Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

1996. Január 23., Kedd 8 A Itt-Hon _ABAÚÍI PORTRÉ A monográfiakészítő Szászfa (ÉM) - Kovács Istvánná Gönczy Klára Szászfa szülöttje. Nyug­díjas évei kezdetén kapta az indíttatást arra, hogy elkészítse a minap megje­lent „Az aranylábú Szászfa” reformá­tus egyházának története című mun­káját. Ezt a művét Isten dicsőségére ír­ta és a szászfái református egyháznak állított emléket. Amikor a Magyaror­szági Református Egyház konventje száz esztendeje elrendelte, hogy min­den lelkipásztor készítse el a millen­nium (1896) évére egyházközsége tör­ténetét, pusztába kiáltott szó maradt a parancs. Tisztelet a kivételnek, mert itt-ott felbuzdultak a lelkek e szép és nemes munka elvégzésére, s van mit kézbe venni, forgatni, olvasgatni, eset­leg nézegetni. Ilyen Kovács Istvánné Gönczy Klára alkotása is. Régóta fog­lalkoztatta Kovács Istvánnét a gondo­lat, hogy jó lenne minél többet megtud­ni elődeink életéről, a falu és az egy­ház eredetéről. Amennyire visszaem­lékszik, csak Karádi Ödön tanító úr volt az, aki - 1954-ben - levéltárban is ke­reste az észak-abaúji község történe­tére vonatkozó adatokat. Sajnos ezeket az iratokat nem találta meg, hiába ér­deklődött, kérdezősködött, senki nem akart, tudni róluk. Amikor azután 1989- ben nyugdíjba ment, s beszélgetett ezekről Csomós József tiszteletes úrral, ő odaadta neki az egyház iratszekré­nyének kulcsát. Megkezdődhetett a ku­tatás. Isten segítségével meg is találta azokat a könyveket, amelyekből meg­ismerhette őseink Isten, egyház és fa­lu iránti hűségét, szeretetét. A régi ira­tokat böngészve erősödött benne az el­határozás, hogy a fontosabb adatokat összegyűjtse és közreadja a jelen és a jövő számára. Munkája során sokszor érezte úgy, mintha ősei között lett vol­na, s mintegy velük „beszélgetve” meg­értette: milyen küzdelmes, nehéz, ten­gernyi áldozattal terhes életük volt. És mégis teljes volt az életük, mert soha - a kegyetlen időkben sem - felejtkez­tek meg Istenről és az ő házáról. Pusz­títhatott tűzvész, jöhettek járványok, történelmi viszontagságok, a Szászfán élőknek mindig, mindennél fontosabb volt a templom, a papiak és az iskola fenntartása, újjáépítése. És az egyház tagjai és a falu lakói mindig együtt vál­lalták a terheket. Szászfának e század elején 616 lakosa volt, ma 222 van. 1972 óta nincsen saját lelkésze és ta­nítója. Klára néni mégis bízik benne: nem hiábavaló könyve. Az idős néni esete a jegyzővel A történet nem a képzelet szüleménye. Ha valaki magara ismer, az csupán a véletlen müve... Valahol Magyarországon (ÉM - MEI) - Az idős néni vásárolt? egy kosár barac­kot, mely minden kétséget kizáróan lopásból szárma­zott. Ezzel elkövette az or­gazdaság vétségét, mely vét­ség esetének fennforgása miatt, a jegyző úr szabály­sértési eljárást foganatosí­tott. Az orgazdaság pedig pénzbüntetéssel sújtandó. Az idős nénit 3000, azaz három­ezer forint pénzbüntetéssel súj­tották. (Az vesse rá az első kö­vet, aki még nem vétett sem­milyen szabály ellen). Az idős néni fellebbezést nyújt be, jegy­ző úr elutasítja. Az idős néni is­mét fellebbez, a büntetést hely­benhagyják. A jegyző úr hatá­rozata: 15 napon belül fizesse be a büntetést, mert ennek el­mulasztása esetén kénytelen lesz a büntetést elzárásra vál­toztatni. Az idős néni nem tud fizet­ni. A jegyző úr újabb határo­zata: a 3000 forint pénzbírsá­got 30 napi elzárásra változtat­ja, melynek letöltésére a helyet és az időt megjelöli. Csakhogy a jegyző úr (a törvény őre) el­követett egy hibát (törvénysér­tést). Ha valakinek van olyan jövedelme, vagy járandósága, amiből a büntetés behajtható, akkor ez a következő lépés. Az idős néninek van nyugdíja. Igaz, hogy csak tizenegyezer fo­rint, de abból is letiltható. Per­sze ezt az egyszerű állampolgár honnan tudhatná? A tisztesség­ben megőszült idős néni termé­szetesen nem akar börtönbe ke­rülni, kölcsönkér és kifizeti a büntetést. Ennyi a történet, ami tulajdonképpen egy pitiá­ner ügy. Az emberben mégis felvető­dik néhány kérdés. Orgazdaság történt? Igen. Jár érte bünte­tés? Igen. De hogy így kell egy ügyet elintézni, abban már nem vagyok biztos. Akkor, ami­kor a pirosozók a rendőr képé­be röhögnek, amikor az olajsző­kítők a markukba röhögnek, amikor milliárdos károkat okoz a feketegazdaság, amikor ban­kok tűnnek el a semmibe, ami­kor milliós csalók, szélhámosok szaladgálnak országszerte, ak­kor éppen egy idős nénit kell leültetni 30 napra? Viszont a rendcsinálást va­lahol és valamikor el kell kez­deni, hiszen Európába tartunk! És ez is egy lépés volt Európá­ba, de nem biztos, hogy Nyugat felé! Utóirat: Arra gondolni sem merek, hogy a háttérben más ok keresendő... Nemzetközi mosolyábécé Japán- Doktor úr, a férjem lónak képzeli magát!- És mennyire komoly a dolog?- Annyira, hogy sorozatba nye­ri a derbiket az ügetőn!- Hűha, ez csakugyan előreha­ladott állapot! Mikorra tudná idehozni a féxjét?- Hamarosan. Felnyergelem, és már itt is vagyunk! Kanada Nem mindennapi figyelmezte­tő tábla fogadja Manitoba ál­lamban az autósokat a Prtage és Winnipeg közötti ország­úton, aminek olvasásakor a so­főrök kis híján az árokba haj­tanak. A tábla felirata: „Hé! Maga már megint nem az utat nézi!” Lengyelország- Marek, én a helyedben nem vettem volna el azt a lányt! Igaz, hogy csinos, na és nagyon gazdag, de olyan házsártos, hogy le fog szoktatni az ivás- ról is, meg a dohányzásról is!- Az lehet, de ha nem veszem el, akkor az evésről kellett vol­na leszoknom. (Salamon László válogatása) Gyerekek honi rajzasztala Téli táj Ondecs Balázs baktakéki első osztályos rajza Abaúji bútor-bemutatószalon A z encsi Abaúj Bútoripari Rt. január 15-én nyitotta meg bemutatószalon­ját Miskolcon a Corvin úton a Bor­sodi Ruházati Kereskedelmi Rt.-vei való együttműködésének köszönhe­tően. A szakemberek mindössze tíz nap alatt végezték el a több millió forintos árukészlettel rendelkező üzlethelyiség felújítását. Az Abaúj Bútor Szalonban (az egykori Túra cipőbolt he­lyén) kedvező áru ülőgarnitúrák és szekrényso­rok közül válogathatunk az encsi gyár jóvoltá­ból. Fotók: Vajda János Több millió forintos árukészlet Regionális Hernád-völgyi műsorcserék Az encsi média betölti hivatását a térség településein Encs (ÉM) — A városháza ta­nácstermében január 15-én ülést tartott Encs város ön- kormányzati képviselő-tes- tülete. Gulyás Zoltán polgár- mester volt az előadója an­nak a jelentésnek, amely a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtását taglalta. A helyi média helyzetéről, cél­kitűzéseiről adott tájékoztatást Menyhért Béla alpolgármester. Az encsi önkormányzati képviselő-testület január 15-i ülésén az említett napirende­ket követően indítványok, be­jelentések hangzottak el. Az Encsi Városi Televízió az ülést élőben, teljes egészében közve­títette. A média helyzete kapcsán a városatyák határozatban mondták ki, hogy a jövőben még rendszeresebbé kell tenni a kapcsolatot szlovákiai test­vérvárosuk, Szepsi stúdiójával. Ezért az idén több műsorcseré­re is sort kerítenek. Kezdemé­nyezte a képviselő-testület egy regionális Hernád-völgyi, alap­vetően a műsorcseréken alapu­ló szövetség életre keltését is. Összességében a képviselőtes­tület úgy foglalt állást, hogy az encsi média - az Encsi Városi Televízió és az Encsi Hírek egyaránt - betölti hivatását, de a tárgyi és személyi feltételek javításra szorulnak. Jól bevált kezdeményezések Élőm unkasegély t nyújt Hidasnémeti önkormányzata a rászorulóknak (2. oldal) _A TARTALOMBÓL Fenyők fény és pompa nélkül Elmúlt a karácsony, és a meleg szo­bákban százával hullanak le az apró tülevelek. Ekkor megfosztjuk „őt” pom­pás, csillogó díszeitől, a pislákoló gyer­tyáktól vagy a viliódzó égősoroktól és ismét csak egy fenyőfa lesz, pontosan olyan, mint bármelyik másik fa az er­dőkben, parkokban, kertekben. Azaz hogy nem, mégsem olyan, hiszen „őt” derékba vágták, gyökereitől megfosz­tották csupán azért, hogy néhány nap­ra bekerüljön egy lakásba, ahol boldog, mosolygó gyermekek örülnek a pom­pás fának. (5. oldal) Középiskolások helyesírási versenye Megyénkben ismét megrendezték az Implom József Középiskolai Helyesírá­si versenyt, amelyen gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkáskép­zős tanulók vettek részt. Iskolatípu­sonként az első helyezettek jutnak to­vább a gyulai országos versenyre, ame­lyet március 1-2-án tartanak. Ábaújt négy diák képviselte Encsről, Szikszó­ról és Abaújszántóról. (7. oldal) Az idős néni esete a jegyzővel Mottó: a történet nem a képzelet szü­leménye. Ha valaki mégis magára is­mer, az csupán a véletlen műve... Az idős néni vásárolt egy kosár barackot, mely minden kétséget kizáróan lopás­ból származott. Ezzel elkövette az or­gazdaság vétségét, mely vétség eseté­nek fennforgása miatt a jegyző úr sza­bálysértési eljárást foganatosított. Az orgazdaság pedig pénzbüntetéssel súj­tandó. (8. oldal) A monográfiakészítő Kovács Istvánné Gönczy Klára Szász­fa szülöttje. Nyugdíjas évei kezdetén kapta az indíttatást arra, hogy elké­szítse a minap megjelent Az „arany­lábú Szászfa” református egyházának története című munkáját. Ezt a művét Isten dicsőségére írta és a szászfái re­formátus egyháznak állított emléket. Régóta foglalkoztatta Kovács István­nét a gondolat, hogy jó lenne minél töb­bet megtudni elődeink életéről, a falu és az egyház eredetéről. (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents