Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

SESZAK'Magyarország Kultúra ....:......... .............1996 _ TÉKA „Általánosságok” Tiszaújváros (ÉM - FG) - „Az aforizma egy általános érdekű gondolat - pl. erkölcsi igaz­ság vagy életbölcsesség - tömör, pregnáns, gyakran csattanós vagy paradox formában va­ló kifejezése.” Eddig a meghatározás. S most következzék néhány bizonyíték arra, hogy az „általános érdekű gondolat” nem feltétlenül általánosság. „A lélekben szabad embernek a legmaga­sabb fal is csak hitvány küszöb.” „A szeretet csak akkor nem talál viszonzásra, ha önma­gunk felé irányul.”„Ha meggömyedsz, ha ki­húzod magad, a mérlegen ugyanannyit mu­tatsz.” S most nézzünk néhány változatot az ismert népi bölcsességre, miszerint „Ha adnak vedd el, ha ütnek szaladj el”! 1. „Ha adnak, vedd el, ha ütnek add vissza.” 2. „Ha adnak, szaladj el vele, ha ütnek, vedd el (a botot).” 3. „Ha adnak, ne vedd el (a kedvü­ket), ha ütnek, fogadd el a tanácsom: mielőtt visszaadnád, gondosan mérd fel, melyikótök az erősebb.” 4. „Ha adnak, biztosan többet ér­demelnél, legalábbis te így éled meg; ha ütnek, bizonyára van okuk rá, de te nem látod be.” Az idézetek Halászi Aladár Az igazság széle-hosz- sza című aforizmagyújteményéból származ­nak. S a címmel ellentétben azt is bizonyítják, nemcsak szélessége és hosszúsága van igaz­ságnak. További jellemzők megadására is szükség van, és még akkor sem biztos, hogy közelebb jutunk az ol/ nagyon áhított igazság­hoz. Sőt! Minél több oldalról, több szempontból vizsgáljuk a dolgot, annál bonyolultabbnak, kiismerhetetlenebbnek tűnik. Ráadásul, ahogy a gyűjteményben írva vagyon: „Minden elveszíti varázsát, ha egyértelművé válik, így az aforizma is, ha fokozhatatlanul igaz.” A kötet előszavában Serfőző Simon költő sem azt állítja, hogy Halászi Aladár eddig so­ha nem tudott, soha nem ismert igazságokat mond ki. Viszont mindenképpen figyelemre méltónak tartja, hogy „a mindenkori régi-új tapasztalatokat más szemszögből tudja láttat­ni, ugyanazt a saját szemléletén átszűrve újra­fogalmazni.” A figyelmes olvasó sokat megtud­hat a szerző, a tiszaújvárosi pedagógus szem­léletéről, de nagyon gyakran önmagára, saját hibáira is ráismerhet. Még akkor is, ha rólunk, olvasókról rendkívül kedvesen nyilatkozik Ha­lászi Aladár. „Magunkat vizsgálva jutottam kö­vetkeztetéseimre, melyek közül a pozitív végki- csengésűekben Önök vannak, a maradékban én. Az épülésükre és a rovásomra írtam az afo­rizmákat...” Az igazság széle-hossza című aforizmagyűj­temény a Morgana Bt. gondozásában - a Ti­szai Vegyikombinát Rt. és a Tiszai Erőmű Rt. támogatásával - jelent meg. A kötet illusztrá­cióit Király István készítette. Múzeumvesztés - másodszor is Márciusig talán még működik a forrói Abaúji Múzeum Már ezek az ikonok sincsenek az Abaúji Múzeumban ÉM-reprú Filip Gabriella Forró, Miskolc (ÉM) -„A triano­ni békeszerződés a történeti Abaúj megyének csupán 82 te­lepülését hagyta Magyarorszá­gon. Az északi megyerész el­vesztése nem csupán a városok és a polgárosultabb vidékek Szlovákiához kerülését jelen­tette, de fájdalmas veszteséget okozott a történelmi emlékek­ben és közgyűjteményekben is: elegendő itt csupán Kassa nagy múltú múzeumgyűjteményére utalnunk. A második világhá­ború után is négy évtizednek kellett eltelnie, amíg Borsod- Abaúj-Zemplén megye Abaúj saját múzeumát is megterem­tette...” Megyénk legújabb, Vendégváró című útikönyvé­ből vett idézet rövidesen kiegé­szítésre szorul. Az Abaúji Mú­zeum megszűnik. □ Valóban megszűnhet az Abaúji Múzeum? - kérdeztük Veres Lászlót, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját. • Az Abaúji Múzeumról nem lehet anélkül beszélnünk, hogy ne tekin­tenénk át az egész múzeumi szerve­zet jelenlegi helyzetét - mondja az igazgató. - Az idén a tervek szerint 89 millió forint önkormányzati tá­mogatást kapunk, tavaly még 114 millió volt ez az összeg. Ebből a 89 millióból körülbelül 80 millió lenne a bérköltség, maradna 9 millió a szakmai, feladatokra, az épületek fenntartására, fűtésre, világításra... Ebben a helyzetben, ha meg aka­runk maradni, vagy a létszámot kell csökkentenünk, vagy az intéz­ményhálózatot átalakítani. Jelen­leg 14 intézmény tartozik a múzeu­mi szervezethez, egy épület eseté­ben négy éjjeliőrre van szükség, eh­hez jönnek még a nappali őrzést biz­tosító teremőrök. A dolgozók több mint 50 százaléka tulajdonképpen ilyen feladatot lát el. Jelenleg 109 fő a teljes létszám, ebből megközelítő­leg 30 szakemberünk van. Ez a szakmai feladatunkhoz képest rendkívül kevés. □ Az elmúlt év novemberében már volt egy leépítés a múzeumban... • Akkor 23 főtől váltunk meg, első- sóiban nyugdíj ásóktól, és olyan munkatársaktól, akik megbízási szerződéssel dolgoztak nálunk. De még így is 74-75 millió a bérköltség. Ha el akarjuk kerülni a csődöt, át kell gondolnunk az egész szervezet működését. □ Nyernek annyit az Abaúji Múzeum megszüntetésével, mint amennyit veszít a térségi • Az Abaúji Múzeum megszünteté­se tervként vetődött fel. De az egész vidéki hálózatunkat át kell tekinte­nünk. Nagyon sok településen a he­lyi önkormányzat tulajdonában van az épület, sőt, van, ahol a gyűjte­mény jelentős része is, viszont a fenntartás, a működtetés a megyei szervezetet terheli. Jó lenne, ha a helyi önkormányzatok is kivennék részüket a múzeumok fenntartásá­ból. Persze, tudom én, hogy a leg­több település anyagi nehézségek­kel küzd. De mi sem vagyunk jobb helyzetben. Ráadásul az állami tu­lajdonból ki nem adható épületek fenntartása, őrzése is komoly terhet jelent számunkra. Visszatérve az Abaúji Múzeumhoz. Valamikor va­lóban központi szerepe volt Forró­nak. Ezt bizonyítja, az egykori pos­taállomás, a híres Kakas Csárda. Mára az épület teljesen leromlott, a csárda sem működik. Ma az idegen- forgalom átrohan a településen. Ta­valy mindössze 700 látogató járt az Abaúji Múzeumban. Ha csak a szomszédos Encs városához viszo­nyítom, akkor azt kell mondanom, hogy az utóbbi tíz évben még az en- csiek sem nézték meg a gyűjte­ményt. Ráadásul tavaly nyáron be­törtek az épületbe, a három legérté­kesebb darab tűnt el. Ha arra kény­szerülünk, hogy bezárjuk a kiállító- helyet, akkor sem szűnik meg a tér­ségben a múzeumi tevékenység, csak kiállítóhely nem lesz. □ Mikortól szűnne meg az Abaúji Múzeum? 9 Várhatóan a márciusban dönt a megyei közgyűlés a költségvetés­ről. Addig tehát még működik a múzeum... □ Ha jelentkezne egy abaúji önkor­mányzat, hogy megfelelő épületet ad, kiveszi a részét a fenntartás költ­ségeiből?! 9 Ha jelentkezne... De egyelőre ilyen készséget nem látunk. „TELEVÍZIÓ Altatódal Horpácsi Sándor Kertész Zsuzsa a maga aranyos módján konfe­rálta be szombat este ezt a kanadai-magyar giccset. Úgy beszélt a Harlequin-történetek- ről, mint egy sajátos műfajról, színvonalról, amelyet ismerni illik, mint a Háború és békét vagy a Bovárynét. Sok mindenhez hozzá kell szokni mostanában a Magyar Televíziónál, de időnként magát is alul tudja múlni. Érdeklő­déssel szoktam várni Szabó István okos film­előzeteseit, ugyanakkor néha megkérdezném, hogy mit is remél a Szabadság tér 17-tól. Ho­gyan engedhetik meg, hogy a gyöngyöt össze­keverjék a szeméttel. A nagy músorzabáló do­boz ugyanis mindent egy nívóra mos össze. Akik emlékeznek még rá, tudják, hogy elvi­selhetetlen volt a szocialista realista giccse is. De rossz álmunkban se mertük volna hinni, hogy az eszmei mondanivalóval agyonterhelt bárgyúságot is alulmúlja az amerikai tö­meggyártás. Ott tartunk megint, mint a har­mincas években, amikor a cselédlányok, kis- inasok olcsó szerelmi ponyvát olvastak. Azzal a különbséggel, hogy akkor még nem volt tévé, amely a silányságot, a bóvlit, a giccset vissza­igazolta, reklámozta volna. Nem tudom ki az a Laurel Pace, aki a Fél­beszakadt altatódal című limonádét írta. Le­het, hogy a könyv már ott van a ponyván, mint a Scarlett és társai. Nem fogom megvenni, mert erre tényleg nem telik. Nem tudom, hogy Canadában milyen képzetek élnek Budapest­ről, az 1917-es forradalomról, a bolsevizmus-, ról, de óva intem a kanadai nézőt, hogy eme té­véfilm alapján alkosson képet rólunk. Mert bármennyire is megható a Budapesten elvesz­tett kis Alekszandra története (óh, az a meg­hatott találkozás a megtalált testvérkével) in­kább Szolzsenyicint ajánlanám olvasásra. Mert az is undorító volt, ahogyan Aczél Györgyék mindent bekentek tussal, ami nyu­gati, „átkozott kapitalista” volt, de ez a cukros víz, ez a rózsaszín lakk, amivel Holywood ront­ja a világ gyomrát és ízlését semmivel nem jobb. Budapesten ma orosz-ukrán-csecsen stb. maffiák garázdálkodnak az alulfizetett derék rendőreink statisztálása, tehetetlenke­dése mellett, s nem orosz grófok adnak tánces­télyt! A többi stimmel mondanám pestiesen, holott dehogy stimmel, semmi se stimmel. Elönt minket is a butaság és a lila köd. A piac megoldja a tankönyvhiányt A Nemzeti Tankönyvkiadó a NAT nyomvonalához illeszkedik Néhány könyv és kazetta a Nemzeti Tankönyvkiadó 11 milliós kínálatából Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (ISB) - A piaci viszo­nyoknak köszönhetően szep­temberben bizonyára nem lesz tankönyvhiány - állította a Nemzeti Tankönyvkiadó vezér- igazgatója. Ábrahám István hét­fő délelőtti sajtótájékoztatóján leszögezte: ma már egyetlen ki­adó sem engedheti meg magá­nak a késlekedést, mert külön­ben azonnal egy másik kiadó könyve kerül a helyére. Míg a mostani oktatási évben 75 ki­adó tankönyvei szerepeltek a listán, jövőre, azaz az 1996 szeptemberé­ben kezdődő tanévre már 112-re emelkedett a tankönyvet kiadók száma. A Nemzeti Tankönyvkiadó példányszáma (s a vezérigazgató re­ményei szerint nemcsak ez) alapján őrzi meghatározó pozícióját. 1995- ben 11 miihó könyvet adtak ki, amelynek 90 százaléka volt tan­könyv. Danka Attila, a Nemzeti Tankönyvkiadó marketingigazga­tója beszámolt arról, hogy idén a terjesztői százalékot lényegesen megemelik. Akik szeptember 30-ig le is bonyolítják a rendelést, azok nagyon jól járnak. Azon iskolák, amelyek határidőre elküldik a meg­rendelést, és szeptember 6-áig nem kapnak könyvet, 5 százalékkal ol­csóbban juthatnak hozzá, s ha neta- lántán október 1-jéig sem érkezik meg a könyv, akkor további 5 száza­lék büntetést vállal a kiadó. Me­gyénként négy iskolának jár ked­vezmény a legtöbbet rendelők kö­zül. Mint a vezérigazgató említette: 1995-ben volt olyan iskola, amelyik ennek a kedvezménynek köszön­hette, hogy mégiscsak lett pénze a fütésszámla kifizetésére. A Nemzeti alaptanterv (NAT) 1998-as bevezetésének köszönhető­en a kiadó jelentős változtatásokat tervez a könyvkiadásban. Hiszen azzal, hogy az új alapelvek szerint a tanulók 16 éves korukig jutnak az alapismeretekhez, a hagyományos tantárgyak új értelmezést kapnak. Megváltozik a súlyozásuk, és új is­meretelemek is kerülnek az okta­tásba. A Nemzeti Tankönyvkiadó olyan új stratégiájú tankönyvrend­szerek kialakítását kezdte el, amely a Nemzeti Alaptantervhez illeszke­dik. így példáúl jelentős teret nyer az úgynevezett „magtankönyv-sza- telitek” rendszer. Lényege, hogy az adott ismeretkör alapjait egy hosz- szabb ideig használható masszív alaptankönyv tartalmazza. A spe­ciális igényeket pedig a „mag- tankönyvhöz” lazabban kapcsolódó „szatelit-könyvek” egészítik ki. Egyes tantárgyaknál lehetőség van arra, hogy közös tankönyvet adjanak olyan tanulók kezébe, akik speciális iskolákban tanulnak. így például fizikából külön tankönyv szólhat a humán és a reál érdeklő- désűeknek. Összeállítottak tanterv- tanmeneteket is már meglévő ha­gyományos tankönyvekhez. Termé­szetesen készülnek már az új isme­retkörök tankönyvei is. Az új köny­vek azonban csak az oktatási gya­korlat kontrollja után nyerhetik el végleges alakjukat. E célból a Nem­zeti Tankönyvkiadó lényegesen szé­lesíteni akarja az eddig tizenöt is­kolából álló referenciaadó kört. Ianuár 16», Kedd Szeremlei-előadás Izsófalva (ÉM) - Emlékezés Sze- remlei Gáborra címmel Hadobás Sándor, az izsófalvai Izsó Miklós Művelődési Ház igazgatója tart elő­adást január 17-én, szerdán este 6 órától a helyi művelődési házban. Szeremlei Gábor filozófus, jogtanár, református teológus 1807-ben szü­letett Disznóshorváton, a mai Izsó- falván. Édesapja, Szeremlei Csá­szár Sámuel 1807. január 1-től 1813-ig a község református lelké­sze volt. Szeremlei Gábor iskoláit szülőfalujában kezdte, majd apja új szolgálati helyén, Lakon, illetve a sárospataki kollégiumban folytatta. Előbb köztanító és segédtanár Sá­rospatakon, majd 1835-től külföl­dön, Bécsben és Berlinben képezte tovább magát. Hazatérése után 1838-ban felsőnyárádi lelkész, 1839 őszén pedig máramarosszigeti teo­lógiai tanár lett. Innen 1841-ben a sárospataki jogakadémiára hívták meg, ahol hat évig politikát, négy évig bölcseleti tárgyakat adott elő. Ezt követően a bécsi protestáns teo­lógiai fakultás tanárává nevezték ki. Sárospatakra 1855-ben tért vissza, halálig az itteni dogmatikai tanszékén dolgozott. A teológiai iro­dalom terén kifejtett munkásságá­ért 1862-ben Bécsben teológiai dok­tori címmel tüntették ki. De a teoló­giai tanulmányok mellett politikai, neveléstani, jogbölcseleti munkákat is írt. Filozófusként Hegel első ha­zai követője volt. Hegeltől nem a di­alektikus módszert, hanem az ide­alista rendszert vette át: műveiben a keresztyén hit igazolását látta. Szeremlei Gábor 1867. január 26- án hunyt el Sárospatakon. Fonto­sabb művei: Az új philosophia szel­lemvilági fejletében (1841); Politica (1844): Neveléstan (1845); Jogböl­cselet (1849); Keresztyén vallástu­domány I-IIÍ. (1859-62). Waldorf-pedagógia Miskolc (ÉM) - A Waldorf-pedagó- giáról tart előadást Sam Betts ang­liai pedagógus, a magyarországi Waldorf-iskolák tanácsadója január 18-án, csütörtökön este 6 órától a Felső-Hámorban működő Hámori Waldorf Iskolában (Losonczy I. u. 64.). Az iskola vezetői szeretettel várják az érdeklődőket. Bővebb fel­világosítás a 370-710-es telefonszá­mon kérhető. Számítógépes diákok Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Inté­zet az elmúlt hét végén a miskolci Jókai Mór Általános Iskolában ren­dezte meg az általános iskolák 7.-8. osztályosainak, illetve a hatosztá­lyos gimnáziumok 1.-2. osztályosai­nak számítástechnikai versenyét. A 41 induló közül 14 tanuló jutott a döntőbe. Az első hat helyezett könyvutalványt kapott, és vala­mennyi döntős diák megkapta a Computer Praxis ajándékát, egy Pascal-programozási könyvet. A verseny legjobban szereplő diákjai a következők voltak. Rokob András, Szilágyi Dezső Úti Ált. Isk., Miskolc; Varga Kornél, Jó­kai Mór Ált. Isk. Sátoraljaújhely; Balázsfalvi Gábor, Bolyai János Ált. Isk., Szerencs; Hanák Péter, Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc; Leskó Milán, Bolyai János Ált. Isk., Sze­rencs; Purszki Csaba, Földes Fe­renc Gimnázium, Miskolc; Hogya Dénes, Földes Ferenc Gimnázium, Miskoíc; Tóth Gábor 4. Számú Ált. Isk., Miskolc; Balogh Péter, Kilián György Gimnázium, Miskolc; Ba­logh Csaba, Fazekas Úti Ált. Isk.,' Miskolc; Vincze Dávid Avasi Gim­názium, Miskolc; Horváth Kriszti­án, Árpád Fejedelem Téri Ált. Isk., Kazincbarcika; Szebenyi Imre, Ár­pád Vezér Gimnázium, Sárospatak; Simon Csaba Péter, Bársony János Ált. Isk., Miskolc. Sík Ferenc-emlékdíj Budapest (ÉM) - Díjat alapított Sík Ferenc a Kossuth-díjas kiváló művész emlékére, a neves rendező halálának első évfordulója alkalmá­ból a nevét viselő alapítvány. A Nemzeti Színház főrendezője, örö­kös tagja 1995. január 16-án hunyt el. Az elismerést, amely egy arany emlékgyűrű - minden évad végén - a Nemzeti Színház társulata titkos szavazással ítéli oda annak a sze­mélynek, aki az együttes véleménye szerint az évadban kimagasló telje­sítményt nyújtott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents