Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-26 / 22. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1996» ]anuár 26q, Péntek NOTESZ Menjünk a moziból ki! Balogh Attila Mit lehet tenni? Az előadás jó negyedóra múlva kezdődik, helyfoglalás az érkezés sorrendjében, ugyebár, a Hevesy filmklubban, de a vetítő és az emberi tartózkodásra kevéssé alkalmas mozielőtér között két jegyszedőből álló kordon állja el az utat. A jegyszedők - nem öreg nénikék a meséből - mögött kényelmes fotelek foglalják a helyet. A nézőknek erre esélye sincs. Leülni lehet? Nem lehet. Bemenni pláne nem lehet. A lépcső tetején várakozni sem. A fotelokban várni a kezdést - ó, borzalom! hát már hogyan is lehetne? Hiszen akkor, gondolni is rossz rá, mindenki le akarna ülni rájuk, akkor pedig... Na nem, ez nincs benne a kétszáz forintos jegyárban. És ha benne lenne? Nem számít, csak az, hogy a szabály - az szabály. • Learning center néven orvosi önképző központot nyitnak meg ma a miskolci Semmelweis Kórházban. Az orvosi könyvtár egy részét alakították át erre a célra a Medicom Glaxo Wellcome és a Magyar Gastroenterológiai Társaság támogatásával. _IJTRAVALÓ A baleset-megelőzési bizottság tanácsai Az autóbuszvezetők nehéz, felelősségteljes munkát végeznek. A menetrend szerint közlekedő járatok tömegeket mozgatnak, akadálytalan és biztonságos közlekedésük közérdek. A hatályos KRESZ vonatkozó rendelkezése nyilvánvalóan mindezt honorálandó rendelkezik úgy, hogy a megállóból történő elindulást a közlekedés más résztvevőinek segítenie kell, „ha az hirtelen fékezés nélkül megtehető, lassítással, szükség esetén megállással”. Sajnálatos, hogy a közlekedők zöme nem hogy lassítana egy-egy elindulni kívánó autóbuszhoz közeledve, de még akkor sem engedi elindulni azt, amikor például forgalmi ok miatt ó maga is áll az autóbusz mögött (vagy mellett). Jóval ritkábban fordul elő, hogy az „elsőbbséget” az utóbusz vezetője erőszakolja ki, ami szintén szabálytalan, mert tulajdonképpen „csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről”. Mindannyiunk érdeke, hogy az autóbuszok biztonságosak és lehetőleg - az adott szabályokon belül - gyorsak legyenek, ezért tartsuk meg az idevonatkozó szabályokat, (folytatjuk) » Megyei körkép a piaci b árakról I K.barcika ■ o N O Zöldpaprika/db 60 450/kg 23 Paradicsom/kg 280 350 220 Uborka/kg 400 380 240 Burgonya/kg 35 45 35 Sárgarépa/kg 60 70 60 Petrezselyemgy./kg 180 185 150 Karalábé 60 55 60 Zeller/kg 110 140 80 Vöröshagyma/kg 25 35 24 Fokhagy ma/kg_ 140 140 100 Gomba/kg 280 230 180 Karfiol/kg 300 220 180 Kelkáposzta/kg 70 90 60 Fejes káposzta/kg 25 22 16 Tojás/db 11.50 12 11.50 Alma/kg 100 110 75 Szárazbab/kg 260 300 300 Dióbél 700 700Mák 250 270 200 Körte 140Savanyú káposzta/kg 80 80 70 Lencse 260 200 220 Cékla 60 45 40 Citrom 200 250 160 Banán 150 150 150 Narancs 110 160 120 Retek 170 150 Sütőtök 40 45Méz 440 500 350 Mandarin250 180 Sárgaborsó120 Zöldhagyma/cs 55 — 45 A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás tapasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Diszkó már van, pénz még kellene A Tigáz-részvények árából fejezhetné be a Faluházat Alsózsolca A munkálatok befejezéséhez 16 millióra, a berendezéshez további összegre lenne szükség Fotó: Farkas Maya Alsózsolca (ÉM - SZA) - Alsózsol- cán nagy vihart kavart a Faluház építése. Az ezzel kapcsolatos terveket még az előző képviselő-testület hagyta jóvá. A munkálatok befejezésére egyelőre nincsen pénz. Horváth János Alsózsolca polgár- mestere érdeklődésünkre elmondta: eddig 62 és fél millió forintba került az épület. A befejezéshez - tavalyi árakon számolva - 16 millió forintra lenne szükség. Hogy az épületet teljes egészében birtokba lehessen venni, hogy berendezhessék a házat, további pénzre lesz szükség. Azt remélik, hogy a Tigáz értékesítése folytán a település is hozzájuthat 26,2 millió forint névértékű vagyonrészéhez. Ebből oldhatnák meg a Faluház befejezését és e forrásból hozhatnák rendbe az épület környezetét is. Ami új fejlemény: az alagsor hasznosítására hirdetett pályázat eredményre vezetett. A nyertes minden hét végén diszkót tart a fiataloknak, eddig háromszor volt már ilyen rendezvény, s aki megfordult ott, elégedetten nyilatkozott róla. A könyvtár is a Faluházban működik már. A polgármester úgy látja: ideje volna pontot tenni a régóta húzódó ügy végére. Minél hamarabb oldódik meg a dolog, annál kevesebb pénzébe kerül a falunak. A garázs környékének is ára van Ingatlankezelők: nem indokolt a régi szerződések módosítása Miskolc (ÉM - Sz. K.) - Nemcsak a garázsterületek bérleti dijának ötszörösére emelése okoz bosszúságot a megyeszékhelyen. Többen nehezményezik, hogy a garázsuk előtti terület után is fizetniük kell. Amint arról az elmúlt héten - olvasóink levele nyomán - írtunk, a megyeszékhelyen ötszörösére emelték a garázsterület bérleti díját. Más olvasóink ennek kapcsán újabb bosszúságuknak adtak hangot. A Soltész Nagy Kálmán utcai ga- rázsterület-bérlők azt kifogásolják, hogy ők ráadásul nem csupán a garázsuk négyzetmétere után fizetnek - immár ötszörös árat -, hanem a hozzá vezető terület egy része után is. Pedig ezeknek az utaknak az állaga meglehetősen rossz, nemhogy segíti, de egyenesen nehezíti a ki-beállást. Szeretnék tudni, hogy a megemelt tarifából futja-e majd burkolatj avításra? Az Ingatlankezelő Rt. II. számú házkezelőségének vezetője, Üveges István voltaképp nem értette, mi a problémánk, hiszen az emeléseket - mint mondta - automatikusan, számítógépek útján végezték, a valaha megkötött szerződések alapján. Ha valaki egykor a garázs alapterületénél nagyobb területet igényelt, akkor nagyobb területet is kapott. Kérdésünkre - nem lehet-e módosítani az esetleg sok évvel ezelőtt, más körülmények, netán az egyén jobb anyagi helyzetében köttetett szerződéseken - a következő volt a válasz: „Ha eddig jó volt a szerződés, ki tudja hány évig, akkor most nem tartom helyes dolognak, ha valaki változtatni akarna rajta. Hogy a megszüntetését kéije, azt igen, de hogy részletekben, csak azért, mert most többet kell fizetni a területért, azt nem.” A beszedett díjról azt az információt kaptuk, hogy az teljes mértékben az önkormányzat „nagy kalapjába” kerül, s nem lehet tudni, mely városi beruházásra fordítják. Önszerveződés, segítséggel Interjú Zám Máriával, a Hálózat a demokráciáért igazgatójával Miskolc (ÉM - Sz. K.) - A demokrácia fejlődéséhez elengedhetetlen nonprofit szervezetek ön- szerveződését segíti az az amerikai kormány által támogatott hálózat, amelynek képviselője a héten a Tudomány és Technika Házában önkormányzati vezetőknek, gazdasági szakembereknek szervezett kurzust. Az összejövetelt záró csoportmegbeszélést követően Zám Mária szociológus válaszolt kérdéseinkre. □ Milyen jellegű nonprofit szervezetek léteznek? • Az élet minden szférájában megtalálhatók, de a legdominánsabbak a szolgáltatási, a szociálpolitikai, az oktatási és az egészségügyi szektorban, illetve körülbelül 26 százalékban a sport területén. □ Miben tudja segíteni az új program ezeket a szervezeteket? • Elsősorban pályázatokkal, pályázati pénzek juttatásával. De ebben megpróbálunk differenciálni a különböző földrajzi területek között. Például éppen ebben a megyében rendkívül kevés az üyen szervezet, így itt az induláshoz is segítséget kell nyújtanunk, míg a Dunántúlon inkább a szolgáltatásokat szeretnénk támogatni. Programunk másik vonalát a képzések jelentik. □ A miskolci csoportfoglalkozáson az tűnt ki, hogy e régióban valószínűleg azért van ilyen kevés nonprofit szervezet, mert kevés a lelkes, vállalkozó szellemű ember. Az egyik kis teZám Mária: Nem a megfelelő emberek hiánya hátráltatja a civil társadalom, a nonprofit szervezetek fejlődését, hanem az, hogy az emberek idejét a megélhetésért folytatott harc köti le Fotó: Végh Csaba lepülés polgármestere úgy fogalmazott: nemhogy a köz érdekében, de lassan saját érdekükben sem mozgósíthatók az egyének. Ilyen körülmények között mihez tud kezdeni a hálózat? • Alapvetően nem az a baj, hogy hiányoznak a megfelelő emberek, hanem hogy az emberek'energiáját a mindennapi megélhetésért való küszködés emészti fel. Épp ezért itt számunkra külön kihívást jelent, hogy eljussunk azokhoz, akik alkalmasak lesznek egy nonprofit szervezet létrehozására, egy civil szervezet felvállalására. Nagyon valószínű, hogy e megyében az „ön- szerveződés” elősegítése sok helyütt az önkormányzatokra vár. Q Ez a miskolci nem az első megbeszélés az országban. Melyek azok a gondok, amelyek leggyakrabban felszínre kerültek? • A kis térségek összes problémája, köztük a cigány népességgel kapcsolatos gondok, valamint az önkormányzatok tájékozatlansága a tekintetben, hogy mit nyerhetnének azáltal, ha a nonprofit szervezetek felé nyitottabbak lennének. Az ösztönös reakciójuk' azt mondatja velük: „nem tudjuk mi ez, inkább ne is foglalkozzunk vele”, de aztán győz a kíváncsiság: ,lássuk csak, mire használhatnánk egy ilyen erőforrást”, s ez felkelti az általunk nyújtott képzések iránti igényt. Míg a nonprofit szervezetek a professzionizmus szintjét szeretnék elérni általuk. □ Azon túl, hogy az összes meglévő pályázati lehetőségre (Soros, PHARE) fel akarják hívni a figyelmet, s a pályázás fortélyaihoz is segítséget kívánnak nyújtani, rendelkeznek-e saját pénzforrással? • Egy évben kétszer hirdetjük meg saját pályázatunkat, szociálpolitika, demokráciafejlesztés, környezetvédelem és gazdaságfejlesztés témakörökben. Erre 600 ezer dollár áll rendelkezésünkre, amelyet a program három esztendeje alatt évente egyenlő mértékben használunk föl. A szikszói városháza híreiből Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Idei első ülését február 9-én tartja Szikszó önkormányzatának képviselő-tes- tülete. Nagy horderejű téma kerül terítékre: az idei költségvetés tervezetét vitatják meg a szenátorok Pa- nyik József polgármester előterjesztésében. Változatlan áron Molnár Erzsébet jegyző tájékoztatása szerint Szikszón 1993 óta nem változtak a piaci helyrészek árai. Az önkormányzat képviselő-testülete foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a jelenleginél ideálisabb környezetbe kerüljenek a vásárosok, de ez nem valósult meg. Egyelőre így a testület nem is tervezi a piaci helypénzek emelését. Maradnak a három esztendeje hatályban levő tarifák. Az áremelés feltehetőleg csak akkor lesz napirenden, ha új helyre költözik a piac. Tárgyalások a szállítóval A szikszói önkormányzat jelenleg is tárgyalásokat folytat az abaúji városiján már több esztendeje szemét- szállítást végző Borsod Coom Kffc.- vel. Hogy mennyi legyen a szemétdíj mértéke, az még egyelőre nem ismert. A tárgyalások végeztévél viheti csak az önkormányzat e témát a képviselő-testület ülése elé. Rászorultsági alapon A szikszói önkormányzat képviselőtestülete pillanatnyilag még nem rendelkezik pontos ismeretekkel a szociális támogatásokra fordítható összeg nagyságáról. Ezért a testület előbb megvárja, hogy ennek birtokában legyen és csak ezután alakítja ki az elveket a rászorultság alsó és felső határáról. Vízdíjak és gépkocsiadó Szikszón a lakosság részére köbméterenként 87,40 forint az ivóvíz díja. A szennyvíz köbméteréért 58,20 forintot fizetnek a polgárok. A közüle- tek természetesen jóval drágábban vehetik mindezt igénybe. Részükre az ivóvíz köbmétere 138,30 forint, a szennyvízé pedig 101,90 forint köbméterenként. A személygépkocsik súlyadója évente 400 forint 100 kilogrammnál. A sátras utánfutó, a lakókocsi, a lakóautó 250 köbcentiméter felett évente kettőezer forint. Mindezek megfelelnek a törvényi minimumnak. Ideiglenes forgalmi engedély után minden megkezdett hónap után kétezer forintot kell fizetni. Nemzetközi kapcsolatok A szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola együttműködési szerződést írt alá a hollandiai Beekvliet gimnáziumával - tudtuk meg Kristóf Lajosné igazgatótól. A beekvlieti gimnázium dán, skót, német, belga és lett; a szikszói oktatási intézmény pedig dán, német, olasz, szlovák és erdélyi iskolákkal tartja a kapcsolatot. Most egymással létesítenek cserekapcsolatot. Az együttműködés eredményeként márciusban holland diákok érkeznek az abaúji városba. Tavasszal pedig 20-25 szikszói gimnazista utazik a dél-hollandiai Beekvlietbe. Mindkét fél céljai között szerepel a másik nép kultúrájának megismerése. A szikszóiak nagy várakozással tekintenek az újabb nemzetközi kapcsolatfelvétel elé. A dániai Glomsbjerg középiskolájával immár több esztendős együttműködéssel büszkélkedhetnek. Rendszeresek a diákcsere-akciók, amelyekben évente húsz-harminc gyerek vesz részt. Az abaúji gimnazisták bekapcsolódtak abba az együttműködési projektbe is, amelyik „Az európai fiatalok öröksége és értékei” címet viseli. A projektben számos európai ország diákjai vesznek részt, s a végeredményként megszülető alkotások egy nagy közös kiállításon mutatkoznak majd be Dániában.
