Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
1996. Január 2., Kedd 4M Itt-Hon Programaj ánló Ifjúsági és Szabadidő Ház Miskolc, Győri kapu 27. Január 11. 19 óra: Miskolci Dixieland Klub Január 16.15 óra: Gyermekgaléria, kiállítás a Képzőművészeti Csoportok munkáiból. Január 18.17 óra: Horgászeszközök fejlődése, korszerű horgászeszközök. Előadó: Békési János. Január 20. 16 óra: A mai ír ,kocsmazene”. Kisvái'konyi Csaba előadása 15 óra: Nyitott Ház - játszóházak, farsangi ötletbörze, jelmezkészítés, farsangi fánk sütése, bemutató, cserebere. Január 26. 16 óra: Kisállatok Baráti Köre - akvarisztikai ismeretek kicsiknek és nagyoknak. 20 óra: Müttő Klub Január 27. 10.00 Síbörze Kiállítások: A hónap második felében „ELŐ” Legó-kiállítás; Az űrhajózás története és a Vikingek élete címmel. Mozgásművészeti egység ajánlata: Callanetics testformáló torna (hétfő 19.00, szombat 9.00); Szülő-gyermek torna (péntek 16.00 és 17.00); Jóga (hétfő 18.00 és 20.00); Aerobic (hétfő 18.00, péntek 19.00); Tini-tánc (péntek 17.00). Ügyeletes állatorvosok 1996. január 6-7-én Miskolci állatorvosi kerület: Zwillinger András 3571 Alsózsolca, Kossuth u. 135. (46) 406-069, Tuskó László 3594 Hejőpapi, Jókai u. 32. (49) 351-307, Dobrosi György 3574 Bocs, Rákóczi u. 75. (46) 318-090, Nagy Imre 3900 Szerencs, Rákóczi u. 1. (47) 362-176. Az Itt hon humora Szilveszter után- Mi történt magával, hogy fel van kötve a kaija? Baleset érte?- Sajnos igen. Éppen szilveszterkor, az 1996-ra virradó hajnalon.- Autó?- Mit gondol uram, honnan telik nekem autóra?- Taxi?- Honnan telne nekem taxira?- De azért mégiscsak elüthette valamilyen jármű!- A miskolci Széchenyi utcán történt a baleset. Képzelje el, a járda közepén gyalogosan igyekeztem haza és a Szemere utca közelében...- ...annak ellenére, hogy Miskolcon a sétálóutcán az autók nem futkároz- hatnak kedvük szerint, gondolom egy ittas vezető mégis felhajtott a járdára és zsupsz, elütötte.- Szó sincs semmiféle járgányról!- Akkor mégis, hogyan történt a baleset?- Képzelje, egy részeg disznó rálépett a kezemre... A megyeszekhely múltja-jelene 13. Miskolc ipari területei, iparának története Horváth Béla Miskolc (ÉM) - Miskolc köz- igazgatási területén négy összefüggő, nagyobb iparterület alakult ki. Meghatározó az ún. központi iparterület, amely a város nehézipari üzemeit foglalja magába, 278 hektáron. Területi kiterjedését tekintve ennél nagyobb az északkeleti iparterület (drótgyár, helyi és szolgáltató-ipar, nagykereskedelmi raktárak, építőipari telephelyek, különböző egyéb raktárak) a Besenyői útra felfűzve, 369 hektáron. A délkeleti iparterület (közlekedési vállalatok telephelyei, fonoda, élelmiszeripari üzemek, így a húskombinát és a hűtőház, más szolgáltató és raktározó telepek, MÉH, Zöldért) 233,8 hektár kiterjedésű. A déli iparterület 70 hektárján található a cementgyár, a volt mészüzem, a cementipari gépjavító. Miskolc közigazgatási területén a 70-es évek végén 951 hektárra rúgott az ipari terület nagysága. 1965-ben az ipari területek még csak 519 hektárt vettek igénybe. Miskolc ipari területeihez a vonzáskörzetben Alsózsolcán 552, Sajókeresztúr-Sajóbábony köz- igazgatási területén további 310 hektár járult. A 70-es évek második felétől tovább gyarapodott a Mályi térségében szervezett ipari raktár- és kereskedelmi terület is. A város régi térképei jól mutatják az iparosodás alakulását. Az 1885-ös térképen a Borsod-Miskolci gőzmalom, a gömöri vasút keleti oldalán gépgyár, ser- és szeszgyár található a várost ellátó üzemeken kívül. A diósgyőri papírgyár évszámaiból 1769, 1773, 1782,1802-ből már vízjeles papír is ismert. A Vasgyár legújabb kori alapítására Péch Antal 1867-es térképes feldolgozásán vannak adatok. Ennek alapján 1868- ban már döntés született a M. kir. Vas és Acélgyár létesítéséről. 1873. február 15-én elkészült a Vasgyár és a kiszolgálását biztosító lakóterület telepítési terve, amelyet Greiszin- ger Károly M. kir. kohótiszt készített. 1870 óta a hivatalos térképen következetesen és egyre teijeszkedőbben szerepelnek a vasgyári üzemek. Ez a telepítés sem volt előzmény nélküli. Közismert tény, hogy 1770. július 28-án kelt Mária Terézia leirata az alapításról, amely A város legnagyobb ipari üzeme, a kohászat válságos helyzetbe került Fotó: B.T. munkálatokban Fazola Henrik munkásságának jelentős szerepjutott. 1776-ból már ismert az első gyári pecsét is, amit Schmidhausen vésnök készített. 1777-től Diósgyőrben és környékén szénégetők dolgoztak. 1790-től Fazola Henrik fia a selmeci akadémián tanult Fazola Frigyes is munkába állt. 1778-ban halála előtt Fazola Henrik részletesen elemzi az üzemek önköltségének alakulását és részletes javaslatokat is kidolgozott a gazdaságosság javítására. 1777-ben és 1802- ben Johan Nép. Fierer körmöc- bányai kamarai mérnök és 1802-ben Sheffer Jakab és Plancsnek Lipót részére munkáslakás tervek készültek, amelyek minden bizonnyal meg is valósultak. 1810. június 15- ről ismert a jelentés a Hámori tó gátjának építéséről, amely a nélkülözhetetlen ipari víz biztosításáról volt hivatva gondoskodni. 1832. július 21-től Fazola Lajos (Frigyes fia) rendszeres havi jelentésben számolt be a Hámori zsilipek működéséről. 1857-ből ismert a Hámori üzemeket ellátó bányák (aknák) jegyzéke, amely 13 egységből állt. 1870-ben Diósgyőrben hengermű létesült. 1871-ből fennmaradt az egykori diósgyőri nagyolvasztó munkásságáról készült jelentés. 1880-ban gépműhely készült, 1882-1914 között Bessemer kohó működött, 1890-ben létesült az első Martin kemence. 1896 a világkiállítás évétől kezdve a gyár működése és tevékenysége felgyorsult és néhány kivételesen nehéz esztendőt leszámítva egyre jobban fejlődött. A világkiállításra külön bemutató készült és küldöttség utazott, amelyben a gyár valamennyi rétege képviselve volt. Fábry Zsigmond kohómérnök 1906-ban megszervezte - külföldi tapasztalatai alapján — a fémkutató és minőségvizsgáló laboratóriumot, amely napjainkra a minőségvédelem egyik kiemelkedő bázisává fejlődött. A hazai vasútépítés és gépgyártási igények kielégítése egyre gyorsabb fejlődést eredményezett. Egyik meghatározó része az 1977. december 30-ai alapkőletétel, amellyel a Kombinált Acélmű munkálatai megindultak és az egész üzemre kiterjedően 1978-1982 között jelentős technológiai korszerűsítést és rendezést vontak maguk után. Az ezt követő évek belső és külső vitákkal, sok rnegnemértéssel és ellentmondással terheltek. Miskolc hagyományos iparát döntően a lakosság ellátását szolgáló ipar határozta meg (szabó, szűcs, fazekas, mészáros, pék és sütő). Ehhez járultak a malmok a Szinva és He- jő völgyében. A szőlőművelés elterjedése eredményezte a feldolgozáshoz és tároláshoz szükséges iparágak kifejlődését. Miskolc ipara a kisiparból és a gyáriparból állt, mindkettő számtalan nehézség közepette, de élniakarásról tett mindenkor tanúbizonyságot. A várost ellátó szervezeteken kívül termelőüzemek sora alakult így: lakatosárugyár (1905), cement- és betonárugyár (1906), bútor- csarnok (1909), kötő, szövőgyár (1911), faipari feldolgozó (1911) , gépgyár és vasöntöde (1912) , acélsodrony és drótháló, kötél (1912), téglagyár (1912), öntöde és gépgyár (1919), selyemszövő üzem (1926), konzervgyár (1923). Ezen egységeket a mindenkori időszak szóhasználata emelte „gyár”-i szintre, többségük kisebb üzem volt. A kisipart művelők mindenkor meghatározó rétegét alkották a város polgárságának. 1939-ben készült felmérés szerint 8500 férfit és 1706 nőt foglalkoztattak, ehhez járult 2189 önálló iparos, 417 tisztviselő, 604 művezető, 1163 tanuló és 396 fő egyéb foglalkoztatott a régi Miskolc területén. Ezek mintegy 35 százalékát a közvetlen ellátó szabó, cipész, szűcs, borbély, sütő és pék, cukrász, hentes és mészáros és a vendéglátó iparosok tették ki. 1996. Január 2., Kedd Itt-Hon M 5 Fiatalon türelemüveget is készített Miskolc-Görömböly (ÉM - NZ) - A Bacsó-partra talán már csak az idősebbek emlékeznek Görömbölyön. Régen a mai református templom fölötti területet nevezték így azon egyszerű oknál fogva, hogy itt állt egy bacsóház, és a juhhodály. A házban három család lakott, mindegyiküknek jutott egy szoba, a konyhát pedig közösen használták. Itt látta meg a napvilágot 1922-ben Dulai Ferenc, aki ma feleségével, született Kobra Ilonával a Cserép utcán lakik egy gondosan művelt kert övezte családi házban.- Más világ volt, másképpen éltek az emberek - emlékezik vissza Dulai Ferenc. Nem voltak olyan kapzsiak, mint mostanában, jobban összetartottak. Téli estéken éjfélig elszórakoztunk. Nem volt tv, rádió, engem kedveltek, mert játszottam klarinéton, tárogatón, harmonikán, citerán. Volt hát zene, a lányok meg táncoltak. Kijártam az iskolát aztán mindjárt pásztorkodtam. Tartottunk négy anyadisznót, süldőt vagy 25-30-at. Egy évig avval jártam, utána 21 éves koromig ju- hászkodtam.- Azaz követte édesapját, akit Bacsó-gazdaként isméitek a környéken.- 300 anyajuhra, a szaporulattal együtt ötszázra vigyáztam.- Gazdag emberek voltak...- Csakhogy ez nem a miénk, a Papp Emil méltóságos úré volt, aki 600 holdnyi birtokon gazdálkodott. A püspök nagybátyjától kapta. Ekkoriban lda- rinétoztam, tárogatóztam sokat. Fél éjszakát hallhatta a falu. Egy nagy, fehér komondor a Pandur őrizte a házat. Este 9-kor kötöttük meg és reggel 5- kor engedtük el újra. Abban az időben csinálgat- ta a fiatal juhász az úgynevezett „türelem” üvegeket. Azóta kiállításon is szerepelt vele. Sok türelem kellett hozzá, amíg a szűk nyakú üvegen keresztül össze állt a mű - innen az elnevezés.- Az apám is csinálta, tőle sajátítottam el. A 21 éves fiatalember 43- ban vonult be katonának, 44- ben következett a front.- Májusban volt, annyira fáradtak voltunk, hogy állva elaludtunk, az első éjszaka „ellopták” két társunkat. Aztán ott állomásoztunk június közepéig. Mi voltunk a Dnyeszter egyik oldalán, az oroszok a máDulai Ferenc feleségével A türelemüveg készítése sok időt és nyugodságot igényel Fotók: Papp Zoltán síkon. A folyóra jártunk vízért, mosakodni. Amikor mentünk, megzörgettük a vödröt, akkor nem lőttek, mert ők is rá voltak szorulva a vízre. Ilyenkor meg mi nem lőttünk. Június végén aztán nagyon visszanyomtak bennünket, meg sem álltunk a Kárpátokig, majd Gyuláig. Ott megint nagy csata alakult ki. A románokat tolták maguk előtt az oroszok. Én géppuskát kezeltem. Következett Újkígyós, ott is nagyon nyomtak bennünket. Itt Meggyesegyháza mellett estem fogságba 44, október 5-én egy kukoricásban bekerítettek bennünket. Tereltek mint a birkákat Kolozsvárig. ígérték: hazaengednek. Ellenkezőleg. Szortíroztak bennünket. A jobb kiállásúak közé kerültem. Szibériáig vittek. Olyan 80 kilométeres körzetben csak fogoly lágerek voltak, magyaroknak, németeknek, de oroszoknak is. Olyan hideg volt, két vödörnyi földet, ha kiástunk 8 óra alatt, majd traktorgyárba kerültem, ott már melegebb volt. Aztán jött a felhívás, aki önként jelentkezik harcolni a németek ellen, hazahozzák. Jelentkeztek, 45 februárjában, márciusban haza is jöttek. Beöltöztek ismét magyar egyenruhába. Irány Ausztria... Megúszták újabb bevetés nélkül. Még katonáskodott egy ideig.- Akkor már arany életünk volt, 16 hónap múlva szereltem le. Útána Oszip István főispán segített munkához, altiszt lettem a hivatalban. Közben 48 októberében megnősültem, 49- ben a kohászathoz kerültem, majd átmentem a Meakóba, a hadiüzembe. Onnan számoltam le 82-ben, 60 évesen. Nagygyalugépen dolgoztam. Ä házasságból négy gyerek született. Ferenc, József, Mária és Ilona, akik hét unokával örvendeztették meg a nagyszülőket. A legidősebb már túl van a katonaidején. Nem unatkoznak, ha összejön a nagy család. Egyébként is szőlő, gyümölcsös - leginkább körte várja a gondozást a kertben.- A Kutyavacoknak nevezett dűlőben is műveltünk egy hold földet, de eladtuk. Nem megy most már úgy, hiába van az emberben akarat... (Megjelent a Görömböly című magazinban) Az Itt-Hon konyhája A téli ételek sorában a burgonya után a második helyet bizonyosan a káposzta tartja. Főként a savanyú káposzta sokféle elkészítési módja ismert. A káposzta elsősorban téli étel, s ahol gyerekek vannak - bár a felnőttek közül is sokan kedvelik - tízóraira vagy vacsorához adjuk a savanyú káposztát, amúgy nyersen, nemcsak finom, kellemesen savanyú íze miatt, hanem főként azért, mert gazdag C-vitamin tartalmú. Most elkészítésének néhány módját közöljük. Káposztaleves kolbásszal 50 dkg savanyú káposztát levestül felteszünk főni. Ha a leve kevés, vízzel szaporítjuk. 25 dkg jóféle füstölt kolbászt karikára vágunk, a káposztával együtt puhára főzzük. 3 dkg zsírból, ugyanannyi lisztből rántást készítünk, diónyi reszelt hagymát jól átforgatunk benne, meghintjük púpozott kávéskanálnyi pirospaprikával, feleresztjük, berántjuk vele a káposztát. Pár percig lassú tűzön forraljuk. Tálaláskor 1-2 dl tejfelt teszünk bele. Székely káposzta 40 dkg sertéslapockát, oldalast vagy fejhúst, körmöt feldarabolunk. 1 to- jásnyi hagymát apróra vágunk, 5 dkg zsírban megfonnyasztjuk, jó kávéskanálnyi pirospaprikával meghintjük. Beletesszük a húst, jól átforgatjuk, megsózzuk, s kevés vízzel, fedő alatt pároljuk. Ha már félig puha, ráteszünk 1 kg savanyú káposztát (ha nagyon savanyú, előzőleg hideg vízben kissé átmossuk!), annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, s csendes tűzön az egészet puhára pároljuk. 1 dl tejfelt elhabarunk 1 csapott evőkanál liszttel, ráöntjük a kész székely káposztára, egyszer jól felforraljuk, tálba öntjük. Tetejét megöntözzük 1 dl tejfellel. Káposztás burgonyametélt 50 dkg káposztát megreszelünk, lesózzuk, fél óráig állni hagyjuk. 6 dkg zsírban 1 kávéskanál cukrot sárgára pirítunk, beletesszük a kicsavart káposztát, gyakori kavarás közben sárgára pirítjuk. 50 dkg burgonyát héjában megfőzünk, megtisztítva áttörjük, 25 dkg liszttel, kis sóval, 1 tojással, vagy anélkül összegyűljük. Két cipóra osztva kb. 3 mm vastagra nyújtjuk, fél kisujjnyi metéltre vágjuk, kifőzzük és leszűrve a káposztával jól elkeverjük. ízlés szerint megborsozhatjuk. Párolt káposzta 1 kg fehér vagy piros káposztát meggyalulunk vagy felszeletelünk. Megsózzuk, 20 percig állni hagyjuk. 5 dkg zsírban 1 púpozott kávéskanálnyi cukrot világosbarnára pirítunk, beleforgatjuk a sóból kicsavart káposztát, ízlés szerint csipetnyi köménymagot teszünk bele. A káposztát fedő alatt 15 percig saját levében pároljuk, akkor egy kávéskanálnyi ecetet teszünk rá, s tovább pároljuk, amíg a levét teljesen elfőtte.
