben játszódó befejezés helyszíné1 Olaszországba helyezte át. vagyis cső magolt és utazott szép végkifejletet for­gatni. Az ítélet végrehajtatott A fentebb már említett Csak a holtteste­men keresztül című film volt az első, amelyet amerikai mintára teljes, átfogó tesztsorozatnak vetettek alá. Ennek költségei 200 ezer márkára rúgtak! Négy nagyvárosban egyenként 1500-1500 kí­sérleti személlyel végezték el a felmé­rést, amelynek eredménye az alkotók eredeti elképzeléseit igazolták, hiszen csekély változtatásra volt szükség, né­hány esetben kellett a hangot újra ke­verni és egy jelenetet újra vágtak az első változatához képest. A tesztelők pozitív visszajelzései arra bátorították a film forgalmazóit, hogy a szokásos 50 kópia helyett 120 kópiával indítsák a vetítést.- Habozás nélkül elvégeztetném újra a tesztelést - nyilatkozta Christian Berg, a filmterjesztő vállalat képviselője - a jövőben mindennapossá válhat, hogy a filmek, az autók kipróbálásához hason­lóan a közvélemény-kutatás „szélcsa­tornáján ” át kerülnek a piacra. A rendező, Rainer Matsuhani már nem viszonyul ennyire pozitívan a tesz­teléshez:- Senki nem beszél a műről, magáról a filmről, mindenkit csak a teszt muta tói érdekelnek. Megjegyzem, ebben az esetben alig javasoltak változtatási a kí­sérlet alanyai, de egyébként sem forgat­nám újra egyetlen alkotásomat sem! Nyilatkozatából kitűnik, hogy az eu­rópai filmkészítők érzékeny „mű- vészlelkek", legalábbis sokkal inkább, mint például amerikai kollégáik. A Vég­zetes vonzerő címen Magyarországon is forgalomba hozott pszicho-triller első változatának végén a Michael Douglast őrült szerelmével üldöző Glenn Close kiábrándultán öngyilkosságot követ el. A tesztbizottság számára azonban ez nem volt elég büntetés ahhoz képest, amit a történet során elkövetett! „Meg kelt ölni a szemetet!’" — adták ki szinte utasításként az előfelmérés résztvevői. Mit volt mit tenni, Adrian Lyne, a rende­ző a főszereplő filmbeli riválisával ..vég­rehajtatta" a közönség ítéletét, kielé­gítve előre a majdani jegyvásárlókat. Lehet, közel már az idő. hogy a fil­mek főhőseinek sorsát mi, nézők fogjuk tetszésünk szerint irányítani. Kárpótlá­sul azért, hogy a saját történetünket egyre kevésbé tudjuk befolyásolni. tották az igényelt korrekciót. Az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló közös melléklete. Mb. szerkesztő: Réti János. A szerkesztőség postacíme: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: (52) 412-144. Telefax: 412-326; lapterv és kivitelezés: Inform Stúdió Kft., Lovász Imre (felelős vezető) 2 O Fábri-film Déry regényéből A harmincas évek Magyarországa elevenedik meg a 141 perc ,a befejezetlen mondatból című film képsorain, amelyet Fábri Zoltán rendezett Déry Tibor regénye alapján. A főhőst alakító Bálint András - a képen balról - annak idején így nyilatkozott szerepéről: „Ez a legösszetettebb jellemű ember azok közül, akikkel eddig - színészként - filmen találkoztam Duna TV, péntek, február 16., 14.15 Csütörtök, VOX, 20.10 ‘ Sfp ■ H"; ' ' ■ -..g-.„gvvíp •: v-.v. ... ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents