Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-12 / 10. szám

4 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Megyei Körkép 1996. lANUÁR 12.1 PÉNTEK _NOTESZ Pali Bujdos Attila Nem volt szerencséje az ál-vöröskeresz- tes fiatalembernek. Hiába kért adományo­kat szórólapon a segélyszervezet nevében az AIDS-esek gyógyítására Debrecenben, arra nem maradt ideje, hogy a nyomtatvá­nyaival megszórja Nyíregyháza és Mis­kolc postaládáit is. Annál hamarabb lefü­lelték. Ráadásul lebukásáig egyetlen fi- tying sem érkezett a bankszámlájára. És ez azért elgondolkodtató. Vajon nevezhető-e részvétlenségnek a do­log, s ha igen, összefüggésbe hozható-e azzal, hogy egy kutatás tegnap publikált adatai szerint immár a magyar lakosság fe­le elszegényedett? Ennek ellentmondani látszik, hogy kará­csonytájt a társadalom számos tanújelét adta annak: nem holt még hamvába a szo­lidaritás. A különféle felhívásokra a pénz­tárcájába nyúlt, akinek volt miért odanyúl­ni, akinek meg nem volt, az előszedte a szekrény mélyéből a használt ruhákat, a még ép játékokat, mindazt, amivel mások­nak - a nála is elesettebbeknek - kellemes ünnepeket kívánhatott. Ha az ál-vöröskeresztes fiatalembernek nem adakozók sokaságát megkérdezhet­nénk, valószínűleg nem a nép anyagi hely­zetével kapcsolatos választ kapnánk. El­képzelhető, hogy a beilleszkedési zavaro­kat vizsgálóknak lenne igazuk, akik sze­rint a társadalom többségének azokon esik meg a szíve, akik nem tehetnek sanyarú sorsukról. Akik saját, rossz döntéseik mi­att szállnak pokolra, alig számíthatnak részvétre. Ha ez így van, tovább rágódhatunk a dol­gon. Kinek a kudarca, ha a sokaság még ma is úgy tartja: az AIDS a másféle szexu­ális kultúrkörben élők pestise, s a kór ve­szélyeinek más úgyszólván nincs is kité­ve? Miközben - tegyük hozzá - számos országban a mindennapi öltözetnek ho­vatovább elengedhetetlen része a hajtó­kára tűzött kis piros szalag: az együttér­zés, az AIDS-ellenes kutatások támogatá­sának jele. Ettől mi - a jelek szerint - ma még mesz- sze vagyunk. S ha emiatt olyikunk egyik szeme sír is, a másik megtalálhatja a ne­vein ivalót. Mert azért az mégiscsak öröm­teli tény, hogy senkit nem sikerült palira venni egy ál-vöröskeresztesnek. Indul a telefonfejlesztés Bükkzsérc (ÉM) - Bükkzsércen, Cserépfalu­ban és Cserépváralján hamarosan megkezdő­dik a telefonfejlesztés. A hálózatépítőknek ja­nuár 16-án adják át a munkaterületet, s ők az időjárástól függően szerelik a telefonokat. Megyei körkép a piaci .a árakról j CT5 3 c CQ JD T3 N O Zöldpaprika/db 45 450/kg ­Paradicsom/kg 350 450 260 Uborka/kg 300 415 240 Burgonya/kg 36 45 40 Sárgarépa/kg 60 70 50 Petrezselyemgy./kg 190 175 150 Karalábé 60 65 50 Zeller/kg _ 1 10 130 80 Vöröshagyma/kg 30 33 24 Fokhagyma/kg 120 135 120 Gomba/kg 180 230 220 Karfiol/kg 300­220 Kelkáposzta/kg 80 85 80 Fejes káposzta/kg 20 19 16 Tojás/db 12.50 13 11 Alma/kg 100 110 70 Szárazbab/kg 260 290 280 Dióbél 600 750 7Ó0 Mák 260 270 2ÖÓ Körte 180­Szőlő 100­220 S.káposzta'Kg 80 70 70 Cékla 60 50 40 Citrom 200 240 150 Banán 140 160 150 Narancs 140 150 130 Retek 150 100 120 Sütőtök 35 40 Méz 440­350 A táblázatban szereplő árak forintban érten­dók. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás tapasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Drágábban élvezzük a strandot Áremelésekre szükség van, ha nem akarnak veszteséget Miskolc, Bogács, Sárospatak (ÉM - Hl) - A megye iürdői és strandjai csak úgy tudják fenn­tartani magukat, ha áraikon változtatnak. Mivel a fürdők­nek senki sem nyújt anyagi tá­mogatást, az árak alakításában a piaci szempontok döntenek - nyilatkozta lapunknak Vojtilla László, a Miskolci Vízmű Rt. igazgatója. Miskolc fürdői önkormányzati tu­lajdonban vannak. Üzemeltetőjük - a diósgyőri fedett uszoda kivételével - a Miskolci Vízmű Rt. Négy mis­kolci fürdőre az önkormányzat pá­lyázatot írt ki. A Selyemréti strand­fürdő és a diósgyőri Várfürdő üze­meltetéséért pályázó vállalkozók pályázata eredményes volt. A Ta­polcai strandra négy pályázat érke­zett, ezeket a városi közgyűlés feb­ruárban bírálja el. Az Erzsébet für­dőre eddig még nem akadt jelentke­ző, így azt továbbra is a Miskolci Vízmű Rt. üzemelteti. Vojtilla László kérdésünkre vá­laszolva elmondta: nagy áremelé­sek nem várhatók, inkább a forga­lom növekedését szeretnék elérni. De természetesen bizonyos mérté­kű emelésre szükség van, ennek mértékéről márciusig megszületik a döntés. A diósgyőri Várfürdő árvál­tozásairól is csak a júniusi nyitást követően lehet érdemben szólni. Ja­nuár elsejével csak a városi sport­csarnok által üzemeltetett diósgyőri fedett uszoda árai változtak: a fel­nőtt jegy ára 100 forintról 125 fo­rintra, a diák- és nyugdíjas jegy ára 70-ról 90 forintra, a hét alkalomra szóló bérlet ára 550-ról 700 forintra, ugyanennek a bérletnek a kedvez­ményes formája pedig 400-ról 500 forintra emelkedett. Bogácson az önkormányzat a fürdő üzemeltetője. A nyereséges Miskolc (ÉM - HD - Lebontják és újjáépítik Miskolcon, a Kilián- Délen lévő Q8 benzinkutat. A korszerűtlenné vált kút az át­építés után az európai normák­nak megfelelően működik majd. A munkálatok nem érin­tik a kút körül elterülő parkot, a zöld környezet semmiféle ká­rosodást nem szenved. Az átépítést hírül véve Kilián-Délen lakó olvasóink arról értesítették a Az idén drágább lesz a strand... üzemeltetés megtartásához itt is áremelésre volt szükség. A tarifák a következők szerint változtak: a fel­nőtt jegy 120 forintról 130-ra emel­kedett. A heti bérlet ára 600-ról 650- re, a havi bérlet 3000-ról 3300-ra, az idénybérlet ára 8000-ról 8600 forint­ra nőtt. A gyermek-, diák- és nyugdí­jasjegy ára viszont nem változott: 80 forint maradt a napijegy, és 400 fo­rint a heti bérlet. Az új árak ’96 ja­nuár elsejétől érvényesek. szerkesztőséget, hogy a kút bővítése károsítja a környezetét. Terjeszkedé­sével eltűnik az a park, amely eddig a tiszta levegőt biztosította. Csizma­dia János, a miskolci önkormányzat munkatársa azonban megnyugtató információkkal szolgált. A benzinkút modernizálására beadott kérelmet az osztály tavaly nyáron véleményezte, s az enge­délyt megadta. A régi kutat lebont­ják, s helyére egy európai színvona­lú épül. Az új objektum és a kiszol­Fotó: Végh Csaba Sárospatakon szintén az önkor­mányzat üzemelteti a fürdőt. A vég- ardói árakat tavaly májusban emel­ték, a fürdőzők örömére idén te­hát nem várhatók további árvál­tozások. A felnőttjegy ára 100 fo­rint, ha egész napra veszik, de csak 70, ha délután kettő után ér­kezik a fürdőzni kívánó. Gyerme­keknek, diákoknak és nyugdíja­soknak a kedvezményes jegy 60 forintba kerül. gáló létesítmények ugyanazon a te­rületen épülnek fel, ahol a régi állt, az építkezés a zöldterületet nem érinti. Változik majd a kutak elhe­lyezése, és a forgalmi rend is módo­sul. A Kiss tábornok utca felőli ré­szen ezután nem csak ki-, hanem behajtani is lehet. E miatt a kúttal szemben lévő villamosmegállót át­helyezik. Az új benzinkút környe­zetvédelmi szempontok szerint is korszerűbb lesz, s csökken az esetle­ges talajszennyeződés kockázata is. A mezőkövesdi városháza híreiből Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Az el­múlt év utolsó testületi ülésén a me­zőkövesdi városatyák köbméteren­ként 68 forintban, és két köbméter fölött plusz 50 forint alapdíjban ha­tározták meg a vízárat. Az iparűzé­si adót nem emelték fel, s a kezdő vállalkozóknál kedvezményeket léptetnek érvénybe. Az idegenfor­galmi adót 50 forintra emelték sze­mélyenként és éjszakánként, s a nem magánkézben lévő idegenfor­galmi építményekre is kivetették az adót. Viszont a kereskedelmi és vendéglátóipari egységekre kivetett építményadót nem emelte a képvi­selő-testület. A gépjárműadót a tör­vény által előírt minimumban, azaz 100 kilogrammonként 400 forint­ban szavazták meg. Igazgató kerestetik Az idén január 31-én ül össze elő­ször Mezőkövesd város képviselő­testülete. Pályázatot írnak ki két intézmény vezetői állásának betöl­tésére, konkrétan a Szent László Gimnázium és Szakközépiskola és a Sportcsarnok és Szabadidőköz­pont igazgatói posztjára keresnek jelölteket. Piaci felülvizsgálat A piac működésének felülvizsgálatá­ra is sort kerítenek, Szecskó Gábor a Vagyonkezelő és Városüzemeltetési Szervezet vezetője tart ez ügyben tá­jékoztatót. A piaci helypénzek meg­határozásáról, feltehetőleg emelésé­ről is szó lesz, mert 1993. óta nem változtak ezek a tarifák. Félidőben a tanfolyam Félidejénél tart az önkormányzat által támogatott mezőgazdaság to­vábbképző tanfolyam. A gazdakép­ző felöleli a növénytermesztés és az állattenyésztés minden területét. A tanfolyam célja, hogy az újomian földhöz jutott gazdáknak szakmai segítséget nyújtsanak. A tanfolya­mon való részvétel ingyenes, bárki, bármelyik előádáson részt vehet, amit hétfőnként tartanak. Szintén az önkormányzat támogatásával a rendszeres résztvevőket üzemláto­gatásra viszik. Az igrici szarvas­marhatelepen és az Agrokernél tesznek látogatást. Átépítik a miskolci Q8 benzinkutat A bővítés nem jár környezetkárosodással - állítja a városháza Hajtóvadászat a Bükkfoen Elállópuskások, vérbe mártott gallyak, átfagyott végtagok Cs. Kelemen Andrea Szomolya (ÉM) - A kora regge­li hidegben, a ropogó hóban gyülekeznek a hajtóvadászat­ra indulók. A vadászmester, Vasas Benedek tart eligazítást a Hór-völgye Vadásztársaság tagjainak, hajtóknak és a ven­dégvadászoknak, majd irány a szomolyai erdő. A fák közé ér­ve pontos menetrend szerint állítják le a puskásokat, s ugyanígy fogják körbe a kije­lölt erdőrészt. Vadászkürt jel­zi a hajtők indulását a terület túlsó végéből. Ettől kezdve már a legkisebb zörejre, ág­roppanásra is fülelnek az „elállópuskások”. A másfél-kétórás várakozás alatt az ember csontjaiba beleeszi ma­gát a hideg, de még suttogást is alig hallani, majdhogynem mozdu­latlanul, fegyverrel a kézben vár­ják a vadat. A feszültséget és a csendet - amit csak néhány madár felröppenése zavar meg - szinte tapintani lehet. Az engedély róka és vaddisznó kilövésére szól, de az emberek fi­gyelnek, ha lehet: ne koca kerül­jön a golyó elé. Merthogy az „elál­lópuskások” golyóval, a hajtok sö­réttel indultak a vadászatra. A sörétes puskát közeli lövésre, míg a golyósat távoli célpontra hasz­nálják. A hajtásra általában a fia­talok mennek, hiszen kilométere­ket kell megtenni bozótoson, mé­lyedéseken keresztül, sokszor tér­dig süppedve a gazos hóban. A hajtők nem fáznak, de gyakori a kabátszakadás, tüskés karcolás a „gyalogtúra” közben. Láncot al­kotva verik fel az erdők sűrű csendjét, s keresik a disznó vac­kát. A szakavatott szem első pil­lantásra felismeri a friss nyomo­kat a hóban, s hogy a vad mikor bújt elő. Imitt-amott kéregtelen fa - fenófa - hívja fel magára a fi­gyelmet, az állatok ide dörzsölik hátukat vedléskor. Visszhangzanak a lövések, ki­áltások a téli erdőben. Ha nem győződtek meg róla biztosan, hogy elejthető vad a kiszemelt célpont, inkább nem húzzák meg a ravaszt. Mire a hajtők leérnek az „elálló­puskásokhoz”, a kürtös lefújja a vadászatot. Ekkor már minden lö­vés tilos. Összegyűlnek az emberek, s a nem túl nagy zsákmány, a lelőtt vad vérébe mártott gally kalap­hoz tűzésével ismerik el az elejtő teljesítményét. Majd az állat terí­tékre kerül, s tábortűz mellett, fe­detlen fővel adják meg a tisztele­tet a kiterített ellenfélnek. Az esti vacsora mellett már megengedett egy kis szíverősító egy ilyen ne­héz és hideg nap után, a vadászri­tuálé szerint bal kézbe fogott po­hárral'a vad és az elejtő tisztele­tére isznak. Vasas Benedek vadászmester is jobban ráér már, hogy bemutas­sa társaságukat, amelyik több mint 9 ezer hektáros területet bé­rel. Ebből körülbelül 2500 hektár az erdő, és vadállományuk szép­nek mondható, noha a vaddisznók közül sokat elvitt múlt évben a pestis. Remélik, hogy a következő idényre felszaporodnak a jószá­gok, ennek érdekében kora nyárig A vadász és zsákmánya nem vadásznak disznóra. Sok a külföldi vendég, akik fizetnek a le­lőtt állatokért, s büszkén viszik haza a trófeákat. Az agyarak, agancsok lemérésével lehet követ­keztetni az állatállomány korára, s minőségére. A közel ötven tagú társaság a tagdíjból, vadhús el­adásából és bérvadászatból tartja fenn magát. A szarvaspörkölt után „fel­engednek” a vadászok, s a nap eseményeit ecsetelve, régi törté­netekkel megtűzdelve múlatják az időt. Fotó: a szerző

Next

/
Thumbnails
Contents