Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

8 B Itt-Hon 1996. Január 23., Kedd BORSODI PORTRÉ A „kisfőnökasszony” Ózd (ÉM - SZN) - Minden szakmá­nak megvan a maga szépsége. S az em­ber akkor igazán szakmabeli, ha meg­látja és élvezi is ezeket a szépségeket. Bakos Jánosné Anikó kétségtelenül a ruhakészítés szakmabelije.- Öt évvel ezelőtt a főnöknőmmel együtt elmentünk a ruhagyárból egy másik céghez. Én voltam a helyettese akkor is, és ma is ő a vállalkozás feje, én vagyok az üzemvezető. Elhívtak 13 korábbi munkatársat, kibéreltek egy helyiséget az ÓKÜ-től. Azóta az Editext Ruhakészítő Bt. vál­lalkozói sikerdíjas, háromszorosára nőtt a dolgozók létszáma, saját üzemet alakítottak ki egy családi házból. Fej­lesztették a tevékenységet, hiszen ko­rábban nem volt szabászat. Ma már bérszabást is vállalnak, azon túl, hogy minden egyes munkafolyamatot ma­guk végeznek.- Kis tételben dolgozunk, szinte ki­zárólag Németországba, Franciaország­ba, Angliába. Óriási piacunk van, na­gyon büszke vagyok arra, hogy kapkod­nak értünk, mindenki azt szeretné, hogy csak neki dolgozzunk. A kengu­rutól a nagykabátig, a legfinomabb há­lóingtől a férfi nadrágig mindent csi­náltunk már. Olyat még nem tudtak kérni a megrendelők, amire nemet mondtunk volna. Ez a munka sohasem unalmas, mert 100-500 darabos téte­leink vannak, egyszerre több modell ké­szül. A legnagyobb elismerés talán az, hogy olyan utazó mintakollekciókat is velünk gyártatnak le, amelyeknek a darabjait később, nagy tételben má­sok készítik el a mi munkánk alapján. Anikó elismeri, nem elég kemény főnök. Mégis mindig hallgatnak rá a lányok.- Akkor vagyok a legcsalódottabb, amikor egy tehetséges varrónőt sike­rül hónapok alatt betanítani, aztán mégis itthagy bennünket, mert bárpin­cérként jobban boldogul. A fiatal lá­nyok hamar csüggednek, nehéz is vál­lalni a feszített műszakot, meg a túl­órát. Pedig szebbnél szebb ruhákat ké­szítünk. Év végén például csodálatos estélyiket. Mindig eltervezzük, hogy magunknak is megvarrjuk, aztán so­sem jut rá idő. De ez nem baj, mert ha sok a munka, van pénz is. Számom­ra pedig a szép ruhánál csak a két fi­am jelent többet és nekik szeretnék mindent megadni. HÉTVÉGI ÜGYELETEK TÉRSÉGÜNKBEN ORVOSOK Edelény: január 28-29-én (szombat reggel héttől hét­főn reggel hét óráig) 24 órás ügyelet a Deák F. u. 6. sz. alatt. Telefon: 48/341-309. Kazincbarcika: felnőttügye­let a Városi Kórházban, a Május 1. u. 56. (péntek 17-tól hétfőn reggel hét óráig), gyer­mekügyelet a Május 1. u. 13. szám alatt (szombat-vasár­nap 8 és 12 óra között), tele­fon: 48/311-411/322-es mel­lék. Fogászati ügyelet: a Vá­rosi Kórház épületében a Má­jus 1. u. 56. sz. alatt (szom­baton 8 és két óra között). Te­lefon: 48/311-411. Mezőcsáton: a Hősök tere 33. sz. alatt tartanak ügye­letet szombaton reggel hét órától hétfőn reggel hét órá­ig. Telefon: 49/352-444. Mezőkövesden: a Mátyás király út 75. sz. alatti Kór­ház-Rendelőintézetben tarta­nak gyermek- és felnőttorvo­si ügyeletet szombaton és va­sárnap. Hívhatók a 49/414- 411-es telefonon. Fogászati ügyelet csak szombaton van nyolctól két óráig a József At­tila út 3. sz. alatti rendelő­ben. Telefon: 49/412-734. Ozdon pénteken este fél hét­től hétfőn reggel fél hétig van orvosi ügyelet a Nemzetőr u. 1/C. épületben. A felnőttorvo­si ügyeletet a 48/471-411, a gyermekorvosit a 48/472-300- as telefonszámon hívhatják. Putnok: felnőtt- és gyer­mekorvosi ügyelet a Kossuth u. 27. sz. alatt pénteken hét órától hétfőn reggel hét órá­ig van. A 48/430-205-ös tele­fonszámon hívhatók. Sajószentpéter: felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet a Kos­suth u. 200. sz. alatt, a 48/345-108-as telefonon. Tiszaújváros: gyermek- és felnőttorvosi ügyelet a Beth­len Gábor u. 23. sz. alatt pén­teken este öt órától hétfőn reggel nyolcig. Telefon:* 49/341-900. GYÓGYSZERTÁRAK Edelény: István király útja 64-66. Telefon: 48/341-285. Kazincbarcika: ügyeletes az Egressy B. u. 3.'sz alatti gyógyszertár, a 48/311-614-es telefonszámon hívhatók. Mezőcsát: a Hősök tere 32. sz. alatt. Telefonszámuk: 49/352-324. Mezőkövesd: a Szent Lász­ló tér 2. sz. alatti gyógyszer- tár tart ügyeletet. Telefonszá­muk: 49/311-254. Ózd: a Vasvár u. 54-60. sz. alatti gyógyszertár az ügye­letes, hívható a 48/472-580- as számon. Putnok: Andrássy u. 4. Te­lefon: 48/430-281. Sajószentpéter: Kossuth u. 218. Telefon: 48/345-101. Tiszaújváros: az orvosi ren­delővel egy épületben, a Bethlen G. u. 23 sz. alatt. Te­lefonszámuk: 49/341-900. ÜGYELETES ÁLLATORVOSOK JANUÁR 28-29. Kazincbarcikai állategészség­ügyi kerület Tóth Attila, Perkupa, Bajcsy- Zs. u. 13. (48) 462-013 Erdős András, Edelény, Lé- vay u. 1. (48) 341-229 Elek Vilmos, Ózd, Újváros tér 4. (48) 471-220 Kristóf László, Putnok, Erdé­lyi u. 8. (48) 430-165 Miskolci állategészségügyi ke­rület Lupkovics Zoltán, Miskolc, Bertalan u. 25. (46) 372-148 Istók László, Ernőd, Kazinczy u. 4. (46) 476-212’ Gyulai László, Felsőzsolca, Balassi u. 13. (46) 383-168 Zemlényi István, Szerencs, Mikszáth u. 4. (47) 362-339 Mezőkövesdi állategészség­ügyi kerület Szabón György, Mezőkövesd, Dózsa Gy. u. 25. (49) 311-010 Pap József, Mezőkövesd, Dr. Pap Z. u. 22. (49) 313-673 Király László, Mezőkeresztes, Arany J. u. 21. (49) 331-068 Gyerekek honi rajzasztala Koripályán Bérezi Zsuzsanna, Hejőpapi általános iskolás rajza AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI MELLÉKLETE • 1996. január 23. • IV. évf. 4. szám Emlékeink a magyar múltból Tiszakeszi (ÉM - NZ) - A ma­gyarság 1996-ban a mille- centenárium évében a hon­foglalásra emlékezik. A ren­dezvények, előadások fel­idézik az 1100 éves magyar múlt legtanulságosabb ese­ményeit. Az év a közokta­tásban is emlékezetes, hi­szen ünnepeljük az ezer­éves magyar iskolát. A megyében valamilyen formá­ban minden településen meg­emlékeznek a két nevezetes év­fordulóról. Két borsodi község­ben: Szendrőn és Tiszakesziben iskola- és községtörténeti gyűj­temény is segíti a múlt évszá­zadok, évtizedek megidézését. Ezúttal Molnár Balázsné is­kolaigazgató segítségével a ti­szakeszi tárgyi emlékekkel is­merkedtünk meg. A mai álta­lános iskola telkén áll a refor­mátus iskola 1885-ben emelt épülete. Ennek egyik termében nézhetjük meg a kiállítást. Barnára festett, kis üveges ajtón lépünk be a terembe. Az osztálytermi - petróleum lám­pát utánzó - villanyégők nem oszlatják el teljesen a homályt, így hasonló hangulat fogadja a látogatót, mint a villany be­vezetése előtti időkben. Ä ge­rendás mennyezet két középső tartóoszlopán innen sorakoz­nak a régi padsorok, amelyek Hejőkeresztúrból és Ároktőről kerültek ide. A padokkal szem­ben emelkedik a tanári kated­ra, a régi íróasztalon egy 1838/39-es osztálykönyvvel. A falon tábla, rajta a Himnusz kottázott első versszaka, alat­ta a XIX. század közepének Magyarországát bemutató fali­térkép. A Himnusz táblája fö­lött Magyarország címere. A dobogó mellett áll a régi isko­latábla, idébb a kalor kályha fásládával. A padsorok mögött, a falnál múltszázad végi isko­laszekrény áll, mellette össze­göngyölt térképek. A két ablak között a régi, alacsony szekrény egykor a községháza bútorza­tához tartozott. Tetőlapján az 1948. évi iskolai leltár, a Nép­tanítók Lapja 1900-as évfolya­ma és egy régi földgömb. A fa­lon két régi zománcozott isko­latábla. A községtörténeti kiál­lítás időrendi sorrendben mu­tatja be a község írásos doku­mentumait nyolc tárlóban. Az elsőn látható a századi apát­sági templom alapító levelének (1067-ból) fénymásolata. Az apátsági templom a község ha­tárában állt; a terület neve (Százdisziget) ma is őrzi emlé­két. A második a község 18-19. századi határtérképeinek má­solatait tartalmazza. A harma­dikban 17-18. századi iratok, köztük az ónodi főkapitány le­vele található 1639-ből, melyet a keszi nemesekhez írt. Vala­mint a tiszakeszi szegénység 1766-ban kelt kérelme Borsod vármegyéhez. A negyedikben a kiegyezést követő tagosítás do­kumentumai, korabeli fényké­pek láthatók. Az ötödikben az I. világháborúig teijedő időszak jellegzetes eseményeinek írásai kaptak helyet; köztük a Tisza- szabályozás több dokumentu­ma. A hatodik tárlóban vannak az I. világháború és a forradal­mak korának iratai, a hetedik­ben pedig a két világháború kö­zötti községi élet dokumentu­mai sorakoznak, a nyolcadik­ban pedig az 1945 utáni idő­szak dokumentumanyaga ka­pott helyet. A következő tárlók­ban iskolai leltárt, pedagógiai segédkönyveket, iskolai füzete­ket, tankönyveket, a gyerme­kek által összegyűjtött tárgya­kat, a paraszti életforma em­lékeit, a pedagógusok névsorát és fényképeit láthatjuk. Az em­lékkiállítást egy korhűen be­rendezett paraszti szobasarok zárja. A pásztorélet eszközei és egy pásztor subája, kalapja, ju­hászkampója, csizmája is hoz­zátartozik az életmód bemuta­tásához. A kiállítás látogatói­nak jó kalauz a Csorba Csaba és Kozaróczy Gyuláné szerkesz­tésében megjelent Tiszakeszi évszázadai című kiadvány, me­lyet ebben a beszámolóban is hasznosítottunk. „Seprűs katonák” és társaik Fegyver nélküli szolgálatot is kérhetnek a bevonulok (4. oldal) _A TARTALOMBÓL Tájház Szerencsés kapcsolódás, hogy a tájhá­zat is az egyesület kezeli, mint ahogy gazdája a nyaranta szervezett tóparti kézműves táborozásnak. A táj ház két részből áll, az egyik az úgynevezett „tiszta szoba” tájjellegű bemutató, a másik részben egy műhely van. Itt kü­lönböző kézműves munkára lehet vál­lalkozni: szövőszék és más szerszámal­kalmatosságok állnak az érdeklődők rendelkezésére. A „tiszta szoba” egy századfordulós szobabelsőt jelent. Mind a tájháznak, mind a kézműves tábornak nagy a forgalma természe­tesen nyáron, amikor kellemesen lehet pihenni az arlói tó partján. (2. oldal) Kazincbarcikáról A polgármester tájékoztatása szerint Barcika még a csőd közelébe sem ke­rült. Látványos fejlesztés, beruházás alig-alig volt, szinte tűzoltó munkával kellett megoldaniuk ezeket a feladato­kat. Folytatták az iskolák karbantar­tását, felújították a Jó szerencsét úti hidat, csekélyke lakóházfelújításra fu­totta csupán a pénzükből és sikerült az uszoda állagmegóvása. (3. oldal) Könyvajánló ,A millecentenáriumi események soro­zatára, rendezvényeire gondolva ren­deltük meg Benedek Elek Történelmi olvasókönyv című könyveit. Az ezzel az eseménnyel foglalkozó művek - A magyarok története a honfoglalás előtt, a Honszerető Árpád, a Toldi Miklós - bizonyosan gyakran kikölcsönzött könyvek lesznek könyvtárainkból.” (4. oldal) Lánchálózatban Lényege, előnye, hogy a láncban össze­fognak az üzletek, így nagyobb volu­menben, kedvezőbb árakon vásárolhas­sanak, miáltal a vevők is olcsóbban jut­nak az árukhoz. Előny az is, hogy szé­lesebb skálán, egy helyben szerezheti be a lakosság az alapvető élelmiszere­ket a tőkehústól a zöldségig, valamint a háztartási cikkeket is. Az elnök ál­lítja: az átlag árak alatt kínálják por­tékáikat. Akciókat bonyolítanak le, melynek során 5-30 százalékkal árul­ják olcsóbban az akcióba bevont áru­cikkeket. (5. oldal) Molnár Balázsné iskolaigazgató a réri katedrán Fotó: BujdosT.

Next

/
Thumbnails
Contents