Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-10 / 8. szám

1996« Tanuár 10., Szerda ~ Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Nyereséggel zár a bábolnai IKR Rt. Bábolna (MTI) - Az előzetes szá­mítások szerint nyereséggel zárja az 1995-ös évet a bábolnai székhe­lyű IKR Termelésfejlesztési és Ke­reskedelmi Részvénytársaság. Ha­zánk egyik legnagyobb mezőgazda- sági integrátorcége az elmúlt évek­ben több száz partnerének ellehe­tetlenülése miatt komoly pénzügyi válságba került, de tavaly az átgon­dolt üzleti terv sikeres megvalósítá­sával már kijutott a kátyúból. A siker alapja az volt, hogy a part­nerek ismét meg tudták fizetni az IKR Rt.-nek a termelés valamennyi elemét felölelő komplex szolgálta­tást. Ehhez a biológiai alapok, a technika, a technológia, az agroké­mia állandó korszerűsítése éppúgy hozzátartozott, mint a minőségi árutermelés finanszírozása, a ter­meltetés és a piaci biztonság megte­remtése. A partnerek bizalmára építve a cég több mint tízmilliárd fo­rintnyi forgalmat bonyolított le 1995-ben. Tavaly 205 ezer tonna termény, el­sősorban étkezési búza, takarmány- kukorica, valamint napraforgó ter­meltetését és forgalmazását szer­vezte meg a részvénytársaság. Az ehhez szükséges anyagi erőforrások előteremtését három bank, az MHB, az OTP és az OKHB Rt. segí­tette. A gabonatermeltetés újszerű eleme volt az elmúlt évben, hogy az a termelőegység, amely a szerződés­ben meghatározott határidőn belül visszafizette tőke- és kamattartozá­sát, az mentesült a termény szállí­tási költsége alól. E lehetőséggel az IKR Rt. sok partnere élt. A bábolnai cég 1995. évi sikeres gazdálkodását az is elősegítette, hogy bővültek külföldi kapcsolatai. Ebben az orosz, az ukrán és az üz- begisztáni partnerek játszották, il­letve játsszák a vezető szerepet. Az említett országok felvevőpiaca me­zőgazdasági terményekből szinte korlátlan. Biztosítói kollektív szerződés Budapest (MTI) - A 100 százalék­ban holland tulajdonú AB-Aegon Biztosító a privatizált nagyvállala­tok közül az elsők között kötött kol­lektív szerződést a szakszervezeti képviselőkkel. A részletekről Kepecs Gábor, a tár­saság vezérigazgatója tájékoztatta kedden az újságírókat. Elmondta: a kollektív szerződés részletesen kör­vonalazza a munkavállalók jogait, a munkaszerződés alapelveit, a fel­mondás, végkielégítés feltételeit. A kollektív szerződés, amely az Aegon-csoport direktíváihoz alkal­mazkodik, kedvezőbb feltételeket teremt a dolgozók számára, mint a Munka törvénykönyvének előírá­sai. Az év végéig bevezetik az új bértari­fa-rendszert, amelynek értelmében a dolgozók munkájuk évközi minő­sítése alapján kapják javadalmazá­sukat. A cég 6500 dolgozót foglal­koztat, az utóbbi három évben reál­bércsökkenés nem volt — mondotta a vezérigazgató. A társaság jóléti alapja évente mintegy 170 millió fo­rint, ebből 50 millió forint az alkal­mazottak lakásvásárlásának támo­gatását szolgálja. Timföldgyártás: ismét felfutóban Veszprém (MTI) — Öt év óta nem volt ilyen évkezdet az ajkai Alumí­niumipari Kft.-nél, gyakorlatilag már az egész évi timföld termelésü­ket eladták — közölte az MTI-vel Baksa György vezérigazgató. A ked­vező fordulatban nagy része van az elmúlt években megvalósított struktúraváltásnak, valamint an­nak, hogy visszaszerezték az elvesz­tett orosz piac jó részét. A többéves veszteséges termelés után nullszal­dósra szelídült, ebben az évben már nyereségre számítanak. A termelés mennyiségét tekintve is túlvannak a mélyponton, tavaly kétszeresére nőtt az árbevétel a korábbi évhez vi­szonyítva, az idén pedig további 50 százalékos növekedéssel számol­nak, így várhatóan elérik a 14 milli­árd forintot. Az elmúlt évben elő­ször már nem elbocsátottak, hanem ötven korábbi dolgozójukat vissza is vették , A jelek szerint az ajkai timföldgyár­tás túlélte a keleti piac elvesztésé­vel járó sokkot, és alkalmazkodni tudott a piacgazdasági körülmé­nyekhez. Megtorpant a korábbi növekedés 14000 A gáz­szolgáltatásba bekapcsolt háztartások 12000 8000 6000 2000 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 Forrás: T1GAZ, Grafika: ÉM Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1989-től ugrásszerű változás következett be a gázszolgáltatás területén. A Ti- gáz Rt. számára a háztartási bekapcsolások adják a teljes bekapcsolási darabszám több mint 90 százalékát. Az összehasonlításból kiderül, az elmúlt két évben a korábbi dinamika megtorpant, kismértékű visszaesés tapasztal­ható. Bonyodalmak a cukor ára körül A termelők elégedetlenek a jövedelmezőség alakulásával A szerencsiek egyelőre nem terveznek áremelést Fotó: Bujdos Tibor Radios Ferenc Miskolc (EM) - A cukorgyárak a következő kampányig lépésen­ként emelik a cukor árát - de­rült ki a Cukor Terméktanács elnökhelyettesének, Kovács Andrásnak legutóbbi nyilatko­zatából. Az áremelés következ­ménye várhatóan az lesz, hogy még az olcsóbb boltokban is 100 forint fölé emelkedik a cukor ára. Ezzel párhuzamosan a ter­melők a felvásárlási árak eme­lését sürgetik. Mi a helyzet me­gyénkben, a Szerencsi Cukor­gyár körzetében?- Az idei kampány legbiztatóbb, legígéretesebb eredménye az a tény, hogy négy év óta először sikerült a kitűzött mennyiségű cukrot meg­termelni - mondja Kovács Réka, az Eridania Béghin-Say munkatársa. Ez a cég a szerencsi cukorgyár tulaj­donosa is. Valamivel több mint 47 ezer tonna cukor került ki Szerencs­ről. A feldolgozott répamennyiség megközelítően 375 ezer tonna. A si­ker a termelőknek nyújtott támoga­tás eredményeként is elkönyvelhe­tő. Ez tette ugyanis lehetővé, hogy növekedtek a termésátlagok, s olyan beruházásokba kezdhettek a vállalkozók, ami a terméseredmény növekedéséhez vezetett. Szándéka­ik szerint hosszú, tartós kapcsolat kiépítésére törekednek minden szerződő féllel. A múlt évben 3700 forint volt a tonnánkénti felvásárlá­si ár. Ehhez jöttek a támogatások. Az idei felvásárlási ár még konkré­tan nem alakult ki, de várhatóan 4500 forint körüli összeget adnak a gyárak a cukorrépa tonnájáért - tudtuk meg. Emellett - a vállalko­zói kedv fokozása érdekében - nö­velni kívánják a már említett támo­gatásokat. Konkrétan a vetőmagvá­sárláshoz, a permetező- és talajelő­készítő gépek beszerzéséhez kíván­nak hozzájárulni. Szeretnék, ha az öntözött területek aránya tovább növekedne, hiszen ez a termésered­mények emelkedésével jár együtt.- A Mátra Cukor Rt., a Szerencsi Cukorgyár Rt. és a Szolnoki Cukor­gyár Rt. körzetében átlagosan 40 tonna volt a hektáronkénti átlagter­més. - mondja Osvai György a Sze­rencsi Mezőgazdasági Rt. vezér- igazgatója, aki az egyik legnagyobb termelő gazdaság vezetője a körzet­ben, tagja a Cukor Terméktanács­nak is. - Ez kedvezőnek minősíthe­tő. A múlt évi átvételi árak elfogad­hatóak voltak. Az idén változott a helyzet, mert a növényvédőszerek, a műtrágyák, vetőmagvak és legfő­képpen az energia árai átlagosan 30 százalékkal emelkedtek. Ennek kö­vetkeztében szeretnék a termelők a legalább 20-25 százalékos átvételi árnövekedést elérni. Az tény, hogy a szerencsi gyár arra törekszik, hogy a termelési körzetét tartósan megalapozza. — Nőtt az elmúlt esztendőben a cu­korrépa vetésterülete a megyében. Ta­valy mái’ 3889 hektárról takarítot­tak be a mezőgazdasági termelők - tájékoztat Szabadfalvi László, a me­gyei agrárkamara titkárhelyettese. — A cukortermelés nagyon gépigé­nyes kultúra, s a termelők első kéz­ből érzik meg, ha az energia vagy a nélkülözhetetlen eszközök, anyagok árai emelkednek. Azok, akik már többé-kevésbé berendezkedtek a termelésére, helyben kívánják érté­kesíteni a megtermelt cukorrépát. A távolabbi gyárakkal szerződni kész ráfizetés. De ezt a szerencsi gyárnak is méltányolni kell. A ag­rárkamara azt szorgalmazza, hogy mindkét fél kedvező árban tudjon megállapodni, természetesen a fo­gyasztók érdekében is. A költségek tehát a gyártóknál és termelőknél egyaránt növeked­nek, Pál György, a Szerencsi Cukor­gyár Rt. vezérigazgatója így összegzi a fejleményeket: - A terme­léshez szükséges vetőmag, gép, és így tovább, szinte minden, külföldi import. Éppen ezért egy kilogramm cukor előállítási költségének több mint felét a mezőgazdasági terme­lési költség teszi ki. Ennek ellenére a Szerencsi Cukorgyár Rt. egyenlő­re nem tervez áremelést. Jelenleg úgy érezzük, hogy áraink megfelelő­ek. Kétségtelen, van gazdasági nyo­más, de figyelemmel kell lenni a ma­gyar fogyasztó fizetőképességére is. A termelőeszköz-apport vámmentességéről Budapest (MTI) - Változatlan fel­tételekkel, továbbra is vámmente­sen lehet behozni apportként azt a termelőeszközt, amely esetében ja­nuár 31-ig az érintett vállalat be­nyújtotta a Cégbírósághoz a beru­házási döntésről szóló társasági szerződést, vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló határozatot. Ez a vámmentesség mindaddig érvé­nyesíthető, ameddig a beruházást a Cégbírósághoz benyújtott apportlis­ta, illetve a törzstőke-célra nyitott devizaszámlán lévő fedezet lehetővé teszi. Minderről a Pénzügyminisz­térium adott tájékoztatást. A múlt esztendőben született törvények nem egyértelműen sza­bályozzák az apport vámmentessé­ge megszűnésével kapcsolatos át­meneti rendelkezéseket. Mint isme­retes, a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvényben biztosított vámmentes­ség, amely a termelőeszköz-apport­hoz kapcsolódik, az idén január 1- jei hatállyal megszűnt. Mind a devi­záról, mind a vámjogról, a vámeljá­rásról, valamint a vámigazgatásról szóló múlt évben született törvé­nyek rendelkeztek a vámmentesség eltörléséről. A törvények egyaránt tartalmaztak átmeneti rendelkezé­seket is azért, hogy a folyamatban lévő beruházások változatlan felté­telekkel valósulhassanak meg. A két törvényt azonban eltérő idő­pontban hirdették ki, így kérdéses­sé vált, hogy mikortól értelmezhető az átmeneti rendelkezések hatálya, vagyis az az időpont, ameddig a fo­lyamatban lévő beruházási dönté­sekről szóló dokumentumokat a Cégbírósághoz be kell nyújtani a vámmentesség igénybevehetősége érdekében. E jogszabályi bizonyta­lanságot az ez évi költségvetésről született törvény szünteti meg. Az APEH-VPOP integráció Eger (MTI) - Első olvasatban elkészült az a javaslat, amely az APEH, valamint a Vám- és Pénzügyőrség közös irányítás alá helyezését hivatott előkészíteni. A dokumentum még szá­mottevő változáson mehet keresztül és az in­tegrációnak jogalkotási feltételei is vannak, így leghamarabb 1997 elején kerülhet sor a két szervezet fúziójára. Erről Pitti Zoltán, az APEH elnöke, az integráció előkészítésével megbízott miniszteri biztos számolt be keddi, Egerben tartott sajtótájékoztatóján. Egyebek mellett hangsúlyozta: legfőbb fel­adat egy közös informatikai rendszer kialakí­tása a két szerv számára. Minderre elsősorban az adatvagyon komplex kezelése, illetve a köz­tartozások keletkezésének és teljesítésének komplex ellenőrzése érdekében van szükség. Komoly szakmai feladatot jelent továbbá a kintlevőségek behajtása, éppen ezért a javas­latban szerepel egy közös behajtási szervezet felállítása. Ezen túlmenően meg kell teremte­ni az adó és vámügyi szakemberképzés felté­telrendszerét is. Az adóhivatal elmúlt évi tevékenységét ér­tékelve elmondta: a szervezet teljesítette a pótköltségvetés feltételeit. A folyamatok ked­vező alakulását jól mutatja, hogy a bevételek az év eleji kedvezőtlen tendenciák után folya­matosan nőttek. Októberre - egy hónap tekin­tetében - már többlettel zárhatott a költségve­tés és az év végére a pótköltségvetésben meg­határozott mértéknél még kedvezőbben is ala­kult a helyzet. A bevételek 35 százaléka az áfából, 32 szá­zaléka az szja-ból származott, 16 százalékot tett ki a fogyasztási, 11 százalékot pedig a tár­sasági adó, a maradék a munkavállalói, mun­káltatói és egyéb járulék. A tervezettől csupán az áfa befolyt mértéke maradt el 14 milliárd forinttal - mondta az APEH elnöke. „ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - Ellentmondásos napot tud­hat maga mögött a Budapesti Értéktőzsde. A tegnapi kereskedés során tovább tartott a nagy forgalom, néhány részvény árfolyama tovább emelkedett, de a legnagyobb forgalmat jelentő papnők már kisebb-nagyobb árcsökkenést vol­tak kénytelenek elviselni. A 742,4 millió forin­tos részvényforgalomból 516,0 millió forinttal részesedtek az árvesztő papírok. A napi állam­kötvényforgalom 71,6 miihó forintot tett ki, kárpótlási jegyet 6,4 millió forint értékben for­galmaztak. Kárpótlási jegy wmMmmfflMmämmmm Tőzsde piÉMHWHtMM Index január 9. 1745,71 -33,39 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. január 9. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 214,26 218,50 216,34 Ausztrál dollár 103,10 105,14 104,05 Belga és lux.fk.* 467,55 476,69 470,16 Dán korona 24,84 25,32 24,99 j Finn márka 31,69 32,31 31,99 Francia frank 28,01 28,55 28,21 Holland forint 85,77 87,45 86,27 ír font 221,10 225,42 223,15 Japán yen* 131,34 134,02 132,64 Kanadai dollár 101,36 103,36 102,46 Kuvaiti dinár 461,50 470,44 466,23 Német márka 96,05 -97,93 96,62.-J Norvég korona 21,78 22,20 21,94 Olasz líra** 87,82 89,48 88,61 :$j Osztrák schill. 13,66 13,92 13,74 Portugál esc.* 92,42 94,22 93,15 i Spanyol peseta* 114,28 116,44 114,93 Svájci frank 118,80 121,14 119,41 Svéd korona 20,86 21,24 21,10 USA-dollár 138,17 140,85 139,59 ECU (K. P.) .177,90 181,36 179,60 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents