Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

1996. Tanuár 8m Hétfő Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 Véradónapíár Miskolc (ÉM) - Megyénkben janu­ár 8-tól 14-ig az alábbi cégek dolgo­zói, települések lakói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vér­mennyiséget: Hétfőn: Mól Rt., Tiszaújváros; Ked­den: Miskolc Városi Rendőrkapi­tányság; BorsodChem Rt. Kazinc­barcika, Ózdi Városgondnokság; Sátoraljaújhelyi Határőrség; Szer­dán: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Miskolc; Vám- és Pénzügyőrség, Miskolc; Sa- jóvelezd, Sajómercse községek; Csü­törtökön: Sátoraljaújhelyi Büntetés­végrehajtási Intézet; Sátoraljaújhe­lyi Rendőrkapitányság; Sátoraljaúj­helyi Borkombinát; Pénteken: Szu- hogy község; Vasárnap: Szomolya község; A Vöröskereszt kéri a vér­adóit, hogy aki beteg embertársain segíteni tud, jelentkezzen véradás­ra a miskolci Vértranszfúziós Állo­máson: Csabai kapu 9-11. Zöld jelzés Tiszaújváros (ÉM - FL) - Néhány ember ötleteként merült fel a város­ban az elmúlt év végén a polgárőr­ség létrehozása. Az önkormányzat - elébe menve a szervezésnek - tájé­koztatót hallgatott meg a polgárőr­ség létrehozásának jogi lehetőségei­ről. Elhangzott, hogy az önkor­mányzat kész jogi tanácsokkal segí­teni a megalapítást, közreműköd­het a megyei érdekvédelmi szervek­kel történő kapcsolatfelvételben, kezdeményezheti a rendőrségnél a két szervezet közötti együttműkö­dési megállapodás megkötését, he­lyiséget adhat a polgárőrség számá­ra és meghatározott összegű anyagi támogatást is biztosíthat a szerve­zet tevékenységéhez. A testület te­hát többszörösen is zöld jelzést adott a polgárőrség létrehozására vonatkozó kezdeményezésnek. Törvény van, lista nincs A nagyobb cégek már szereztek dolgozóiknak üzemorvost Miskolc, Kazincbarcika, Ózd (ÉM - BÁ) - Magyarországon ma senkinek nincs pontos listája arról, kik a munkaadók. Emiatt meglehetősen nehéz érvényt szerezni a dolgozók foglalkozás­egészségügyi ellátásával kap­csolatos törvénynek is. Magyarországon törvény garantálja a dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátáshoz való jogát. A munka­adóknak tavaly szeptemberben kel­lett jelenteniük a helyi Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­latoknál, hogy milyen megoldással tesznek eleget a jogszabálynak. . Érdeklődésünkre Tamás Piros­ka, Ózd tisztifőorvosa elmondta: a legnagyobb gondot az jelenti, hogy ma senkinek nincs listája a munka­adókról - így az ÁNTSZ-nek sincs. A nagyobb cégeket persze a nép­egészségügyiek is ismerik, az egy-két főt foglalkoztató vállalkozásokkal kapcsolatban azonban már koránt­Miskolcon eddig körülbelül negy­venen vállalkoztak üzemorvoslásra Fotó: Farkas Maya sem ez a helyzet. Az ÁNTSZ által is ismert munkaadók egyébként tud­ják, hogy a paragrafus szerint gon­doskodniuk kell a biztonságos mun­kavégzés feltételeiről, s ezek sorá­ban a foglalkozás-egészségügyi ellá­tásról. Az eddigi vizsgálataik során azt tapasztalták: senki sem reszkí­rozza az akár több millió forint ere­jéig is kiszabható bírságot. Kazinc­barcikán hasonló helyzetről számolt be Dócza Béláné, az ÁNTSZ ellen­őre. A városban régóta működő üze­mek főállású üzemorvosokkal oldot­ták meg dolgozóik foglalkozás-egész­ségügyi ellátását - tette hozzá. Miskolcon és környékén előzete­sen 20 ezerre becsülték azok szá­mát, akiknek ősszel be kellett volna jelenteniük a miskolci ÁNTSZ-nél, hogy milyen módon gondoskodtak dolgozóik foglalkozás-egészségügyi ellátásáról. Mostanáig 2531-en tet­ték ezt... Lévai Viktória városi tisz­tifőorvos azt is elmondta: munkáju­kat nem csupán a munkaadók listá­jának hiánya nehezíti. Egyetlen számítógépük túl kis teljesítményű ahhoz, hogy feldolgozza a foglal­kozás-egészségüggyel kapcsolatos adatok tömkelegét. Ember tervez, pénzre pályáz Fontos lenne a Patakot és Sátoraljaújhelyt összekötő kerékpárút Sátoraljaújhely, Sárospatak (ÉM) - Több éve tervezi a két szomszédos város Sárospatak és Sátoraljaújhely, hogy a haj­dani kisvasút közöttük futó út­vonalán kerékpárutat épít. Ez a lépés azért lenne lényeges, mert a városokat csupán a 37-es út köti össze, így a kerékpáros közle­kedés is engedélyzett a főúton, ami rendkívül balesetveszélyes. Mint azt Gyarmathy Lászlótól, Sátoralja­újhely városépítési szakreferensé­től, valamint Bárány Istvántól, Sá­rospatak alpolgármesterétől meg­tudtuk: a tervek elkészültek, pályá­zatképesek. A kivitelezéshez szükséges közel 40 millió forint felét pályázatból kí­vánják előteremtem, míg a másik ötven százalék egy részét is meg le­het oldani különböző alapítványi tá­mogatásokból. A legnagyobb gondot a fennma­radó saját forrás jelenti. Éppen ezért pontosabb információt majd a részletes költségvetések elfogadása után tudnak mondani, bár vélemé­nyük szerint idén nem sok esély van a kivitelezésre. A terv mindenesetre rajta van a „kívánságlistán”. Beleszóltak a nagycsaládos életbe Házépítés, négyes iker módra - a támogatást nem lehet kihagyni Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - Otthon a család, amikor érkezem. Ott­hon? Igen, most éppen a régi - még a gyerekek születése előt­ti, 2 és fél szobás Béke téri la­kásban élnek, amely egyéb­ként Léner Tamás, a családfő szüleié. Hol vannak akkor ők, a nagyszülők? A villanyfűtéses hétvégi házban. Nyáron kedv­telésből, most muszájból lak­ják. A célnak ugyanis kiválóan megfelel. Mi a cél? Természe­tesen az, hogy a család elfér­jen addig, amíg a fiatalok fel­építik az új házat maguknak, s a négy apróságnak. A Léner-csemeték tizenhét hóna­posak, s jól megkülönböztethető­ek. Amikor a szülőkkel leülünk beszélgetni, a gyerekszoba csen­des, Ádám, Dani, Gábor és Dalma déli álmát alussza.- Napközben egyszer alszanak, általában tizenegytől két-három órát — meséli Lénerné Zelena Ani­ta. - Szerencsére nincsenek külö­nösebb nehézségeink velük, meg­szoktuk a nagycsalados életet. Igaz, az új évet egy kis kollektív náthával kezdtük.- Beteg az egész világ, miért pont mi maradnánk ki belőle? - ironizál Tamás. Amióta ismerem őket, nyugodtan és „lazán” fogják fel a helyzetet, jókat nevetgélnek az adódó eseteken, s gondjaikat - amelyek aztán vannak bőven - fi­atalságuk felelőtlennek tűnő, ám nagyon is komolyan vett humorá­val fogják fel. Csak pelenkázni ne kéne! Kettejük jövedelme, családi pót­lékkal, gyeddel, Tamás fizetésével úgy 50 ezer forint. Elismerik: egy­szerűen csak megpróbálnak élni, képtelenek előre tervezni. Ennyi­ből nem is lehet. A legnagyobb gond a pelenka. A játékhegy tövé­ben magasodó bilitorony már azt jelzi, hogy kénytelenek szoktatni a kicsiket, Tamás szerint nem sok sikerrel.- Havonta háromszáz pelenka kell nappalra, s még százhúsz éj­szakára. Amit tavaly kaptunk a gyártól, nagyonjól jött. Spóroltam, és még van egy kevés, de nemso­kára elfogy. A négyszázhúszat'be- szorzom a jelenlegi darabárral, ez 23,50 - már a gondolattól is rosz- szul lesz az ember. A bölcsődéből hordjuk az ebédet, ez nagy szeren­cse, s gyorsan hozzáteszem: térítés mellett, a mindenkire érvényes napi árfolyamon. Finoman főznek, a mennyiséggel is meg vagyunk elégedve, a gyerekek pedig szinte mindent megesznek, nem váloga­tósak és nincs jellemző kedvencük- árulja el az anyuka. - A ruhák legnagyobb része örökölt, a család­ban maradt. Sajnos már a bölcsi- ben leselejtezett ruhákat is csak pénzért tudjuk megvenni, igaz, egy játszóteres dzseki százötven forintért nem nagy pénz, csak az új kerül nagyon sokba és azt is meg kell venni. Ehhez jön a lakás­rezsi, az autó, szóval nemigen gon­dolkodunk előre, mert nincs miről.- Azért a ház akkor is meglesz- bizakodik a férj. - Télen ugyan nem tudunk dolgozni, de tavasszal nagyon nekilátunk és augusztus­ban a kétéves szülinapi bulit már ott tartjuk, ha minden sikerül. A nagy cél: a családi ház Lénerék az önkormányzattól kap­tak egy 2 és fél szobás lakást, amit a kedvező feltételekkel megvásá­roltak és aztán eladtak 1,3 millió­ért. Erre azért volt szükség, mert az építkezéshez az állami támoga­tást nem volt szabad kihagyni. Megvettek egy félkész házat, bár a félkész jelző talán túlzás: álltak a falak és tető volt rajta. A tulajnak sürgős volt az üzlet, másfél milliót kért. Az ikrek után az államtól 2,4 millió forintot költhetnek az épít­kezésre, de ez még mindig kevés.- Remélem, az Erőmű, ahol dolgozom, tud majd adni kamat­mentes hitelt, és megpróbálko­zunk az önkormányzatnál is. Az állami támogatásból már csak fél­millió maradt, borzasztóak az árak. Mázlisták voltunk, kifog­tunk egy nagyon rendes kőmű­vest, aki a gyerekek miatt szinte féláron dolgozik. Ha ő nem lenne, a ház sem készülne el. Úgy tervez­zük, egyelőre befejezzük az alsó szintet, a felső hálószobák még rá­érnek - magyarázza Tamás.- Az a következő ötéves terv­ben szerepel. Vagy tíz? - néz rá nevetve a felesége, aztán hozzáte­szi: - Valaki kiabál. És az apuka megy. Ádám és Gábor álmos szemekkel botorkál ki, kézenfogva a papát. Erről jut eszembe: négy gyerekkel egy em­ber elég nehezen boldogul. Már ha azok percnyi eltéréssel egyidősek. A nagyi és a szomszédok Amikor a „négyesfogat” megszüle­tett, az önkormányzat lehetővé tette, hogy a hivatásos védőnő Lé­ner nagymama főállásban az ik­rek mellett dolgozhasson. Most éppen tüdőgyulladásból lábado­zik, így Tamás, aki egyébként négy műszakban dolgozik, sza­badságon van.- Sok mindent megoldok egye­dül, de ha lemegyünk levegózni, máris szükség van a segítségre, ugyanis mind a négyen intenzíven érdeklődnek az autók iránt, és leg­többször ötfelé szaladnak. Most már felmásznak a bútorokra, ve­rekszenek a játékokért, abban tel­jesen egyformák, hogy mindig van rajtuk egy-két plezúr. A szomszé­dok nagyon rendesek, sokat segí­tenek, a sírás miatt nem panasz­kodnak. Ezért is jobb itt, mint a régi lakásban. A saját ház pedig még jobb lesz - mereng el Anita. Lassan letelik a gyed, utána még nehezebb idők következnek. A nagyi főállású szerződése is csak Két évre szól. A bölcsődében 50 százalékos kedvezménnyel is havi hatezer forintot kellett volna fizet­ni eddig, de most még ott is emel­kednek az árak. Lénerék nem tud­ják, mi lesz. Persze eddig is volt valahogy. Sőt, náluk sokkal rosz- szabb helyzetben is sokan vannak. Ki merne például belevágni ma egy. építkezésbe? Ja, így könnyű, mondhatja bárki. Államtól egy kis ez, önkormányzattól egy kis az... Ez igaz. De négy gyereket sem ne­vel fel ma mindenki. És itt nem volt választás. Mire befejezzük, s végül a „szegény embert még az ág is...” című, egyébként nagyon opti­mista kicsengésű sztorikat is meg­hallgatom - ellopták a motorun­kat, pont ez a csempe fogyott el és fenn ragadtam a padláson alcí­mekkel - addigra az ikrek, szám szeréit négyen már mind körülöt­tünk téblábolnak. Minden bizony­nyal nagyobb probléma nélkül cse­perednek majd ők is élelmes, sok gonddal küszködő, de alapjában szerencsés szülőkké. Elegük lett, mert nem lett melegük Cs. Kelemen Andrea Kács (ÉM) - Alig egy éve, hogy Kácson ün­nepélyes keretek között meggyújtották a gázlángot. Vannak azonban a faluban, akik számára ez nem hozta el a köny- nyebb, korszerűbb fűtési mód lehetősé­gét. A falu nyolc utcája közül kettőbe va­lahogy „elfelejtették” bevezetni a gázt. A körülbelül hétszázötven lelket számláló köz­ségből tizenöt családot érint ez az eset. Kiss József elmondta: sokan kölcsönt vettek fel, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt ugyanúgy befizethessék a hetvenezer forintot a gázfej­lesztésre, mint azok, akik már egy éve fűte- nek. A részleteket természetesen törleszteni­ük kell. Az elmúlt egy év alatt sokszor megfor­dultak a helyi polgármesteri hivatalban, de leginkább elutasításban és ígéretekben volt részük. Még az is elhangzott a községházán: csinálják meg társadalmi munkában! Azt, amiért már fizettek... Akadnak az érintettek között, akik - bízva az önkormányzat szóbeli ígéretében - a lakás­ban már átalakíttatták a központi fűtést ve- gyestüzelésröl gázra. Kiss József is ezt tette, s kénytelen volt - többek között - egy Siesta pa­lackos gázkályhát is vásárolni, hogy családja ne fagyoskodjon. A belső átalakítással együtt több százezer forintot fektetett be, s ezt bizony alaposan megérzi ám a családi költségvetés. Orosz Jánosnénál megmaradt a „vegyes­tüzelés”: lakásában az egyik helyiséget olajjal, a másikat árammal fűti, így havi költségei meghaladják a tizenötezer forintot. Kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz: támogassák a korszerűbb fűtési módra való áttérését. Vá­laszt még nem kapott. A tizenöt család - amelynek a gázügy miatt felmerült költségeit az önkormányzat semmi­lyen módon nem kompenzálta - majdnem másfél millió forintot fizetett be, de ők nem a pénzüket szeretnék vissza kapni, hanem egy­szerűen csak az igazukat - vagyis a meleget - akarják. Úgy érzik, hogy letelt a türelmi idő, sőt már peres eljárás elindításán is gondolkoz­tak az utóbbi időben, a hónapról hónapra tett, s be nem tartott ígéretek miatt. Kács polgármestere, Horváth János az ügy hátterével kapcsolatban kitért arra: a gázbefe­jezésnél 10 millió forinttal tartoztak a kitele­zőnek, az Alterra Építőipari Kft.-nek. Hogy miből adódott ez, erre nem kívánt kitérni. Ä cég halogatta a további munkálatokat, amíg az önkormányzat kifizeti az adósságát. Külön­böző minisztériumoknál próbáltak hosszú le­járatú hitel-konstrukcióval segítséget szerez­ni. Múlt év augusztusában kérték a kivitelező cég igazgatóhelyettesét, hogy személyesen ta­lálkozzanak Kácson és beszéljék meg a továb­biakat. Azt az ígéretet kapták, hogy megpró­bálnak a francia tulajdonossal beszélni, a még közel 3 millió forintos munkálatok befejezésé­nek érdekében, de a tulajdonos elzárkózott et­től. Szeptember 5-én aztán közös megegyezés­sel felbontották a szerződést. (A cégnek még tartoznak.) Az új kivitelezővel, aki vállalta: a kivitele­zés megkezdésének időpontja szeptember 30., illetve a módosított kiviteli terv átadását köve­tő munkanap - szeptember 30-án írták alá a szerződést. A kivitelezési tervre megvan az en­gedély, és a munkálatok elkezdődhettek. A polgármester bízik benne, hogy január 30-ig minden olyan dokumentációhoz hozzájutnak, amire szükség van, és a tizenöt család számá­ra is fellobban a gázláng. A kácsiak többi felvetésére is kitért Hor­váth János. Megtalálják annak a módját, hogy aki korszerűbb fűtési módra tér át - szociális helyzete függvényében - valamilyen kompen­zációt kaphasson, énül már testületi határo­zat is született. A társadalmi munkával kap­csolatosan kijelentette: nem azt mondták, hogy akik befizették a pénzt, azok ássák az ár­kot, hanem költségkímélési módként, azokhoz a lakosokhoz fordultak volna, akik már élvezik a gáz melegét.- Vállaltam, hogy befejezem a gázberuhá­zást, igaz, hogy csúszással, de valóra is váltom az ígéretemet - jelentette ki a polgármester. Vendéglátók a vendéglátók Miskolc (ÉM - Nyl) - Január 20-án este 7 órai kezdettel vendéglátós bált rendeznek Lil­lafüreden a Palotaszállóban. A vacsorát a ré­gió legjobbjai, mesterszakácsok készítik, a bá­li vendégek válogatott finomságokat kóstol­hatnak végig. Kandik Ferenc mesterszakács, a Magyar Szakácsok és Cuki-ászok Szövetsége Észak-magyarországi Regionális Szervezeté­nek elnöke érdeklődésünkre elmondta: a tér­ségben működő vállalatok szakácsai és cuki-á­szai a legjelentősebb hazai és külföldi verse­nyeken is sikert sikerre halmoztak. A szövet­ség és a regionális szervezet célja segítem a nagytehetségú utánpótlást. Áki részt vesz a lillafüredi vendéglátós bá­lon és asztalt foglal a Jégvirág Hidegkonyhán (T.: 46/364-062) a szervezetet és versenyzőket támogatja, hiszen a bevételt ilyen célra szeret­nék felhasználni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents