Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

1996. Január 2., Kedd (Kázsmárk) születésnapod alkalmából szívből köszönt nagyapa, nagymama és Zsuzsa Hatása Fügöd névnapod alkalmából erőt, egészséget kíván Ica és családja , Az Eszak-Magyarország negyei napilap «Itt-Hon Abaúji Szerkesztőségében megvásárolható, illetve előfizethető. Váriak továbbá szar koszt óságunkba új áiusheiyok jelentkezését is. SZIKSZÓ, KÁLVIN TÉR 25. Telefon, fax., üzenetrögzítő: 46/396-174. Munkanapokon: ____________________7-16 óráig._______________ 6 A z: Itt-Hon Meczkó János Hernádbűd névnapod és születésnapod alkalmából szívből gratulálunk és jó egészséget kívánunk. Édesapád, nővéred és keresztgyermekeid Reményteljesebb új esztendőt kíván Homrogd község önkormányzata nevében minden kedves lakosának Fütjesné Jadlóczki Dóra körjegyző és Dr. Juhász Imre polgármester Minden kedves vendégének új émű mm Minden kedves monaji la­kosnak eredményes, boldog új esztendőt kíván Monaj község képviselő-testű lete 1996. Január 2., Kedd Itt-Hon A 3 Idősek napja Baktakéken Dobos Dénes polgármester köszöntötte a falu idős embereit Baktakék (ÉM ) - Baktakék önkormányzati képviselő­testülete és polgármesteri hivatala december 16-án először rendezett idősek napját a község nyugdíjasai számára. A 794 lakosú köz­ségben 185 időskorú él, s közülük 120-an jelentek meg a tiszteletükre rende­zett ünnepségen. A polgármesteri hivatal ezen a jeles napon az iskolabusz- szal - több ideiglenes megál­lóhelyet kialakítva a község­ben - szállíttatta a mozgásuk­ban korlátozott időseket a rendezvény színhelyére, a he­lyi általános iskola sport- csarnokába. Dobos Dénes, Baktakék pol­gármestere a Csendes éj - az egyik legszebb karácsonyi ének — elhangzása után köszöntötte a kedves ezüsthajú, aranyszí­vű meghívottakat az önkor­mányzat nevében. „Nincs szebb megbízatás, mint ennek a délutánnak jelen­tőségét méltatni, szólni azok­ról, akik életük útjának nagy szakaszát hol boldogan, hol szomorúan, hol erejük teljében, hol pedig fáradtan megtették... Azóta nagyot fordult a világ. A nagyapák és nagymamák a család megbecsült tagjai lettek. Mi lenne a munkába járó gyer­mekes szülőkkel, ha a nagyszü­lők féltő gondja nem egyenget­né kis unokájuk lába alatt az utat? Ki őrködne féltő szeretet­tel, ha este késő jönnek haza a szülők? Ki más válj a meleg étellel a munkából hazajövőket, mint az öregek? Ki az, aki a megtakarított néhány forint­jából ajándékkal kedveskedik, mint az öregek? Hány városba költözött gyermek autója jön haza azért is, hogy valamit vin­ni tudjon. A nagyszülők azok, akik a szívüket annyi darabra tudják szétosztani, ahányan vannak a családban és csodá­latos, mindegyik egy teljes szív...” - fogalmazott a polgár- mester. A megható polgármesteri köszöntő után a helyi óvodások és iskolások kis műsora szóra­koztatta a vendégeket. Ezt kö­vetően Füzesdi Mihály görög katolikus esperes szólt az ün­nepeitekhez, Sándor Emese re­Fotó: ÉM-repró formátus lelkész és Ivancsó Ist­ván római katolikus plébános nevében is. A nap fénypontja­ként a képviselő-testület tagjai személyesen szolgálták fel az ünnepi menüt, melyet az isko­la konyháján Szabó Sándorné vezetésével Juhász Béláné, Kulcsár Béláné, Kovács János- né, Kucskár Lászlóné és Jan- csó Ida készített. A jó ízű ebéd elfogyasztása után pedig a hi­dasnémeti Gagyi Oszkár és ze­nekara gondoskodott az ünne­pi hangulatról. Dobos Dénes polgármester a nap végén örömmel jelentet­te be az egybegyűlteknek, hogy ezt a mai találkozást hagyo­mányteremtőnek szánták, így egy év múlva újra lehetőség nyílik arra, hogy a község ve­zetői és nyugdíjasai ünnepi külsőségek között is találkoz­hassanak egymással. Azoknak az időseknek pedig, akik beteg­ségük, vagy egyéb távollétük miatt nem vehettek részt az ünnepségen, másnap a képvi­selő-testület tagjai személyesen vitték el az ajándékcsomagot, s kívántak nekik további erőt és egészséget. Szeretettel gondolok rájuk! „Pár hónappal ezelőtt olvastam az Itt-Hon abaúji mellékletben a „Sebészet a beteg szemével” című cikket. Akkor még nem értettem, hogy írhat valaki ilyen őszinte elragadtatással a szikszói kórházról és az ott dol­gozókról. Ma már tudom! Édesanyám súlyos betegen került a sebé­szeti osztályra. Szinte harcol­tak az életéért, több hetet töl­tött ott, így valóban átéreztem a fenti cikk írójának kórházi él­ményeit. Édesanyám hazakerült és mi megnyugodva örülünk neki. Minden nap őszinte tisztelettel és szeretettel emlegeti Zolnay Béla főorvos urat, az adjunktus urakat és mindenkit, aki csak dolgozik azon az osztályon. Kedves gondoskodással vették körül. Öröm hallgatni ottani él­ményeit. Úgy beszél róluk, mintha családtagjai lennének. Hálánk jeléül fogadják őszin­te jókívánságainkat, hogy min­den gyógyulni akaró betegnek adhassanak hitet a felépülésre, reményt a gyógyulásra és szere- tetet az egymás segítésére. Szeretetteljes, békés, boldog új évet kívánok a kórház vala­mennyi dolgozójának. Újvári Bertalanná, Mára” „HETI ÍEGYZET Botdog új esztendőt! Buzafalvi Győző A szilveszteri mulatságok után és az új­évi reményekkel telve bizakodóbban te­kingetünk az új esztendő elé. Ilyenkor még az örök pesszimisták is kicsit derű­látók. A nehézségeket hajlamosak va­gyunk ünnepi hangulatunkban kevésbé nyomasztónak érezni. Pedig vélhetően az idén is súlyos terhet nyomják majd az Abaújban élők vállát. Talán jobban is, mint azt valójában kellene. Mert az egy­szerű polgárnak lassan már elege van abból, hogy egyre-másra csak azt han­goztatják számára: a válságkezelésnél tartunk, deegy-kétévmúlva már látni le­het az alagút végét. Ki ne emlékezne ar­ra, hogy a rendszerváltás utáni években is ez volt a szlogen, de ugyanitt tart a mostani vezetés is. Megyénk felzárkóztatására szebbnél szebb programok készültek az előző és a mostani kormány hivatali ideje alatt is. Számomra még emlékezetes, hogy az Antall-kormány 1991 karácsonya előtt fogalmazta meg az infrastrukturá­lis fejlesztés abaúji lehetőségeit is. így az elmúlt években évtizedes lemaradá­sokat hozhattunk be. Szinte minden te­lepülésen van már vezetékes ivóvíz. Bekapcsolódhattunk a crossbar-tele­fonnal a világ keringésébe. Beindult a gázvezetékhálózat kiépítése is. Flasonló nagyságrendű fejlesztési lehe­tőségeket várt az abaúji választópolgár az új kormánytól is, hiszen elsöprő fö­lényben szavazott bizalmat a szocialista irányzat számára. Az elmúlt esztendő azonban sokaknak keserű csalódást ho­zott. Úgy érezhették: még azt a kis meg­lévőt is veszély fenyegeti, amit eddig megszereztek. Bár észérvekkel érthető a megszorítások bevezetése, de a szemé­lyes sorsokban - főleg ebben a hátrányos térségben - nehezen dolgozzák fel az emberek az elszegényedést. Szomorú­an tapasztaljuk, hogy egyes rétegeknél, már az éhezés nem pusztán vízió. Fő­leg az iskolába, óvodába járó kicsiknél lehet ezt lemérni. A helyi önkormány­zatok érthetően ezért fektetnek nagy súlyt a gyerekekkel való foglalkozásra, az óvodára, az iskolára, az étkezési hozzájárulásra. Szerencsére 1995-ben egyetlen abaúji önkormányzat sem ju­tott csődbe. Es mi lesz ebben az esz­tendőben? Hiába is faggattunk polgár- mestereket arról, milyen évre számíta­nak. Mindenki a szabályozók alakulá­sától tette függővé városa, községe sor­sát. A szabályozók ma már ismertek, le­het ezekhez igazítani a helyi költségvetése­ket, amelyekről januárban-februárban sza­vaznak a helyi döntéshozók. Ma még csak annyi biztos: az önkor­mányzatok költségvetése reálértékben csökkenő tendenciát mutat. így várha­tóan 1996-ban még kevesebb juthat majd az elosztásra. Ezekben a válságos esztendőkben talán az a legfontosabb, hogy átvészeljük a nehézségeket. így a boldog új esztendő kívánsága helyett is inkább célszerű lenne mindannyi­unknak azt kívánni: legyen még elég erőnk valamennyiünknek túlélni az idei esztendőt is.

Next

/
Thumbnails
Contents