Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-24 / 20. szám
1996« Ianuár 24«, Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Magyarország előbbre lépett Eger - Csehországnak csupán a propagandája jobb mint hazánké, az elmúlt évi gazdasági teljesítménye nem. Az elmúlt évet értékelő pontos statisztikai adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, az azonban biztos, Magyarország előbbre lépett a kelet-közép-európai államok rangsorában. Ezt Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára jelentette ki azon a gazdasági fórumon, amelyet tegnap tartottak Egerben. A fórumon elhangzott: kereskedelem- és befektetésösztönzésre 1996-ban 12 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázati rendszer keretében elsősorban a működőtőke-beáramlását segítő infrastrukturális beruházásokat kívánják támogatni, de gépbeszerzésre és technológiafejlesztésre is lesz pénz. Az első esetben vissza nem térítendő támogatás, a másodikban a beruházás 33 százalékáig kamatmentes hitel vehető majd igénybe, amelyek mértéke nem lépheti túl a 200 millió forintot. Vásárhelyi Miklós olasz kitüntetése Budapest (MTI) - Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő Vásárhelyi Miklósnak az Olasz Köztársaság Érdemrendje lovagi fokozata kitüntetést adományozta. Az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetségétől kapott tájékoztatás szerint a kitüntetést Pietro Ercole Ago olasz nagykövet hétfőn adta át Vásárhelyi Miklósnak, a magyar kulturális és közélet képviselői előtt. A nagykövet felidézte Vásárhelyinek a demokrácia és a kultúra értékei érvényre juttatásáért folytatott folyamatos munkája legkiemelkedőbb pillanatait. Az ünnepségen bemutatták két jelentős. magyar történész - Bibó István és Szűcs Jenő - egy-egy közelmúltban olasz nyelven megjelent munkáját is. Kettészakadhat az ország értelmisége Budapest (MTI) - Tiltakoznék az ellen, hogy Magyarországon csak bérmunkát végezzenek. Ez káros következményekkel járna hosszú távon, egyetlen nehéz helyzetben lévő ország sem engedheti meg, hogy csak a nemzetközi eredményeket átvéve gyártson termékeket, a saját fejlesztésekre feltétlenül szükség van alihoz, hogy a világpiacon állni tudjuk a versenyt. Többek között ezt hangoztatta Nagy Sándor MSZP-s képviselő a MTESZ elnökségének tagjai előtt. A találkozót a testület kezdeményezte. Nagy Sándor a továbbiakban kifejtette: napjainkban fenyegető veszélyként jelentkezik annak lehetősége, hogy kettészakad az ország értelmisége. Úgy tűnik, hogy egyrészt a makrogazdasági pénzügyi egyensúlyra törekvő értelmiség „elbeszél” a reálértelmiség problémafelvetése mellett. Holott gazdaságpolitika nem létezik sem a makrogazdasági egyensúlyra figyelés, sem a reálszféra tényleges gondjainak számbavétele nélkül. Tanácskozás az üzemorvoslásról Gyula (MTI) - Bár a munkáltatók az Alkotmánybírósághoz fordultak, az üzemorvosi ellátást az egészség- biztosításról a cégekre testáló tavaly életbe lépett rendelkezés miatt, a kedden Gyulán megkezdődött kétnapos országos munkavédelmi vándorgyűlésen ez a téma, továbbá a foglalkozások egészségügyét újraszabályozásából következő feladatokról folytatnak eszmecserét a résztevők. A résztvevők a munkavédelemről, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról és szolgáltatásról eddig megjelent, valamint a várható törvénykezési újdonságokról hallanak előadásokat, és három szakmai munkacsoportban folytatnak eszmecserét a módosuló rendszerről és feladatokról. A vándorgyűlés célja, hogy segítséget nyújtson a jogszabályok egységes értelmezésének kialakításához s ezzel is hozzájárulhasson az ártalom- és veszélymentes munkavégzés feltételeinek jobbításához. A gyulai Erkel Szállóban folyó országos vándorgyűlésen munkavédelmi munkaeszközöket gyártók és termékforgalmazók bemutatkozására is sor keiül. A fene fenét és ágyat eszik Az idén is folytatódik az egészségügy átalakítása Budapest (MTI) - „Ha a fene fenét eszik is, folytatjuk az egészségügyi rendszer átalakítását” - jelentette ki Szabó György népjóléti miniszter kedden Budapesten, az Egészségügy Korszerűsítésének Programja címet viselő munkaanyag legújabb változatának bemutatóján. A két kötetből és 12 fejezetből álló „sárga könyv” ismertetésekor Szabó György főként az egészségügyi intézményekben tervezett átalakítást emelte ki. Az idén újabb tízezerrel kívánják csökkenteni az aktív kórházi ágyak számát. Elsősorban a „túlméretezett kapacitással” rendelkező területeken, Budapesten és környékén, továbbá a Dunántúlon várható kórházi osztályok vagy akár egész intézmények bezárása. Előzetesen a minisztérium meghatározza: hol, milyen mennyiségű és minőségű ellátásra van szükség, az újonnan létrehozandó regionális egészségügyi tanácsok pedig javaslatot tesznek arra, hogy ezt hol, melyik intézmény biztosítja. A miniszter szerint a reformmal nem csupán az államháztartás, de a betegek és az egészségügyiek is csak nyerhetnek. Vesztesen távoznak azonban a miniszter szerint például a „zavarosban halászók” vagyis a megalapozatlanul gyógyszert felíró és táppénzbe vevő orvosok, de azok a szülészek, gyermek- gyógyászok és belgyógyászok is, akik ma a kihasználatlan osztályokon dolgoznak. Szabó György rámutatott: az átalakítás révén felszabaduló forrásoknak az ágazatnál kell maradniuk, más álláspontot nem tud elfogadni. Határozottan leszögezte azt is, hogy az idén nem csökkenhet az egészségügyre fordított pénzek reálértéke. Hozzátette: „nem adta fel” azt a tervét, hogy 9-10 milliárd forintot szerezzen az egészségügyi rendszer átalakítására, akár a privatizációs többletbevételből. Központi források bevonását tartotta szükségesnek annak a 4-6 ezer egészségügyi dolgozónak az átképzésére, illetve végkielégítésére is, akik a reform miatt „átmenetileg” munkanélkülivé válhatnak. A miniszter ezúttal is ellenezte, hogy általános jelleggel jelentős térítési díjat kérjenek az egészségügyi szolgáltatásokért. A tárca viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az egészségkárosító termékek adójának egy részéből prevenciós alapot létesítsenek. A társadalombiztosítási önkormányzatok jövőjéről szólva úgy nyilatkozott: „marhaság lenne a megszüntetésük”, de törvénybe kell iktatni, hogy negyedévente beszámoljanak a parlament illetékes bizottságainak. Érseki előadás koípingosoknak Seregély István egri érsek - mint a Kolping-szövetség fővédnöke - tegnap délután Miskolcon előadást tartott a Szemere Bertalan Középiskola kolpingos diákjainak, este pedig a Szent Anna-templom Kol- ping-házában az érdeklődőknek. Az érsek úr már öt évvel ezelőtt is tartott az iskolában előadást, akkor Adolf Kolpingról, a mozgalom megalapítójáról beszélt. Most a mozgalom lényegét foglalta össze, miszerint a „kisembereknek" kell összefogni. Hiszen ők termelik meg a mindennapi kenyeret, ők építik a házakat, ők a családok alapkövei. Kolping a munka becsületét hangoztatta. Napjainkban is érvényesek a gondolatai, hiszen ha mindenki tenné, és jól tenné a saját feladatát, akkor lényegesen gyorsabban emelkedhetnénk ki a mostani társadalmi mélyvölgyből is... Fotó: Dobos Klára Március: közoktatási törvénymódosítás A létszám- és feladatarányos finanszírozás mellett voksolnak Budapest (MTI) - A közoktatás finanszírozásának kérdéseiről tárgyaltak a két kormánypárt megbízottjai a pénzügyminiszterrel kedden a Képviselői Irodaházban. Az államháztartási reformbizottság ülésén érintőlegesen szót ejtettek az önkormányzatok ügyéről és a személyi jövedelemadó módosításáról is, ám ezekkel a témákkal két hét múlva foglalkoznak alaposabban. A testület a jövő héten a nyugdíjreform kérdéskörét tűzi napirendre. Az oktatásügyről folytatott mintegy háromórás eszmecsere után Horn Gábor (SZDSZ) elmondta az egybegyűlt újságíróknak: reméli, hogy egy-két héten belül pontot tudnak tenni a szakmai egyeztetés végére és márciusban már az Országgyűlés elé kerülhet a közoktatási törvény- módosítás tervezete. Ezzel folytatódna a közoktatás reformja, amely az 1996-os költségvetés elfogadásával már tulajdonképpen megkezdődött. A koalíció a művelődési tárcával egyetemben az Országgyűlés által már korábban jóváhagyott létszám- és feladatarányos finanszírozás életben tartását szorgalmazza. A pénzügyi kormányzat viszont azt vallja, hogy a pedagógusok létszámához kell igazítani az állami normatívát. Jelenleg arról kívánják meggyőzni a pénzügyi vezetést, hogy az általuk kínált finanszírozási modell hosszabb távon nem jelent jelentős finanszírozási többletet. Egyetértenek ugyanakkor abban: nem a közoktatás az a' terület, amelyről forrásokat lehetne kivonni. Lamperth Mónika (MSZP) hozzáfűzte, számos pontban egyetértenek, például abban, hogy a közoktatás az önkormányzatokhoz kötődő feladat. Nem mentek ugyanakkor elég mélyre a szakmai kérdések elemzésében ahhoz, hogy a konfliktusok is felszínre kerüljenek. Elmondta, hogy az eszmecserén az ön- kormányzati finanszírozás átalakítása is szóba került. Ennek részleteiről nem tárgyaltak, jóllehet az SZDSZ munkaanyagot terjesztett elő ez ügyben. Az MSZP frakciója még nem foglalkozott a koalíciós partner javaslatával. „Első ránézésre” úgy tűnik: egyetértenek abban, hogy az önkormányzatok bevételeiben nagyobb arányban jelenjenek meg a helyi bevételek. Ugyanakkor az SZDSZ által javasolt személyi jövedelemadó-megosztás számos tisztázandó tartalmi és technikai kérdést vet fel. Figyelem a komplex vidékfejlesztésnek Eldől, szociális lesz, vagy versenyre épül az agrárpolitika Budapest (MTI) - A hazai természeti adottságokat alapul véve a magyar agrárágazat az évi 3-4 százalékos bruttó termelésnövekedésre képes. Erre alapozva az ágazat exportjának már a jövőben el kell érnie az évi 3-4 milliárd dollárt. E célok feltételeinek megteremtéséről tanácskozott az MSZP agrártagozatának szervezésében a párt országos agrárfóruma kedden Budapesten - mondta Keserű János, az MSZP agrártagozatának alel- nöke a fórumot megelőző sajtó- tájékoztatón. A párt agrártagozatának alelnöke megerősítette a fórumon is, hogy az MSZP programjában megifogalma- zott agrárcélkitűzések jelenleg is tarthatók. Megvalósításukra akkor van reális esély, ha a pénzügypolitika képviselőivel sikerül megértetni az agrárágazat problémáit. Keserű János elismerte, hogy az agrárválság az idén még nem küzdhető le. Kedvező jelnek tartja viszont, hogy a múlt évi miskolci pártkongresszuson megfogalmazódott: a modernizációs program egyik alappillére az ország természetföldrajzi adottságainak kihasználása. Ezt az előadó úgy értelmezte, hogy a program kiemelt szerepet szán az ország gazdasági fejlődésében az agrárgaz-, daságnak. Sürgette Keserű János azt is, hogy kapjon nagyobb figyelmet a komplex vidékfejlesztés. A párt agrártagozata e célok határozott megfogalmazására törekszik az MSZP márciusi kongresszusán. Erre pedig személyi garanciát is szeretne kapni. Annak érdekében, hogy az agrárágazatban tapasztalható fejlődés tovább erősödjön, az agrártagozat ez évi munkaprogramjának egyik fő pontja a nemzeti agrárprogram és az agrárfinanszírozás kérdéseinek kidolgozása. Lakos László földművelésügyi miniszter felszólalásában kitért arra, hogy újabb történelmi lehetősége kínálkozik ebben az évben a magyar agrárszektornak. Az ország pénzügyi helyzete ugyanis jelenleg olyan, hogy nem szükséges több terhet tenni sem a lakosságra, sem az agrárvállalkozókra. Eldöntendő kérdés: a versenyhelyzetet erősítő agrárpolitikát folytat-e a kormány, vagy erősödik a szociális agrárpolitikai irány. A miniszter egyértelműen az előbbi mellett tette le voksát. Orosz Sándor, az MSZP vezető agrárszakértője, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az idén ki kell dolgozni a nemzeti agrárprogramot, és az ehhez kapcsolódó átfogó agrártörvényt. Fontosnak tartotta továbbá a tulajdonviszonyok rendezését, az élelmiszeripari privatizációban való termelői részvételt, a mezőgazdasági intézményrendszer átalakítását, valamint az agrárfinanszírozás korszerűsítését és a nemzetközi jogharmonizációt. Azfoesztszennyezés, ezúttal Perkupán Miskolc, Perkupa (ÉM) - A kazincbarcikai azbesztbotrány után újabb jelentős környezet- % szennyezési esetről adott hírt a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetője, Erdélyi László rendőr-alezredes. A Perkupán található Bódvavölgyi Kőfeldolgozó Kft. telephelyén ugyancsak a kisvár- dai Karoflex Kft.-től szármázó selejtes fékbetétek őrlését végezték egy erre a célra is szolgáló speciális malomban. A fékbetétek jelentős része azbesztet tartalmazott, s az őrlés után visszamaradt 150 tonnányi hulladékot, amelyet vissza kellett volna szállítani Kisvárdára, engedély nélkül tárolták a perkupái telephelyen. Az azbeszttartalmú őrlemény harmadik osztályba sorolt veszélyes hulladéknak minősül. Szakhatósági felkérésre végzett vizsgálatok szerint a föld, a talaj és a víz jelentős mértékben szennyeződött. Perkupa község és környezete egyébiránt tájvédelmi körzeten belül található. A Borsod-Abaúj:Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség feljelentése alapján indított eljárást az ügyben, egyelőre ismeretlen tettes(ek) ellen. Részletes riportunkat az esetről holnapi számunkban olvashatják. Sorkatonák csak a határvadászoknál Szombathely (MTI) - Csaknem teljeskörűen befejeződött a határőrség hivatásos állományú testületté alakítása: már csak a határvadász századokban szolgálnak sorállományú katonák, az ország 2200 kilométer hosszú államhatárán - s az átkelőhelyeken és kirendeltségeken - hivatásos határőrök dolgoznak, látják el hatósági feladataikat-jelentette be kedden Szombathelyen Nováky Balázs altábornagy, országos parancsnok, aki a helyi határőrigazgatóság tavalyi évet értékelő tiszti gyűlésén vett részt. Ezután sajtótájékoztatót tartotta, amelyen elmondta, hogy március elejére készül részletes értékelés az átalakítás vonzata- iról, ekkorra összegzik majd az Európai Unió követelményeihez igazodó további kiképzési, szervezési és vezetési elgondolásokat. A tábornok tapasztalatai szerint továbbra is együtt kell élni a migrációs folyamattal, valamint a határokat nem ismerő bűnözéssel. Az elmúlt öt évben például a határokon 23-26 ezer jogellenes cselekmény történt, tavaly 285 esetben fogtak el embercsempészt, 500 nagy értékű gépkocsi jogellenes kivitelét akadályozták meg, a lebukott fegyvercsempészek pedig még kézi páncéltörő rakéta átvitelével is megpróbálkoztak. Ezért a szervezetnél - az ország védelme érdekében - javítani kell az infrastrukturális feltételeket, korszerűsíteni a számítógépes rendszert és megfelelő gépjárműveket, híradóeszközöket kell beszerezni. A költségek elérhetik a néhány milliárd forintot. Régi M3-as: a díj etikátlan lenne Budapest (MTI) - Az M3-asnál tervezett autópályadíj beszedéséről mondjon le a kormány, mert teljesen mindegy, hogy idén vagy jövőre vezetik azt be, a korábban épült szakaszokon mindenképpen etikátlan fizetésre kényszeríteni az autósokat. Ezt Gémesi György, az MDF alelnöke jelentette ki a párt önkormányzati irodájának kedd délelőtti sajtótájékoztatóján. Felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a kormányzat nem egyeztetett az érintett ön- kormányzatokkal a tervezés során. A régi szakaszokon való díjszedést egyébként az MDF újabb adóként fogja fel, miután a megépítés költségeit az autósok már korábban (a benzin árába épített útalapon keresztül) kifizették. Gémesi György szólt az önkormányzatok ellehetetlenüléséről és arról, hogy a kormány bizonyos intézkedései miatt tervezhetetlen a települések ez évi költségvetése. Nem világos többek között, hogy a kabinet által megígért közalkalmazotti béremelés hány százalékát kell az önkormányzatoknak finanszírozniuk. Nemzetiségi adások — korai az időpont Budapest (MTI) - A nemzetiségi adások műsorrendjének visszaállításáról még a héten tárgyal a Magyar Televízió ügyvezető elnökével a hazai kisebbségek küldöttsége - nyilatkozta kedden Karagics Mihály, a horvát országos önkormányzat elnöke. Mint elmondta: előbb a Kisebbségi Kerekasztal alakítja ki a delegáció álláspontját, és csak ezután találkoznak Székely Ferenccel. A kisebbségek azt nehezményezik, hogy január elsejétől két órával előbb — szombat reggel hét órakor — kezdődnek a televízió kettes csatornáján a nemzetiségi műsorok, így azok a korai időpont miatt jóval kevesebb nézőt vonzanak.
