Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
1996. Január 2., Kedd 4 Z Itt-Hon ■LAPSZEMLE Új lap térségünkben, üzletembereknek Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Új, negyedévenként megjelenő lap indult útjára térségünkben Kárpátok Gazdasági Szemle címen. Létrehozója a Kárpátok Határ menti Gazdaságfejlesztési Szövetség, amelynek tagjai a Nagykaposi Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány Szlovákiából, a MÉKK Gazdaságirányítási Társasági Ukrajnából és a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Magyarországról. Mint Juhász Istvánnak a KHGSZ elnökének a lapban írt bevezetőjéből megtudhatjuk: a hírlevél a gazdasági, külkereskedelmi szabályozással kapcsolatos információkat, regionális híreket tartalmazza, de ismerteti a vállalkozói rendezvényeket, pályázati formákat és lehetőséget biztosít a vállalkozói, befektetői partnerkeresésre. A kiadványon keresztül folyamatosan bemutatják alapítóikat és a munkájukat segítő más szervezeteket. A szemlében olvashatunk a szlovák-magyar kereskedelmi kapcsolatokról, valamint a három szomszédos országban frissen hozott gazdaságot érintő törvényekről, rendeletekről. A lapban található adatlap alapján bármely vállalkozás bekerülhet a KHGSZ adatbázisába. Az újságot ingyen terjesztik az üzletemberek számára. CSEH ZSOMBOR Ocsanálos Drága kisunokánk 7. születésnapodon szívünk minden melegével rád gondolunk, és jó egészséget kívánunk. Eta mama, Imre papó, dédima- ma, Imre bátyja, Éva nénje, Tomika és Viktorka Zempléni könyvajánló Kubus Mária Iskola a határon Ottlik Géza (1912-1991) „Iskola a határon” című regényéről 1959-es megjelenésétől napjainkig, több kötetre való tanulmány, esszé és egyéb írás született. A mű modellje az író alma matere, a kőszegi katona- iskola. Medve Gábor, Szeredy Dani, Halász Petár, Both Benedek - civil becenevén Bébé - és a többiek, a katonai alre- ál iskola másodévesei az 1923/24-es tanévben. „Napokba, hetekbe telt, amíg tájékozódni tudtam, hogy megértsem, mivé kell válnom, mit kívánnak tőlem” - mondja Bébé, az évfolyamra felvett 7 újonc egyike. A 10-14 évesek poroszos drillen alapuló intézményében főtantárgy volt az azonnali, maradéktalan parancsteljesítés. Vezényelt és parancsot osztott a 4. éves növendék-rajparancsnok, a tiszthelyettes-felügyelő, és a tiszttanár. Az öthetes újoncidő alatt a növendék civilből „katonává” alakult. Fekete rézgombos waf- fenrockot viselt, a menetoszlop balszárnyán külön rajban vonult, de a 82 (!) ágyas hálóteremben, és az óriási étkezőben szétszóratott az „öreg katonák” között tanulás céljából. A gyakorlótéren 25-ször ismételt „Feküdj!” pocsolyára is vonatkozott, ilyenkor az egyenruha itatósként szolgált. Szabadidőben szünetelt a katonásdi, ekkor magánéletet éltek a fiúk. A titkos éléstárakat felderítő és felevő portyákat, meghitt, otthont idéző beszélgetéseket, közös játékokat, kisebb-nagyobb verekedéseket, összeveszéseket-kibéküléseket olykor szelíd ülepen rúgások pecsételtek meg. Lapszerkesztés, színjátszás, tanszerládák mélyén lapuló kincsek csereberéje, és sok más tevékenység közben barátságok szövődtek, formálódott a kiskamaszok személyisége. A bonyolult szerkezetű regényben az eseményeket kettős fénytörésben láttatja az író. Medve Gábor egykori feljegyzései, és Both Benedek több, mint 30 év utáni visszaemlékezései gyakran eltérnek egy-egy epizódra vonatkozóan. Ilyenkor oknyomozó meditációk olvashatók a közel négyszáz oldalas műben. A szereplők sokféle kapcsolatrendszere, a diák és felnőtt évek történéseiben való kalandozás rendkívüli elmélyülést, koncentrációt kíván az olvasótól. A regény utolsó jelenetében a fiúk, az alreál befejezéseként hajókiránduláson voltak. Egyetlen szál cigarettát adtak körbe. „Szeredy, ha sorra került, beleszippantott közös Memphisünkbe, melynek parazsa nagyra nőtt, már inkább csutka volt, de takarékosan végigszívtuk”. Szeredy Dani, Both Benedek, Medve Gábor és Halász Petár barátsága az iskola után is megmaradt. A szeretet táplálta egy életen át. Majdnem száz évet élt Juliska néni Kupa Mihály is köszöntötte az idős hölgyet Serfőzó László Tállya (ÉM) - Ezelőtt száz évvel Kossuth Ferenc megtisztelte látogatásával Orosházát, Hermann Ottó országgyűlési képviselő előadást tartott Miskolcon a vándormadarakról, az országgyűlés nagy ellenkezések közepette tárgyalta a következő év költségvetését. Megyei tisztújító gyűlést tartottak Miskolcon, a mai Lottó ősén a Magyar Osztálysorsjátékon egymillió koronát lehetett nyerni. Fent történtek idején született Balogh Julianna Mezőcsá- ton. A dologban nincs semmi rendkívüli, emberek születnek... Akkor bizonyára senki nem gondolta, hogy a csöppség olyan kort fog elérni, mint amilyet elért. Fiatalon került Tállyá- ra, férjhez ment, élte a hétköznapi emberekre jellemző dolgos életet. Szomszédok voltunk sokáig. Gyermekkori emlékképeim mit sem változtak róla az elmúlt évtizedek alatt. A nap túlnyomó részét munkával töltötte, barna fejkendőjében, egyszerű de patyolat tiszta ruhájában ápolta virágait a kertben, be- cézgette a háziállatokat, gondozta a veteményest. EsténJuliska néni 99. születésnapján november huszonhatodikén Fotó: a szerző ként sokat olvasott vagy térítőkét horgolt. Szerénysége mellett ritka jó memóriával áldotta meg a sors. A sok olvasásból adódó felvilá- gosultság lenyűgözte azokat, akikkel szóba elegyedett. Nyílt őszinteséggel mondta el véleményét mindenről. Nem jött zavarba, amikor 98. születésnapján egy nagy csokorral felköszöntötte Kupa Mihály, vidáman cseverészett vele a világ dolgairól. Nem lepődött meg Feledy Péter kérdésein a „Magyarországról jövök kamerával” című televíziós műsorban. Aki látta, szívébe zárta. Ismeretlenektől kapott gratuláló leveleket az adás után, sokukkal az utolsó pillanatig tartotta a kapcsolatot. Kilencvenkilencedik születésnapján - november 26-án - kilencvenkilenc vörös rózsabimbó pompázott a komódon apró zászlócskákkal, rajtuk a család jókívánságai. Mögötte piros Mikulásvirágok bólogattak élénken. Örömmel ült a fényképezőgép lencséje elé. Beléptem a százba - mondta. December 11-én a Mikulás- virágok elhervadtak. Ők már tudták, amit mi nem. December 12. Gabriella névnapja. A név magyar fordítása - Isten bajnoka. Ezen a napon Juliska néni elszenderedett. Örökre. Isteni jelzés volt, hogy pont ezen a napon? Bajnok volt egyszerűségében, jószívűségében, emberszeretetében. A kérdésre, hogyan lehet szeretni, így válaszolt: „Hogyan nem lehet szeretni?” Ez a válasz talán magyarázat a sokak által feszegetett hosszú élet titkára. Paszternák Lászlóné, Juliska néni ismerte ezt a titkot. 1996. Január 2., Kedd Itt-Hon Z 5 „Mindenért fizetni kell...” Avagy milyen a karácsony a börtönben? A Sátoraljaújhelyi Börtön és Fegyház karácsonyfája Bódisz Attila Sátoraljaújhely (ÉM) - H. CS. első karácsonyát tölti a sátoraljaújhelyi börtönben. Nem bűnöző, hanem „megbotlott” ember, akit az ittas vezetés juttatott a rácsok mögé. Milyen érzésekkel áll a szeretet és a család ünnepe előtt? - erről beszélgettünk a rácsok mögött. □ Mióta van idebenn? • Idén április 3-tól. O Családja van? • Feleségem és gyerekem van odakint. Nagyon ritkán találkozunk. Már idebenn voltam, amikor a gyerekem megszületett. Az utóbbi időben messze kerültek, a feleségem hazaköltözött a szüleihez Szolnokra. A gyerekemet még csak egyszer láttam. A feleségem szerencsére ötévi házasság után ilyen körülmények között is kitartott mellettem. O Sokat gondol rájuk? • Szinte állandóan, de most még annál is többet, hiszen közeledik a karácsony. Ez a szeretet és a család ünnepe. □ Régebben ilyenkor megajándékozták egymást? • Igen... Csomagon keresztül most is elképzelhető ez. A magamét már elküldtem. Nagyjátékvásár volt idebenn, ott vettem a gyereknek egy játékmackót. Beszélőn adtam oda a nejemnek. □ Erez-e idebenn ünnepi hangulatot? • Nem nagyon. Az ünnepet csupán abból érzi az ember, hogy jönnek-mennek a csomagok, képeslapok, levelek, de távolról sincs olyan hangulat, mint kinn. Nem is lehet, amikor a családok el vannak szakítva egymástól... □ Mit fognak csinálni most ünnepek idején? • Gazdag program lesz. A börtön vezetői mindent megtesznek az ünnepi hangulat érdekében. □ Szokták egymást ajándékozni az elítéltek? • Egymás közötti ajándékozásról nem nagyon tudok. Ennek ellenére elképzelhető, de inkább csak azok között, akik már régebben itt vannak. □ Mennyire lesz maradandó önben ez a karácsony? • Ezt szerintem nem lehet elfelejteni, bár az ember megpróbálja az itt tapasztaltakat minél mélyebben elsüllyeszteni magában. □ Érzése szerint mennyire lesz tanulságos az ön számára az itt letöltött idő? • Feltétlenül lesz visszatartó ereje főleg annak, akinek a falakon túl normális kapcsolatai vannak. Azért ez mégiscsak büntetés... Odakinn mindig törvénytisztelő polgár voltam, de az ital... nem szántszándékkal cselekedtem rosszat, de sajnos mindenért fizetni kell, vannak vakvágányok az ember életében. Persze ha akkor szóba kerülnek az alternatív büntetési lehetőségek, mint most, talán másképp alakulnak a dolgok. □ Hogyan emlékszik az utolsó kinn töltött karácsonyra? • Akkor már tárgyalták az ügyemet. Az utolsó ünnepek mindegyikét egy kicsit meg-- mérgezte a gondolat: a következőt vajon együtt töltjük-e? A legrosszabb az volt, amikor már tudtuk az eredményt: az 1995-ös karácsonyt külön „ünnepeljük”. A balesetkor szerzett sérülések, a hosszan tartó idegőrlő vizsgálat és tárgyalás is épp elég büntetés volt. □ Ön diplomás ember. Milyen esélyt ad magának az újrakezdéshez? • Nem is tudom. Nem túl sok az esélyem, hiszen a végzettségemnek megfelelő beosztáshoz mindenhol erkölcsi bizonyítványt kérnek... _nT-HON KONYHA Levesek és levestészták a Bodrogközben Salátaleves. A megmosott salátát sóban meggyűljük, a főzésben levő vízbe hagymaszárat vagdaljuk, a sóból kicsavart salátát beletesszük, tejfellel be- habaijuk. Eperlevél tészta. Csigametszővel eperlevél alakúra vágjuk fel a vékonyra kinyújtott tésztát. Lángelőtt. Főleg télen volt gyakori, mikor kevés volt a tojás. A lisztet vízzel meggyúrták, valamivel lágyabbra, mint levestésztának, nagyobb darabokra vágva a vason megsütötték, apróra eltördelték, húslevesbe, pergelt levesbe egyformán ették. Lángelőtt öntve. A vason megsült, négyszögű darabokra vagdalt lángelőt- tet forró vízzel leforrázták, zsírral megkenték, cukros túrótöltelékkel megtöltötték, mint a palacsintát. Eltördelve, leforrázva, pergelt vajzsírral lezsírozva, túróval is kedvelt étel volt. Gombóda (tarhonya) tész'ta. A tiszta tojáson keményre meggyúrt tésztát gombódareszelőn megreszelték, csak a gombóda tésztát főzték bele a levesbe. A többi levestésztát mind külön volt szokás vízben kifőzni. Főleg pergelt levesbe főzték, mivel hamar megfőtt. Nagyon gyakori étel volt. Készítették reggelire, ebédre, vacsorára egyformán. Felvert haluska (nokedli). Levestésztaként szerepel inkább a régi ételek között. Sült húshoz nemigen készítették. Vagdallóval vágott tészta. A vagdal- ló gomgolyű élű nyeles vágóeszköz. A meggyúrt kemény tésztát gyúrótáblán apróra vagdalták, levesbe és túróval egyaránt fogyasztották. Az édes káposztával, savanyú káposztával készített haluskát hagyományosan nyárfalevél alakúra vágták. A levesek közt gyakori volt a tejből készült. Tejjel metélke. A metélke tésztát külön kifőzve a felforralt tejbe téve fogyasztották. Tejbe gombóda. A tejet felforralták. Volt, aki fele tej, fele víz arányban főzte a gombódát. Tejbe kása. Ritka ünnepi eledel volt. A rizskását forró tejben jó sűrűre főzték, tetejére cukrot tettek. Igen gyakran volt leves anyaga a krumpli, a káposzta, a bab és a saláta is. Krumplileves. A zöldséges krumplilevest csipetketésztával készítették, rózsakrumpliból. A zsírt hagymával, paprikával tették a felfőzött levesvízbe, melybe a zöldséget is belefőzték, a levesre öntötték.
