Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-24 / 20. szám
ÉLETMÓD uzz ......... ....zuzzzz: Zöld Oldal i A z Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Január 24. Lányok és a (levegő)tisztaság Dolgozat arról, hogyan befolyásolja az időjárás a szennyezést Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Egyetem két negyedéves kohó- mémök környezetvédelmi szak- irányos hallgatója, Román Renáta és Somló Edina Miskolc levegőtisztasági helyzete címmel írtak TDK-dolgozatot az elmúlt év végén. Munkájuk első díjat nyert az értékelésnél...- A hidrogeológiai-mérnökgeológiai tanszék javaslatára kezdtünk a munkához - mesélik és a fizikai-kémiai tanszék támogatásával végeztük azt. Miskolcon elég sok a szennyezőforrás, ezért érdekes lehet a kérdés, hogyan befolyásolják a meteorológiai tényezők a környezetszennyezést. Célunk az volt, hogy a megkapott környezetvédelmi adatokat összevessük a meteorológiai tényezőkkel. A méréseket ’94 január. - ’95 július. között végezték. Annak a monitoring-rendszernek az adatait használták, aminek mérőállomásai a japán-magyar környezetvédelmi együttműködés keretében kerültek Miskolcra, és az ÁNTSZ működteti azokat. Mint dolgozatukban leíiják, a levegőszennyeződést alapvetően a mezőgazdaság, az ipari üzemek, a közlekedés és a kommunális fűtés okozzák, és a következő tényezők határozzák meg: a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége, minősége és helye, a helyrajzi viszonyok illetve a meteorológiai tényezők. Miskolcon többek között a következő eredményeket kapták: a lég- szennyezés mintegy 30 százaléka közlekedési eredetű, de egyes helyeken ez a szám lehet akár 80 is. A nitrogén-oxid a közlekedésből származik, a kén-dioxid és a por lakossági tüzelés „eredménye”. Egyébként a légszennyezésben nagymértékű az eltérés a téli és nyári időszak között, ami a fűtési eredetű kén-dioxid-szennyezés mértékére utal. Nitrogén-oxidból kiugróan magas értékeket mértek a Búza téren és a megyei kórháznál. Nitrogén-dioxid és kén-dioxid szempontjából az utóbbi években érezhetően javult a város helyzete. Ez persze nem a környezetvédelem hatékonyságának, hanem annak az eredménye, hogy visszaesett a termelés. Az biztos, hogy az újrainduló termelőegységek környezetvédelmére nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni. Az egészségügyi határértékek túllépésével nem találkoztak az egyetemisták. Együtt gondolkodunk, hogy akkor néha mégis miért fuldoklunk itt. Azt mondják, végül is ezek az értékek átlagok, párás időben, néha a Búza téri csúcsforgalomban biztos van egy-két szmogos óra, amikor magasabbak az értékek a határértéknél. De nem a napi adatokat dolgozták fel. Érdekes összefüggés, hogy a szén-monoxid-koncentrációk alacsonyabb értékeket mutatnak derült, száraz és meleg időben, magasabbat pedig csapadékos és hideg időjárási viszonyok között. A por mennyisége részben a csapadék- és szélviszonyokkal, részben pedig a hőmérséklettel és a napfénytartammal függ össze. A por és a csapadék mennyisége fordított arányban áll egymással. Magas hőmérséklet és sok napfény mellett a por kevés, ellenkező esetben pedig sok. Hogy melyik a legkárosabb szennyeződés az emberi szervezetre, azt nem gondolják meghatározhatónak, hiszen a levegőben sok minden együtt van, és együtt „hat”. Az pedig változó, ki mire érzékeny. Természetesen munkájukban megoldásokat is kerestek a környezetszennyezés további csökkentésére. Hasznos lenne például a széntüzelésről a földgáztüzelésre való átállás, bár ez az anyagi vonzata miatt elég nehéz. Az is javulást jelentene, ha a magasabb kéntartalmú szenet alacsonyabb kéntartalmúval váltanák fel. A gyárakat porleválasztó és légtisztító berendezésekkel kellene ellátni. (De egyelőre jobban megéri a gyáraknak kifizetni a büntetést. Fel kellene emelni a bírság mértékét.) Ajánlatos lenne parkosítani is, ami a levegő öntisztulási folyamatát segíti elő. De elsősorban „át kellene dolgozni” az emberek agyát, hogy jobban odafigyeljenek ezekre a dolgokra. Például, ha nem muszáj, ne használják a gépkocsijukat. De egyelőre még sokan úgy teszik fel a kérdést, hogy miért pont én menjek busszal?! ---------- ------F üst az éjszakában Fotók: Dobos Klára A gyöngybagolyért Ki ne hallott volna egyik legszebb baglyunkról, a gyöngybagolyról. Az „arcán” lévő fátyol különösen szuggesztív tekintetet kölcsönöz neki, s kísérteties hangja is hozzájárul ahhoz, hogy számos babona szereplője legyen. Régebben szinte minden településen, akár több párban is előfordult ez a 100 ezer forintos eszmei értékű madár. Ma is szinte kizárólag épületekben - főleg templomok padlásain, tornyaiban, kevéssé zavart pajtákban - fészkel az egykorinak töredékére csökkent állomány. Megritkulásának fő oka a fészkelőhelyek megfogyatkozása, főleg a templomtornyok, padlások lezárása, aminek általában a galambok kizárása az alapja. De van olyan megoldás, amely nem zavaija a baglyot. Például a zsalu- gáter, vagy egy eltávolított cserép mögé helyezett alkalmas költőláda - ily módon a gyöngybagoly zavartalan költőhelyhez jut, és a galambok sem jutnak be a padlásra. Egyúttal jelentősen csökken a természetes ellenség a nyest esélye is arra, hogy a fészekaljat kifossza. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) Bükki Helyi Csoportja segítségével nagyszabású kutatási-védelmi programot kezdett a fajjal kapcsolatosan, ami mái- az első évben is jelentős eredményeket hozott. Hogy mit tehetünk mi a gyöngybagolyért? Ha történetesen egy gyöngybagoly által lakott padlás, vagy templom szerencsés tulajdonosai vagyunk, akkor elsősorban azt, hogy biztosítjuk a költőhely zavartalanságát, főleg a fész- kelési időszakiján. Aztán meg értesítjük az illetékeseket a bagoly jelenlétéről, s kérjük a segítségüket a költöláda kihelyezéséhez. A jól kihelyezett költőláda az épület állagára, külső megjelenésére semmiféle negatív hatással nincs. Cím: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 3304 Eger, Sánc u. 6., Pf. 9. (Tel.: 36/311-581). Történet a túltisztított patakokról Dobos Klára Jósvafő, Rakaca (ÉM) - Hasonló „balesetek” történtek már máskor is. Például mikor környezetvédelmi nyári táborban a Szinva-meder- ben harminc fiatal szedte a szemetet a vízirigófészek mellett. Ez persze csak úgy érdekes, ha tudjuk, hogy a vízirigó fokozottan védett faj, néhány pár költ csak Magyar- országon... Szóval az ötlet nagyon szép, dicsérendő és megtartandó, de csak a következőkben lassan feltáruló tanulságokkal együtt. Hivatali „hiszékenység” Történt valamikor az elmúlt év elején, hogy a Megyei Munkaügyi Központ környezetvédelmi közhasznú munkára írt ki pályázatot önkormányzatok számára. A megyében 227 település kapott így támogatást. A munkák ellenőrzésére az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséget kérték meg. Mint Bauemfeind Béla, a felügyelőség munkatársa tájékoztatott bennünket, ők végig is járták az összes ilyen helyet, és volt, ahol leállították a munkákat, mert úgy érezték, nem felel meg a kiírásnak. Jósvafővel viszont nem volt gondjuk... Vagyis rákérdeztek a helyi polgár- mesternél, biztos-e, hogy szükséges a pataktisztításhoz a kísérő növényzet kiirtása, de azt a tájékoztatást kapták, hogy az önkormányzat szakmai felügyeletet, kért az Aggteleki Nemzeti Parktól. És miért kételkedtek volna ebben?- Tulajdonképpen elég szemetesek ezek a vízfolyások, tehát a hulladékmentesítésük környezetvédelmi célt szolgál - mondja Bauemfeind Béla. - Nekünk azt kellett ellenőriznünk, hogy azt a pénzt, amit az egyes önkormányzatoknak biztosítottak egyes projectek elvégzésére, ténylegesen ama fordítják- e, és mondjuk nem óvoda épül belőle. Tény, hogy Jósvafőn a fákat kivágták, de a szemetet is kiszedték. Nem azt mondom, hogy tiszták vagyunk, mert nem értelmezhető, hogy ki a piszkos és ki nem. De annak az önkormányzatnak, amelyik nemzeti park területén fekszik, tudnia kell, hogy egy ilyen munkát egyeztetni szükséges. Nekem ezt a tájékoztatást adták, és én kénytelen voltam elhinni. Szubjektív kártörténet Varga László jósvafői polgármester érthetően nem örül a kérdésnek. Azt mondja, már megbeszélte a nemzeti park illetékesével, ezzel már nem szívesen foglalkozik. Aztán csak elmeséli, ő hogyan látja.- Nekünk az volt a feladatunk, azért alkalmaztunk közhasznú munkásokat, hogy a Jósva-patakot megtisztítsuk a szeméttől és a gaztól. Ezt mi meg is tettük.- De egy kicsit túlzásba vitték. Nem gondolja?- Talán előfordult olyan, hogy nem minden pont úgy sikerült, ahogy a természetvédelmi előírások ezt szükségessé temiék. De szerintem a Jósvának a jelenlegi tisztasága - hiszen kiszedtünk belőle szemetet, a műanyagot meg mindent - sokkal több haszon, mint a fák kivágásával okozott esetleges kár.- Furcsa, hogy ezt éppen a jósvafői polgármester mondja, az Aggteleki Nemzeti Park közepén...- Erről az egészről az Aggteleki Nemzeti Parknak az illetékese tudott. Látták, mit csinálunk, ez nem egyik napról a másikra történt, hanem két hónapos munka volt. Azt hiszem, ez az a dolog, amikor az ember valami jót akar, és még pénzébe is kerül, mégsem úgy sül el. Az emberek foglalkoztatása volt a cél, azt szerettük volna, ha hasznos dolgot csinálhatnak. Én ezt a munkát a legnagyobb jószándékkal szerveztem, de én polgármester vagyok, a nemzeti parkkal meg a környezetvédelemmel kapcsolatos dolgokhoz nem nagyon értek. Azt tartottam szem előtt, hogy a patak tiszta legyen, és ne akadjon fel a szemét az ágak között, mert az még árvizet is okozhat. Nekik pedig akkor kellett volna szólniuk, amikor dolgoztunk, nem pedig utólag azt mondani, hogy rosszul csináltuk! Zöldfolyosók nélkül- Ha nem megyek haza ebédelni, sokkal több kár keletkezik - mondja Horváth Róbert, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa, miután elmesélem, miért jöttem. Kiderül, az egyik helyen, ahol „tisztítani” kezdtek a munkások, öt védett növényfaj volt. Ezt azonnal leállította a zoológus. De a Jósva-pa- tak „rendbetételét” nem tudta megakadályozni. Bár a polgármester a pályázat beadásakor kérte a nemzeti park támogatását, ettől remélve a pozitív elbírálást. Ezt meg is kapta, de felhívták a figyelmét arra, hogy a munkálatok megkezdése előtt tisztázzák, mit lehet és mikor. Aztán a munka során kétszer is figyelmeztették a polgármestert, mégsem állt le a munka. Még szerencse, hogy nem fészkelési időszakban dolgoztak. S hogy végül is milyen kár keletkezett?- Minden vízfolyáskísérő természetes növénytársulásnak alapvetően két jelentősége van: egyrészt védett, illetve nem védett állatok élőhelye. Ezekben a bokorsorokban fészkelt például a védett madárfajok közül a tövisszúró gébics vagy a karvalyposzáta, de gyakorlatilag ez a takarónövényzet biztosítja a kétéltű és a hüllőfajok számára a továbbélés lehetőségét. A másik, ami egy ilyen kísérő növénytársulásnak a jelentősége, a zöldfolyosó vagy ökológiai folyosó. Ez gyakorlatilag a természetes vagy termé- szetközeh területek közötti kapcsolat lehetőségét biztosítja. Nem feltétlenül kell vándorlásra, migrációs folyosóra gondolni, hanem arra, hogy ezek az állatok és növények ebben a sávba mozoghassanak akár a klimatikus váltások kapcsán, akár csak szezonális populációdinamikai folyamatok kapcsán. Ha ezt felszámolják, nyilvánvalóan 10-15 év múlva újra ki fog alakulni, mert meglehetősen gyors növekedésű vitális fajok alkotják ezeket a kísérőtársulásokat, mint a fűz vagy az éger. Azonban addig itt most nem lesz semmi. Es ráadásul, ami néhány év múlva lesz, az nem ugyanaz. És ezeknek az irtásoknak egy része védett területen történt, az Aggteleki Nemzeti Parkban, ami mellesleg bioszféra rezervátum is, aminél magasabb védettségi kategória nem nagyon létezik. Hogy a szemét valóban okozhat-e Kitisztított rakacai patakmeder gátat, arra a szakember válasza igen, de hozzáteszi, ezért nem az ág a hibás! Hanem az, aki odaszemetelt. Vagyis a problémát nem azzal kell megoldani, hogy kivágjuk a növényzetet, hanem hogy összeszedjük a szemetet, és megbüntetjük azt, aki később is odaönti, ahová nem szabad. A polgármester erre a felvetésre azt válaszolta, hogy jó-jó, de neki nincs ideje és lehetősége arra figyelni, ki hová szemetel. Figyeljen a nemzeti park!. De ebbe a vitába ne menjünk bele. Érdekesebb lehet az, hogy adott esetben a nemzeti park tudott volna-e olyan munkát biztosítani az embereknek, ami tényleg környezetvédelmi célt szolgál?- Segíthettek volna nekünk a természetvédelmi kezelésben - mondja Horváth Róbert. - Elsősorban kaszálásokra, legelőfenntartásra gondolok, ahol a becseijésedés ellen kell küzdeni. Tüzelőjegy helyett- De nemcsak Jósvafő járt így, hanem nézzenek szét Rakacán is! - búcsúzik a zoológus! - Bár tény, hogy az a rész jelenleg nem védett. Csakhogy a Rakaca- völgy a tervezett Csereháti Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe lehet. Majd kilométer hosszan ugyanúgy járt a Rakaca-patak, mint a Jósva. Theisz Géza, Rakacaszend polgár- mestere a Vízügyi Igazgatóságra hivatkozik, mondván, tőlük kaptak a munkához engedélyt. (Esetükben nem környezetvédelmi közmunkáról volt szó.)- Ez a szemét, ami a patakban megszorult a benövő gallyak miatt, valójában akkor keletkezett, amikor a felettünk lévő községek területén megnőtt a víz, onnan hozta le a szemetet. Azt sajnos el kell mondani, hogy az intézményes szemétszállításunk a mai napig megoldatlan. Most öt község társult, és úgy néz ki, ’97-ben megépül a szemétlerakó. A tervek már készen vannak. Csali sajnos eléggé magas a költség. De mindenképpen meg kell csinálnunk... Viszont nú csak a bokrokat pucoltuk ki, nem a fákat. Azokat már regen elvitték. A környék 800 lakosából 700 a környékről szerzi be a tüzelőjét. Mert nincs pénzük, és amióta megszűntek a bányák, tüzelőtámogatás sincs...- Azt tudják, hogy ez a terület, ha minden igaz, a közeljövőben tájvédelmi körzet lesz?- Nem. Most hallom.- Akkor már komolyabb szabályok lesznek!- Ha ez valóra válik, akkor majd ahhoz tartjuk magunkat... .t
